Szerinted nekem? :))
A B.K. sorozatból még káttam is egy-két részt valamikor régen, de a másikból?! Egyet sem...
Kérdezz mást!:)
Erre sajna nem tudok válaszolni...

Rock zene

2012-05-31 21:20.29

Ne legyen több könny! :))Ozzyka is megmondta.:))
http://www.youtube.com/watch?v=1td4sgFQRgQ

2012-05-31 21:16.33

:)
A jó, energikus rock zene erőt sugároz és rád ragad! :))

2012-05-31 21:14.51

Ugye?!:))
http://www.youtube.com/watch?v=Ex_0qiQG96g&feature=related

Kovács Kati - Vélemények

2012-05-31 21:12.47

Szia!
Megerősítem:
Nem voltak házasok, tudom, sőt már a következő férjétől is elvált (1990-es években valamikor, inkább a második fele)akkor amikor én is láttam, hallottam őket közösen, igen, élőben!

Rock zene

2012-05-31 21:08.59

Engem is a péntek közelsége éltet! :))

2012-05-31 21:07.29

Alap!
Edward a király.
Pont ma hallgattam a buszon az új lemezüket.
http://www.youtube.com/watch?v=hLqPObiutWY

2012-05-31 21:00.52

http://www.youtube.com/watch?v=V2smLdYfe-o

2012-05-31 20:55.33

Szia! :))

X vagy Y

2012-05-31 20:54.25

Természetesen Mátyás király :))

2012-05-31 20:53.32

Szent László

2012-05-31 20:52.43

New York

2012-05-31 20:52.19

vonat

2012-05-31 20:51.59

tavasz

2012-05-31 20:51.46

magasság

Bors néni - Vélemények

2012-05-31 20:50.00

A Dajka - Kútvölgyi előadást láttam, de csupán tv-ben.
Felejthetetlen élmény volt így is.:))

Nemes Nagy Ágnes - Vélemények

2012-05-31 20:44.29

Nem tudtam, hogy van ilyen topic is, itt a filmes fórumon.:))

Érdekes évfordulók

2012-05-31 19:25.07

Isten éltessen nagyon sokáig! :))

Nemes Nagy Ágnes - Hit

Én attól élek, hogy hiszek,
de hogy miben, azt nem tudom.
Támolygok csak a mélyuton,
fölöttem keskeny ég-szelet.
Agyag kölönc a lábamon,
és szüntelen csodálkozom,
hogy még megyek, hogy még lehet –
S ha végleg megfogyatkozom
a hitben, akkor elbukom.

2012-05-31 19:23.07

Varázslatosan ír! Előttem van, látom, elképzelem!:))

2012-05-31 19:08.48

Talán még nem is tettem fel tőle egy verset sem, pedig, pedig ...:))
Bertók László: Vízszintesedem

Vízszintesedem. Ha megállok,
leülnék inkább, ha leültem,
feküdnék, mintha nehéz zsákok
lapulnának a sejtjeimben,

ha fekszem mélyen, mint az isten,
összefoglalva a világot,
szétterülnék, mint fény a vízben,
haldoklóban a dobbanások,

ha kinyújtózva eltalálok
valami partig, ami nincsen,
feszülnék, mint befagyott álmok,
minden víznél vízszintesebben,

s ha egy csillag megakad bennem,
tetőtől talpig kiviláglok.

2012-05-31 18:57.51

Nemes Nagy Ágnes zsenije tagadhatatlan.:))
Engem ámulatba ejt!

Délelőtt
Én úgy igyekszem. Fölkelek.
Én sűrű kávét készítek.
Mert vannak még szokásaim,
mint bárkinek.
Széles díványra kuporodva
könyveimet lapozgatom.
Én figyelek. És jobbkezem
balvállamon, balvállamon.
Ott fent a dél vonul csapatban,
itt bent a vatta-némaság, –
mint vékony ing, a gondolat
úgy vérzik át, úgy vérzik át.
*
Mint belső részét tengeri uborka
üldözője arcába torlaszolta –
megmenekültem és üres vagyok.
*
Tudod, mi a közöny? A föld
kidőlt, megdermedt s összetört
bazalt kérgén latolhatom:
mekkora volt a fájdalom.
*
Jó, bevallom bűnös vagyok.
– – – – – – – – – – – – – –
Csak tudnám, mit követtem el,
hogy ennyire bűnhődni kell.
– – – – – – – – – – – – – –
mert meg kell bűnhődnöd azért is,
amit ellened elkövettek.
*
Egy patkány lakott beleimben,
nem vettem észre, míg kirágta.
Már szemgolyóm sincs. Szemgödörrel
tátongok a lyukas világba.
*
Holnapra kelve mi vigasztal?
Lábkörmömet bekenni lakkal.
*
Nem szenvedek. Csak elviselhetetlen.
Mért fáj az, ami nincs?
*
Mint nagycseppű, langyos eső
görbe tájék gödrein,
ráncosodó tenyerembe
gyűlnek langyos könnyeim

Forma 1

2012-05-31 18:43.10

Hiszek ebben én is!:))

Versek!

2012-05-31 18:35.47

Tompát említették?
1851-ben! íródott e csodálatos vers, s mintha csak a máról szólna! Mit sem veszített aktualitásából!
Tompa Mihály gyönyörű vallomása hazáról, nemzetről, hazaszeretetről ...
Én is hiszem és vallom: "Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!"

LEVÉL EGY KIBUJDOSOTT BARÁTOM UTÁN.

Ki messze, messze vagy, kinek hajója már
A zúgó tengeren remélve, küzdve jár,
Vagy a boldog világ előtt horgonyt vetett:
Egy-két szót, jó barát, hadd szóljak még veled!

Nem is érlek be tán, mint madárt a haraszt,
Amelyet a szellő azon fáról szakaszt,
Hol vesztett fészke állt s kisded családja benn,
S a távozó után lebbenti csendesen.

Lelked mit érzett, hogy elhagyád e hont,
Midőn ugy hagytad el, hogy sohse lásd viszont?
Nem állitott meg a határnál valami...?
Honszeretet, ha azt ki tudnók mondani!

Égnek fejed felett nagy fényes csillagok,
A gazdag föld ezer virágtól mosolyog;
Ah de azok neked mind ösmeretlenek!
S nem ezek közt valál futkározó gyerek.

Mert a boldogságra kevés csak a jelen,
A multon épül az s az emlékezeten;
Örömeinkre szint s derűt titkon az ád,
Mint a gyök adja a virág szinét, szagát.

Szó nélkül távozál, - nem vádollak, hiszen
Hogy kínos lett volna bucsúznod, elhiszem!
A daru is búsan kiáltozik, pedig
Egész nemzetével utra kerekedik.

Mégis, mégis minek hagytál bennünket el?
Meglásd, ha itthon fájt, ott is fáj a kebel;
Bizony, ha lelked fáj, ha rajta seb vagyon:
Könnyebben begyógyul a honi hantokon.

S ha vigan lépted át a háznak küszöbét,
Honnan vidám zene s pohár csengett eléd:
Nincs lelked, hogy meleg részvéttel hágjad át,
Midőn nagy bú miatt gyászt öltött a család?

Ha aki fölnevelt, a kedves jó anya,
Betegen, rongyosan elédbe állana:
Karjába omlanál, ölelve melegen,
Azért, hogy rajta már nincs bársony és selyem.

Mégis szülő honod, a legszentebb anyát,
Nehéz óráiban, rosz gyermek, elhagyád!
Mert ugy szeretted, hogy tovább nem nézhetéd
Sápadt arculatát és könyező szemét.

Mert akit szeretünk mig ajka mosolyog:
Búbánatában is legyünk osztályosok!
Vegyük el a csapást, mikép a jó napot,
S egymást ne hagyjuk el, ha a sors elhagyott!

Nincs-e elég sebed, oh népem, ami fáj,
Hogy elszéledsz, mint a pásztor nélkűli nyáj...?
Itthon még nemzet vagy, bár gyászba öltözött:
Koldus földönfutó más nemzetek között.

S te mit mivelsz? Mi sors kiséri életed?
Megadta a remény, mivel kecsegtetett?
Ha hallanád szavam, tudom mit érzenél:
Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!

Hol annyiszor vigan barátkozál velünk:
A kerti hárs alatt ugy el-emlegetünk!
És a szokott helyen szemünk gyakran keres,
De széked örökre üres maradt... üres ...!

S ha koccan a pohár, - mig a meleg szavak
A bujdosók nevét éltetve hangzanak, -
Nem hangzik össze jól, - csengése oly siket...
Oh hogy ne volna az? - hiányzik a tied!

Mért is nem vagy köztünk, elbujdosott barát!?
Minden szó és emlék busan utal reád...!
Bejárom a mezőt, a zúgó patakot,
Hol ábrándos lelked gyakorta mulatott.

Megnézem elhagyott kerted s szilvásodat,
Hol ápoló kezed nem nyers, nem oltogat;
Minden ugy elvadult, ugy elhagyatva van,
Csak a vad természet munkál szabálytalan.

Ledőlt gyeppamlagod befutta a szeder,
Virágos ágyaid mohar, gaz verte fel,
Öreg szüléd, szegény, mitsem gondol vele,
Te voltál szivének virága ... öröme...!

Befordulék hozzá: már sokkal csendesebb,
Mélyen talált szivén beljebb vonult a seb;
Mint a láng elsőben felcsap s ha ellobog:
Hamu fedi el az élő zsarátnokot.

Beszélgettünk,... ő is szólott, de keveset, -
Kiméltem fájdalmát s nem emlitém neved;
S mellette a bánat keserün meghatott,
Hogy ugy kell tartanunk, mint aki már halott!

Pedig te élsz. Élj is, barátom, boldogan!
Erős légy, ha mégis a bánat megrohan;
Mert hosszu hervadás emészti azt a fát,
Melyet nagy korában tesznek más földbe át.

S midőn hazánk felé a vándor madarak
Hazádnak partiról majd vissza szállanak:
Távol más világból, nagy tengerek felett,
Küldd vissza nékünk e szives üdvözletet!

2012-05-31 18:29.40

KÖSZÖNÖM!!!
Azért mégis csak remek dolog ez a tv!:))

2012-05-31 18:26.15

A Kalákával is szeretem! :))

elejére ... 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk