Hhehe

C H E L S E A F. C.

A Chelsea F.C. egy profi angol labdarúgó klub Nyugat-Londonban. 1905-ben alapították, jelenleg az FA Premier League-ben szerepel. 2005-06-ban sikeresen megvédték előző idényben szerzett bajnoki elsőségüket. A Chelsea stadionja a fulhami Stamford Bridge Nyugat-Londonban. 42,055 fő befogadására képes. A Chelsea megalapítása óta itt rendezi otthoni mérkőzéseit. A klub hagyományos mezszíne a kék felső és alsó, valamint a fehér sportszár, jelvényében egy pálcát tartó kék címeroroszlán látható. Roman Abramovics orosz olajmágnás 2003-ban megvásárolta a klubot.

Tartalomjegyzék
1 Sikerlista
2 Klubtörténet
3 Stamford Bridge
4 Külső hivatkozások

Sikerlista
3-szoros angol bajnok:1954-55, 2004-05, 2005-06

3-szoros FA-kupa győztes:1970, 1997, 2000

4-szeres Ligakupa győztes:1965, 1998, 2005, 2007

2-szeres UEFA kupa győztes:1986, 1990

1-szeres Európai Szuper kupa győztes:1998

Klubtörténet
A Chelsea F.C.-t 1905. március 14-én alapították a Rising Sun pubban (ma: The Butcher's Hook), és nem sokkal később felvették a klubot az akkori másodvonalba. 1915-ben a csapat egészen az FA-kupa döntőjéig vitte, ahol aztán kikaptak a Sheffield Unitedtól. A két világháború között nem sikerült semmilyen kiírásban sem győzedelmeskedniük. 1952-ben Ted Drake, az egykori angol válogatott középcsatár lett a menedzser, aki megkezdte a klub modernizációját. Megváltoztatta a klubcímert, nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlásra és az edzésekre. A sok változtatás hamar meghozták gyümölcsét, a csapat az 1954-55-ös szezonban bajnok lett. A hatvanas években Tommy Docherty lett az új menedzser. Ekkorra már meglátszott az utánpótlás-nevelés eredménye, a Chelsea közel került az újabb bajnoki címhez, bejutott az FA-kupa és a Ligakupa döntőjébe is, ám végül csak a Ligakupát sikerült megnyerni 1964-65-ben. 1970-ben azonban sikerült begyűjteni az FA-kupát, majd a rákövetkező évben a Kupagyőztesek Európai Kupáját is, előbbit a Leeds United, utóbbit a Real Madrid ellenében. A hetvenes és a nyolcvanas évekre a Chelsea pénzügyi válságba került, így el kellett adni a sztárjátékosokat. Ennek következményeképp a csapat kiesett az első osztályból. 1985-ben Ken Bates 1 fontért megvásárolta a klubot, az új menedzser, John Neal pedig kisköltségű, de hatékony gárdát állított össze. 1988-89-ben a másodosztály első helyén végezve sikerült ismét feljutni, a Chelsea azóta folyamatosan az élvonalban szerepel. 1992-ben Ken Bates nagy harcok árán visszaszerezte a stadion tulajdonjogát. 1994-ben a csapat ismét kupadöntőt játszott, de a Manchester Unitedtól vereséget szenvedett. 1996-ban Ruud Gullit lett a menedzser. Irányítása alatt számos kiváló játékos érkezett, így például Gianfranco Zola is, akit később a klub történetének legjobb játékosává választottak. 1997-ben újabb FA-kupa kiírásban győzedelmeskedett a Chelsea, 1998-ban pedig ismét megnyerte a KEK-et és a Ligakupát, utóbbi kettőt már úgy, hogy a menedzser Gianluca Vialli volt. 2000-ben sikerült egy újabb FA-kupa döntőt nyerni, nemzetközi porondon pedig egészen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjéig jutni. Viallit Claudio Ranieri váltotta, azonban az új menedzser nem volt képes semmilyen trófeát sem hazavinni, ezért a 2003-ban a klubot megvásárló Roman Abramovics a portugál José Mourinhot szerződtette erre a posztra, aki a 2003-04-es idényben az FC Portoval megnyerte a Bajnokok Ligáját. 2005-ben a Chelsea megnyerte a Ligakupát és bajnok lett, ezzel együtt számos rekordot is felállított (legtöbb meccs kapott gól nélkül, legkevesebb kapott gól, legtöbb győzelem, legtöbb pont). A Bajnokok Ligájában egymás után a második szezonban is bejutott az elődöntőbe. 2005-06-ban a Chelsea az ötödik olyan csapat lett, aminek sikerült megvédeni a bajnoki címet.

Stamford Bridge
A klub stadionja a Stamford Bridge, ahol a Chelsea a megalapítás óta játssza hazai mérkőzéseit. Hivatalosan 1877-ben nyitották meg, az ezt követő 28 év során pedig a London Athletics Club atlétikai versenyeinek szolgált otthonul. 1904-ben Gus és J T Mears megvásárolták, hogy futballpályává alakítsák át a Bridge-et, melyet aztán Archibald Leitch tervezett meg. A stadiont felajánlották a Fulham F.C.-nek, a visszautasítás azonban arra ösztönözte a tulajdonosokat, hogy saját klubot alapítsanak. Így született meg a Chelsea. A harmincas években megépült a déli oldalon a lelátó, ami később a Shed End nevet kapta. A klub története során ez vált a leghangosabb szurkolók törzshelyévé, főként a hatvanas és a hetvenes évektől kezdve. Ebben az időben döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy az egész stadiont modernizálják. Az állóhelyeket meg akarták szüntetni és összesen 50,000 férőhelyes lelátókat szerettek volna kialakítani. A munkálatokat az East Standen kezdték, a költségek azonban akkorák voltak, hogy az építkezéseket le kellett állítani, a Chelsea ugyanis csődközeli helyzetbe került. Egészen a kilencvenes évek közepéig kellett várni a folytatásra. Ken Batesnek köszönhetően ekkorra már normalizálódott a klub pénzügyi helyzete. A felújítások ismét megkezdődtek, az északi, a nyugati és a déli oldalon a lelátókat átalakították, az állóhelyeket ülőhelyekre cserélve; a Stamford Bridge 2001-re teljesen elkészült. Ma 42,522 férőhelyes és Európa egyik legkorszerűbb stadionja.

Let's go Chelsea! :)

2007-03-22 16:54.13

A S R O M A
1893-ban ért el a futball Olaszországba, azon belül először Genovába, ahol pár angol fiatal megalapította a Genoa Cricket and Athletic Club-ot, amit később, (1896-ban) Genoa Cricket and Football Club-bá kereszteltek.

Habár a következő 40 évben Olaszország szerte új klubok, egyesületek százai alakultak, az első össznemzeti bajnokságot mégis csak 1939-1940-ben rendezték meg először. Azidőig a klubok csupán különböző regionális bajnokságokban versenyeztek, majd a „scudetto”-t az ún. nemzeti döntőben nyerték el a csapatok.

A genovai klubalapítás és az első nemzeti bajnokság elindulása között természetesen a futball megjelent Rómában is, ami itt is azt jelentette, hogy számos új klub akalult egymás után. Az első ilyen a Football Club Roma (1901) volt, melyet később a Roman, a Lazio (1902), az Alba (1907), a Furtitudo (1908) és még később az Audace, az Esperia és a Juventus Roma követett.

Az 1920-as években a római csapatok csatlakoztak a bajnoksághoz (amit még mindig régiókra osztva bonyolítottak). Előszőr a Fortitudo-nak sikerült bejutnia a döntőbe, 1922-ben, azonban kettős győzelemmel a Pro Vercelli nyerte a bajnokságot. Három év múlva, 1925-ben, az Alba hasonlóan járt, ők a Bologna csapatával szemben maradtak alul 4:0, 2:0 arányban. A következő években az Alba még egyszer eljutott a döntőig, akkor azonban a torinói Juventus áltta útjukat a kupa megszerzésében.

Ezekben az időkben vált világossá, hogy a római futballrégió túlságosan is megosztott és gyenge ahhoz, hogy felvegye a versenyt az északi csapatokkal, így szükségessé vált egy radikális átszervezés. 1927-re a Pro Roma és a Romana egyesültek, hozzájuk csatlakozott később a Fortitudo,míg a Juventus Roma feloszlott, valamint az Audace beleolvadt az Albába. Négy új klub született: Alba-Audace, Fortitudo, Roman és a Lazio.

Az Alba játékosai zöld (vízszintesen) csíkos felsőt, fehér nadrágot és zöld-fehér csíkos fekete lábszárvédőt viseltek, a Fortitudo a „katolikusok” csapata volt, rendszerint piros felsőben (alján egy kék csíkkal), fehér nadrágban és piros zokniban (szintén kék csíkkal) léptek pályára. A Roman (a későbbi AS Róma) a tehetősebb (Flaminio és Parioli) kerületek csapata volt, akik az örök város császári hagyományait követve giallorosso-ban, azaz a sárga-bordóban szerepeltek.

[szerkesztés] A csapat születése
A négy csapat közül a Lazio volt a legszervezettebb egyesület, ahol a labdarúgáson kívül biciklizéssel és gimnasztikával is foglalkoztak, a klub egyfajta sportcentrumként üzemelt. Ezen okok miatt a Lazio vezetői elutasították a másik három csapat azon felvetését, hogy egyetlen nagy, közös egyesületbe kéne tömörülniük. 1927. június 6-án a Lazio elnöke olyan elfogadhatatlan pénzügyi körülményeket mutatott be a jelen lévő másik három csapat vezetőinek, amely meghiusította a csapatok egyesítését.

Válaszul 1927. július 22-én az Olasz Labdarúgó Szövetség épületében az Alba, a Fortitudo és a Roman csapatának képviselői elfogadták az egyesülés ötletét, a jó és sikeres római sportért, továbbá megegyeztek abban is, hogy megszakítják a Lazio-val a tárgyalásokat. A döntés jónak bizonyult, hiszen az Albának nagy szurkolói tábora volt, a Furtitudo a játékosokat adta, a Roman pedig pénzt hozott a fúzióba. Ezen a napon született meg az AS (Associazione Sportiva) Roma.

Az elnök Italo Foschi lett, az edzői teendőket ideiglenesen Pietro Piselli (az Alba volt edzője) és Jozsef King (a Fortitudo volt edzője) látták el.

1927. június 17-én lépett először pályára a csapat, már mint AS Roma a Velodromo Appio-ban, ami akkor az Alba stadionja volt, itt játszották a mérközéseiket egészen 1929-ig, amíg az új stadion, a Testaccio befejezésére vártak. A történelmi, első meccsüket az UTE-val játszották, a következő felállásban: Rapetti a kapuban, Mattei, Corbyons, Ferraris IV, Degni, Caimmi, Heger, Boros, Rovida, Cappa és Ziroli. A Roma nyerte 2:1-re a találkozót Cappa és Heger góljaival, akik így a giallorossa-k történetének első hivatalos góljait szerezték. A mez, amit viseltek, a hagyományos bordó poló („sangue di bue” - ökör vére) sárga nyakkal („becco d'oca” - kacsa csöre) és a fehér nadrág és vörös zokni sárga hajtókával.

[szerkesztés] Az első sikerkorszak
Az 1960-as években két Olasz Kupát ('64 és '69) is megnyertek, amellett, hogy olyan értékes játékosok öltötték magukra a Roma mezét, mint Lojacono, Schiaffino, Angelillo, Losi vagy „Picchio” De Sisti. Főleg az 1969-es Olasz Kupa győzelme emlékezetes, melyet Alvaro Marchini elnöksége és a „mágus” Helenio Herrera technikai vezető idején szereztek. Ennek az időszaknak a góllövői közül „Ciccio” Cordova és Fabio Capello sok évvel később, mint edzők tértek vissza a Romába. A sikerek időszakát csak egy, igen szomorú eset árnyékolta be, Giuliano Taccola egy tragikus márciusi vasárnapon a Cagliari elleni meccs után, máig tisztázatlan körülmények között az öltözőben hunyt el. (Feltehetően a dopping áldozata lett).

Az 1970-es éveket Gaetano Anzalone elnöksége jellemezte, kinek igen jó megérzése volt Nils Liedholm Romába hozatala. A „báró” érdeme volt fiatal játékosok értékesítése, mint Rocca és Di Bartolomei. Nem hiányzott a kiváló helyezés sem, 1974-1975-ben bronzérmet nyertek. '79 nyarán a Roma története fordulóponthoz ért, elnöke Dino Viola lett, aki az azóte eligazolt Liedholmot újból visszahozta, továbbá olyan fiatal reménységeknek adott lehetőséget, mint Bruno Conti és Carlo Ancelotti, míg Robert Pruzzo folyamatosan bizonyította milyen kiváló bomba formában van. Természetesen a siker sem maradt el, az 1979-es Olasz Kupát már ők emelhették a magasba a Torino ellenében.

Az 1980-1981-es szezonban a klub történelme egyik legjobb vételét ütötte nyélbe Paulo Roberto Falcao leigazolásával. Szintén ebben a szezonban a Juventus megerősödésével elkezdődött a rivalizálás a két klub között. 1982-1983-ban végre sikerült, amire már régóta vártak, Pruzzo döntetlent érő Genova ellen lőtt góljával az AS Roma történetében először Olasz Bajnok lett. Róma önkívületbe került ezzel a fantasztikus győzelemmel, még dal is született a csapatról, mely később az AS Roma himnuszává vált.

[szerkesztés] Lassú hanyatlás
A következő időszak a nagy vereségek kora. Első veresége az Olimpico-ban érte a csapatot, ahová egy egész város ment ki szurkolni nekik a Bajnokok Kupájának döntőjére, de az[[FC Liverpool legyőzte őket. Az ott érzett keserűséget az Olasz Kupa újbóli elhódítása sem tudta enyhíteni.

A következő évek hiábavaló kísérleteket jelentettek a korábbi tündökléshez való visszatéréshez, Viola még egyszer visszahívta Liedholmot, de ezúttal a csoda elmaradt. A „sárga-pirosak” iskolájának egyik legjobb talentuma ekkoriban Giuseppe Giannini volt. Liedholm hőseinek árnyékában nőtt fel, egy a Roma számára kevéssé boldog időszakban érte el az érettségét és a Nemzeti válogatottban is kénytelen volt elszenvedni Olaszország 1990-es csúfos világbajnoki vereségét.

Viola lemondása után, 1991-ben úgy tűnt a csapat újra magához tér. Bejutott az UEFA Kupa döntőjébe az Interrel együtt, de ismét csalódniuk kellett, a milánói 0-2-es vereségre csak Rizzitelli egyetlen góljával tudtak válaszolni az Olimpicoban. A Szuperkupában sem ment jobban: a Sampdoriától kaptak ki 1-0-ra, így idén sem enyhítette keserűségüket a hetedik alkalommal is elnyert Olasz Kupa.

Dino Viola-t Ciarrapico követte, aki azonban csak egy évig maradt,helyét Franco Sensi vette át. Carlo Mazzone egy igazi tősgyökeres római jött a csapathoz, azonban a győzelmek csak nem jöttek, a technikai vezetés egyetlen igazi sikere Francesco Totti volt. Egy szezonon át tartó megbeszélés után, Carlos Bianchi kísérletét jelezve, az elnök Sensi egy technikai újításba fogott, mely Zdenek Zeman volt.

[szerkesztés] Második sikerkorszak
A cseh szakember alkalmazása fontos játékosok, mint Cafu és Candela érkezését, valamint Damiano Tommasi, Marco Delvecchio megerősítését és Francesco Totti felemelkedését hozta magával, de az igaz eredmények valahogy továbbra is elkerülték a csapatot.

Az 1999-2000-es szezonban végre bekövetkezett az oly rég óta várt fordulat. A Roma szurkolói egy hosszú, sikertelen időszak után győzelmet követeltek. Sensi elnök Fabio Capello-nak szavazott bizalmat az edzői poszton. A körülményekkel tökéletesen tisztában lévő szakember leigazoltatta a klubbal többek között Montellát és Nakatát. A szezon túlnyomó részében kiválóan teljesítetettek, azonban a véghajrájra lendületük elfogyott és végül a hatodik helyre zuhantak. A Lazio győzelme csak fokozta a keserűséget a szurkolókban.

A következő szezon már Capello szakértelmét dícséri: 2000-2001-ben a Roma átütő sikerrel, 75 pontos rekorddal győzött az akkor még 18 csapatos Serie A-ban. A résztvevők közül elsősorban Gabriel Batistuta 20 góljával, Montella fontos döntő helyzetekben lőtt góljaival és Totti vezetői képességével és tehetségével járult hozzá döntő mértékben a sikerhez. A harmadik diadal volt és a „sárga-pirosak” tengere a Circus Maximusban gyűlt össze a hetekig tartó ünnepre. A bajnokságon aratott győzelem hozzájárult ahhoz, hogy a Roma biztosítsa helyét az olasz foci elitjében.

[szerkesztés] Jelenlegi játékosai
2006 jauárjában a klub 'A' csapatának kerete. (k=kölcsönben, csk=csapatkapitány)

Kapusok
1 Gianluca Curci

21 Dimitrios
Eleftheropoulos

22 Pietro Pipolo

32 Doni
Hátvédek
2 Christian Panucci

3 Cesare Bovo

4 Samuel Kuffour

5 Philippe Mexes

13 Cristian Chivu

25 Leandro Damian Cufrè

Középpályások
7 Edgar Álvarez (k)

8 Alberto Aquilani

11 Rodrigo Taddei

14 Houssine Kharja (k)

15 Olivier Dacourt

16 Daniele De Rossi

17 Damiano Tommasi

20 Simone Perrotta

28 Aleandro Rosi

29 Leandro Greco

30 Mancini

Csatárok
9 Vincenzo Montella (második csk)

10 Francesco Totti (csk)

26 Alessio Cerci

35 Stefano Okaka Chuka

40 Shabani Nonda

[szerkesztés] Egykori híres játékosai
Aldair (1990-2003)
Amadeo Amadei (1936-1948)
Carlo Ancelotti
Antonio Valentin Angelillo
Francesco Antonioli (1999-2003)
Marcos Assunção (1999-2002)
Abel Balbo (1993-98, 2000-02)
Gabriel Batistuta (2000-2002)
Cafu (1997-2003)
Vincent Candela (1996-2005)
Claudio Caniggia (1992-1994)
Fabio Capello
Amedeo Carboni
John Carew (2003-2004)
Antonio Cassano (2001-2006)
Toninho Cerezo (1983-1986)
Cristian Chivu
Lampros Choutos (1995-1999)
Bruno Conti (1973-1990)
Fabio Cudicini (1958-66)
Dino Da Costa (1955-1962)
Olivier Dacourt
Martin Dahlin (1996-1997)
Traianos Dellas (2002-2005)
Marco Delvecchio (1995-2005)
Agostino Di Bartolomei (1972-1984)
Luigi Di Biagio (1995-1999)
Emerson (2000-2004)
Paulo Roberto Falcão (1980-1985)
Alcide Ghiggia
Giuseppe Giannini (1981-1996)
Enrico Guaita
Josep Guardiola (2002-2003)
Gianni Guigou (2000-2003)
Sergei Gurenko (1999-2000)
Saliou Lassissi
Francisco Lojacono
Thomas Häßler (1991-1994)
Iván Helguera (1997-1998)
Francisco Lima (2001-2004)
Giacomo Losi (1954-1969)
Mancini
Pedro Manfredini
Guido Masetti (1930-1943)
Philippe Mexes
Mido
Vincenzo Montella
Hidetoshi Nakata (2000-2001)
Sebastiano Nela (1981-1992)
Christian Panucci
Ivan Pelizzoli (2001-2005)
Simone Perrotta
Roberto Pruzzo (1978-1988)
Claudio Ranieri (1972-1974)
Francesco Rocca (1973-1981)
Walter Samuel (2000-2004)
Alessandro Scopelli
Angelo Sormani
Luciano Spinosi
Franco Tancredi
Damiano Tommasi
Francesco Totti
Rudi Völler (1987-1992)
Rodolfo Volk
Luis Abel Xavier (2004-2005)
Antonio Carlos Zago
Cristiano Zanetti (1999-2001)
Jonathan Zebina (2000-2004)

A Karib-tenger kalózai 2. - A holtak kincse - Jack Sparrowot imádjuk, Elizabeth Swannt utáljuk

2007-03-22 16:51.28

Hát de:)

Tökéletes világ - Vélemények

2007-03-22 16:46.03

N a ez egy nagy kalsszikus film, kár hogy nem kapott érte valami díjat Costner. Mert lenyűgöző volt az alakítása e szuperfilmben. Eastwood egy rendezőzseni, elismerésem neki.
Itt aztán nekik( a fiút is beleértve) van karakter, ami szerintem nagyot dobott a filmen.

Garfield (2004) - Vélemények

2007-03-22 16:40.53

Talán nem kellett volna filmre vinni Garfieldet, mert ez szánalom volt.
Még csak nem is a macsekről szólt, hanem leginkább Odieról, a kutyáról.
A kutya eltűnése óta, G. neki vágott a nagy utnak, egyébként teljesen olyan volt mint az Utón hazafelé 1-2. Belecsempésztek egy kis kalandot, és a vele járó állati veszéllyeket is (patkány inváziós rész).
Ezt a filmet csak filmként értékeltem, de mivel nem nagyon ismerem a képregényt, akkor lehet, hogy 1*-ot adtam volna, mert van egy olyan sejtésem, hogy nem volt egy igazi képregényadaptáció. Bár nem vagyok képregény guru. Számomra ez csak egy gyenge popcorn-vigjátéknak minősül. Tele-tele szánalmakkal:(
Többet vártam egy ilyen kaliberű filmről, meg az volt a baj, hogy Garfield túlságosan számítógépes volt, azért megcsinálhatták volna még hitelesebbre is.
Egyébként a legjobb jelenet a film alatt az a végén volt, mikor a kutyát lelökdöste a fotelről.:))
Egy szó mint 100: a DR. Doolittle 1. sokkal jobb mint ez, bár az igaz, h mikor Doolittlet néztem jóval gyerkőc voltam, és azt árulja el az ottani osztályzatom is(5*). Ez csak egy hasonlítás volt.
Meg talán a gazdinak, Breckinnek sem lehetett érezni az erős karaktert, Jennifer-rel nincs semmi baj, ő megfelelt mint állatorvos.

Beszélgetés

2007-03-22 16:14.25

Csövi akkor:) Jó szórakozást!

2007-03-22 16:13.18

aztán írjál, ha haza jöttél a 300-ba! :)))

2007-03-22 16:11.18

Felkőtem 6-kor és mentem suleba, az első órát "átaludtam", aztán jött a többi... de semmi érdekes ezenkivül.))

2007-03-22 16:07.37

Mizu van asszony, mondj valamit! :)))

2007-03-22 16:04.11

Hellóka asszony:) :DDD

2007-03-22 15:45.43

Na mindjárt jövök, csak közlöm:)

Odaát (sorozat) - Melyik a jobb pasi?

2007-03-22 15:43.08

Nyugi van, csak irogattam a Trianonhoz:)

Trianon - Vélemények

2007-03-22 15:39.51

...és még: a cseheknek óriási szerepük volt a Trianoni tragédiában, mert Masaryk és Benes nélkül talán ez soha nem történt volna meg. Masaryk egyetemi, Benes pedig gimnáziumi tanár volt. Kramal Karel, elismert cseh politikus szerint: „Benes olyan eszközöket használ a politikában, amelyeket minden erkölcsös ember a legélesebben elutasít.”

Politikájuk lényege az volt, hogy a közép-európai népeket egyesíteni kell, cseh vezetéssel. Ebben az egyesült közép-Európában Magyarország NEM létezik... No szépek voltak ezek a csehek:(

Ki döntött Trianonban ? - ez a legfogósabb kérdés, mint Ha ölni kell c. topikban néhányan beszélgettek, köztük én is hozzászóltam. Miért tűrték el a legnagyobb hazugságokat is, szemrebbenés nélkül? Miért változtatta meg Wilson elnök két évvel korábban tett kijelentéseit, melynek lényege, hogy a háborúnak nincsenek gyüztesei és vesztesei és a hovatartozást népszavazással (!) kell eldönteni.

Miért nem fogadták el 1917-ben az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának különbéke ajánlatát? Nem volt szabad elfogadni? Lehet, hogy a végső cél magának a Monarchiának a felszámolása volt?
Nem hinném.
Ha valaki olvasott az Illuminátusokról (no ez még a Lara Croft: Tomb Raider c. akciófilmben is feltünt), akkor egyértelművé válik, hogy az ő céljuk minden esetben a háború /háborúk/ elhúzódása volt és az a mai napig is így van. / Vetés füzetek 1. 1995 január. Tekintve, hogy megalakulásuk (több száz évre tehető, sőt, talán ezerévre is, valahol Itália földjén alakult meg (?)) óta nem titkolt céljuk egy világkormány megteremtése, ennek érdekében semmitől sem riadnak vissza. Pénzügyi hátterük biztosított, hiszen a Rothschild Ház áll mögöttük és az áldozatok nagysága és száma nem számít. Ők pénzelték és szervezték meg a Francia forradalmat. Érdekük volt, hogy mozgásban tartsák a gyarmati háborúkat, hogy ezek gyengítsék a Brit Birodalmat.
Akkor talán a mai Gyurcsány kormány ennek lenne áldozata?!:( Ez csak költői kérdés volt:)

2007-03-22 15:00.33

Mi az a pixel?

2007-03-22 14:59.36

Habár nem most reggelt:)

2007-03-22 14:59.08

Elment az új tag?!

300 - Vélemények

2007-03-22 14:55.42

mind egyformák:)))

Beszélgetés

2007-03-22 14:54.32

Na lökjél valami témát fel:))

2007-03-22 14:53.10

MI?

Odaát (sorozat) - Melyik a jobb pasi?

2007-03-22 14:46.32

Na azééé'!

2007-03-22 14:44.47

Most meg sértődtél?!:(
Dehogy baj:)

2007-03-22 14:42.16

Amolyan Peggy Bundy stilusú vagy:)))
Hát jó megnőttel te kislány:))

2007-03-22 14:39.17

Ebben nem tok neked segíteni, majd a csajok...

Beszélgetés

2007-03-22 14:37.39

Csákó:))

elejére ... 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk

Roberto hozzászólásai

F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról

A Karib-tenger kalózai 2. - A holtak kincse - Jack Sparrowot imádjuk, Elizabeth Swannt utáljuk

Tökéletes világ - Vélemények

Garfield (2004) - Vélemények

Beszélgetés

Odaát (sorozat) - Melyik a jobb pasi?

Trianon - Vélemények

Casino Royale (2006) - Vélemények

Ha ölni kell - Vélemények

Trianon - Vélemények

Blablabla

Ha ölni kell - Vélemények

Odaát (sorozat) - Melyik a jobb pasi?

300 - Vélemények

Beszélgetés

Odaát (sorozat) - Melyik a jobb pasi?

Beszélgetés