A párját ritkítóan káprázatos tehetségű amerikai író - Norman Mailer - fia, Michael Mailer jegyzi e mozit, apja sokrétűen izgalmas, egyedi, időnként nyersen szókimondó, beton kemény, hihetetlenül realista látásmódja s kegyetlenül erős karakterformáló ereje - persze ez írásban mindig könnyebb megvalósítani - nagyon jól jött volna, mikor e film megszületett, ugyanis szemmel láthatóan ezen tulajdonságok filmes megvalósítása túlugorja fia képességeit.

Középszerű, más előzményfilmekből lopott ötletekből dolgozó, kifejezetten bágyadt dialógusokkal operáló romantikus mozi a Blind, mi semmit nem tud felmutatni, mitől másnap is emlékeznénk rá.
Én csak azért nem felejtettem el mára, mert írni óhajtottam róla... :)

Romantikus... - hisz lássuk be, ez a film fősodra -, de belekap más, vagy inkább érint más égetően fontos társadalmi, egzisztenciális, szociális összképet boncolgató témákat is, de oly harmatos mód, a felszínt kapirgálva, hogy én kérek elnézést, mindezért.
Most vagy igen, vagy nem..., ily gyáván, a közönség befogadóképességeit figyelembe véve, inkább maradjunk a megszokottnál, az legalább nem kelleti magát másnak.

A meggyötört, megfáradt, életunt, cinikus, némiképp mizantróp író, s színes bőrű mentorált - akaraton kívül mentorált - tanítvány viszonya, a Finding Forrester-ből köszön vissza - csak ott mindez jobb, sokkal jobb - a vak ember élni tanító útmutatása, a létben tétován, esetlenül tántorgó, s ön-definícióját meghatározni képtelen, kényszerrel „mellérendelt“ lény számára, pedig a Scent of a Woman újrázása, zsibbasztóan zsenge színvonalon.

Az abúzus, nem kizárólag tettekben ölthet testet, a vitrin legfontosabb polcán tartott, féltett „darab“, s nem több Demi Moore, érzéki tárgy, az ócska büszkélkedés manifesztációja, értékes karóra, mivel villoghatunk a társaságban, csak nem Rolex, hanem "jó nő“ a márkajelzés.Pénzen vesszük, pénzért tartjuk, pedigréje, a vonzóság.Ez nem érték, nem érzés, nem több, mint az úgynevezett - s nem mellesleg gazdag, felső középosztálybeli - „férfi“ villogása egy tárgynál nem többnek tűnő személlyel, kit csupán birtokol, de nem az övé.
Rabság s hatalommal való visszaélés, igaz, fondorlatosabb mód, mint amivel a bulvárlapok tintakészletét lehetne koptatni.
Kicsit unalmas már a befektetési bankár „sötét figurája", a bennfentes kerekedők diabolikus világa..., s kemény persze, a fickó, ki arra is ember tart, hogy kitöröljék a fenekét, a börtönben simán lezúzza a helyi kiskirályokat..., ugyan már! :)
Ez a kérdés, szexuális hatalmaskodás, mi nem csak fizikai tettekben nyilvánulhat meg - főleg napjaink aktualitásának fényében - önálló filmet is érdemelhetne, ha kidolgoznák, a forgatókönyvet, s nem suhannánk megint valami könnyes, romantikusnak tünő - ám inkább bántóan szemtimentális összeborulás irányába - , mert ettől eladható a sztori, a tömegeknek.
Demi Moore megint fád, unalmas, fátyolos, gyenge, enervált..., egyszerűen nem jön át, mitől ejti varázsba az egyéni tragédia súlyától összetört, saját verbális képességeiben - egyébiránt bántóan - kiteljesedő írót.
Alec Baldwin Bill Oakland-je sokkal élőbb, elevenebb, mint női partnere, intelligens, érdekes karakter..., lehetne, ha belefektetnék az energiát, s megírták volna szerepét, ennek híján, színészi képességei adták a fogódzót, s van annyira jó "szakember", hogy zsebre vágja a mozit - nem akarja piszok jól játszani a vakot, nem erőltet semmit, érzékeljük, hogy csak fényeket, árnyakat lát, de semmi túlzás.
Dylan McDermott is korrekt, utálható, markáns személyiséget testesít meg, ennél többet meg nem ad számára a szkript, sovány, kidolgozatlan, mindez, de ennyi energiát "öltek ebbe". Demi Moore, meg..., olyan Demi Moore, vacak, mint régóta, mindig.

A vége meg..., de tényleg, ne már!
Toszkána, Provance..., s egyéb mitikus, kultikus helyek - hol magról vetik a boldogságot, mely szárba szökken, s mindenki számára csemegézhető, ízlelhető termése, hány filmben már, de szánalmas - a vakok számára is gyönyörű, s ha felbukkan a felolvasások alatt kézhez édesgetett álomnő, a nap is elkezd fényesebb sugarakkal bombázni minket..., gyenge ez, na!
Kapkod ide-oda, a mozi, s végül üressé válik, tartalmatlansága, szembántó, alul rajzolt karakterek, egy hányavetin megírt forgatókönyv lapjai közt senyvedve.

1. Rockercsaj2003 (2017-11-26 11:12.51)

Egyik színész sincsen a kedvenceim között, de ez a film JÓ