Senki betett képeit nem cenzúráztam. Képek egyáltalán nem lettek törölve abból a topikból. Olyan hozzászólások lettek egyedül kiszedve, amik nem Alanre vonatkoztak. Pl a "hol talizzunk" meg a "nekem ezem és azom van és velem ez meg ez történt".
Marion képeit sem töröltem ki - azt viszont igen, hogy nekem nem tetszik rajtuk Alan, meg amiket Ti írtatok konkrétan NEKEM és NEKI (pont emiatt a hozzászólásom miatt, amit ebből a megfontolásból töröltem...) mert azok nem tartoztak a témához. Lehet h nem tűnt fel, de 140 oldalnyi anyagot olvastam át egy éjszaka alatt, és egyébiránt az összes topikból (nézd csak meg azokat is) a többiek törölték a hasonlóan "odavaló" hozzászólásokat.
"ilyen rettentően egoista,diktatorikus és érzéketlen" Igen. Elismerem. Sosem tagadtam. Az egoistát talán... Mert szerintem aki önmagát szereti, annak nincs ideje meg ereje arra, hogy diktátor legyen, mert akkor annyira szereti magát, hogy nem kell másokból kicsikarnia a vélt szeretetüket vagy a csodálat, a feltételnélküliség egyetlen halovány jelét...
És igen, érzéketlen vagyok. Nem szeretek senkit. Soha nem is fogok, és nem is szeretnék. Most neked jobb ettől?
"frekventáltan elküldött privát üzenetek,emailek anonimitásában" Mindig vállaltam a véleményem. Pont ezt vágod a fejemhez ebben a levélben...ha már az ellentmondásoknál tartunk.
Ahhh. A Csilla féle fórum. Mony írt neked, igaz? Vagy Li? Vagy Sev? Vagy Julcsi? El sem tudod képzelni hány ember van, aki szívesen rámhúzná a vizes lepedőt, ha alkalom adódik. Elárulok neked egy nagy titkot. Nagyon szeretnék Csilla lenni. Egyrészt mert Csilla már 30 valamennyi, és ez elég nagy könnyebség. Másrészt mert Csilla roppant intelligens és harmadrészt és legfőképpen, mert Csilla tud hideg fejjel gondolkozni és cselekdeni, ami nekem a legnagyobb gyengém ebben az életben. Ha jól rémlik egyébként (2-2,5éve volt) Csillánál annyit írtam Rimáról, ami felettéb gonosz dolognak számított, hogy 'Rimát törpének meg manónak gúnyolták gyerekkorában'. Persze lehet, hogy írtam ennél sokkal durvábbakat. Gondolom Te semmi bunkó dolgot nem mondtál/írtál senkire sem mikor még fiatal voltál, és legfőképpen felelőtlen...stb. És igen, utálom Rimát. Ezt mindenki tudja. Nem titkoltam soha. De sosem írtam le róla olyat (nyiltan), hogy egy ribanc vagy valami - és azok akik ki lettek moderálva az ARF-ról, azok mind amiatt lettek kimoderálva, mert hasonlóan öblös véleményt fogalmaznak meg.
Azért van, kedves Lacryma, ez a roppant nagy kettősség, mert ott hivatalos pozicíóban vagyok jelen, mikor moderálok. Konkrétan azon az oldalon én vagyok Csilla, csak nekünk jóval több Ardenünk van, mint neki volt - amit én a forróbb fejemmel sokkal nehezebben viselek. Egyébként szerintem világos, hogy nem tükrözi a véleményem az, amit "mint admin" leírok vagy teszek. De valakinek ezt is meg kell csinálni, és én voltam az a balfék, aki bevállalta a népszerűtlen döntéseket. Nyilván ez neked kétszínűségnek és köpönyegforgatásnak hat. Megértem. Mert most hogy így írtad és én bele sem gondoltam soha... valamilyen szinten az is. Biztos Te is voltál már úgy (mint most), hogy legszívesebben pofánvágnál valakit. Mégsem teszed, mert tiltja a törvény, hogy erőszakot alkalmazz embertársaidon... Inkább szétoffolsz egy topikot és nyilvánosan alázol. Köztünk az a különbség, hogy ha én ezt teszem, módomban áll megvárni a válaszod, és pár óra multán, mikor már csillapodtak a vitapartnerek kedélyei, és mindent egymás fejéhez vágtunk... eltűntethetem a szemek elől, hogy ne zavarjon másokat valami nem oda való. Mert a vita hevében egyébként is sok olyan dolog elhagyja az ember száját, amit nem gondol komolyan.
Szóval: Azért vagyok ott, az ARFon, hogy betartassam a rendet. Itt azért nem voltam soha akkora paraszt, nem az én vállamat nyomta a teher, hanem itt egy voltam a másik 200ból, ahol leírhattam őszintén a véleményem, anélkül, hogy a fejem kelljen a falba verni, hogy "jajj mit tettem már megint". A szabályzatot azonban nem (csak) én találtam ki, hanem még másik 10 ember.
Mivel nem olvasod el ezt a levelet, valszeg csak a munkát csinálom (én is) a hozzám hasonló nyomorultaknak, akiknek moderálni KELL. De valóban jogom van védekezni. És tévedsz, mert soha senkitől nem kérek bocsnatot (csak alapos okkal), és nem fogom bizonygatni senkinek, hogy helyesen jártam el. Ez pedig azért van, mert a hozzám hasonló egoista parasztok meg vannak arról győződve, hogy senki sem okosabb náluk - vagy ha mégis, akkor meg annyira védjük a saját hátsó felünket, hogy az életben nem mennék (most már) olyan messzire, hogy megalázkodjak egy privát levélben. Vagy így. Mert mi maradna egy diktárornak a buás után, ha már büszkesége sincsen? Ez vagyok én. Pőre, őszinte valómban. Lehet fikázni, lehet utálni, lehet köpködni rám a hátam mögött, vagy a szemembe. De ez vagyok én, őszintén én, és ezt büszkén válallom. Mert gyarló és tökéletlen ember vagyok. De ha valaki valóban az igazat akarja hallani, akkor az hozzám jön. Mert én nem fogok köntörfalazni. Sem magamat, sem mást illetően.
Egyéb morzsák, amik megragadtak így hirtelen:
Nem olvastam Pitonia írásait (ha esetleg róla van szó). Lily írásaiból egyet elolvastam félig - ez nem fika alap, remélem vágod. Illetve amit "leszóltunk" azt ki is javította. Az iwiw-es bejelölés... arra mit mondjak. Pitoniának és a barátainak is próbáltam elmagyarázni, hogy nem nekem kell megfelelni, de szerintem... Alan egy emberi lény. Jogokkal és érzésekkel. És én speciel rohadtul nem örülnék, ha valaki csinálna rólam egy ilyen adatlapot, és olyan viccesnek szánt mondatokat adna a számba, amiket jómagam sosem mondanék. És talán próbálják meg ebből a szemszögből nézni a dolgot... Amúgy Marionon, és Luthienen kívül mással nem folytattam rendszeres levelezést az elmúlt 7 hónapban. Kábé. De lehet h több vagy kevesebb 1-2 hónappal.
Nőietlenség: Fiúkkal nőttem fel. Sosem voltak lány barátaim és sosem éreztem szükségét, hogy legyenek. Tudod a lányokban megvan az "képesség", hogy színlelnek. Hónapokig, és gátlástalanul úgy tesznek, mintha jóban lennének veled... a kedved keresik, hízelegnek. A hátad mögött meg elmondanak mindennek... vagy csak akkor zúdítják rád a hibáid, ha már (nekik) úgyis mindegy, és ha szeretnéd sem tehetd jóvá.
Szóval: Eddig férfi munkatársaim voltak és fiú barátaim vannak a mai napig. Fociztam(om).Persze, hogy káromkodom és nőietlen vagyok. Ez van. nem szóltalak meg az "édibédik" és "cukimukik" "nyakica"... stb-k miatt, pedig az meg nyilván egy nőies dolog, és az meg nekem életidegen, hogy van ember, aki ilyeneket leír. Meg a sziát sy-nal. Bár azt Pitoniának már nem tudtam nem észrevenni, és msnben, egy magánbeszélgetés alkalmával szóvátettem... Mikor ott ültetek a háta mögött, a monitort bámulva, Orfeusszal ketten.
Érdekből barátkozás:
Ki az aki nem érdekből barátkozik? Légy már kicsit őszinte magadhoz! Nekem érdekem az, hogy legyenek barátaim, nekik érdekük az, hogy legyenek barátaik. Nekem érdekem, hogy valaki meghallgasson -cserében én is meghallgatom őt. Ha "önzetlenül"szeretek valakit, akkor elengedem ugye... de miért engedném el, ha ettől én nem könnyebbülök meg, és ha ő nem lesz boldogabb mással, amitől én is boldog leszek? Szóval igen, érdekből barátkozom. Legalább tudják mit kapnak. Én mindig ott vagyok ha baj van, és rám lehet számítani. Nem azért mert szeretem őket, hanem mert nekem is szükségem van rájuk. Ez nem hiszem, hogy bármiféle különbséget tesz a viselkedésemben, a motivációk meg amúgy is mindig annyira zavarosak az embereknél, hogy kár ilyesmin lovagolni... Érdekes módon mégis sok barátom van - a még több "jóakaróm" mellett.
Természetesen Lilytől megkaptam a leved. Természetesen azért vagyok most itt. És szerintem ha igazán kedveled a többieket odaát,meg ha szerinted tényleg annyira szupi az az oldal, mint ahogyan lilynek ecsetelted (és ezúton is köszi, mert rengeteg MUNKÁM van benne), akkor tartozol nekik annyival, hogy maradsz, és megpróbálsz elviselni engem, ha esik, ha fúj. Mert ők a barátaid, akiknek tartozol ennyivel. Ha nem, én azt is megértem. Valszeg ők is megfogják, és legfeljebb átpártolnak ide. Felmondani sajnos nem tudok a hirtelen rámtört bűntudat terhe alatt, mert mikor Mony jól kicseszett velünk odaát, (és plusszban be is fényképezett Alan nappalijába, amit saját hibámként tartok számon és amiatt is álmatlan éjszakáim vannak - bár ez senkit nem érdekel...) és én megpróbáltam kilépni, akkor eltűnt az oldal 90%-a. Ez az én keresztem. Bármennyire szeretnék, nem tudok megszabadulni tőletek. És bármilyen jól is esne elmenekülni a sok egyforma, fikázó, vagy faragatlan vagy értetlen, vagy segélykérő hozzászólás elől - nem tehetem meg. Szóval most vitázhatnánk arról is, hogy kinek rosszabb - de Te legalább elhúzhatsz, ha irritál valaki. Nem kell azt látnod, hogy a barátaid egymást ölik, hogy valami, ami pár éve még nagyon ígéretes volt, amiért küzdöttél és imádtad, széthullik a karjaid között. Nem kell elviselned nap mint nap, hogy senki nem ért a szépszóból, és hogy mindenki szarik a szabályzatra, hogy bármit is tesztek nem lesz jobb. Nem kell elszenvedned, hogy valakiről, akit igazán, életedben először őszintén kedvelsz, bárki úgy írhat, ahogyan ember nem érdemli meg. Nem kell elviselned, hogy minden, amit teszel, egy újabb ok arra, hogy valaki beléd kössön - és minden áldozat, munka és szenvedés ellenére: nem tudod megvédeni azokat, akiket szeretsz és mégis TE vagy a bűnbak. Nem kell szembenézned azzal, hogy mindig mindenki tőled várja a megoldást, az információt, az ítéletet, hogy mindenki úgy issza a szavaid, mintha az lenne a szentírás Alannel kacsolatban, csupán azért, mert képtelen vagy elégszer leírni, hogy "szerintem" "én úgy gondolom" ahhoz, hogy mindenki értse, hogy ez csak egy vélemény. Még akkor is az, ha heves és szívből jön... akkor is csak egy olvasata a világnak és Alannek. Senki, soha senki nem látja, hogy milyen kurva szar a rajongóság ezen oldalán állni, a barátaim beszélgetését cenzúrázni, törölni a saját gondolataimat, úgy tenni, mintha nem lenne véleményem, hogy ki kell töröld a barátaid gondolataid, hogy kiszolgáld a renszert. Hogy valaki mindig figyeli a lépéseidet, és arra vár, hogy mikor döfhet hátba, hogy valaki leselkedik a barátaidra, hogy megvezethesse őket... Tudod milyen rohadt könnyű neked, hogy elmehetsz? Ebbe soha senki nem gondol bele! Főleg én nem, mert én meg ehhez vagyok túl gyáva és túl fáradt. Szóval menj! Menekülj amilyen messze csak lehet! Megkaptad amit akartál. Itt a kis elégtételed...
|
