 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Az utolsó kezelt - Cinemax2, 02:05 |
| Itt a vége - HBO, 02:10 |
| Ellenállás - Moziverzum, 02:15 |
| Sötét vizeken - Paramount Network, 02:45 |
| Úton - Film Mánia, 02:55 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Scarlett Johansson (40) |
| Jamie Lee Curtis (66) |
| Mark Ruffalo (57) |
| Mads Mikkelsen (59) |
| Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Bűntudat nélkül - Vélemények |
| Gladiátor 2. - Vélemények |
| Rock zene |
| - Filmes Sámánok Rendje - |
| Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el? |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Bűntudat nélkül   |
| Britt Robertson |
Fórum - A Csóró - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 25. Törölt felhasználó (2017-01-13 01:15.52) - (válasz Stickfa 22. hozzászólására) |
| Az azonosulás nem feltétlenül érzelmi. Pasolininél inkább értelmi, de még inkább valahol az emocionális-misztikus és a racionális-történelmi között húzódik, egy határterületen. Szóval nehéz akárkit is kedvelni. Szerinte a filmnézői attitűd ezt nem is követeli meg.
A strici-életmód egy ilyen behatárolhatatlan köztes zónában húzódik meg, a rendező szerint az adott körülmények között elfogadható módon. Amióta homo a sapiens, azóta használja ki azonos fajba tartozó embertársait, ami egy undorító dolog. De ez az ember, és Pasolini mint vérkommunista, felmentést ad a legalacsonyabb szociális szinten élőknek. Számukra a bűn csak viszonylagos, mert a középosztály- és az attól fölfelé élő társadalmi osztályok jogilag legitimálták a mostmár csak idézőjeles bűnőket. A bűnök úgy veszítik el bűn jellegüket, ahogy a közpénz veszítené el közpénz jellegét, ha egy idióta országban élnénk. Egy bizonyos társadalmi szint felett nem lehet szó felelősségre vonásról, és ez a rendezőt kurvára idegesíti. Persze nem muszáj vele egyetérteni, ezt ő sem várja el. Az sem kötelező (legalábbis az adott évtizedre nézve), hogy egy olasz filmnek cselekménye legyen. Pasolini sem biztos, hogy kedvelte a szereplőit, de elfogadta őket olyannak, amilyenek. Látleletet akart nyújtani az általa elég jól ismert prostituáltak világáról. |
| 24. Entersp (2016-08-22 18:19.32) - (válasz Arturo professzor 23. hozzászólására) |
| Fogadjunk, te a zsemlét is franciásan zsömlének ejted. Kecseg. |
| 23. Arturo professzor (2016-08-22 17:58.27) |
| Magyar tv-prömier:1989.okt.20. |
| 22. Stickfa (2015-07-05 19:18.55) |
| Nekem csalódás volt!
Nézhető film, ez tény, de nagyon-nagyon lassú a cselekmény.(Ha egyáltalán van ilyen) A vége pedig nagyon össze lett csapva, nagyon leegyszerűsített lett. Értettem a filmet, a mondanivalóját, de ettől több kellett volna nekem. Egyetlen szereplőt sem kedveltem meg. |
| 21. Entersp (2015-05-28 03:57.03) |
| Komor film, amely a háború utáni nyomorban eresztett gyökeret. A rendező kiváló érzékkel jeleníti meg a szegénységet és romlottságot egy felkavaróan szövevényes történetben.
Viccesen amatőr figurák a mellékszerepekben, és még sok más, ami miatt a Mamma Roma az ember eszébe jut. |
| 20. Mozsika (2014-01-06 11:08.30) |
| "Ne hívj Vittorionak. Vittorioból sok van, de csóróból csak egy!"
Döbbenetes debütálás volt Pier Paolo Pasolini részéről ez az 1961-es műremek. Nem is tudom sorolhatjuk-e a neorealista irányzathoz, de úgy érzem megvan rá az esély. Az ekkor már picit megkopott irányzatba új életet lehet szókimondó és szemtelenül őszinte filmjével a rendező. A társadalom alsó rétegében élő emberek mindennapi küzdelmeit vette sorra Pasolini, ami azért eléggé döbbenetes dolog: megélhetési prostitúció és azok kérdései ( gondoljunk a Stellával való ismerkedésre, édesanya prostitúciójára), éhség és étel szerzés, kiszolgáltatottság. Senki nem szeretni így élni. A főhősünk akit Csórónak hívott mindenki valójában sosem dolgozott, csupán lányokat futtatott, de valahogy mégis azonosulni tud a néző vele. Mondhatjuk rá az imádva utáljuk paradoxot. Ám barátunk sorsa gyökeresen megváltozik és kezdődik a kalamajka. Bach zenéi pedig megadták a filmhez illő tragikus, melankólikus hangulatot. Erős társadalmi és lélektani szálakkal teletűzdelt film. Megéri megnézni! |
| 19. Kovbojka (2012-03-21 21:37.50) - (válasz Menrot 16. hozzászólására) |
| Máskor is brotha'! |
| 18. Kovbojka (2012-03-21 21:37.30) - (válasz Orgona 17. hozzászólására) |
| :D
Legyen úgy!:) |
| 17. Orgona (2012-03-21 21:27.41) - (válasz Kovbojka 10. hozzászólására) |
| Sok a tennivalóm. A jövő hónaptól több időm lesz filmet nézni, akkor újból írok rövid kritikákat, mint tavaly. A Mit hallgatsz most éppen topicba sem tudom mindig beírni, amit éppen hallgatok, de válogatott kalózfelvételek, az biztos. :DDD |
| 16. Menrot (2012-03-21 19:48.05) - (válasz Kovbojka 15. hozzászólására) |
| Thx az infót!:) |
| 15. Kovbojka (2012-03-21 19:38.59) |
| A Mamma Róma dvd extráiban B.B beszél P.P.P-ről (A Csóró és Mamma Róma kapja főszerepet a kommentárban) Nagyon szépet mondott B.B., nem tudom pontosan idézni, de valami olyasmit, ( a filmkészítésről lesz szó) Hogyha ha nem tudja hogyan folytassa tovább, ha már úgy éri vége visszamegy az alapműhöz (vagy maghoz), A Csóróhoz. |
| 14. Menrot (2012-03-21 19:29.48) - (válasz Chris92 13. hozzászólására) |
| Akkor jól emlékeztem,kösz.:) |
| 13. Chris92 (2012-03-21 19:27.35) - (válasz Menrot 11. hozzászólására) |
| Igen asszisztens rendező volt. P.P.Pasolini írta két filmjének forgatókönyvét, haverok voltak. |
| 12. Chris92 (2012-03-21 19:25.28) - (válasz Orgona 9. hozzászólására) |
| Igen fantasztikus alakítást prezentált. |
| 11. Menrot (2012-03-21 19:23.31) - (válasz Chris92 7. hozzászólására) |
| Bravó!
Chris ennél a filmnél már asszisztált Bertolucci a mesternek ugye?Mester=P.P.Pasolini |
| 10. Kovbojka (2012-03-21 18:59.37) - (válasz Orgona 9. hozzászólására) |
| Igen, amit Citti itt művelt, az több mint zseniális. Keveset látlak itt. |
| 9. Orgona (2012-03-21 18:56.18) - (válasz Chris92 7. hozzászólására) |
| Ebben a sikernek Pasolini mellett a főszereplőnek, Franco Citti-nek is nagyon nagy szerepe volt. |
| 8. Kovbojka (2012-03-21 16:47.51) - (válasz Chris92 7. hozzászólására) |
| Nagyon nagy írás, nagyon nagy film!:) |
| 7. Chris92 (2012-03-21 16:04.20) |
| Nem semmi bátorságra vall tanúbizonyságot, hogy Pier Paolo Pasolini a 60-as évek elején, amikor a modernizmus már megvette lábát a világ filmművészetében, nem állt be a sorba, hanem visszament másfél évtizedet és sajtos stílusjegyeivel és rendezői megoldásaival új életet lehelt az olasz neorealizmusba. Debütálása egy mai napig mesterien megalkotott és megrázó lenyomata annak a társadalmi rétegnek, amiről sokat hall az ember de nem akarja és (ha szerencséje) nem fogja személyesen megtapasztalni. Róluk szól a Csóró: a kitaszítottak, a szegények, a stricik, tolvajok, prostik világáról, köntörfalazás, szépítés és mindenféle idealizáló nélkül. Közöttük is kiemelt, főhősi szerepet kap Vittorio Accatone és az ő sorsa. Ő is ebben a közegben él és szocializálódott, rendes munkával nem foglalkozott, mégsem rosszabb mint akárki más mint akit ebben a filmben látunk. Nem az a baja, hogy szegény hisz ki akar törni helyzetéből nem is egyszer, hanem hogy egy bűnös ember, aki meg akar változni de mindig ugyanoda jut vissza ahonnan indul. Olyan aki borzalmas dolgokat kell, hogy elkövessen, a napi túlélés érdekében, mindenkit átver, hazudik, lop, csal. Olyan akit mindenhonnan kivetnek családja hallani sem akar róla, amikor munkát vesz fel barátai megbecsülését is elveszti, magánya fokozatos, majd állandó lesz.
Pasolini pedig sikeresen eléri, hogy gyűlöljük a főhőst, hanem sajnáljuk, átérezzük drámáját és megszakad a szívünk ennek a szélhámosnak a keresztényi szenvedéstörténetétől. Mindehhez életszerű, realisztikus helyszínteremtés és atmoszféra, kiváló zenehasználat (Bach mindig is közel állt a szívemhez, a Máté-passió kórusa zseniálisan van használva), hiteles színészi játék, és remek operatőri munka társul. Időtálló, depresszív és lenyűgöző debütálás, a szegénységről, az emberi magányról, kiszolgáltatottságról, egy igazi dráma olyan egy emberről, akit általában mi is gonosznak néznék. Csakhogy Pasolini megmutatja, nem feltétlenül az, ő is ember, aki ha tehetné más utat választott volna. |
| 6. Orgona (2011-07-21 12:56.19) - (válasz Kovbojka 5. hozzászólására) |
| Nem kell elkeseredni, csemegézzél innét:
***** Sikeres vadászatot. :DDD * Automatikusan eltávolított tartalom. |
| 5. Kovbojka (2011-07-21 11:01.34) |
| Pier Paolo Pasolini debütáló filmje, azt hiszem a egy szinten van a csodálatos Mamma Rómával, ha nem jobb. Mindkét film a társadalom alsóbb sorában lévőkvéletét, mindennapjait, tragédiáit motatják be. Realisztikusan!
Vittorio a Csóró, egy strici. Van egy kurvája, azon élősködik. Ott lakik a Csóró családjával gyerekeivel. Egy nap eltöri a lábát a nő, de a Csóró így is kiküldi dolgozni. Ez hiba, mert olyanok veszik föl, akiknek galibát okozott. Jól összeverik. A rendőrség keze ügyébe veszi az ügyet. Megakarják találni a tettest. A nő hazudik ki volt, nem akit mondott, hanem őt rakják a dutyiba. Innentől Accatone élete megváltozik... A film rendkívül szomorú. Számomra azért is annyira, mert a Csóró egy szélhámos. És hát általában egy gonoszabb fajtából való embert nemigen lehet sajnálni. Viszont azt ne felejtsük el, hogy Pasolini egy zseni! Olyan drámaira csinálta ezt a filmet, hogy megszakadt a szívem a kis szerencsétlenen. Ja, egyébként Bach zenéjét is Pasolini illesztette. Az is hozzátesz a film hangulatához rendesen. És akkor még nem is beszéltem Franco Citti csodálatos játékáról. Egyszóval, remek ez a film.(kár, hogy nagyon nehéz ráakadni) 10/10 |
| 4. Bodhiszattva (2011-06-25 23:12.03) |
| Pasolini első filmje szerintem az egyik legjobban sikerült alkotása. Az ötvenes években regényeiben térképezte fel a római külvárosok lumpenproletariátusának világát (az Utcakölykök magyarul is olvasható), majd 61-ben a film területére merészkedett (legnagyobb szerencsénkre). Eredetileg Fellini producelte volna a filmet, de nem tetszettek neki a próbafeltételek, ezért visszadobta (tévedni emberi dolog). Ennyire letisztult filmet utoljára a neorealisták csináltak Pasolini előtt, de Pasolini túllépett rajtuk: először is megmutatta az emberi gonoszság legmélyét, másrészt mindezt képes volt kiemelni ebből a mélységből, és mintegy szent történetté stilizálni (Bach zenéje ezt a célt szolgálja). Ezt a filmet nem lehet elégszer megnézni. |
| 3. C.o.c. (2007-08-12 01:26.41) |
| Ugy mint a Mamma Romaba-n, az Accattone-ban is a fosszereplok keptelenek valtoztatni a nyomorusagos sorsukon. Pasolini azon kivul hogy a legnagyob rendezok koze tartozik, enciklopedikus kulturaval rendelkezet, muveszet, irodalom, filozofia teren. Sofocles hatasa is relevans minden a ket fenteb emlitet filmjeben,csakhogy Mamma Roma es Accattone a nzomorusag es a szegenyseg tragikus hosely kezdedtol fogva es ezen salynos nem tudnak valtoztatni:-( |
| 2. Sanyi (2007-07-04 11:37.13) |
| Lenyűgöző film. Több most nem igazán jut az eszembe. Csa az hogy lenyűgöző, és mindenkinek látnia kellenne az életében legalább egyszer. |
| 1. Orgona (2007-06-19 19:44.46) |
| A filmet tegnap adták a Duna Tv-ben. Az olasz neorealizmus kiemelkedő alkotása. Elképesztő, hogy az olaszok hogyan éltek a hatvanas évek elején.Pasoloini kíméletlenül tartott tükröt a gazdaságilag felemelkedő Olaszország elé, hogy nincs minden rendben.
Kár, hogy Pasolini pályafutása tragikus hirtelenséggel megszakadt. Életműve így is megkerülhetetlen. |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Törölt felhasználó, 2017-01-13 01:15 | 25 hsz |
| Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
| Keresem téma megnyitása | 0 hsz | |
| A Csóró adatlap |
| Eredeti cím: Accatone |
| Évszám: 1961 |
| Rendezte: Pier Paolo Pasolini |
| Szereplők: Franco Citti, Silvana Corsini, Franca Pasut, Adriana Asti, Paolo Guidi... |
További információk |
| Szereplők fórumai |
| - Pier Paolo Pasolini - Vélemények |
| - Tonino Delli Colli - Vélemények |
| - Johann Sebastian Bach - Vélemények |
| - Pier Paolo Pasolini - Kérdések |
| - Franco Citti - Vélemények |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu