Fórum - Nem félünk a farkastól (1966) - Vélemények

1 2 3 4

103. Lifeisamovie (2019-07-18 17:40.28)

Egy bizonyos kort el kell érni vagy egy hasonlóan vergődő se veled-se nélküled 'kapcsolatban' haldokolni, hogy totális katarzist okozzon. Ha egyszer majd így belezavarodom valakibe, hogy már megszöknék tőle, de már úgy megszoktam, hogy fület, farkat behúzva tengődni akarok, vakítani magam alkohollal, amíg meg nem halok mellette, akkor biztos előveszem, magamra ismerek e s tényleg feláldozható e az élet egy döglött partnerségért, vagy merünk aggyal is látni, hogy bassza meg, van jó 7 milliárd ember a Földön, csak nem limitálom le magam az 'aktuális' nyomorultra, bármilyen is volt az elején, ha már arcbaordítóan vége van. :P (A gyerek meg nem ragasztó, kéretik nem felhasználni fogvatartásra)

102. Arturo professzor (2016-07-20 15:18.41)

Magyar mozipremier:1969.01.30.A szinkron 68-as 2.szinkron tv-premier:1979.06.16.

101. Csabaga (2014-10-17 17:05.32) - (válasz Davido 98. hozzászólására)

Harmadszor,lehet hogy már zseniális lesz.:)

100. Cima (2014-10-17 15:52.57)

Mcec vót itt a másik neved,javíts ki ha tévedek:)

99. Cima (2014-10-17 15:50.46)   - (válasz Davido 98. hozzászólására)

Te régen még megvetetted Elizabeth Taylort,vagy az egy másik nicknév volt?...én már nem is tudom:D

98. Davido (2014-10-17 08:07.13)

Korrigálnom kell eredeti véleményemet a filmről. Újranézve már sok mindent másképpen látok. Az mindenesetre igaz, hogy egy rendkívül nyomasztó mű, de az a változás, ahogyan Taylor egy könnyed és légies, gyönyörű nőből rikácsoló banyává alakul a szerep kedvéért, mindenképpen figyelemre méltó. Azt továbbra sem mondanám, hogy tetszett a film, ahhoz egy eléggé szánandó és sötét világot mutat be. De mindenképp nagy film.

97. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-04-13 06:23.39)

Én először színdarabban láttam, majd a filmet, nem olvastam. A drámai konfliktusok a színpadon talán jobban érvényesülnek. Itt egyik fórumtársunk Williams- hoz "plagizálja", én megpróbálom Csehovhoz "hasonlítani." 1960-70- ben sok kortárs amerikai író drámáját játszották, amelyek akkoriban nagy durranások voltak. Mára kidurrantak. Csehov továbbra is örök klasszikus, nem biztos , hogy évszázadok múlva is "értékelik" az amerikai "kortárs" irodalmat. 20 évesen nagyon tetszett a színdarab, és a film is, 1968 körül. Ma nem "rohannék" az ismétléshez.

96. Dasztifárló (2014-04-13 00:19.29)

Erősen felülértékelt film

95. Egy ember aki minden nap felke (2012-11-04 16:35.01)

Lehet, hogy én vagyok gyenge felfogású, de nekem a drámában az volt a legnagyobb feszültség, hogy nem ismertem ki a szereplőket, nem rögtön tudtam, hogy ő ilyen ő meg ilyen, hanem végig változtak a szereplők, mint ahogy a való életben is. Martha bevallja, hogy szereti George-ot, de nem szemtől szembe, sőt úgy, kitálalja George féltett titkait. Nem tudja kimutatni az érzéseit, bántja azt akit szeret. Nem lehet gyerekük, ezért "kitalálnak" maguknak egyet, ez egy személyes tragédia. Nem az a lényeg, hogy az olvasó rájön-e arra, hogy nem létezik, hanem azt, hogy ők úgy kezelik aki él, kapaszkodnak egy álomvilágba, mert félnek a valóságtól, mert ott boldogtalanok. Ez engem nagyon megfogott, sajnáltam és szántam őket egyszerre. Aztán ott van Honey és Nick, Honey eltitkolja a férje elől, hogy nem akar gyereket. Mind a két párnak elfojtott problémái vannak. Mcec: igazad van a 86.hozzászólásoddal egyet értek, tényleg ez a probléma, de szerintem erről szól a darab. Mondjuk úgy, hogy ez a mondanivalója. Végül George összetöri az illúziókat, mikor már azok az életük részévé váltak, a valóság és az illúzió határai már elmosódtak. Igen, ezek a megbolondulás jelei, de legalább pszichiátriai problémáké.

94. Mcec (2012-10-29 17:27.31) - (válasz Csabaga 93. hozzászólására)

No, többek között ezért sem szeretem a drámát sem, a filmet sem. Semmi értéket nem közvetít, csak hülye emberek nyirbálják egymást lelkileg. Kösz, de nekem az ilyesmi nemhogy nem klasszikus, de nem is jó film.

93. Csabaga (2012-10-29 17:12.40)

Egész pontosan már meg is bolondultak,hiszen akik egymás között a soha nem létező gyerekükről,mint élő emberről beszélnek,nem normálisak.

92. Mcec (2012-10-29 16:44.55) - (válasz Csabaga 91. hozzászólására)

Nekem akkor is bénán lett összetákolva az egész. Egy középiskolás drámaíró versenyen még oké, de így??

91. Csabaga (2012-10-29 16:36.01) - (válasz Mcec 85. hozzászólására)

Nekem elsőre és azonnal gyanús volt,ez a gyerek nem létezik. A cím jelentése:nem félünk a megbolondulástól.Vagyis voltaképpen félünk. Ennyi ivás és frusztráció után ez nem lehetetlen,így van köze a történethez. Maga a szerep egy ronda,nyávogó nőt kíván,így Taylor jó választás volt,főképen elhízva. Aligha véletlen,hogy K.Turner is játszotta ezt a szerepet,már nem régi szépségével...

90. Mcec (2012-10-28 12:02.16) - (válasz Angelika58 89. hozzászólására)

Az A Severed Headet megfilmesítették, igaz, nem lett olyan jó, mint maga a dráma. Nem is kapták fel. Itt azonban már alapjáraton az alapanyaggal van a gond. A film pedig... Azt mondom, ehelyett a ... helyett (direkt nem mondom ki, mert nem akarok vihart kavarni) inkább foglalkoztak volna jobban Murdochkal. Csak hát a polgárpukkasztás, meg a "lázadjunk a katolikus cenzorokkal, hogy nagyobb legyen a reklám" győzött.

89. Angelika58 (2012-10-28 11:46.39) - (válasz Mcec 88. hozzászólására)

Továbbá, ha öregapámnak kereke lett volna, nyilván az lett volna az omnibusz. Órákig tudnék sorolni jobb vagy más darabokat én is, olyanokat, amikből nem lett film. Ebből meg lett. Nem létező filmekkel elég babrás létezőt összehasonlítani.

88. Mcec (2012-10-28 11:38.59) - (válasz Angelika58 84. hozzászólására)

Mellesleg, A Severed Head című drámájában Iris Murdoch e témát jóval árnyaltabban és hatásosabban megírta. Ha inkább ehhez a műhöz nyúltak volna értőbb kezekkel a filmszakma mesterei, jóval gazdagabb lett volna a filmművészet.

87. Kovbojka (2012-10-28 11:37.32) - (válasz Mcec 85. hozzászólására)

igen! ennyit vártam,normális véleményt, nem brazil szappanoperákkal kapcsolatos faszságokat. elfogadom természetesen.

86. Mcec (2012-10-28 11:28.39) - (válasz Angelika58 84. hozzászólására)

Talán magával az illúzióvqal van a gond. Ha nem élnénk folyamatosan illúziók között, talán képesek lennénk a szerelemre. És nem csak pótszerek segítségével lehet illúziók nélkül élni boldogan. Így ez a darab merő szolipszizmus, nem több. Ezért nem válhat soha kiemelkedővé.

85. Mcec (2012-10-28 11:26.13) - (válasz Kovbojka 83. hozzászólására)

Mert az egész film erről szól. Dramaturgiailag zéró, eléggé mesterkélten vezeti fel a kitalált halott gyerek motívumot ("Ne állj elő a farbával!", "Flores para muertos.", aztán a történet maga, amiből kiderül, hogy az egészet csak az ő beteg agyuk szülte...). A többi a szikár alkoholizmusról szól, nem egyébről - állítólag Albee a szomszédairól mintázta a karaktereket. A cím abszolúte üres, semmi köze magához a darabhoz, így puszta hatásvadászat. Az pedig, hogy az angol modernista próza egyik nagy úttörőjének nevét - aki mellesleg a női egyenjogúság élharcosa volt - ilyen pofátlanul és minden célzat nélkül használta fel Albee, lenyelhetetlen. A színészek rossz játékáról nem szólva. Ennyi jött le a filmből! Remélem, most már világos!

84. Angelika58 (2012-10-28 11:25.09)

Edward Albee darabja alapvető konfliktust ábrázol örökérvényűen: milyen az, amikor az ember vagy éppen két , elvileg szövetségben levő ember lassan és fokozatosan elveszít minden illúziót. Márpedig illúziók nélkül élni csak pótszerekkel lehet, azért az élet fokozatosan az alkoholba és a gyűlöletbe fúl bele úgy, hogy nem is tudni már, melyik okozta a másikat. Ez pedig már nem is élet, csak ócska és gyötrő játszmák sorozata. A film címe nem a Walt Disney-dalból származik, hanem a Virginia Woolf nevéből képzett szójátékból. Azaz, a szereplők nem a farkastól nem félnek, hanem a Virginia Woolf által képviselt magasrendű értelmiségi értékrendtől. Tesznek erre erősen, pedig hivatásuk szabályai ( az egyetemi oktatás) ennek az értékrendnek az átadását követelné meg tőlük. (A magyar fordítás a zseniális Elbert János tollából nem ok nélkül szólt így: "Nem félünk a farkastól, Goethe János Farkastól", Johann Wolfgang Goethe-re, mint a magas irodalom és erkölcs halhatatlan képviselőjére utalva.) Martha és George az egyetemi mocsárba fülig belesüppedt nyaffadt értelmiségi házaspár, életüknek nincs célja semmi, csak egymás öldöklése. Már nem érdekli őket, hogy a szó is lehet gyilkos fegyver, egymást iránti gyűlöletük még az eget is elborítja. A közéjük becsöppent házaspár először nem is érti az egészet, aztán maguk is bekapcsolódnak a gyilkolósdiba, ami innentől már körbe-karikába megy. Sok piszkos kis titok lapul a négy ember között , érdekszövevények, csak nekik jelentős cselek és célzások, négy nagyon piti élet vihara az egyetemi langyosvízben. De van egy nagy titok, egy kezelhetetlen és emésztetlen nagy titok is. Martha és George volt közös gyermeke, akinek már a szeme színére sem emlékeznek, de egymást gyűlölni még mindig tudják miatta. És semmit nem bocsátanak meg egymásnak annak ellenére, hogy egyikük sem bűnös. A másik párnak sem lett gyermeke és a két férfi olyan történeteket mesél, amelyben családtagok halnak meg balesetben. De tudjuk valahogy, ilyen tragédia ezek között az emberek között nem lesz, ők még ölni is gyengék, a puskából esernyő ugrik elő. Jelentéktelen emberek jelentéktelen tragédiáiról szól a film, de mégis tragédiák ezek. Nincs semmi tanulság, hacsak nem az, hogy minden ember életében vannak olyan pontok, ahol az egyetlen és megismételhetetlen élet megfordulhat és elkezdheti felmorzsolni önmagát. Az író és a rendező nem ad javaslatot, nem teremt kiutat, csak látleletet vesz föl irgalmatlan és gyilkos sérülésekről. Az örökké aktuális tartalmat három egyenrangú alakítás és Richard Burton zsenije tökéletes biztonsággal jeleníti meg. A látlelet érvényes a mai napig, könnyű elveszíteni mindent, ha a gyűlölet uralkodni kezd.

83. Kovbojka (2012-10-28 10:57.35) - (válasz Mcec 82. hozzászólására)

Jaa, hogy ennyi jött le a filmből!! Oké, így már minden világos, köszi.;)

82. Mcec (2012-10-28 10:54.55) - (válasz Kovbojka 79. hozzászólására)

Két alkoholista színész ezúttal a vásznon/képernyőn marja egymást. Az egész film bűzlik a piától és a hányástól. Ennyi, ez a véleményem, az pedig siralmas, hogy egy ilyen részeges körmenetnek ennyien hajbókolnak. Szerintem inkább megvetendő.

81. Kovbojka (2012-10-28 09:21.47) - (válasz Angelika58 80. hozzászólására)

pont az előbb néztem be.:) na, nálad is 5* ez a film? szuper.

80. Angelika58 (2012-10-28 09:20.05) - (válasz Kovbojka 79. hozzászólására)

OFF Kovboj, megnéztem az új Hanekét, ha érdekel a véleményem, ott a topikban. :))

79. Kovbojka (2012-10-28 09:04.50) - (válasz Mcec 75. hozzászólására)

hujuj, de kibaszott okos valaki!!! taníts mester! rohadtul úgy nézett ki, mintha Kállaira és Ruttkaira írnád a ripacskodást, te ...! ha meg csak szimplán a színészekre, akkor is no comment.

78. Allektó (2012-10-28 08:11.12) - (válasz Allektó 77. hozzászólására)

Vivien <---jav.

77. Allektó (2012-10-28 08:10.48) - (válasz Wynona 71. hozzászólására)

vivien Leigh bájos volt Cleo-nak, aki eleinte a cicáját keresi, majd úgy játszik a frissen kapott hatalmával, mint 1 kislány a babájával és folyton Scarlett O'Hara "szellemét" idézte fel/meg. (Taylor királynőibb jelenség volt a vásznon. szerintem....ismétlem: szerintem.)

76. Mcec (2012-10-28 00:17.51) - (válasz Wynona 71. hozzászólására)

Monumentálisnak monumentális, éppúgy, ahogyan mondjuk a Mennyei királyság vagy a Trója is azok... azonban a méret nem feltétlenül függ össze a minőséggel (mondjuk, egy Quo Vadisszal összehasonlítva ez a film mindenképpen alulmarad).

75. Mcec (2012-10-28 00:15.15) - (válasz Kovbojka 73. hozzászólására)

Javíts ki, ha tévednék, de nem Kállai és Ruttkai játszottak a filmben, hanem Liz Taylor és Burton... Ők csak szinkronizáltak... ugyanúgy, ahogyan nem Sinkovits Vitay András játszik egy mexikói szappanoperában... de lehet, hogy tévedek...

74. Wynona (2012-10-27 20:59.44)   - (válasz Anren 72. hozzászólására)

Tényleg a Rómából,bírtam Őt is. Volt benne tűz,nőiesség.

1 2 3 4

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Lifeisamovie, 2019-07-18 17:40	103 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Nem félünk a farkastól adatlap

Eredeti cím: Who's Afraid of Virginia Woolf?

Évszám: 1966

Rendezte: Mike Nichols

Szereplők: Elizabeth Taylor, Richard Burton, George Segal, Sandy Dennis

További információk

Szereplők fórumai

- Richard Burton - Vélemények

- Elizabeth Taylor - Vélemények

- George Segal - Vélemények

- Mike Nichols - Vélemények

- Sandy Dennis - Vélemények

- Haskell Wexler - Vélemények