Ezt én is nagyon szeretem :) Mondjuk minden System számot szeretek, amit eddig hallottam :)
Én, ha jól emlékszem, ezt hallottam tőlük először:
http://www.youtube.com/watch?v=zUzd9KyIDrM&ob=av2e
Na hát az volt csak a szerelem első hallásra :)

8706. Eripapai (2011-07-26 16:31.18) - (válasz Doktor Fell 8705. hozzászólására)

Akkor elég furcsa mert Blackmore igen is jó gitáros.Szemüveg kéne nekik.:)

8705. Doktor Fell (2011-07-26 16:26.34)

Most néztem át egy listát a világ 50 legjobb gitárosáról.
Imádom ezeket a listákat, mert azonnal ordít, hogy olyan emberek állítják össze, akiknek lövésük nincs sem a gitárhoz, sem a zenéhez úgy általában véve.

A listán Rory Gallagher vagy Rithie Blackmore még csak nem is szerepelt. Viszont a U2 gitáros Edge meglehetôsen elegáns helyen foglalt helyet.
Semmi bajom Edge-vel, imádom a U2-t, de Edge-nek, mint szólógitárosnak a teljesítménye gyakorlatilag jelentéktelen. Egy zenész Bono mellett, ennyi.
Elképesztô... :)

8704. Doktor Fell (2011-07-26 13:42.25) - (válasz Kimikem 8703. hozzászólására)

Bocs. Nem mondtam, hogy Bartók úgy szar, ahogy van. :)
Én mondjuk egyáltalán nem tudom értékelni, de ettôl más még szeretheti.

Valóban, nagyon szubjektív az egész. De hidd el, sok ember van, akinek még érzéke sincs a zenéhez, de elmegy olyan koncertekre, olyan körökbe, ami jól hangzik az elit klubban. Hidd el nekem.

8703. Kimikem (2011-07-26 12:48.25) - (válasz Doktor Fell 8702. hozzászólására)

Erre a cikkre én a Komolyzene! topicban reagáltam. :))
Hasonlóan vélekedünk a kérdésről, talán nem is meglepő!
Ellenben bátorkodom megjegyezni, hogy nem tartom magamat sznobnak azért, mert én szeretem Bartókot. Kéretik csak e tény alapján engem nem minősíteni, elítélni! :)) Köszönet érte.
Nem hinném, hogy vannak olyanok, akik olyan hangversenyre mennek el - legalább is tudatosan ! - , amit nem szeretnének hallani/hallgatni, ennek nincs értelme, hisz az kész kínszenvedés. De ez áll rock koncertekre is.
Az meg, hogy kinek mi a jó, az emészthető vagy hallgathatatlan zene, stílus az teljesen szubjektív. Azért mert én nem kedvelem - nem értem - az adott muzsikát, nem süthetem rá a bélyeget, hogy élvezhetetlen. Vagyis az, de csak számomra az. Jártam már én is így jazz koncerten, bevallom a felénél kimenekültem !:))

8702. Doktor Fell (2011-07-26 10:30.07) - (válasz Mtta 8698. hozzászólására)

Érdekes cikk!

Nézd, én erre azt tudom mondani, hogy az egész kategorizálás úgy hülyeség, ahogy van. Nem tudom, hogy ki mondta, de igaza lehetett: "Nincs komoly vagy könnyû zene.... csak jó vagy rossz zene van."

Mondok olyan zenét, amire kevesen mondánák azt, hogy nem borsódzott bele a hátuk a gyönyörûségtôl. Pedig komoly zene. - már ha ragaszkodunk a kategorizáláshoz.
Joaquin Rodrigo: Concierto de Aranjuez (nehéz lenne elvitatni, hogy komolyzene)
vagy ott van
a Rainbow-tól a Gates Of Babylon és a Stargazer. Mindkét dalban, amit Blackmore a gitáron mûvel (a szólóban), a dallamvezetés, az ívek, a feszültségkeltés.... kérem, kôkemény komolyzene.!!!

Ellentétben a cikkben idézett szerzôkkel és úgy határoznám meg a különbséget, már ha ennyire muszáj.... hogy azt a zenét lehet komolyzenének tekinteni, ami hosszú távon úgy is élvezetet tud okozni, hogy komolyan csak arra figyelsz.... Nem gondolom, hogy az erôletett intellektuális odafigyelés szükséges. Egyszerûen csak figyeled a zenét.

A zene mindenkié!!!
Ha a zenei képzettség kell ahhoz, hogy egy darabot megértsünk, élvezniu tudjunk, akkor az bizony sznobizmus a javából. Ugyanis nem hiszem, hogy azzal, hogy megtanulom a zene elméleti hátterét, azzal változna az ízlésem olyankor, amikor pl. autóvezetés közben zenét hallgatok.

A cikk írója nagyon helyesen állapítja meg, hogy bizony a rock zene is sok esetben nyakig gázol a komoly zenében. Csak ugye ezt azért nem illik oda sorolni, mert a rockot többnyire nem frakkba és öltönybe öltözött úrhölgyek és úriemberek játsszák egy elit színházteremben, hanem sokszor elmennek a szélesebb közönséghez is.

Kapásból tudok egy sereg rockzenészt, aki már keményen kalandozott a komolyzene világában:
Blackmore, James Hetfield, Iommi, Muse, Nightwish, Led Zeppelin (a Kashmir a legjobb példa rá) satöbbi...

Én is azt vallom, hogy a rock/metál hangszereivel is lehet komolyzenét játszani.

Szerintem, ha zenei értelmeben akarjuk megközelíteni a kérdést, komolyzene az, ahol a dallamvezetés és feszültségkeltés egy összetettebb módon jelenik meg. Amikor a dallam meg tud lepni, várod az oldódást, de helyette kapsz egy újabb feszülést, amire az oldódást sokkal nagyobb katarzisnak éled meg ezáltal. Ettôl komolyzne, hogy kicsit összetettebb módon variál a harmóniákkal (akkordok). De ettôl még lehet mindenki számára érthetô, élvezhetô.
Nem hiszem, hogy Rodrigo, Mozart, Beethowen, vagy Bach csak a kultúrsznoboknak írt volna zenét.

A sznobokkal meg nem érdeses foglalkozni. Szenvedjenek csak nyugodtan az élvezhetetlen (mint sok Bartók darab) zenéjüktôl, amibôl persze semmit sem értenek, de utólag jól hangzik, amikor köreikben elmondják, hogy épp milyen koncerten voltak.

8701. Vbacs (2011-07-26 10:11.31)

http://www.youtube.com/watch?v=8UKKrZMAy94
hmm...nem is tudtam erről a klipjükről.

8700. Doktor Fell (2011-07-26 09:51.56) - (válasz Kreka97 8689. hozzászólására)

Nekem speciel pont ez a kedvencem. Lehet, hogy pont azért, mert ezt hallottam elôször, és ezek keresztül ismertem meg a zenekart. :)

8699. Doktor Fell (2011-07-26 09:48.15) - (válasz Vbacs 8692. hozzászólására)

Ez nagyon jó, a Spiders a kedvencem az elsô lemezükrôl.

8698. Mtta (2011-07-25 21:59.49)

[link]
Egész jó és érdekes cikk, aki bírja olvassa el

8697. Vbacs (2011-07-25 14:40.18) - (válasz Kreka97 8696. hozzászólására)

A KEDVENC, nagyon köszi, én is megyek amúgy!

8696. Kreka97 (2011-07-25 14:39.25)

Ellépek egy időre, majd jelentkezem :)
http://www.youtube.com/watch?v=0O8e2hMAL6c
Szia Vbacs! :)

8695. Kreka97 (2011-07-25 14:35.56) - (válasz Vbacs 8694. hozzászólására)

Nálam is :)

8694. Vbacs (2011-07-25 14:33.15) - (válasz Kreka97 8693. hozzászólására)

Hogy én ezt mennyit hallgattam régen, mai napig nagy kedvenc.

8693. Kreka97 (2011-07-25 14:32.03) - (válasz Vbacs 8692. hozzászólására)

Hát persze, hogy vannak kiemelkedőek :)
Én most például ezt hallgatom agyba főbe:
http://www.youtube.com/watch?v=L-iepu3EtyE&ob=av2n :)

8692. Vbacs (2011-07-25 14:28.01) - (válasz Kreka97 8691. hozzászólására)

Számomra is, de vannak közülük is kiemelkedőek, például:
http://www.youtube.com/watch?v=SqZNMvIEHhs&ob=av2e

8691. Kreka97 (2011-07-25 14:26.12) - (válasz Vbacs 8690. hozzászólására)

Számomra minden System szám zseniális :)

8690. Vbacs (2011-07-25 14:24.16) - (válasz Kreka97 8689. hozzászólására)

Igen, nagy slágerük, bár nekem nem személyes kedvencem, de attól még zseniális.

8689. Kreka97 (2011-07-25 14:23.28) - (válasz Vbacs 8687. hozzászólására)

Sziaaa! :)
Milyen jó ez :)
http://www.youtube.com/watch?v=CSvFpBOe8eY&ob=av2e

8688. Kreka97 (2011-07-25 14:21.07) - (válasz Lector 8678. hozzászólására)

Lector, ez még mindig nagyon jó! :)
http://www.youtube.com/watch?v=nM__lPTWThU&ob=av2e

8687. Vbacs (2011-07-25 14:17.32)

http://www.youtube.com/watch?v=PK6lH9z7hG4
Szia Kreka!!

8686. Kreka97 (2011-07-25 14:14.26) - (válasz Lector 8670. hozzászólására)

Néha kell egy kis magány :) De a társaság mindig felüdülés :) Legalábbis itt a rock zene fórumon biztosan :)

8685. Kreka97 (2011-07-25 14:12.27) - (válasz Lector 8669. hozzászólására)

Igen, igen, én is észrevettem már, hogy sokszor jár egy rugóra az agyunk :)
Semmi gond, én meg tegnap nem voltam egész nap... :)

8684. Kreka97 (2011-07-25 14:10.15) - (válasz Lector 8668. hozzászólására)

Én nem, csak a Maiden ;)

8683. Doktor Fell (2011-07-25 11:24.19)

Manapság ritka az olyan album, ahol a dalok színvonala egyenletes. Még az is, amikor kimondható egy lemezről, hogy "sávugratás" nélkül (végig)hallgatható. Ha egy mondjuk 12 számból álló LP-n van 5 jó nóta, akkor ez már egy elég príma arány.

A mai rockban ritka (mint a fehér holló) az olyan zenekar, mely nem a klasszikus klisék majmolásával vagy esztelen, zeneietlen fűrészeléssel próbál érvényesülni.
A régi klasszikus rock és hard-rock zenekarok titka abban rejlik, hogy egy olyan szerencsés és kivételes ötvözetét alkalmazzák a ritmikának, dinamikának és dallamvilágnak, ami a maiaknak (mások zenei ízlését nem megsértendő, most nem példálóznék) ritkán sikerül. A keménység, "zúzás" mögül/mellöl sosem felejtik el a zenét és nem csinálnak a rockból technikai sportot. Többek között ezért hallgatok többnyire klasszikus rock zenét. Ugyanakkor a maiak között is akadnak olyanok, akiknek sikerül ráéreznie a rock/hardrock receptjére és emellett még újat is tudnak hozni. Egyik kedvenc példám erre a U2, bár azért már ők sem mai gyerekek. Vagy a System Of A Down, akik szintén elő tudtak jönni valami egészen újjal, egyedivel.

A mai zenék közül ritkán megyek utána (lemez beszerzése stb.) bárminek is. Lehet, hogy konzervatív vagyok.

Nemrég történt azonban, hogy egy műsorban hallottam egy modern, újhullámos rock nótát, ami mellett nem tudtam elmenni szó nélkül. Kiderült, hogy általam korábban teljesen ismeretlen, 1997-ben alakult három, jelenleg harmincas éveik elején járó fiatal srácból álló együttes jegyzi a produkciót. Persze utána még hetekig nem foglalkoztam vele... De egyre inkább izgatta a fantáziámat. Hamar kiderült, hogy az első dózis, mely gyógyíthatatlan függőségemet kiváltotta, a MUSE - Uprising című nótája volt, mely az együttes legújabb, The Resistance (2009) c. LP-jének első száma. Rock dal mostanában nem szólt ekkorát, mint ez. Az elején rögtön belecsapnak, tökéletes dinamika, ritmika, gitárriffek, muzikalitás és szöveg... az énekhang is eléggé rendben van. Már az elején azt gondolhatnánk, hogy nincs hova kifejlődjön a produkció, ha már az elején így belecsaptak a fiúk, de nem, kellemesen csalódunk, mert a végére szinte felrobban a dal.
A második szám, a címadó Resistance szintén mestermunka. Néhol fellelhetők benne kicsit U2-ra hajazó elemek. Egy ragyogó, helyenként pörgős, máskor lírikus nóta ez. A harmadik, Undisclosed Desires valahogy teljesen más, és természetesen úgy tökéletes, ahogy van.
A negyedik, United States of Eurasia sok helyen a Queen-re jellemző magasságokat érinti.
Már az ötödik dalnál tartunk, és (azt gondolom) még mindig nem kellett unatkoznunk. Vajon hova tovább? A Guiding Light egy kellemes átvezető szám
a hatodik Unnatural selection-hoz, ami a lemez egyik legjobbja, igazi hard-rock darab, a közepén zseniális blues-os lassúzással. Ezt követően, a hetedik MK Ultra hasonlóan szuper rock-os szám.
A nyolcadik, I Belong To You, az egyik kedvencem. Valami teljesen újat hoz az album eddigi, amúgy is színes anyagához képest. A közepén átmegy a Mon Coeur S'ourse A Ta Voix klasszikus feldolgozásába, majd ennek mintegy keretet adva újra visszatér az eredeti témához.
Ha ez nem volna még elég, akkor a lemez végén egy nagyon szép, 3 tételes Exogenesis rock-szimfóniát hallhatunk.

Összességében ez a lemez, az egyik legjobban eltalált összeállítás, amit mostanában zenekaroktól hallottam. Egy perce sem unalmas. A dalok változatosak, mind stílusuk, mind hangzásviláguk tekintetében. A dalok kellőképpen hosszúak. Se nem túl rövidek (mint pl. SOAD), de nem is érezzük azt, vakarózva, hogy "jajj, mikor lesz már vége".
HATALMASAT szól ez a lemez. Ajánlom mindenkinek, aki eddig még nem hallgatta meg.

Eddig azt hittem, hogy már nagyjából hallottam mindazt, amit a rock zene nyújtani tud.... Tévedtem.

8682. Lector (2011-07-25 08:36.47) - (válasz Mütyürke 8680. hozzászólására)

Köszönöm.:)

elejére ... 3969 3970 3971 3972 3973 3974 3975 3976 3977 3978 3979 3980 3981 3982 3983 3984 3985 3986 3987 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk