Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Ismeretlen férfi - AXN, 15:45 |
A szív bajnokai - SuperTV2, 16:00 |
The Commuter - Nincs kiszállás - Filmbox Premium, 16:30 |
Bűntudat nélkül - Mozi+, 17:00 |
Badman - A nagyon sötét lovag - Paramount Network, 17:10 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Thierry Lhermitte (72) |
Albert Wolsky (94) |
Shirley Henderson (59) |
Katherine Heigl (46) |
Garret Dillahunt (60) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Légi csibészek - Vélemények |
Róma (sorozat) - Vélemények |
Mit hallgatsz most? |
A fehér pokol (2012) - Vélemények |
Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/ |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Fallout |
Stephen King |
2007-03-24 11:48.58 |
No le ne harapd a fejem, a topik címében benne van, hogy felesleges, sőt legfeleslegesebb topikok gyűjtőhelye. Nem pedig a legszínvonaltalanabbaké. :) |
2007-03-24 11:46.49 |
Az kemény lehetett... :D |
2007-03-24 11:44.48 |
Az igaz, a hozzászólások színvonal alattiak, tipikus egyszavas chat-dumák. De a topik azért messze nem felesleges, hiszen az a film alaptopikja, mégha nem is írt bele értelmesebb ember. |
2007-03-24 11:40.48 |
Ezzel mi a gond? :) |
2007-03-24 11:33.14 |
Hát legalább a saras lábbelid lerúghatnád fotőjbe mászás előtt, nem? :D |
2007-03-24 11:24.10 |
Eddig csak a Cion bölcseit meg a szabadkőmíveseket ösmertem. :D |
2007-03-24 11:02.25 |
Azt hiszem, ez az első, a széles körben ismertté vált szupersorozatok sorában, ezért számomra nézhetőbb, mint a többi, zavaros történetű végtelenség. Itt legalább szép tájak, kies erdők vannak, de a történet... hát az nagy baromság, én bizony már nem is követem. A karakterek között akad pár szimpatikus, pl. Lock, Kate, vagy Szaid(?), de a jellemek valószínűtlenek, a helyzetek még inkább. |
2007-03-24 10:54.34 |
Viszont az igaz, hogy Commodus valóban részt vett időnként a Colosseumban rendezett viadalokon, és saját kezűleg mészárolta a gladiátorokat (bár nyilván nyomorultabbakat adtak elé). És valóban egy hadvezér ölte meg, ha jól emlékszem. Persze nem úgy történtek a dolgok, ahogyan a filmben megjelennek, de azért belefért a tűréshatárba, hiszen végülis nem történelmi filmről van szó.
A hazatérést sem érzem akkora hibának, hiszen a pretoriánusok egy időben kaptak parancsot Maximus és családja megölésére, tehát egy időben indultak, így érthető, hogy nagyjából egy időben is értek oda. |
2007-03-24 10:46.54 |
Szerintem is nagyon figyelemreméltó színész. Kár, hogy nem igazán tud kitörni a második vonalból. |
2007-03-24 10:14.16 |
Az efféle "rajongás" is szerepet játszott abban, hogy 3 helyett inkább 2 csillagot adtam a filmre. |
2007-03-24 10:05.34 |
Ez nekem sem tűnt fel! :) |
2007-03-24 10:02.36 |
Ne akard, hogy történelmi filmként értékeljük. Akkor nálam már most, látatlanban veszített 1 csillagot.
Képregény-fantasy-nak inkább lehet szenzációs. :) |
2007-03-24 10:00.15 |
No igen, az agráriumban dolgozók és a mezőgazdaságból élők kivételt képeznek. A túl sok, vagy túl kevés eső, a fagy, a hó, a szél, a jégverés tönkrevágja az ember munkáját, nehezíti megélhetését, így valóban dühöngésre adhat okot. Más kérdés, hogy a dühöngés sem adja vissza az elrohadt, elfagyott, elhullott vagy elszáradt életet. |
2007-03-24 09:54.59 |
Azt azért nem mondanám, hogy jó színész. Inkább csak nagyon sokoldalú, és igazán egyedi karakterrel bíró egyén. |
2007-03-24 09:53.03 |
A Mohács előtti Magyarország semmiben nem maradt el a többi európai országtól, Franciaországtól, Angliától, vagy a Német-Római Birodalomtól. Bár népsűrűsége alacsonyabb volt az említett országokénál, és az urbanizáció sem volt számottevő, ezek a tények nem sokat számítottak a korabeli nemzetközi viszonyokban.
A Magyar Királyság az Árpádok alatt végig megőrizte önállóságát, végig dacolt a Cseh- és Lengyelországot hűbéri függésbe vonó Német Római Birodalommal, sőt, több virágkort is megélt, István, László, vagy III. Béla idejében, kiről tudjuk, hogy akkora bevételek felett rendelkezett, akár a francia vagy az angol uralkodó. A későbbiekben sem csökkent a magyar állam nagyhatalmi státusza, Lajos király a fél Balkánt, sőt még Dél-Itáliát is hódoltatta, mellesleg a lengyel koronát is megszerezte, a magyar királyként kezdő Zsigmond német-római császár lett, Mátyás korának tündökléséről nem is beszélve. Volt tehát egy ország, amely bár bizonyos dolgokban elmaradt a nyugatibb országoktól, sok más szempontból azonban kedvezőbb tulajdonságokkal is bírt. (Nyugat-Európát jobban megtizedelte a pestis, felénk éhínségek jóval ritkábban fordultak elő, a Kárpát-medence földje jobban kedvezett a mezőgazdaságnak és ásványkincsekben is gazdagabb volt.) Az ország lakosságának túlnyomó többsége, mintegy 80%-a magyar nemzetiségű volt. Most ugorjunk egy nagyot az időben. Napjainkban Anglia, Franciaország vagy Németország vitathatatlanul gazdasági- és politikai nagyhatalmak, annak ellenére, hogy már túl vannak a fénykorukon, és már nem a Föld urai, mint voltak egykoron. Magyarország viszont? Említésre alig méltó, kis kelet-európai állam, mesterségesen megrajzolt határok között, alig tízmillió lakossal, gazdasági-, politikai hatalom nélkül, külső erőknek kiszolgáltatva. Mi történt? Hogyan lehetséges, hogy így lemaradtunk Európa élvonalától? A válasz egyetlen szóba sűríthető: Mohács. 1526. augusztus 29-én az oszmán török hadak megsemmisítő vereséget mértek a Magyar Királyság hadaira, és az országra 185 évi állandó háborúskodás szakadt. Közel kétszáz háborús esztendő! Belegondolni is nehéz. Képzeljük el, hogy idén, 2007-ben ér véget egy olyan hosszúra nyúlt vészkorszak, ami 1822-ben kezdődött. Egész generációk születtek, éltek és haltak meg úgy, hogy nem tudták, mi az a béke, még a szüleiktől, nagyszüleiktől sem hallhattak róla. A középkori Magyarország majd kétszáz éven keresztül részekre szakadva, két birodalom között őrlődve, háborúról háborúra hányódott, és pusztult. Mire nagy sokára, 1711-re béke lett, alig maradt ember az országban. De kellett a dolgos kéz, földet művelni, pusztákat feltörni, mocsarakat lecsapolni, a birtokosokat szolgálni, az államnak adózni. Megkezdődött tehát az ország újbóli benépesítése, betelepítése, mégpedig idegenekkel. A török elől menekülő szerbekkel (rácokkal), románokkal (oláhokkal), a Kárpátokból előcsalogatott ruténokkal, jobb földeket kapó csehekkel, morvákkal, szlovákokkal (tótokkal), és persze németekkel. Kisebb számban érkeztek szlovének (vendek), horvátok, a török időkben vándoroltak szét e tájon a cigányok, de még örmények is érkeztek, mégha csak kevesen is. A majd két évszázadnyi pusztulásnak, és az ezt követő újra benépesítésnek "köszönhetően", Magyarországon a magyarság aránya 80%-ról alig több mint 30%-ra csökkent! Népesedési adatok itt: [link] Tehát a nemzetállamok korának előestéjén, a magyar nemzethez, az ország csupán minden harmadik lakosa tartozott, a többi más nyelvű, más vallású, más gyökerű volt. És ezek a népek az idő múlásával egyre gyakrabban és egyre hangosabban követelték önállóságukat, sőt, elszakadásukat. Legvérmesebben a horvátok és a szerbek, de hamar felemelték szavukat a románok is. "Célunk nem lehet más, csak a románok nemzeti egysége. Először az eszmék és az érzelmek egysége, amely majd idővel meghozza a politikai egységet." -hirdette már 1847-ben Nicolae Balcescu. Még világosabban írta le elképzeléseit egy magánlevélben Nagyszeben főesperese, Nicolae Maniu: "azt kell akarnunk, ami a miénk volt: egész Erdélyt." (A dáko-román "elmélet" alapján...) És tudjuk jól, 1848-ban Jelasics horvát hadai élén a magyar forradalom ellen vonult, de fegyvert ragadtak a magyarok ellen a szerbek is, és gyilkoltak mindenkit, aki nem közéjük tartozott, vagy nem menekült el időben. És a románok sem tettek másként. Pedig hol volt még ekkor az antant és a Nagy Háború... Az első világháború előtti évtizedekben a nemzetiségi vezetők gátlástalanul, minden eszközt megragadva igyekeztek bomlasztani, szétrobbantani a magyar államot. "A mongol származású magyarság a nemes latin fajnak egy Európa keletre szakadt részét, a románságot tartja ezeréves fogságában, és akarja megfosztani nemcsak politikai önállóságától, hanem édes anyjától, a nagy és nemes Rómától örökölt nyelvétől és nemzetiségétől." –hirdette a századfordulón szerte Európában a román irredentizmus a hajmeresztő eszméket. Ekkorra már körvonalazódtak a nagyhatalmi szövetségek, és a Monarchia ellenségei felkarolták a nemzetiségi mozgalmakat, majd a háború után valóra is váltották álmaikat. 1920. június 4-én, Trianonban nekik adták Magyarországot. Országunk széthullásának oka az, hogy a nem magyar népek nem akartak Magyarországon élni. Ezek az évszázados törekvések és indulatok, a XX. század elején az antant érdekeivel is találkoztak. De ezek nélkül a bomlasztó törekvések nélkül nem valósulhatott volna meg az ország feldarabolása. Gyászos és sötét, de egyenes az út Mohácstól Trianonig. |
2007-03-23 16:59.02 |
Köszönöm. Most mennem kell, de éjjel részletesen, és alaposan kifejtem ezirányú gondolataimat. Egyébként inkább Roberto tűnik az összeesküvés-elméleteket is figyelembe vevő kollégának. :) |
2007-03-23 16:18.01 |
Valószínűleg a jellemek sem valósak, hanem romantikusak, vagy nagyon jók és heroikusak, vagy nagyon romlottak és gonoszak. Ez sem valós. Meg úgy tudom, a főhősbe legalább egy tucat nyílvessző fúrodik, mielőtt meghalna. Ez is irreális. |
2007-03-23 16:11.56 |
Az élet nem ilyen (volt). (Sajnos(?)) |
2007-03-23 15:54.31 |
Talán a Beszélgetésebn, bár nem konkrétan. :) |
2007-03-23 15:52.06 |
Ha valaki baromnak tűnik, ki lehet tiltatni, csak a moderátornak kell írni:
http://www.filmkatalogus.hu/emailkuldes-10000 Az üzenetben adjátok meg a barom nick-nevét és a topikot is, ahol baromkodott. :) |
2007-03-23 15:35.50 |
Egyébként a homokozás inkább a görögökre, volt jellemző. |
2007-03-23 15:34.36 |
Sok kicsi sokra megy. :) |
2007-03-23 15:33.20 |
Annál hitelesebb képről ezidáig (ha jól tudom, de bárki kijavíthat) nem tud a történettudomány. :) |
2007-03-23 15:32.06 |
Köszi, jó kis oldal! :) |
2007-03-23 15:30.21 |
Nem csak Xerxész esetében, bármely perzsa ábrázoláson hasonló ember(eke)t fogsz látni. Akár az ókori domborműveken és szobrokon, akár a mai, restauált képeken. |
2007-03-23 15:20.28 |
Az adatbázisban bent van. Más kérdés, hogy én csak színészeknek, filmrendezőknek nyitok topikot. |
2007-03-23 15:18.38 |
Történelmileg viszont sok hiteltelen dolog van benne, ezt így látatlanban is bizton állíthatom.
1. A perzsák nem negridek, hanem europidek (voltak). Xerxész így nézett ki: [link] A filmben állítólag nem is hasonlított erre. 2. Torz, deformált emberek elméletileg lehettek, gyakorlatilag viszont ma, a kemikáliák és atombombák világában biztosan sokkal több ilyen van, mégis ritka látvány. 3. Ha a lószerszámnak része volt a kengyel, az megint jó 500 évnyi tévedés, kis túlzással olyan, mintha Mohácsnál feltűnt volna egy-két csapatszállító teherautó. :D 4. Orrszarvút nem lehet harcba vetni, mivel az elefántnál jóval vadabb, és magányosan él. Elképzelhető, hogy nagy munkával befognak egy párat, azokat erős ketrecekben szállítják, és felzabáltatják velük egy tucatnyi ló adagját, majd a harcmezőn szabadjára engedik, taposson, akit ér, de ennyi erővel krokodilokat, oroszlánokat, vagy bármi mást is harcba vethettek volna. Szóval ez is hiteltelen. Ugyanakkor engem mindez nem zavar, orkok, terminátorok, jedi-lovagok sem léteznek, mégis szenzációsak a filmek, amikben feltűnnek. A 300-at sem történelmi filmként fogom (majd egyszer) megnézni, hanem történelmi-fantasy képregényfilmként. :) |
2007-03-23 15:01.49 |
Gratulálok! :) |
2007-03-23 14:46.38 |
Nem tudom, miféle tőről burjánzottak ki elmédben az ezirányú zavaros gondolatok, miket tudásnak hiszel, de kíváncsian várom kifejtésüket itt:
http://www.filmkatalogus.hu/forum-5217 |
2007-03-23 11:18.29 |
Szerencséd, mert megint kulloghatok a karrierem után. :S Talán este benézek.
(Akit pedig ez utóbbi információ nem érdekel, az rosszul járt, ha elolvasta, de jól is, mert itt kidühöngheti (vagy inkább kinyafoghatja) e felett érzett haragját. :)) |