Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Ismeretlen férfi - AXN, 18:30 |
A szellemlovas - Viasat3, 18:45 |
Érvek és életek - Filmbox Plus, 18:45 |
Élet, vagy valami hasonló - Max4, 19:00 |
Káprázatos holdvilág - DUNA TV, 19:46 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
A 23-as szám - Vélemények |
Dredd - Idézetek |
Kőhalmi Zoltán - Vélemények |
Mire gondolsz most? |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Schumacher |
Cooper Koch |
2011-11-08 14:26.37 |
Nagyon jó a film, az 1-2 is de a harmadik már gyengébbre sikeredett, de azért az se rossz nézhető. |
2011-11-08 14:15.13 |
Letöltési lehetőség:
Szinkronizált film letöltése: ***** vagy ***** vagy ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-11-08 14:09.31 |
Nagyon jó, nagyon szép film, igaz már nagyon régen láttam.Ez a film egy örök filmklasszikus. |
2011-11-08 14:05.47 |
Nálam örök nagy kedvenc, első 10-be benne van, kár hogy Dvd-n a mozi változat van és hiányzik a végéből az a fránya 1 perc. Ha fórumból leszeded a filmet amit fel is tettem az a teljes film. |
2011-11-06 16:08.24 |
Egy Dvd üzletben, utolsó darab volt, le volt értékelve. Média Márktba Dvd osztály 990ft. |
2011-11-04 14:50.06 |
Egy film sorozatban szintén játszott, igaz csak az első két részben, Egy óra múlva itt vagyok. Hasonló mint a Bors című film sorozat, nekem mind a két sorozat meg is van Dvd-n. Régi nagy kedvencek. |
2011-11-04 14:43.16 |
Gobbi Hilda (Budapest, 1913. június 6. – Budapest, 1988. július 13.) Kossuth-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész.
Élete [szerkesztés] Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt. 1932-1935 között a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke. 1935-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 82-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein és szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban is. A német megszállás, 1944. március 19. után illegalitásba vonult. Apjától, Gobbi Ede századostól, egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokától, katonai mentesítő űrlapokat szerzett az ellenállás részére, melyeket felsőbb kapcsolatain, Horváth Árpádon és Major Tamáson keresztül továbbított. A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. Elkötelezett baloldaliként részt vett a közéletben is. Egy interjúban mondta egyszer: „Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.” Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért. Nőkhöz fűződő vonzalmát nyíltan vállalta, hosszú éveken keresztül élt együtt Temessy Hédi színésznővel, majd Galgóczi Erzsébet írónővel.[1] Végrendeletében – mivel családja nem volt – vagyona egy részéből az Aase-díjat alapította meg, illetve az összeg kis részéből rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre – ez a támogatás azonban mára jelentéktelen összegűvé vált. Visegrád- Szentgyörgypusztai (a Kisoroszi-révnél) nyaralóját alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére alapították meg a Gobbi Hilda-díjat a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott színészek számára. Színpadon [szerkesztés] Az utolsó nagy szerep; Csirkefej: Öregasszony Vajdai Vilmossal. Hóesésben, a bejáratnál a villa egykori tulajdonosa, a színészmúzeum névadója és megálmodója -emléktáblája- fogad Gobbi Hilda sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-79. Búza Barna alkotása. Phaedra (Jean Racine: címszerep) Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) Mina néni, Zsani néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül) Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig) Pallagné (Kodolányi János: Vidéki történet) York hercegné, majd Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd) Gertrud (Shakespeare: Hamlet) Karnyóné (Csokonai: címszerep) Boszorkány (Kacsoh-Heltai: János vitéz) Ljubov Jarovaja (Trenyov: címszerep) Oinone (Racine: Phaedra) Mamurré anyó (Sarmante: A 106. születésnap) Mrs. Pearce (G. B. Shaw: Pygmalion) Aurelie (Jean Giraudoux: Párizs bolondja) Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok) Gertrudis (Katona József: Bánk bán) Vassza Zseleznova (Gorkij: címszerep) Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók) Aase (Henrik Ibsen: Peer Gynt) Varvara (Pavlenko: Boldogság) Huberné (Füst Milán: Boldogtalanok) Eugénia (Sławomir Mrożek: Tangó) Öregasszony (Spiró György: Csirkefej) Rizi (Örkény István: Pisti a vérzivatarban) Gilz háztulajdonosnő (Elias Canetti: Esküvő) Filmekben [szerkesztés] A kölcsönkért kastély (1937) Süt a nap (1938) Péntek Rézi (1938) A hölgy egy kissé bogaras (1938) Áll a bál (1939) Doktor Kovács István (1941) Üzenet a Volga-partról (1942) Sári bíró (1943) Egy asszony elindul (1948) Mágnás Miska (1949) Janika (1949) Kis Katalin házassága (1950) Különös házasság (1951) Becsület és dicsőség (1951) Nyugati övezet (1952) Péntek 13 (1953) Rokonok (1954) Tanár úr kérem (1956) Hannibál tanár úr (1956) Külvárosi legenda (1957) Édes Anna (1958) Vörös tinta (1959) Tegnap (1959) Fekete szem éjszakája (1959) Aranyfácán (tv-film, 1960) Mindenki ártatlan? (1961) Elektra (1962) Az aranyember (1962) Hattyúdal (1963) A pénzcsináló (1964) A kártyavár (1967) Bors (1968) Egri csillagok (1968) A veréb is madár (1968) A fekete város (tv-film, 1971) A vőlegény nyolckor érkezik (1972) Kakuk Marci (1973) Százéves asszony (1976) Amerikai cigaretta (1977) Használt koporsó (1979) Kojak Budapesten (1980) Bolond nagysága (tv-film, 1981) Holt lelkek (tv-film, 1983) A vén bakancsos és fia, a huszár (tv-film, 1984) Elcserélt szerelem (1984) A nagymama (1985) Csongor és Tünde (1986) Nyolc évszak 1-8. rész (tv-film, 1986) A Jávor (1987) Igen sok szinkronszerepet is játszott. Rádiós szerepei [szerkesztés] A Szabó család Szabó nénije, haláláig Ezen kívül számtalan rádiójátékban szerepelt. Díjai [szerkesztés] 1949 Kossuth-díj 1950 Érdemes művész 1955 Kiváló művész 1977 SZOT-díj |
2011-11-04 13:37.48 |
Major Tamás (Újpest, 1910. január 26. – Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató.Pályája [szerkesztés]
A Színművészeti Akadémián 1930-ban nyert oklevelet[1], és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (1949-1953 és 1958-1971) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957-1966). Színházi működése korszakos a magyar színházi életben. Főbb szerepei [szerkesztés] A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 96.[2] Molière: Tartuffe (Tartuffe) Rahmanat: Viharos alkonyat (Polezsajev professzor) Madách: Az ember tragédiája (Az Úr, Lucifer) Shakespeare: Othello (Jago) * A vihar (Caliban) * A velencei kalmár (Shylock) * Hamlet (Hamlet) * III. Richárd (III.Richárd) * Macbeth (Macbeth) * Lear király (Lear király) Jonson: Volpone (Volpone) Goldoni: A fogadósné (Forlipopoli márki) Ibsen: Nóra (Krogstad) Németh László: II. József (II. József) Shaw: A szerelem ára (Cocane) Marin Držić: Dundo Moraje (Dundo Moraje) Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti (Puntila úr) John Osborne: A komédiás (Archie Rice) Csurka: Döglött aknák (Moór) Spiró: Az imposztor (Wojciech Bogusławski) Csokonai: Az özvegy Karnyóné (Kuruzs) Bulgakov: Iván, a rettentő (Rettegett Iván) Főbb rendezései [szerkesztés] A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: '106. Moliere: Tartuffe[3] Shakespeare:Vízkereszt, vagy amit akartok * A windsori víg nők * Hamlet * Szeget szeggel * Rómeó és Júlia * Téli rege Gorkij:Jegor Bulicsov és a többiek Brecht:Galilei élete * A vágóhidak Szent Johannája * A szecsuáni jólélek Goldoni:Két úr szolgája * A chioggiai csetepaté Moliere: Tudós nők[4] Filmszerepei [szerkesztés] A szűz és a gödölye (1941) Különös házasság (1951) Erkel (Kölcsey Ferenc, 1952) Merénylet (Halmágyi, 1960) Mit csinált felséged 3-től 5-ig? (narrátor, 1964) Az életbe táncoltatott lány (1964) Miért rosszak a magyar filmek (Póczik, 1964) Nem (lakásügyi előadó, 1965) A kőszívű ember fiai 1-2. (Baradlay Kázmér, 1965) Kár a benzinért (igazgató,1965) A tizedes meg a többiek (Albert (Kovács Dezső), 1965) Egy magyar nábob (Griffard, 1966) Hideg napok (Grassy ezredes, 1966) És akkor a pasas...1966 Változó felhőzet (1966) A múmia közbeszól (Fáraó, 1967) Egy szerelem három éjszakája (Lajos, főpincér, 1967) Egri csillagok (Szulejmán, 1968) Szemüvegesek (Náray, 1969) Az oroszlán ugrani készül (Kálmán, 1969) Alfa Rómeó és Júlia (beteg, 1969) A gyilkos a házban van (házmester, 1971) A magyar ugaron (1972) Régi idők focija (Kerényi úr, 1973) A Pendragon legenda (James Morvin, 1974) Déryné, hol van (Jancsó, öreg színész, 1975) Szabadíts meg a gonosztól (1979) Circus maximus (Bárdos, 1980) Ripacsok (Dr. Molnár Géza, elmeorvos, 1981) Mephisto (Oskar Kroge, 1981) Szerencsés Dániel (nagypapa, 1983) A csoda vége (1983) Hanyatt-homlok (1984) Csak egy mozi (1985) Redl ezredes (1985) A nagy generáció (1986) Tévéfilmek [szerkesztés] A helység kalapácsa (1965) Szilveszter 20 éven felülieknek (1965) A denevér (1965) A szerelem ára (1967) Sellő a pecsétgyűrűn (1967) Jaguár (1967) VII. Olivér (1969) A frankhamisítás (1971) Fekete macska (1972) Férfiak mesélik (1972) III. Richard (1973) Ficzek úr (1974) Aranyborjú (1974) Volpone (1975) Déryné, hol van? (1975) Az Isten is János (1977) Császárlátogatás (1977) Imre (1979) Nők iskolája (1982) A csoda vége (1983) Mocorgó Díjak, kitüntetések [szerkesztés]Kossuth-díj (1948, 1955) Kiváló művész (1950) SZOT-díj (1969) Humor [szerkesztés] Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált: Tegnapelőtt jortam én. Tegnap jortad te Major Tamás (in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974. ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A "Jenő, azt írja az újság..." kezdetű mondat innen vált emlékezetessé. Jegyzetek [szerkesztés] Évfolyamtársai voltak: Apáthi Imre, Bérczy Béla, Fabinyi István, Kallós Emil, Lázár Alice, Lévai Margit, Palotás Irén, Perényi László, Szabó Imre, Zanathy Boriska 2011. július 22.-i lekérdezés Az első rendezése. Nemzeti Kamaraszínháza, 1945. Az utolsó rendezése. Budapesti Katona József Színház, 1983. |
2011-11-04 13:34.00 |
Tudom, értettem, rendben van. Ha esetleg Major Tamásról még valamit nem tudsz, vagy valakit érdekel.Major Tamás - Wikipédia
hu.wikipedia.org/wiki/Major_Tamás |
2011-11-04 13:18.56 |
Én arra értettem hogy nem érdeklik a moderátorokat, ki mit ír vagy hogy hogyan fejezi ki magát, vagy hogy mit rak fel. Régebben volt az Abigél fórumba egy lány aki csúnyán írt a szerzőről, meg az egészről fura véleményei voltak, sokaknak nem tetszettek a hozzászólásai le akarták töröltetni a fórumról de nem történt vele semmi. Nekem személy szerint nem volt vele bajom semmi.
De vannak fazonok akik (sokan) akik elég trágár meg nyilvánulásaik vannak és nem foglalkoznak vele a modik. Hát röviden ennyi. |
2011-11-03 21:35.33 |
Nem igazán foglalkoznak vele hogy ki és mit ír ide. |
2011-11-03 17:04.18 |
Szia Vbacs!
Irhatnál egy rövid érvelést Major Tamásról ide a fórumba hogy mit is gondolsz róla vagy hogy mit érzel iránta. Úgy is elég sokat tudsz róla biztosan sokan kíváncsiak lennének rá, ha már könyvet nem is írsz. |
2011-10-31 15:55.18 |
Isten éltesse! Boldog születés napot neki! Szegény Bujtor István szinkronizált szinte az összes filmjét, kitűnően. |
2011-10-29 12:06.58 |
Hogy jött be neked egyáltalán Major Tamás, és miért szereted ennyire? Láttál tőle filmeket és megtetszett a karaktere, játszása, külleme? Külföldi színészektől ki a nagy kedvenced? (Antonio Banderas. Brad Pitt, stb.) |
2011-10-29 11:58.19 |
18 éves létedre milyen sokat tudsz, tájékozott vagy.
Ezt nektek tanítják a gimiben vagy csak te magad önszorgalomból internet könyvtár, újságok, stb. |
2011-10-28 16:22.12 |
Kántor. Régi magyar film sorozat. Ha persze szereted a magyar filmeket. Kutyám Jerry Lee az amerikai, az is régi film.(1990-es évek). |
2011-10-28 13:59.40 |
Kedves Vbacs!
Szerintem a korosztályodba lévő élő fiú után kellene, ennyire rajogani nem Major Tamás iránt. De ha csak a filmjei miatt szereted ennyire, akkor nem szóltam semmit. |
2011-10-27 18:56.15 |
Major Tamás örök rajongói!!! |
2011-10-27 18:54.55 |
Nagyon jó színész volt, nekem személy szerint az Egy óra múlva itt vagyok 15 részes film sorozatban nagyon tetszett az alakítása(Késmárky Ödön), de jó volt a Vivát Benyovszkyban is vagy a Princ a katona film sorozatban és természetesen a többi filmjeibe is jól játszott. |
2011-10-26 20:11.02 |
Nagyon jó film, nekem nagyon tetszett, bár egy kicsit a történet mese szerű. De nagyon jó volt a film.
Letöltési lehetőség: ***** ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-10-26 20:04.11 |
Jó kis katasztrófa film.
Letöltési lehetőség: Szinkronizált film letöltése: ***** vagy ***** vagy ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-10-26 20:01.02 |
Szia Gyorkos! Az Szvsz minek a rövidítése volt? |
2011-10-26 19:59.05 |
Szegény Krisz, cserben hagytak, elhagyott a legénységed, elsüllyedt a hajó?!?! |
2011-10-25 13:27.57 |
Nagyon jó zenés táncos film, örök darab.
Letöltési lehetőség: ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-10-17 11:01.12 |
Tegnap megnéztem újra a Flash dance filmet. Jó film volt bár a történet tényleg gyenge. Jenifer vitte végig a filmet meg a tánc jelenetek amik nagyon jók voltak, meg a zene ami nagyon jó volt. Én a 80-as években kezdtem először moziba járni, azért nem kellett 10 évet várni egy filmre, 2-3 évet max. 5 évet. Sőt már a 80-as évek vége felé fél év egy év volt mire bemutatták a filmeket a moziban. Az biztos hogy a 80-as években ez a film is nagyott ütött nagyon sikeres volt, sőt még napjainkban is. Film barátoknak, Média Markt Dvd osztály már csak 1090 ft. De láttam már 990 ft-ért is a Profiban. |
2011-10-08 15:10.18 |
Média Markt Dvd osztály: 1090ft. Ennyit igazán meg ér ez film! |
2011-10-01 14:58.37 |
Nagyon jó film tetszik a férfiaknak is. A film elején Julia Roberts kezdő prostituált akkor kezdi és R. Gere az első és utolsó partnere tudomásom szerint ha az emlékeim nem csalnak. Média Marktba 1090ft-ért meg lehet venni a filmet eredeti szinkronos Dvd-n. |
2011-09-27 18:45.05 |
Mostanában adják a Sándor Mátyás film (sorozatot) az M1 vagy M2-ön talán szombatonként. Nagyon jó a film nekem meg is van Dvd-n. |
2011-09-27 18:33.10 |
Jó színész volt, nekem nagyon tetszett a Liliomfi filmbe, meg is van Dvd-n. |
2011-09-22 12:29.27 |
Mi nem tetszett neked ebbe a filmbe? |