 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Gyilkos sütik: Gyilkosság a pékségben - Film4, 23:40 |
| Larry - Paramount Network, 00:55 |
| Kísért a múlt - HBO, 01:00 |
| A préri urai - Viasat Film, 01:00 |
| A játszma - Moziverzum, 01:00 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Scarlett Johansson (40) |
| Jamie Lee Curtis (66) |
| Mark Ruffalo (57) |
| Mads Mikkelsen (59) |
| Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Őslénypark   |
| Piros Ildikó |
Holivudiellen hozzászólásai
Kinek van a legjobb nickneve?
| 2011-03-14 17:51.01 |
| gondolom, páran már elsütötték: Nolte-nak:) |
A remény rabjai - Vélemények
| 2011-03-13 14:53.24 |
| kösz a linket, megnyugtat, hogy nem vagyok egyedül, ki értelmi vonatkozásokat is felfedez kultúránk mai a-b-c-...-z kategóriás termékei és kultúrkörünk no.1 dokumentuma között
érzelmi vonatkozásokat persze szabad a Biblia a mai élet dolgai között "felfedezni" (=átérezni), sőt lassan újra kötelező is, de ezt racionális felhangok nélkül kell lebonyolítani, mert okoskodni a szív helyein olyasmi illetlenség, mint illemhelyen kívül -dolgozni, mondjuk parkban, amire ugranak a csőszök, még ha modern kivitelűek is, azaz közegészségügyi ruhában és dumákkal jönnek |
Viccek! - Ha van Valakinek egy jó vicce, vagy poénja, akkor azt itt elmondhatja!
| 2011-03-13 00:29.13 |
| - Tegnap voltam pszichiáternél...
- És? - Paranoia. - Azt mondta? - Nem, csak gondolta... |
Temple Grandin - Vélemények
| 2011-03-13 00:14.57 |
| Temple Grandin (az igazi) egyszer azt mondta: "Mindenki azt kérdezi, hogy mit érzek, pedig engem sokkal jobban érdekel, hogy mit gondolok!" Az autizmus egy mondatban. |
Bob Marley - Vélemények
| 2011-03-12 23:38.58 |
| árnyékra vetődő topik:) |
A remény rabjai - Vélemények
| 2011-03-12 21:01.27 |
| a legmegvilágítóbb kifejezést a nagy BUZgalomban lefelejtettem; andy nem egyszerűen vallástalan megváltó, hanem a legnagyobb becsben tartott usa-érték, az oldd-meg-magad mentalitás megtestesítője is - holy self-made man
önmegváltó |
| 2011-03-10 19:48.25 |
| vagy lehet, hogy mégis maradok?:) |
| 2011-03-10 19:46.23 |
| pontosan: megváltók tömege a kultúra minden szintjén, vannak óvodásokra hangszereltek, vannak tömegízlést megcélzók, vannak kifinomult esztétáknak szólók; mind-mind a megváltó archetípusát (lelki ősképét) mobilizálják a befogadóban, ha nem volna e velünk született lelki vevőkészülékünk, a kutya se nézne neveletlen hercegnő vagy remény rabjai típusú filmeket, már csak azért se, mert el se készülnének; nagy téma még a hős, a hős-archetípusra alapozott alkotások, a mozgóképek nem kis hányada erre az ősképre játszik.. meg persze ott van a Szerelem, amit ugye oly nagyon szeretünk:)
a kollektív tudattalanban tartózkodó lelki ősképek nincsenek katalogizálva, de a legjelentősebbek azért nyilvánvalóak; az archetípusok tana amúgy egy Carl Gustav Jung nevű merőben felesleges csákótól származik, ha valakit közelebbről érdekel téma, nála érdeklődhet mindemellett egyre inkább úgy látom, nem a megfelelő helyen terjesztem itt az igét, ezért (megköszönve a figyelmet) ezennel sértődötten távozom:) (azt hiszem, felkeresem andy-t mexikóban - viszlát tehát egy másik topikban!:) |
| 2011-03-10 19:04.30 |
| még szerencse, hogy pl. kopernikusz nem így "gondolkodott" - nézhette volna a csillagos eget, áhítattal és némán, nehogy intellektualizáljon és lerontsa az élményt
(halkan azt is megjegyzem, hogy mi se beszélgethetnénk itt, ha nem lettek volna megszállott értelem-mániások, akik pár évtizede összetákolták a komputer és internet fedőnevű fölöslegességeket, amik azóta is folyamatosan rombolják az élet illúzióit) |
| 2011-03-09 23:00.41 |
| "két dolog" - ahogy a néger maffiafőnök mondja a ponyvaregényben bruce willisnek egy meglehetősen kiélezett pillanatban:)
1) bocs, hogy lemohikánoztalak, rosszul emlékeztem 2) sze'ntem ez nem túlmisztifikálás.. nem azt állítom, hogy andy Jézus, még átvitt értelemben sem, hanem azt, hogy hús-vér alakként a MINDENKIBEN meglévő megváltó-szükségletet elégíti ki; ez a szükséglet ugyanolyan alapvető, mint pl. az éhség, csak a korszellem nem kedvez neki, ezért kerülőutakon elégül ki, mint pl. e film által is |
| 2011-03-09 22:52.16 |
| soxor tapasztalom: értelmileg közelítek egy érzelmi dologhoz, és ezért ellenségesnek vélnek |
| 2011-03-08 19:12.08 |
| el van tévedve, doktor úr, szerintem zseniális a film, és megérdemli az első helyet - bocs, hogy kissé kifejtettem, hogy miért, többé nem fordul elő:) |
Kinek van a legjobb nickneve?
| 2011-03-07 20:36.04 |
| tenx:) |
A remény rabjai - Vélemények
| 2011-03-07 20:25.34 |
| ezt doktor fellnek válaszolom, ám a 836-ra kattantam, hogy ne kelljen keresni.. mert ott, a 836-os üzenetben láttam leginkább őszinte megrökönyödést azon, hogy e film oly sokakat elbűvöl - azt akartam elmondani, hogy mi a film hatásának titka, szerintem |
| 2011-03-06 22:42.59 |
| na most egy nagyon ON hozzászólás jön, legalábbis remélem.. aki nem szereti az elvont dolgokat, ne is fárassza magát vele:)
átnéztem a hozzászólásokat, és megtudtam három dolgot, amit Ti nyilván már régről tudtok, de én csak most értesültem róluk: 1)ugyanaz a személy írta A halálsoron-t és A remény rabjai-t 2)ugyanaz a személy rendezte a belőlük készült filmeket 3) vannak olyanok, akik szerint a remény rabjai a világ legjobb filmje, és vannak olyanok, akik szerint fos mindez szöget ütött a fejembe, erősen elgondolkodtatott, s amire jutottam most megosztok véletek hogyan válthat ki ilyen szélsőségesen eltérő véleményeket ugyanaz a film? - morfondíroztam.. aztán bevillant, hogy sok éve, amikor először láttam a remény rabjait, átéltem mindkét végletet, egyszerre éreztem csúcsnak meg valami fos-szerűnek is, bármily furcsán hangzik.. ezután az jutott eszembe, hogy az okosok szerint az úgynevezett archetípusok okoznak efféle ambivalens és/vagy szélsőséges reakciókat! aki nem tudja, hogy mit jelent az archetípus és az ambivalens, ne olvasson tovább:) bár talán mégis, mert több idegen szót nem fogok használni aztán információk beszerzése jött: stephen király 1982-ben írta a kisregényt; ezt 1994-ben filmesítette meg darabont, amely film képezi e topik tárgyát; s.k. 96-ban írja a halálsoron-t, nyilván a film és annak furcsa fogadtatása hatására, szerintem főleg azért, hogy megmagyarázza a remény rabjait (talán saját magának is); 99-ben darabont a halálsoron-t is filmre viszi, szerintem azért, mert látja, hogy a király azt magyarázta meg, amit ő már korábban is megértett:) én magam pedig tegnapról mára értettem meg, és bárki megértheti, aki folytatja az olvasást.. ezután újra megnéztem a hozzászólásokat, immár mindet, hogy ne vetődjek árnyékra; és nem, senki se pengetett ilyen húrokat.. csak majdnem: 628. alatt Az utolsó mohikán írt egy lírai bejegyzést a reményről, amely megindított némi vallásról szóló diskurzust, kétszer még Jézus neve is olvasható, ám senki se hozta mindezt összefüggésbe a filmmel a halálsoron-ról, mikor néhány éve láttam, nyomban tudtam, mint sokan mások is, hogy john coffey figurája (a nagy néger) egy mai messiás-figura; e párhuzamnál már sejtegettem, hogy tán jó úton járok, ám hátra volt még a fő próba, ha ez nem jön be, bukik a teóriám: a redemption szó azt (is) jelenti-e, amire látatlanban tippelek? elő hát a nagyszótár, és igen: "megváltás (bűnből, kárhozatból)" a remény rabjai azért kelt ilyen hatalmas, mégis furcsa, zavaros hatást, mert az ún. megváltó-archetípust aktivizálja bennünk.. a tim robbins által megformált andy dufrense egy mai Jézus-alakot jelenít meg, csak éppen, és ez benne a legérdekesebb, abszolút vallási felhangok nélkül! mai díszletek közt bár, de olyan embert ábrázol, aki osztozik a jézusi sorsban, és rendelkezik a jézusi erényekkel, anélkül, hogy hinne Istenben (illetve nem tudni, hogy hisz-e benne, ami ebben az esetben praktikusan ugyanaz), ehelyett önmagában hisz, anélkül, hogy öntelt lenne, segít másokon, anélkül, hogy hasznot lesne, ártatlan, mégis minden büntetést kibír, szenved a világ által és miatt, anélkül, hogy egy szót is méltatlankodna - de közben a pénzhez is ért, nem is kicsit, tudja a dörgést, azt, hogy hogyan fúj a kinti szél, és ami a legfontosabb, végül GYŐZ, amivel még Jézust is lekörözi, aki, mint tudjuk, úgy lett kivégezve, ami a bűnözőknek járt ki akkoriban (Jézus testileg vesztett, "csak" szellemileg-lelkileg győzött, amely nyereség hatására hat most annyira ez a film is) összefoglalva: stephen king - szerintem akkor még csak ösztönösen - 1982-ben elmesélt egy mai Jézus történetet, aztán hozzáírta 1996-ban a magyarázatot, mert közben rájött, hogy mit tett:) frank darabont pedig szerintem még e magyarázat előtt felismerte, hogy andy Jézus-alak, s filmjében zseniálisan kiellenpontozta (hú, ez rémes, ennél még az idegen szavak is jobbak:), szóval kihasználta a szituációt - tessék megnézni a filmet ilyen szempontból, szinte süt róla az ironikus-tudatos ellen-vallásosság, ami maga is egyfajta vallásosság, amelyről tudni illik, mármint erről a fajta tagadós vallásosságról, hogy alacsony fekvésben olyan, mint a komolykodó buziverők a saját elfojtott homo-hajlamaikkal, magasabb fekvésben, és szerintem ez darabont fekvése, olyan, mint aki úgy veri a buzikat, hogy közben mosolyog a saját levert indítékain is:) persze lehet, hogy csak képzelődök |
| 2011-03-06 20:19.04 |
| igazad lehet, nem túl jelentős kérdés... ráadásul az se kizárt, hogy a tévém ócska, és nem is vörös az a főnővér:) időközben lett azonban egy sokkal fontosabb ideám a filmről, ld. fentebb |
| 2011-03-06 01:58.54 |
| vajon miért tettek egy csavart Red kapcsán, pontosabban az írek kapcsán a filmbe? merthogy, ha jól tudom, a könyvben ő tényleg egy vörös ír, a filmben meg, hogy is mondják szépen, egy afroamerikai, akit Rednek, tehát vörösnek hívnak, akit Freeman alakít, és aki somolyogva mondja is Robbinsnak, hogy a többiek azért hívják rednek, mert azt hiszik, hogy ír - ez még nem lenne csavar, a csavar az, hogy a "főnővér", aki kipécézi és veri-dugogatja Robbinst, s akit a fősmasszer később nyomorékká ver, nos ő tényleg egy kiköpött red-ír, pont olyan, amilyennek a könyv szerinti Rednek kéne lennie.. ez valami humoros utalásnak tűnik, de vajh mire utal? |
Ötödik pecsét - Vélemények
| 2008-11-18 19:05.39 |
| Itt vagyok, ha nem is ragyogok...:)
S.F. válaszol a Gyugyu-TomoceuszKAKAtiti (a filmben: KATAtiki) kérdésre. Mint tudjuk, hat személy szembesül a műben a döntési kényszerrel. A könyvügynök józan állapotban tagadja még a kérdést is, részegen (és dühödten) a zsarnokot választja. A kocsmáros -pedig nem rossz ember- egyenesen meri választani, hogy a zsarnok lenne, ha már választani kell. Az asztalos nem tud aludni egész éjjel, úgy kiborítja az ügy, végül rájön, hogy rossz a kérdés. (Ha jól emlékszem, a könyvben reggelre beismeri magának, hogy Tomoceusz lenne. A filmben az órás megjegyzi, hogy neki, az asztalosnak elhinné, ha a Gyugyut választaná; a könyvből ez hiányzik. A forgatókönyvet is S.F. írta.) A fényképész -aki rövid gondolkodás után azt hazudja, hogy Gyugyu lenne, s akinek a figurája "sántára van véve", ami azért elgondolkodtató-, mivel nem hiszik el neki, hogy a szenvedést lenne képes választani, hosszú otthoni önbegerjesztést követően sértett gőgjében feljelenti a többieket a nyilasoknál - ő a gyakorlatban választja tehát a zsarnokságot, bebizonyítva ezzel, hogy tényleg hazudott. Az asztalos felesége, a férjétől értesülvén a kérdésről, egy darabig szintén tagadja, hogy erre válaszolni kellene, aztán azt választja, hogy Gyugyu lenne. Neki el is hisszük... Miután szétszéled az asztaltársaság, mindenkit markában tart a kérdés. Nyilvánvaló, hogy a legizgibb az, hogy az órás mit gondol majd, hisz ő adta fel a rejtvényt. Ahogy ő viszonyul a saját feladványához, szerintem az S.F. véleménye is: az órás válasz(tás) helyett megszámolja a lépteit hazafelé. Megérkezvén aztán azt mondja: "tisztességes átlag". Úgy vélem, ezzel azt fejezi ki író, hogy a szavak leginkább arra jók csak, hogy elrejtsük általuk -föleg saját magunk elől- az igazi természetünket. A tettek számítanak, a szavakból legfeljebb a szóhasználat ad némi eligazítást a jellemet illetően; ezért használja az órás a "tisztességes" jelzőt egy oda nem illő dologra, a lépései számára.) Mindez egy híres pszichológiai kategóriára, az ún. kettős-kötésre, a double bind-ra hajaz. Ami olyan választási helyzet, ahol akármit választ a delikvens, buknia kell. Attól kettős, hogy kilépni se lehet a választási kényszerből. Az amerikai bíróságok előtt ha egy vádlott nem válaszol a bíróság kérdésre, elköveti a "bíróság megsértése" bűncselekményét. Ezen alapul az double-bind iskolapéldája: - Megígéri, hogy nem veri meg többé a feleségét? - kérdi a bíró a vádlottat. Akármi a válasza a vádlottnak, benne lesz a bűncselekmény beismerése, annak elismerése, hogy megverte a feleségét. A vádlott azonban épp ezt tagadja. Ha hallgat vagy ha magyarázni kezd (rossz a kérdés, stb.), akkor nem válaszol, tehát bukik, ha válaszol, akkor is bukik: beismer. A nyilas-házban, amikor választaniuk kell az embereinknek, hogy megüssék-e a megfeszített vasöntőt, kettős-kötési helyzetbe vannak. A civilruhás tudatosan állítja fel nekik e kelepcét, hogy összetörje az önbecsülésüket. S.F. azt mondja -nem tudom, hogy mennyire tudatosan-, hogy aki a tetteiben másokért él, azaz tényleg rendes ember, az bukta nélkül kijöhet még az ilyen rettenetes kettős-kötési helyzetekből is. Egy másik könyv és belőle készült film hasonló kettős-kötési helyzetet ábrázol. A Sophie választ(ása) Meryl Streep-pel és Kevin Kline-nal. Az anyának választania kell, melyik gyereke haljon meg; ha nem választ, mindkettő meghal... Nem "savanyú a szőlő"-szöveg, hanem tényleg így van: amikor a Sophie's Choice-nak oszkárt adtak, az Ötödik pecsétnek is adták! |
| 2008-11-07 21:35.13 |
| Gondolom, jelképesen érted. Szerintem azonban nem ez a jellemző. A Hatalom mostanság nem úgy gyakorolja az "oszd meg és uralkodj" elvet, hogy egymás jó-rossz besúgására készteti alattvalóit, hanem az ún. "megszégyenítő fogyasztás" által. A szegényeket arra manipulálja, hogy szégyelljék szegénységüket, mintha valami jellemhiba lenne, a középen lévőket (ha még vannak ilyenek) arra, hogy minden más szempontot félretéve egyre feljebb akarjanak kapaszkodni, a megszégyenítő fogyasztást űző "dologtalan osztály" tagjainak pedig azt sugallja, hogy akármilyen disznóságokat csinálnak amúgy, minden rendben van velük; erkölcsi szempontok tehát ma nem játszanak. - Ez a kapitalizmus egyik jellemzője, főleg a nálunk dúló west-balkánié... Mintha a táblára azt kéne ma felírnia a vigyázónak, hogy kinek van menő Nike csukája, s kinek csak ócska Tisza cipellője... |
Hatalmas Aphrodité - Vélemények
| 2008-11-07 21:03.31 |
| ... |
Ötödik pecsét - Vélemények
| 2008-11-04 20:39.14 |
| Kösz az érdeklődést... Sajnos az írást nem találom, viszont nagyjából fel tudom idézni, legalábbis a lényegét.
Arra épült, hogy (szerintem) morális szempontból nyolc alap-karaktert tartalmaz a regény/film. Emlékszem, bevezetőben felidéztem kisiskolás koromat, amikor előfordult, hogy a tanár kiment az osztályból, és megbízott egy "vigyázót", akinek fel kellett írnia a táblára, hogy kik voltak a tanár távollétéban a JÓK és a ROSSZAK. (Ezt a spionító módszert remélem már nem alkalmazzák sehol.) Így írtam fel én is a nyolc karaktert... Először lássuk a típusokat, a regényben való feltűnésük sorrendjében. Zárójelben odaírom, hogy ki játszotta a filmben. 1 Béla "kolléga" kocsmáros (Bencze Ferencz) 2 Király László könyvügynök (Márkus László) 3 Kovács János asztalos (Horváth Sándor) 4 Gyurica Miklós órás (Őze Lajos) 5 Keszei Károly fényképész (Dégi István) 6 szőke hajú nyilas (Nagy Gábor) 7 civilruhás nyilas (Latinovits Zoltán) 8 megfeszített vasöntő (Cserhalmi György) A jó-rossz szemponton kívül két további szerint csoportosítottam. Egyrészt a "férfias-nőies" mentalitás szerint (amiben semmi bántó nem akar lenni egyik nemre nézve se), másrészt hogy "magas fekvésű" vagy "alacsony fekvésű" típus-e. Előbbi kifinomultabb, árnyaltabb, kidolgozottabb, egyszóval fejlettebb. Ahogy pl. mondjuk egy BMW magasabb fekvésű mint egy Trabant, vagy a gepárd kifinomultabb, mint a pók, amitől még mindkettő autó illetve ragadozó, azaz ugyanabba a kategóriába tartoznak. A csoportosítás pedig így nézett ki: JÓK: alacsony fekvésű nőies -- az asztalos alacsony fekvésű férfias -- a kocsmáros magas fekvésű nőies -- az órás magas fekvésű férfias -- a vasöntő ROSSZAK: alacsony fekvésű nőies -- a könyvügynök alacsony fekvésű férfias -- a szőke magas fekvésű nőies -- a fényképész magas fekvésű férfias -- a civilruhás Mindez persze némileg kifejtve. Az író úr a következőt válaszolta egy képeslapon, amit csodával határos módon tegnap megtaláltam, miután felfedeztem ezt a fórumot és kutatni kezdtem a kupiban, ami nálam van: "Köszönöm, írjon tovább. Üdvözli: Sánta Ferenc" |
| 2008-11-03 21:05.43 |
| Örülök, hogy ilyen topik is van. Amikor sok évvel ezelőtt először láttam a filmet, annyira megrázott, hogy felindulásomban írtam róla egy tanulmányszerűséget. Elküldtem Sánta Ferencnek... És válaszolt! |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu