Sziasztok!!!

NAGYON RÉGÓTA nem tudtam fellépni ide, az érettségi meg ilyenek miatt... NAGYON hálás lennék, ha elküldenétek nekem az elmúlt 2-3 hétben megjelent illetve felrakott könyveket... Tudom, hogy ez egy buta kérés, de nehéz lenne ennyi kedves kommentet elolvasni rövid idő alatt... És már ki vagyok éhezve egy kis olvasásra...:D
Előre is köszönöm a könyveket (bármi jöhet!): atonya
Email: antiszucse@freemail.hu

2009-09-08 21:30.31

Köszi szépen!:D

2009-09-08 20:04.36

Imádlak titeket...:) Nagyon köszönöm!!!!!

Alkonyat - KUNYERA TOPIC- mindenkinek aki nem bír magával...

2009-08-12 17:51.38

Szívesen! Ha kell még valami csak szóljatok...:) És megpróbálom megszerezni:)

2009-08-11 21:01.24

*****
*****
*****

* Automatikusan eltávolított tartalom.

2009-08-11 20:52.10

Itt van 1-2 link, ha valakinek kellene...
*****
*****
*****
*****
*****

* Automatikusan eltávolított tartalom.

Alkonyat - Vámpírtörténetek (film, könyv, zene) csere-bere, info, dumcsi

2009-07-13 17:31.44

Sziasztok! Nekem is el tudná valaki küldeni az evernight 2
angolul? Előre is köszönöm. Email: antiszucse@freemail.hu

Keresztnévlánc

2009-07-13 17:28.39

Lóránt

Szólánc kajákkal

2009-07-13 17:25.29

mandula

Alkonyat - Ki a Legszimpatikusabb Vámpír?

2009-07-09 21:34.14

Jasper és Alice!!!

Ifjú regényírók (akinek készül, akié kész van és aki tervezi)

2009-07-09 21:05.40

SZia!
Köszi, hogy leírtad a véleményedet. Egyáltalán nem tartottam sértőnek, sőt...
Hiányoltad a stílusmeghatározást. Ez egy regény bevezetője akart lenni... A töltelékszavas megjegyzéseddel teljesen egyetértek, néha túlzásba viszem... Elragad az ihlet...:) Az igeidők, nekem is feltűntek és már aznap megpróbáltam korrigálni, tehát már van egy javított verzióm.
Örülök, hogy őszinte voltál, és nagyon hálás is vagyok érte.
Próbálok mindenre figyelni, és igyekszem megfogadni a tanácsokat (persze csak azokat amikkel egyetértek:))
Még 1* köszi:)

2009-07-06 17:33.23

Sziasztok!

Kérlek írjátok meg a véleményeteket a következő "művemről":

Este van. Hosszú és kimerítő napot töltöttem az irodában az aktuális ügyek elrendezésével, szerződések megkötésével és peres ügyek lebonyolításával. Teljesen kimerültem. Annyira szeretnék lazítani, nem törődni semmivel és senkivel. Csak hazajönni, jó forró fürdőt venni és a békés csöndben élvezni az életet.
Azonban régóta nem tudok rendesen pihenni. A békés, megnyugtató álmok elkerülnek, így nem is csodálkoztam azon, hogy még itthon is tennivalókat keresek. Minden fáradságom ellenére nem akarok lefeküdni. Tudom, hogy úgysem tudnék nyugodtan elaludni, de ha mégis sikerülne és álom jönne a szememre, akkor sem tudnék pihenni. Rémálmok gyötörnek. Visszatérő rémálmok, melyek nem engednek el, vissza-visszajárnak. Nem tudom, mióta van ez így, hosszú ideje elvesztettem az időérzékemet. Félek. Félek álmodni, félek… élni.
Csönd van a szobában. Nincs csöpögő csap, nincs nyikorgó ajtó, nincs nyávogó macska, teljes néma csönd. Szeretem elterelni a gondolataimat, így ha rámtör a magány és a rettegés, mindig újítok. Felújítom a hálót, a nappalit és a konyhát. Kezdetben csak átrendeztem a bútorokat, új képeket tettem a falra és másképp díszítettem az asztalokat. Most azonban mindez már kevésnek bizonyult. Muszáj valamit kezdenem a fallal. Nem tudom mit… Talán… Esetleg… Igen! Ez az! Át kell festenem. Új szín kell. Vörös. Nem az a mély, sötét színárnyalat, hanem a világosabb, de mégsem rikító szín a legmegfelelőbb. A hatalmas baldachinos ágyam – amely mellesleg halvány rózsaszín színben pompázik – nem veszne bele a falba. De honnan kerítek az éjszaka közepén vörös festéket? Éjjel 11 óra van. Nem is vettem észre, hogy így elszaladt az idő. Már több mint 2 órája itthon vagyok és tervezem a stílusváltást. Talán mégis jobb lenne mára befejezni mindent és venni egy jó forró fürdőt.
Olyan lassan haladtam a mosakodással amilyen lassan csak bírtam. Bármennyire is próbáltam elterelni a gondolataimat nem sikerült. Minél tovább húzom az időt, annál kevesebbet fogok aludni, és annál kevesebb ideig kell szenvednem az álmoktól. Mikor már harmadszorra is teljesen leöblítettem beszappanozott testem, eszembe jutott, hogy meg kellene mosnom a hajamat is. Hosszan, lágy mozdulatokkal kentem fejbőrömre a finom rózsa illatú sampont. Kétszer is megismételtem a teljes hajmosási rítust. Kifogytam az ötletekből. Lelkileg felkészültem, hogy nincs több kiút. Ki kell mennem a fürdőből és meg kell próbálnom a lehető legnyugodtabb állapotba juttatnom magam. Remélem, hogy elkerülnek ma az álmok. Nemcsak a rémálmok, hanem a sima álmok is. Megtörlöm víztől csöpögő hajam, magam köré tekerek egy törölközőt és kinyitom a fürdő ajtaját.
Az ágy elé lépek. Kezemmel a selyem pizsamámat keresem. – Nem szeretem a selymet, de ez az egy ruhanemű különleges a számomra. Két évvel ezelőtt kaptam az édesanyámtól. Ő volt a világ legtehetségesebb stylistja. Csodálatos nő volt rendkívüli tehetséggel megáldva. Ez a pizsama volt utolsó kollekciójának egyik darabja. Külön nekem készítette a 17. születésnapomra. Így megérthetitek, hogy lelkileg mennyire kötődök hozzá. – Az ágy szélén meg is találtam a kedves selymes anyagot. Felvettem és bebújtam a jó meleg takaróm alá. A lelkemben kavargó érzések, gondolatok elmosódtak, amint behunytam a szemem. A fáradság győzelmet aratott elnyűtt testem felett. Azonnal mély álomba zuhantam…
Zihálva ébredtem fel másnap reggel. Testem rázkódott a félelemtől. Megint az a rémes álom kínzott egész éjjel. Üldöztek. Hiába próbáltam meg elmenekülni, nem sikerült. A sötét rémisztő alak egyre közelebb került hozzám. Pánik lett úrrá rajtam. Az adrenalin szintem az egekbe szökött. Minden erőmet összeszedve gyorsítottam a tempón. Már azt hittem sikerült leráznom, mikor zsákutcába kerültem. Megfordultam, hogy visszafelé menjek. Ekkor azonban hirtelen egy erős kar fonódott a derekam köré. Hátratántorodtam a hirtelen ért támadástól. A férfi arca a sötétbe veszett. Nem tudom miért, de csak gúnyos mosolyát sikerült meglátnom. Hatalmas testével egy határozott mozdulattal leterített. Fejem a jéghideg földhöz csapódott. A férfi rám helyezkedett és… Felébredtem. Rettegtem. Még most is rettegek. Olyan valóságosnak tűnt minden. De csak álom volt. Meg kell nyugodnom. Mély lélegzetvételekkel sikerült csillapítanom a remegést annyira, hogy fel tudjak kelni. Kimentem a fürdőbe és felfrissítettem az arcomat. Vége a szenvedésnek. Legalábbis míg el nem érkezik az éjszaka…

Várom mindenki véleményét! Legytek őszinték!!!! Lécci... Köszi!:D

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk