Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
Fehér éjszakák (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Könyvek és szerelem 2. - Mozi Klub, 06:45 |
Tökéletes hang 3. - RTL Három, 06:50 |
A Karácsony kilenc élete - Film4, 06:50 |
Érvek és életek - Filmbox Family, 07:00 |
A Sárkánypecsét rejtélye - Filmbox Extra HD, 07:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Steven Spielberg (78) |
Brad Pitt (61) |
Casper Van Dien (56) |
Rachel Griffiths (56) |
Katie Holmes (46) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Kutyám, Duke |
Lauren Graham |
2012-07-07 18:09.47 |
Égni nem ég valami jól, seggtörlésre alkalmatlan, talán papírhajó készítésére lehetne használni, |
2012-07-07 18:06.58 |
csatlakozom, normális ember nem lehetett az tuti. |
2012-07-07 18:05.36 |
A sótartó és a borstartó, tökéletesen összeillenek, gyönyörű harmónia. |
2012-07-07 18:04.09 |
igen mint az élet mindenki kefél mindenkivel tucatjával tünnek fel a zabi gyerekek, nem dohányzunk, nem beszélünk trágárul, mindig a legújabb trendi öltözéket viseljük sose vagyunk kócosak, koszosak,tökéletes a sminkünk igen..........pont mint az élet. |
2012-06-27 15:44.01 |
Iszonyúan rettenetes, nézhetetlen. |
2012-05-29 19:42.33 |
Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden Hosszú Zoltán és Gera Julianna gyermekeként. 1939-ben kezdett játszani a Belvárosi Színházban, majd 1940-ben Inke Rezső vándortársulatához került, de 1942–1944 között dolgozott Rév István bábszínházánál is. 1944-től Szegeden szerepelt, előbb a Városi Színház, majd az Ifjúsági Színház társaságában. 1945-ben Magyar Néphadsereg Színház, majd a Vígszínház tagja lett. 1947-1950 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. 1964-ben Angliába írt leveleit a postán felbontották, és ennek következményeként 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték izgatás címén. Szabadulása után 1966-ban 1 évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, majd 1967-ben Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött, ahol 1980-ig játszott. 1980–1987 között a MAFILM tagja volt, majd 1987-1992 között a Radnóti Miklós Színház művésze. 1992-től szabadfoglalkozású. |
2012-05-16 19:02.23 |
948-1952 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és először a pécsi Nemzeti Színházhoz (1952-1956), majd 1956–1959 között a fővárosi Nemzetihez szerződött. 1960-ban a Békés megyei Jókai Színház, 1962-ben a veszprémi, 1963-ban pedig a budapesti Petőfi Színház szerződtette. 1964–1985 között a Thália, 1985-től a Vidám Színpad társulatánál játszott.
Népszerű hősszerelmes, majd karakter- és szinkronszínész. A hatvanas évek elején büntetőeljárás folyt ellene, amiért élete végéig kitüntetés nélkül maradt, művészi kvalitásai ellenére. |
2012-05-02 19:47.05 |
Dögkeselyű András Ferenc 1982-ben bemutatott, Munkácsi Miklós novellája alapján készült filmje, amely mérföldkövet jelentett a magyar filmtörténetben: sikerült megújítania vagy inkább megteremtenie a magyar bűnügyi film műfaját, elkerülve mind a hazai (szocialista szabotázskrimi), mind a nyugati (a James Bond-filmek igen rossz képregényekre emlékeztető „maximum akció, no mondanivaló”-féle nihilizmusát) klisék legtöbbjét, de megtartva mindkét filmtípus erényeit. |
2012-05-02 19:41.50 |
Misoga László 1896. június 16-án született Budapesten. 1919-ben végezte el Rákosi Szidi színésziskoláját. Nagykárolyban kezdte pályáját, majd Fekete Mihály erdélyi társulatában játszott. 1929-től Debrecenben, 1931-től Szegeden, 1932-től pedig Miskolcon lépett fel. 1934-től 1944-ig a Komédia Orfeum tagja, aminek 1940-1944 között művészeti vezetője is volt. Fellépett még a Terézkörúti Színpadon, a Belvárosi-, a Royal-, a Városi Színházban is. 1945-ben az Igazolóbizottság feddésre ítélte, mert „az utóbbi időben túl sokat szerepelt”. Ezután a Royal Revüben és a Kamara Varietében, Vidám Színpadon, 1952-1958 között a Madách Színházban, 1957-től 1966-ig a Vidám Színpadon játszott. 1945 után is sokat filmezett. Felesége Barna Anci színésznő volt. |
2012-04-27 22:32.58 |
Farkas Antal és Farkas Julianna gyermekeként született. 1952-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A budapesti Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt 1951-1954 között, illetve 1955 után. Egy évadot (1954-1955) Pécsett játszott a Nemzeti Színházban, majd 1955-ben visszatért az immár Vígszínházra változtatott színházhoz, amelynek haláláig, közel 60 évig a tagja volt. Számos filmben szerepelt, jellegzetes hangja és alkata darabos alakok megformálására predesztinálták. Közel 200 színházi szerepe mellett az Indul a bakterház című filmben nyújtott alakítására emlékeznek sokan. 2010. szeptember 24-én hunyt el Budapesten. |
2012-03-28 18:21.29 |
Apja rendőr volt, anyja piaci árus. A kárpitos-tanonc Sylvette 1967-ben csatlakozott ahhoz a műkedvelő színésztársasághoz, amely Romain Bouteille vezetésével 1969-ben egy átalakított motorjavító műhelyben megalapította a Café de la Gare-t. A kísérletező, új hangot megütő társaság gyors népszerűségre tett szert. Ebben az időszakban, ugyanitt kezdte karrierjét Gérard Depardieu, Patrick Dewaere és Coluche. Művésznevét is Coluche adta, mivel a fiatal színésznőnek hangja macskanyávogásra emlékeztette.
A híres kávézó-színház számos előadásában játszott szerepein felül, kisebb szerepeket kapott a kor nem igazán jelentős filmjeiben; ez alól csak a társasághoz tartozó Claude Faraldo „Themroc” című műve kivétel. Az igazi áttörést Bertrand Blier rendező filmje, a „Herék, avagy a tojástánc” hozta meg számára, amelyben a nagyközönség Gérard Depardieu és Patrick Dewaere oldalán fedezhette fel. Botrányos szerep, egy nagy botrányt kavaró filmben: pályája tehát nem szokványos módon indult, de ez a film azonnal az ismert „sztárok” közé röpítette. A folytatás sem okozott csalódást, Miou-Miou biztos pontnak, egyfajta értéknek számított a francia filmiparban a 70-es évek végén, illetve a 80-as években. Korai időszakában a szabados, párizsi vagány stílus jellemezte, szerepei megformálásában gyakran használta fel erotikus kisugárzását. Képes volt az egyszerre törékeny és erős prostituált szerepének megformálására „A szökés” című filmben – melyért megkapta a legjobb női alakításért járó César-díjat – vagy a rafinált rendőrére, a „La femme-flic” (Zsarunő) című filmben. Egyes kritikusok szerint ez a két legjelentősebb szerepe. A 80-as évek végén ismét visszatért a „világot jelentő deszkákra” és a 90-es években mindvégig ott is maradt. Ez már művészetének az érett időszaka, amikor olyan színházi szerepekben tündökölt, mint Ariane, az „Utazás Luxemburgba” című darabban (Théâtre national de Chaillot). A filmekben is képességeinek méltó szerepeket kapott („Ártatlan gyönyör”, „Vegytisztítás”), s hitelesen alakította a hős anya szerepét az 1993-ban forgatott Germinal-ban. A 70-es évek elején együtt élt Patrick Dewaere-el, akitől Angèle nevű lánya született, majd az ünnepelt énekes, Julien Clerc élettársa volt, akitől ugyancsak lánya született: Jeanne, aki maga is színésznői pályát választotta. Jelenleg Jean Teulé regényíróval él együtt Párizs Marais-negyedében. |
2012-03-22 22:53.50 |
Csortos sokféle szerepkörben, számtalan színházi stílushoz alkalmazkodva önálló hangú és arculatú művész-egyéniséggé vált. Drámai szerepeit mély emberábrázolással, hiteles szenvedélyességgel formálta meg. A komikusi szerepkörben volt elemében igazán: alakításait a tragikomikus tónus jellemezte. Fanyar humorával, különc egyéniségével, színpadi tréfáival a magyar színművészet „rettenetes gyermeke” volt. |
2012-03-20 23:15.53 |
A fekete-fehér filmet egy közelebbről nem azonosítható magyarországi állami szállodában vagy szakszervezeti üdülő folyosóin és szobáiban vették fel. (Külső felvételek gyakorlatilag nincsenek, eltekintve a bevezető tengerparti képtől és a maketten felvett autóparkoló képétől). A szobabelsők jól tükrözik a korabeli elterjedt ízlést, számos, ma már régimódinak ható tárgy (asztali rádió, telefonkészülék, pincérhívó csengő, ruhák, stb.) láthatók a képsorokon. Mai szemmel nézve feltűnő a szereplők szinte szüntelen cigarettára gyújtása, dohányzása, amit a mai filmekben már gondosan elkerülnek. A Meztelen diplomata „retro” filmként is népszerű, fekete-fehér technikája ellenére, a kiváló operatőri munka, a remek humor és az üresjáratok nélkül, gyorsan pergő jelenetek révén. |
2012-03-20 23:07.46 |
A Színművészeti Főiskola után, 1952-ben, a Madách Színházban kezdett dolgozni, majd 1964-től haláláig a Nemzeti Színház színésze volt. A Nemzetiben eltöltött 23 éve alatt azonban voltak olyan évadok, amikor nem kapott szerepet. Azokban az években önálló gyermekműsort állított össze, és ezzel valamint előadóestjeivel járta az országot, "haknizott", illetve a Józsefvárosi Színházban vendégként szerepelt.
Átütő egyéniségével, mélyen megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Főszereplője volt Darvas Iván és Bodrogi Gyula társaságában a József Attila Színházban emlékezetes sikert aratott, Imádok férjhez menni című darabnak. Ebben a darabban ő énekelte először az Engem nem lehet elfelejteni című későbbi nagy slágert. Országos népszerűségét erősítették szinkron alakításai. Kálmán Györggyel ők kölcsönözték hangjukat a Casablanca főszereplőinek. |
2012-03-18 20:42.56 |
1955-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. Az 1956-os forradalom idején a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkástanács elnöke volt, emiatt börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1961-ben szabadult. 1962-ben a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött színészként és rendezőként. 1964 és 1969 között a budapesti Thália Színház, 1969-től 1971-ig pedig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1971-ben visszatért a Thália Színházhoz, s 1986-ig volt tagja. 1986-tól a kecskeméti Katona József Színház színésze és rendezője, 1988 és 1990 között pedig művészeti vezetője volt. 1990-től haláláig MSZP-s országgyűlési képviselő is volt. |
2012-03-16 17:12.31 |
A Pázmány Péter Tudományegyetem joghallgatója volt, majd a színészmesterséget Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanulta. 1946-ban kezdte pályáját a Belvárosi Színházban. Az Ifjúsági Színházban és a Vidám Színpadon is játszott. 1949 és 1954 között tagja volt a győri színháznak, 1963-ban és 1965-ben az egri Gárdonyi Géza, 1964-ben a kecskeméti Katona József valamint a szolnoki Szigligeti, majd 1969 és 1982 között a Szegedi Nemzeti, majd 1983–tól 1986-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban játszott. 1989-től súlyos betegsége miatt már nem lépett színpadra, a Szomszédok című sorozatban azonban haláláig játszott (a 105. fejezet készítése közben halt meg, abban már nem szerepelt). |
2012-03-16 17:09.43 |
1959-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Még ebben az évben a győri Kisfaludy Színházba (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) szerződött. 1962-től a budapesti Madách Színház művésznője. 1962 és 1972 között vendégszerepelt a Bartók Gyermekszínházban.
A kezdeti naiva-szubrett szerepkörből hamarosan érett karakterszínésszé vált. Alakításaira az alapos kidolgozottság jellemző. Több filmben és televíziójátékban is szerepelt. Különösen ismert a Szomszédok című teleregényből. Horváth Ádám rendező felesége. |
2012-03-16 17:00.33 |
A film alkotói a lehetőségeken belül és a film szatírikus görbetükrén láttatva a lehető leghitelesebb képet festettek a korszakról. Megjegyezendő, a cselekmény idején nagyon sok budapesti utcán kockakőburkolat volt, nem pedig aszfalt. A Duna partján este játszódó jelenetben a háttérben erős és korszerű utcafény látható, ami nem felel meg az akkori, normál izzólámpákkal való utcavilágításnak. |
2012-03-16 16:55.14 |
Teológiára járt, majd jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol 1928-ban végzett. Az Országos Kamara Színházban játszott 1929-től 1930-ig, 1930 és 1931 között pedig Kassán. Ungvár és Munkács következett 1931 és 1934 között, 1934-ben szerződött a Bethlen téri Színházba Budapestre. 1937-től 1939-ig a Magyar Színház tagja volt, majd a Belvárosi Színház tagja volt egy évig, 1939-től 1940-ig. 1941-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött egy évre, 1942-től pedig a Vidám Színpadon játszott 1944-ig. A Nemzeti Színház tagja lett 1944-ben, de játszott a Madách Színházban is ezzel egyidőben. A Belvárosi Színház tagja lett 1949-ben, 1951 és 1957 között pedig a Néphadsereg Színházban játszott. 1957-ben a Petőfi Színházhoz szerződött, majd 1960 és 1963 között a Jókai Színház tagja volt. 1963-ban szerződött a Thália Színházhoz, itt játszott nyugdíjazásáig, 1966-ig.
Nyugdíjas színészként is rendszeresen fellépett a Pesti Színházban. Játékfilmekben, tévéfilmekben és rádiójátékokban is gyakran szerepelt. |
2012-03-11 22:21.12 |
Vácott nevelkedett, két lány és egy fiú testvérével együtt. Édesapja kertész volt, saját kis gyümölcsfaiskolával rendelkezett, munkájából, jövedelméből polgári környezetet biztosított gyermekei részére.
Kereskedelmi iskolában tanult, majd tizenöt évesen egy apróhirdetésre jelentkezett és felvételt nyert a "Rádióélet" című újság szerkesztőségébe, a fővárosba. Az iroda akkoriban a Rákóczi úton, a Színművészeti Akadémiával szemben helyezkedett el. Szerette munkáját, a szobája ablakból mégis gyakran látta a színészhallgatók jövés-menését az Akadémiáról. Egy napon jelentkezett a Színiakadémián, Ódry Árpádnál. Sikeres felvételi vizsgát követően felvették a Színiakadémia filmszínészi tanszékére. Végül a színésztagozaton szerzett diplomát, 1935-ben. Szakmai pályája, megszakítással, több mint negyven éven keresztül tart, a közönség szereti a nagymamás alkatú, falusi háziasszony habitusú kitűnő művésznőt, aki sikert sikerre halmoz, mind a színházban, mind filmekben, TV-filmekben. A hetvenes évektől főleg a Filmgyár és a Magyar Televízió foglalkoztatja. Szerepeinek, megbízásainak száma egyre csökken. 1975-ben nyugdíjba vonul és teljesen visszavonul a rivaldafényből, családja körében él. Lassan elfelejtődött, kikerült az érdeklődés középpontjából. Sorsát elfogadta, ugyanakkor finoman lázadozott is a méltánytalan elfeledés ellen. Kisebb fellépéseket vállalt tévéműsorokban, epizódszerepeket kapott a filmgyárban is. Éveken át rendszeres szereplője az Antal Imre vezette "Szeszélyes évszakok"-nak, ezen kívül show-műsorok, szilveszteri kabarék, és a rádió kabarészínház gyakori résztvevője. Az öregkori nagy szerepek elkerülték, ami vélhetőleg a színjátszás akkori túlpolitizáltságának is betudható. Nem voltak hazai gyártású új tévéfilmek, a filmgyártás is pangott. Alig készültek játékfilmek, a költségvetési problémák a teljes szórakoztatóipar átstruktúrálását okozták. Nyolcvanadik születésnapja után két hónappal hunyt el. |
2012-03-11 22:16.19 |
A Színművészeti Főiskola elvégzése után 1973-tól a Madách Színház tagja, majd 1980-tól a Várszínház, 1982-től a Nemzeti Színház színésze. 1973-ban játszotta először hivatalosan Rómeó szerepét, a Szegedi Szabadtéri Játékokon (évekkel később a Nemzeti Színházban, ez az alakítása és megjelenése egy időre meghatározta szerepkörét: általában amorózókat alakított. Később az ironikus, humoros szerepekhez vonzódott. 1989-től a Szegedi Nemzeti Színházban lépett fel, majd a Ruszt József vezette Független Színpadon játszott. Szinkronszínész is volt, valamint a Kuckó című gyerekműsor első házigazdája. |
2012-03-11 19:49.17 |
Aykroyd sokoldalú tehetségét jelzi, hogy első drámai alakításában, a Miss Daisy sofőrje (1989) című filmben Oscar-díjra jelölték a legjobb mellékszereplő kategóriában; valamint rendezéssel is próbálkozott (Eszelős szívatás). A balkezes, az ezoterikus tudományokért rajongó Aykroyd, aki valamikor Carrie Fisher vőlegénye volt, ma Donna Dixon színésznő férje, és 3 leány édesapja. |
2012-03-05 14:36.05 |
1934–1945 között tanulmányait különböző intézményekben folytatta. 1945-ben Szegeden Lehotay Árpád magántanítványa lett. 1945. december 21-én Zilahy Lajos 12. óra című darabjában lépett először színpadra. 1947–1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Lehotay Árpád volt az osztályfőnöke. 1951. november 1-jén a debreceni Csokonai Színház tagja lett. 1957-től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. 1975 őszén jelentkezett betegsége: leukémiában szenvedett.[1] 1982-ben megműtötték, ezután felgyógyult és újra játszott. 1985. december 30-án a szilveszteri tévéműsor felvétele után, öltözőjében hunyt el. |
2012-02-29 20:28.24 |
Horváth Gyula Budapesten született 1930. május 10-én Horváth Gyula és Stürzinger Irma gyermekeként.
1951-1955 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1955-1956 között a Magyar Néphadsereg Színháza, 1956-1959 között pedig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1959-1963 között a Jókai Színház színésze volt. 1963-tól egy évet a szolnoki Szigligeti Színházban töltött. 1964-1982 között a József Attila Színház művésze volt. 1982-től a Vidám Színpad tagja volt. |
2012-02-29 20:24.13 |
Ez volt az első olyan mesesorozat, amely a Magyar Televízió megrendelésére készült. Az 1971-ben útjára induló rajzfilmsorozat alapötletét Bálint Ágnes egyik kolléganője adta; aki gyakran panaszkodott arra, hogy férje nem hajlandó semmilyen házimunka elvégzésére. Így született meg Kukori, aki lustaságával minden epizódban felbosszantja Kotkodát. A sorozat rendezője és megtervezője Mata János azért választotta a tyúk és kakas figuráját, mert úgy vélte, ha a szereplőknek csak két lába van, kevesebbet kell rajzolni. A rajzfilmsorozatból 1970 és 1972 között két széria, összesen 26 epizód készült el. |
2012-02-29 20:02.46 |
1938-ban szerzett tanári diplomát. Makay Margit felfedezettje volt, az ő segítségével vizsgázott a Színművészeti Akadémián. Négy évet szolgált a második világháborúban, majd rövid tanárság után 1946-ban leszerződött Várkonyi Zoltán Művész Színházához. Miután az intézmény 1949-ben megszűnt, a Magyar Rádió színtársulatához szerződött, végül 1968-tól egészen nyugdíjba vonulásáig (1982) a Pannónia Filmstúdió munkatársa volt. Elsősorban szinkronizált, de több filmben és sorozatban is bizonyította tehetségét (például Tenkes kapitánya, Uraim, beszéljenek!, 141 perc a befejezetlen mondatból). Többek között Orson Welles, Jean Gabin, Charles Vance, Peter Ustinov és Michael Simor magyar hangja volt, de számos rajz- és bábfilmben is megszólalt (Kukori és Kotkoda, Süsü, a sárkány, Mi újság a Futrinka utcában, a Vízipók-Csodapók). |
2012-02-29 19:48.15 |
Kivágott jelenetek.
Miss Marble és Miss Withers a taxisofőrjük kifizetésén vitatkoznak. A benzinért a kilométerekre lévő benzinkúthoz tartó Miss Skeffington mellett elhajt a Charleston házaspár. Wang fia egy cetlit talál a halott Twain kezében. Ez alapján elmeséli, hogyan oldaná meg ő az esetet. A film legvégére bekerült volna egy jelenet, amikor is Sherlock Holmes és Watson késve érkeznek, épp mikor mindenki más távozik. Ám jogi okok miatt végül is kimaradt ez a rész. |
2012-02-28 18:32.23 |
1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Madách Színházhoz szerződött. 2004 óta az Örkény Színház tagja. Klasszikus és modern darabokban játszik fő- és mellékszerepeket. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Adél megformálása Molnár Ferenc: Üvegcipő című darabjában, vagy Rosalinda szerepe Shakespeare: Ahogy tetszik című drámájában. 1988 óta játszik játékfilmekben és tévéfilmekben, szinkronizál. 2001 óta műsorvezetője a Duna Televízió Talpalatnyi zöld című környezetvédelmi magazinjának. |
2012-02-28 18:15.01 |
Nepp József egész estés, nem elsősorban gyermekeknek szóló rajzfilmje, amely a Macskafogó mellett a hazai rajzfilmtörténet egyik legendás, nemzetközi sikert aratott darabja. Ez az alkotás hozta meg Nepp József számára az életműdíjat a Giffoni Nemzetközi Filmfesztiválon 1984-ben. A Hófehér, mint címe is utal rá, Hófehérke örökbecsű történetének némileg elferdített változata, paródiája, amely jó adag alig érezhető fricskát is tartogat a magyarországi 1980-as évek világának. |
2012-02-28 18:07.49 |
A film egyes jeleneteit visszafelé játszották el a színészek, vagyis a jelenetben hátrafelé lépdeltek stb. A kész filmben ezeket a jeleneteket fordítva vágták be, ezzel újra időben helyesen látjuk a történéseket. A fordítva felvett jelentek miatt a szereplők mozgása a korai némafilmek szereplőinek kissé szaggatott mozgását idézi fel.
A szereplők nyelvezete kissé furcsa, mivel az író egy kifejezetten erre a filmre formált szleng-szerű szöveget írt. A film forgatásáról egy 16 mm-es kézikamerával felvett amatőr werkfilm készült, amely Tímár Péter narrációjával felkerült a DVD kiadásra. A filmben visszatérő momentum, hogy Falkay elvtárs az öltöző/vetkőző munkásnők után leskelődve a televízió előtt egy kefíres poharat ráz... Ez a jelenet sokáig (még ma is) kísérti a kefírt fogyasztó magyar férfitársadalmat. |