Meglep, hogy ehhez a sorozathoz még senki nem szólt hozzá, pedig lassan az ötödik évadba kezdenek bele. Azt nem merem állítani, hogy a világ legjobb sit-com-ja, de a Rém rendes család óta nem láttam ilyen fájdalmasan félresikerült családmodellt előtérbe állítva ilyen élvezhető formában. Adott egy exalkoholista ex-striptease-s, kétszeresen is elvált pincérnő, két gyerekkel két különböző apától. Az anyja egy nimfomán exalkoholista, a tinédzser lánya pedig egy futó kapcsolatból született gyerekét adta örökbe. A család legnormálisabb tagja a főszereplő 10 éves fia. Pont emiatt is sit-com létére a sorozat sok életszagú, szívszorító pillanattal ajándékozza meg a nézőjét. Van benne halál, betegség, ami ha nem is idegen, de elég ritka jelenség a 25 perces konzervröhögős, de élvezhető műsorformátumban. Ami a színészfelhozatalt illeti, kimondottan erős ebben a ligában, van itt friss Oscar-díjas szereplő, van népszerű vígjátékszínésznő, aki megmutatja, miért tartják az egyik legkedvelhetőbb arcnak, aki ha nem is szeret kalandozni a műfajok között, de a saját keretei közt kimondottan jó. A mellékszereplők is élvezetesek, amit egyedül nem csípek, hogy a piát, drogot, bár elítéli, felületes szemlélő számára viccesnek ábrázolja. De hát Istenkém, más megoldás azért nem nagyon lehetett a készítők számára, mert bár lehet röhögni, milyen vicces néha egy-egy berúgós rész, nem véletlen, hogy mindig arra hajtanak a főbb karakterek, hogy józan életük legyen. Tehát van itt pozitív üzenet is, ami nekem többet ér, mint pár Aspenger-gyanús geek (bocs, rajongók), egy baromi jól induló sorozat, ami a legvégén a legmenőbb karakterből csinált infantilis hülyegyereket (bocs, Barney). Simán ledarálható az összes eddigi rész pár nap alatt. Nem mondom, hogy nem hasonlít Az élet csajos oldalára, mondjuk hangulatilag, de én üdvözlöm annak a gondolatát, hogy a vígjátéksorozat csak rózsaszínű cukros izé lehet.
|