 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Rakoncátlan célpont - Film Café, 10:05 |
| A forradalom napján - Mozi+, 10:20 |
| Downton Abbey: Egy új korszak - HBO, 10:30 |
| Az élet dicsérete - Epic Drama, 10:50 |
| Philadelphia - Az érinthetetlen - Cinemax2, 11:25 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Fisher Stevens (61) |
| William Fichtner (68) |
| Curtis Armstrong (71) |
| Alison Pill (39) |
| Michael Rispoli (64) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Ábel a rengetegben - Vélemények |
| Aktuálpolitika azoknak, akik unják a trollt a választás topikban |
| Ida regénye (1974) - Vélemények |
| Kántor (sorozat) - Vélemények |
| TV2 |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Futni mentem  |
Schmied Zoltán  |
Birka78 hozzászólásai
HA/VER - Vélemények
| 2010-10-30 15:58.11 |
| A Kodolányira. |
A felolvasó - Vélemények
| 2010-10-30 15:33.31 |
| Hogy ki mit tenne egy adott szituációban, akkor derül ki, ha valóban belekerül. Lehet elítélni embereket azért, amit jó fél évszázaddal ezelőtt a zsidókkal vagy a többi kisebbséggel szemben elkövettek, de azt hiszem, ma is nagyon kevés olyan ember van, aki tiszta lelkiismerettel kijelentheti, gerincesen viselkedett volna ott és akkor. Kertész Imre könyvének címe – a Sorstalanság - nagyon találó: emberek millióit fosztották meg önkényesen attól, hogy valódi sorsuk legyen, kiszámíthatatlan, fájdalmakkal, szenvedéssel, de ugyanakkor reményekkel teli. A deportáltak sorsa egyszerűen a halál volt. Úgy kellett élniük, hogy elég egy rossz szó, egy tekintet vagy bármilyen külső, általuk nem befolyásolható körülmény, és vége az életüknek, vagy ha nem a sajátjuknak, a szeretteikének. Én azt gondolom, nemcsak a munkatáborokban, haláltáborokban, erőltetett menetek során kivégzettek váltak sorstalanná, hanem többségében azok is, akik velük szemben ezeket a megbocsáthatatlan és ép ésszel felfoghatatlan borzalmakat elkövették. A teljesen antiszociális, genetikailag bűnöző lelkületű, bűntudatot nem ismerő, igencsak kevés számú ember kivételével nem arra születünk, hogy gyilkoljunk, és normális körülmények között nem is tesszük ezt életünk során. Indulatból persze lehet ölni, egy anya pl. bármire képes lehet a gyermekeiért, de ez a „hirtelen felindulásból elkövetett”-kategória, egyszeri alkalom, nem tömeges emberirtás.
Én a Holocausttal kapcsolatban azt gondolom, meggyőző, hatásvadász szónoklatokkal, a tömegek befolyásoló erejével egy időre teljesen kiiktatták az emberek lelkiismeretét, és abban a pillanatban, amikor az őrök parancsra elkövették a kivégzéseket, azt szenvtelenül, „off-állapotban” tették, kb. olyan érzelmekkel, mint amikor egy lövöldözős számítógépes játékban elpusztítjuk az ellenségeinket. Ám egyszer befejeződik a háború, a népirtás, ott vannak az életben maradottak, vissza lehet(ne) térni a hétköznapokba, az apró-cseprő problémákhoz. És ekkor kezdődnek a gondok: ekkor tolakodik elő a lelkiismeret, a bűntudat, és innentől kezdve lesznek sorstalanok ezek az emberek is. A tudattal, hogy ártatlanokat mészároltam le, hogyan éljek tovább, hogyan adjam át magam a szerelemnek, hogyan legyek őszinte a gyermekeimmel, hogyan töltsem el szégyen nélkül a barátaimmal az időt? Hogy ne köpjem le a saját tükörképemet? Van olyan ember, aki tud így is ÉLNI, van, aki nem. Hanna Schmitz az utóbbi táborba tartozik. Titka megmérgezi kapcsolatát, gondolatait, igazi feloldódást, megnyugvást nem talál. Egy olyan viszonyban, ahol ilyesmit kell rejtegetni, szerintem csak megzavarodni lehet – mindkét félnek. Az egyiknek azért, mert képtelen többé igazán adni, a másiknak azért, mert nem érti, miért nem engedi közel magához a társa, miért nem tud megnyílni előtte. Én nem merem azt mondani, hogy különb vagyok, mint Hanna Schmitz. Azt sem, hogy azoknál különb vagyok, akik a bíróságon fújolták, kurvázták vagy éppen saját bőrük mentése érdekében őt kiáltották ki bűnösnek. Hanna egy teljesen átlagos nő, aki rossz helyre és rossz időben született. Vonnegut talán erre is csak annyit mondana: Így megy ez… Mindannyiunkban ott rejtőzik valahol mélyen az állat; kellenek bizonyos körülmények, hogy előjöjjön. Elég a rabszolgaságra vagy a középkori kínzásokra gondolni (gyomorforgató részletekért fordulhatunk Druonhoz) vagy ha a modern kort nézzük, ott vannak a börtönfilmek, pl. az egyik legjobb közülük, a Kísérlet. És ha az említettekhez viszonyítom, Hanna Schmitz tulajdonképpen nem is olyan nagy bűnös: ő nem lelt örömet, kéjt a gyilkolásban, csupán engedelmeskedett a felette állóknak. „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra...” – írja Radnóti, és én úgy vélem, Hanna nem ez a kategória. Sokkal inkább öltek kéjjel azok a nők, akiknek nem a becsületük számított a vádlottak padján, hanem a bőrük mentése. Öt csillagot érdemel ez a film, mert sallangoktól mentes, mellőzi a giccset, a színészek játéka nagyszerű, szerepükben hitelesek. Döbbenetes, ahogyan Hanna kijelenti, azért nem engedte ki az égő templomból az embereket, mert parancsnak engedelmeskedett. Az a gesztus pedig, amit Michael tesz, hogy célt adjon egykori szerelme börtönlétének, a lehető leghumánusabb cselekedet, ami ebben a helyzetben elképzelhető. Megérdemelten kapta ez a film a díjakat és a jelöléseket. |
HA/VER - Vélemények
| 2010-10-30 15:20.27 |
| Meg aztán pl. amikor Veszprémben szültem anno 2004 februárjában, nehéz lett volna feljárni Pestre suliba egy újszülött mellől. Igaz, akkor diplomás levelezőre jártam, de 2 hónapig egy órára sem mentem be, örültem, hogy éltem, a tanárok rugalmasak voltak, utólag írtam meg a zh-kat. A csoporttársaimnak köszönhetem, hogy meglett az a félévem, mert ők beszéltek a tanárokkal, és minden anyagot hoztak fénymásolva. |
| 2010-10-30 15:14.56 |
| Szerintem ez attól is függ, hány zh van az adott tárgyból, pl. van, amiből 2-3 hetente zh van, másból meg félévente egy. |
| 2010-10-30 15:13.57 |
| Rigó Jancsi, de nem nagy szám. Most betegen nem volt kedvem nagyon variálni, úgyhogy ment krémnek a Hullala hab. :) A fiamnak amúgy mindegy, csak legyen rajta autó (vagy marcipán vagy gyertya formájában). :D |
Szólánc kitalált ételnevekkel
| 2010-10-30 11:00.33 |
| Nikkelbolhapörkölt szőrös csigalábszárral és pókvesével, lóherébe töltve |
HA/VER - Vélemények
| 2010-10-29 22:46.46 |
| Mi az a régebben? Én '96-ban kezdtem a fősulit.
Szinte sohasem lógtam óráról egyetemen és főiskolán. Pl. emlékszem, első félévben egyetlenegy óráról hiányoztam. Sőt, képes voltam olyan órákra is bejárni, amik nem is voltak az indexemben. Emellett buliztam egy csomót, belefért. |
| 2010-10-29 22:42.24 |
| Jó éjt! Ma már én sem bírnám, de mindig is kicsit hiperaktív volt az egyéniségem. |
| 2010-10-29 22:38.05 |
| Nálunk ha volt a csoportban 10-ből három ember, akire azt mondtam, hogy isten ments, hogy tanítson valaha is, akkor tuti, hogy az a három ment el tanárnak. :( A többi, akiben volt értelem, meg melózik 8-tól 6-ig valamelyik magáncégnél titkárnőként. |
| 2010-10-29 22:31.11 |
| De, Birka vagyok, a legjobb barátnőm nevezett el így - Barbi vagyok, így lettem Barbirka - amikor rámjön, kb. 5 éves gyerek szintjére le tudok menni simán. Így a férjem sem unatkozik, sok személyiségem van, így olyan, mintha 3 nővel lenne egyszerre. :D |
| 2010-10-29 22:29.09 |
| Szóljanak is a bulizásról azok az egyetemek! Én volt, hogy 7-kor értem haza a Bahnhofból, irány a zuhany, 8-ra be órára. :)
A bulizás és az ismeretszerzés nem zárják ki egymást. |
| 2010-10-29 22:23.07 |
| Ha már egyetemek... Szerintem a magyarokat sem kell félteni. Amíg a jogi egyetemen az a buli, hogy kifújják a poroltót, a műszakin, hogy kisz.rnak az ablakon vagy éppen bele a mosógépbe, hogy kicentrifugálják, addig nincs miről beszélni.
Olyat meg pl. a saját szememmel láttam, hogy valaki a boros üvegbe pisált bele, majd betette a hűtőbe, hogy a következő igya meg a buliban... Magyar szakon találkoztam olyannal, aki Radnótitól nem tudott verscímet mondani, a kötelezőkre közölte, hogy ő utál olvasni, majd elolvassa rövidítve. De olyan is volt, aki nem értette, miért röhög a csoport, amikor szemináriumon denotáció helyett simán detonációt mondott. Ugyanő a Gyűrűk urát emlegette, hogy remek könyv, majd közölte 2 perc múlva, hogy de kicsit unalmas, ezért csak 30 oldalt olvasott el belőle. |
| 2010-10-29 22:17.02 |
| Könnyűnek tűnik ítélkezni államok, nemzetek felett, általánosítani, beskatulyázni az ott élőket; de igazából honnan tudhatnánk, hogy pontosan milyen Amerika - nem csupán egy-egy állam, ahol esetleg járt már valaki -, ki ismeri igazán Amerikát? Én még kis országunk viszonyaiban sem ismerem ki magam, a hírekből, információkból szinte már semmit nem lehet eldönteni, mi igaz, mi kacsa.
Amit mi általában az amerikaiakon számon kérünk, az kb. olyan, mintha afrikaiak ítélnének el minket azért, mert nem ismerjük az irodalmukat, szokásaikat, kultúrájukat. Vagy ott van Kína: rendben van, hogy tudjuk, hol van, baromi nehéz elvéteni a térképen, de ha arról lenne szó, hogy a kínai irodalomról, filmművészetről, hagyományokról, szokásokról, kultúráról beszéljünk, bajban lennénk - legalábbis a többség. Lehet mondani egy népről sok mindent, hogy az eszkimók kölcsönadják az asszonyt a vendégnek, a skótok meg zsugoriak, de attól még egyénre lebontva a társadalmat, ott is ugyanúgy vannak értelmes emberek meg befolyásolható gondolattalanok. Nekem sem tetszik néhány dolog, amit Amerikával kapcsolatban emlegetnek, én sem örülnék, ha a példát lemásolva valamelyik tanítványom pisztolyt rántana, és halomra lőné a tanári kart meg a haverjait. De azt érzem, Amerikán sokan olyasmit akarnak számon kérni, amiről nem is "ő" tehet. Az, hogy nincs ezeréves történelme és egészen más gyökerekből táplálkozott a kultúrája, még nem jogosít fel arra, hogy ezt folyamatosan a képzeletbeli orra alá dörgöljük. Hogy a pénz, a siker, a hírnév motivál mindent, az nemcsak Amerika, nálunk ugyanez megy kicsiben, csak sokan nem találják el olyan jól a megvalósítás módját, mint szeretnék. Ne Amerikát hibáztassuk azért, mert hozzánk is begyűrűzik az, amit ott már régóta látni, Amerikának nem hiszem, hogy megvalósítandó céljai között a magyarok agyának átmosása állna. Az, hogy mit teszünk, mit veszünk át, mit majmolunk, a mi felelősségünk, nem Amerikáé, csak mi, magyarok meg k...ára szeretünk felelősséget hárítani. Amíg egy Maria Geronazzo-féle eszmefuttatásra (ha egyáltalán így kell írni) többen kíváncsiak, mint Móricz novelláira, addig nem Amerikára kell ujjal mutogatni. Szerintem. |
| 2010-10-29 21:35.13 |
| Meg. :) Már ettek belőle anyósomék is, meg a sógornőm. |
| 2010-10-29 21:09.51 |
| Na, akkor én nem vagyok jó a hatalomnak. Nem nézek tévét, július óta nem is jön be egy adó sem, tök jól elvagyok a turkálókkal, a kaját nem rendelem, hanem főzöm, Plaza-ba meg nem nagyon teszem be a lábam, legfeljebb a könyvesboltba. Viszont csokifüggő vagyok, Gombóc Arturina. Csokivásárlásnál nem mérlegelek. |
Örömködő topik - közkívánatra!
| 2010-10-29 15:47.11 |
| 4. |
| 2010-10-29 15:25.58 |
| Ma van a fiam szülinapja. :) Megyek tortát sütni. :) |
fórum szépeknek és okosaknak
| 2010-10-29 15:01.38 |
| Én nagyon szeretem a matekot. Úgy voltam vele, hogy az összes érettségi tárgy közül a matek a legkönnyebb, csak feladatokat kell megoldani. Igaz, az elméletet sosem tanultam meg, azt a kérdést nem is tudtam érettségin, egy feladatban meg elszámoltam magam, így csak négyes lett.
Nekem a történelem volt a mumus. Életemben nem volt egy jó töri tanárom. Mire rájöttem, hogy érdekelne a történelem, addigra buta tök maradtam belőle. |
| 2010-10-29 14:42.00 |
| Veszprémi születésű vagyok egyébként, aztán éltem 4 évig Nyíregyházán, majd Pesten, végül jöttem az "uram" után Fehérvárra. |
Érdekességek!
| 2010-10-29 14:39.13 |
| Magyar szakon végeztem amúgy, 10 éve főiskolán, 8 éve egyetemen. Igaz, sosem tanítottam magyart, inkább minden mást, gyógypedagógiai általános iskolában (matekot, természetismeret, németet, éneket, fizikát...). :D
Szeretek tanítani, de ez az átalakulóban lévő, agyament oktatási rendszer annyira nem jön be nekem, hogy nem biztos, hogy tanítani fogok gyes után. :( |
fórum szépeknek és okosaknak
| 2010-10-29 14:34.54 |
| Arra járok, mikor oviba viszem a fiamat. :) |
| 2010-10-29 14:31.42 |
| Te is fehérvári vagy? |
Érdekességek!
| 2010-10-29 14:31.00 |
| Nekem sosem volt bajom a kötelezőkkel, lehet, hogy defektes vagyok, elolvastam azokat is, meg mellé sok mást is.
A sorrend szerintem sem jó. Én pl. nyáron, amikor Sütő Andrástól az Anyám könnyű álmot ígért olvastam, azon gondolkoztam, hogy kaphattuk meg ezt anno 20 éve 7.-es koromban kötelezőnek. Mert hogy nem gyereknek való, az biztos. De Ady-t is nagy valószínűséggel megutáltatni lehet ilyen korúakkal, nem megszerettetni. Mire a többség befogadó lenne az irodalmi művekkel szemben, addigra nem tanul irodalmat. |
fórum szépeknek és okosaknak
| 2010-10-29 14:27.42 |
| Fellélegeztem. :)
Maroshegyi vagyok. |
| 2010-10-29 14:23.50 |
| Aha, szóval van iq-domborzati térkép is? Fehérváron tengerszint felett jó magasan van az iq? |
Érdekességek!
| 2010-10-29 14:21.34 |
| Ő írta. :) |
fórum szépeknek és okosaknak
| 2010-10-29 14:12.15 |
| Ne beszélj rólam E/3.-ban, itt vagyok.
Igen, olyan okos vagyok, hogy az már butaságnak látszik. |
Érdekességek!
| 2010-10-29 14:10.44 |
| Idegen szavak szótára: utópia címszó. |
fórum szépeknek és okosaknak
| 2010-10-29 14:06.13 |
| Jól, de a tenorális dolgokhoz még anális jobban értett.
Hogy kitől estem meg? Egy nő ilyet nem árul el, kérlek, ha oda a titokzatosság, oda a varázs. Csak a buta nők fedik fel gyermekük apjának kilétét. |
| 2010-10-29 14:02.44 |
| :D
Az operaénekes? Belepirulok. Vele volt először koloratúrszopranizmusom. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu