Helyenként spoilerek is előfordulhatnak!!!
50 éve, hogy a 007-es ügynök feltűnt a vásznon. Lassan már 60 éve, hogy Ian Fleming papírra vetette, és már kerek 10 éve, hogy elkezdtem Bond-filmeket nézni (az Őfelsége titkosszolgálatában volt az első a sorból), azóta ha új film előkészületéről hallok, máris érdeklődni kezdek.
Na, az eddig készült Daniel Craig-féle Bondok közül ez sikerült a legjobban, nálam a Casino Royale csak második helyezett, A Quantum csendje pedig a harmadik helyre szorult. Úgy tűnik jó döntés volt Sam Mendesre bízni a rendezést, ezzel, ha jól tudom ő az első Oscar-os rendező, akit Bond-filmhez hívtak. A hangulat, amit az Amerikai szépségnél vagy a Kárhozat útjánál hozott (amiben nem más Daniel Craig is szerepel) is is tetten érhető, de az akciójeleneteket is profi kézzel vezénylete le. Aztán itt van még kedvenc zeneszerzője Thomas Newman is, akinek nem kevés gyönyörű filmzenét köszönhetünk az Egy asszony illatától kezdve, az Amerikai szépségen át a Halálsoron-ig. Majd a Coen testvérek állandó operatőre, Roger Deakins, aki már eddig is bizonyított a gyönyörű képeivel. Itt sem vall szégyent természetesen. A macau-i kaszinó a tűzijátékokkal és színes sárkányokkal vagy a skót táj fényképezése egyszerűen pazar.
Jó pörgősen indul a film az isztambuli üldözéssel, de később sem hagy alább a tempó. A főcím a film hangulatához igazodva elég darkos hangulatot áraszt, de pont így jó, Adele "Skyfall" dala telitalálat. A sztori, mint az előző Craig-filmeknél, most sem egy világmegmentős akcióorgia, hanem egy ügyes kémthriller. Jó ötlet volt Bond úgymond, "önkéntes száműzetése", itt voltak igazán jól ábrázolva azok a szokásai, amik leginkább a regényekből ismerősek (alkoholproblémák pl.) A múltjából is kapunk nem kis szeletet (a skót családi birtok, a szülők, Andrew Bond és Monique Delacroix sírköve, a vadőr, Kincaid karaktere). Ráadásul úgy mutatják be, hogy ne legyen se érzelgős, se szájbarágós. James mellett még M az, aki fontos szerepet kapott a filmben, hisz most az ő múltja ered a nyomába. A harmadik fő karakter pedig Raul Silva, a jelenlegi főgonosz. Félelmetes alak, ugyanakkor örűlt, kiszámíthatatlan, remek taktikus, aki bizony méltó ellenfél a 007-nek, hisz gyakorlatilag mindent tud róla. A korábbi Bond-gonosztevőkhöz hasonlóan rendelkezik úgymond, torzsággal, de az övé valahogy mégis más. Míg a régi gonoszoknak, mint Dr. No, Largo, Blofeld, Alec Trevelyan vagy Renard sérülései kiemelték a figuráik fenyegető lényét, addig az ő "sebe" nemcsak a külsőleg, de belsőleg is tönkretette, így az ember nemcsak megrettenést, de ugyanakkor sajnálatot is érez iránta. Javier Bardem kiválasztása a szerepre a legjobb döntés volt. Ő tényleg olyan kaliberű színész, akit eltudunk képzelni egy Bond-moziban. Mind a játéka, mind a karizmája alapján tökéletes választás. A Bond-lányok: korrektek, Eve remek partner Bondnak: szellemes, talparaesett és a végén egy apró kis meglepetés a rajongók számára. Berenice Marlonie, mint a titokzatos, de ugyanakkor megfélemlített Severine szerepében nem látható sokat, de semmi gond nincs vele. A mellékszereplők közt van még Ralph Fiennes és Ben Whishaw is. Fiennes Garrett Mallory nevű figurája kicsi, annál fontosabb szereplő, később talán még nagyobb teret kap. Na, aztán itt van Q. Desmond Llewellyn alakításában, ha nem túlzok, legendássá vált. Kicsit meglepődtem, amikor először hallottam arról, hogy Whishaw lesz az új ellátmányos, de aztán egyre kíváncsibb lettem rá, főleg azután, hogy a Parfümben milyen zseniálisan játszott. Úgy tűnik Q esetében is haladni akartak a korral, itt volt az ideje, hogy egy ifjú titánt vessenek be, ami szerintem jól sikerült. Na és itt is elhangzik a jól ismert szöveg ("Ha lehet egy darabban hozza vissza a felszerelést").
Az akciók talán még jobbak, mint a Casino Royale vagy A Quantum csendje esetében, itt most nincs rángatozó kamera, ami jobb, sokkal jobb. Az alagútbeli üldözés és a végső leszámolás a lángoló birtokon csúcspont.
Összefoglalva a legjobb James Bond epizódok közé sorolható. Kíváncsi vagyok a következő dobásra.
|