Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Kelly hősei - AMC, 13:45 |
Emmy - M5, 14:25 |
A tökéletes férj - Paramount Network, 14:25 |
A tengerészgyalogos 2. - Mozi+, 15:00 |
Nora Roberts: Holdfogyatkozás - Filmbox Premium, 15:10 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Scarlett Johansson (40) |
Jamie Lee Curtis (66) |
Mark Ruffalo (57) |
Mads Mikkelsen (59) |
Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Hervadó virágok |
Deborah Kara Unger |
2009-02-19 20:58.04 |
hát igen... egy nap alatt 3 fejezet :) csak a 18 lenne meg :) am van valakinek 19? |
2009-02-19 20:53.42 |
valaki tud valamit a 18-ról? |
2009-02-19 20:42.59 |
dobj privit és a 15-16ot küldöm |
2009-02-19 20:38.50 |
hali! nem tud vki vmit a 18-ról? ott van egy luk:) hogy válaszolja a breaking down is halad... halad... szerintem nem sokkal az eclipse utsó fejezete után már meg lesz. mármint most is megvan, csak értelmezhetetlen formában :S
de meg lesz úgyhogy no para:) |
2009-02-19 17:27.10 |
Közeleg a nyár: már később sötétedik este és reggel korábban van világos :)
remélem nem fog több hó esni mostanában.... már nagyon elegem van belőle :@ |
2009-02-18 22:21.56 |
holnapra elérjük a dobogó legfelső csúcsát :) feltörtünk mint a talajvíz :) |
2009-02-18 20:20.34 |
nincs kedve valakinek berakni egy kis fincsi olvasnivalót? |
2009-02-18 20:10.48 |
tud valaki valamit a 13.ról? |
2009-02-17 22:03.58 |
csatlakozom :) |
2009-02-17 21:36.14 |
Az de komolyan most minden oldalra ki kéne írni hogy
-ne írd ki a mail címed -nincsenek fejezetek -nincs fordítás (ha mégis az csak a saját képzeleted szüleménye) - bármit akarsz a fentiekből azt privin intézd de komolyan... kész röhej hogy 3-4 oldalt nem tudnak visszaolvasni amikor ki van írva...áááá... mi meg tépjük itt a szánkat... Am winnifred igazad van :) |
2009-02-17 21:08.20 |
Mi lenne ha a fejezetek ezek után "rövid összefoglaló" néven futnának? |
2009-02-17 15:35.28 |
Nos elérkeztünk a 63. oldalra és dobogóra jutottunk a fórumok toplistáján:) csak így tovább és talán még elsők is lehetünk:)) |
2009-02-17 13:58.46 |
fincsi:) egyre többen:) |
2009-02-17 12:43.26 |
Hm... Én is beteg vagyok de holnap már le kell támadnom a havat... nem értem mért nem bírja abbahagyni... karácsonykor kellet volna esnie nem most! :@ |
2009-02-16 20:48.48 |
erre jó ha a végéről kezdik el fordítgatni az emberek, csak így sokkal hosszabb az egész... de biztos hogy nem lesz egyező munka meg felesleges fordítás... |
2009-02-15 22:39.21 |
Ez mit jelent? Nem értem bocsi, késő van |
2009-02-15 22:27.06 |
hajrá Gihgih!
Neked szurkolok:) írj nekünk sok sok izgi dolgot:) |
2009-02-15 22:22.49 |
elvek:
Nicsenek fordítók és senki sem fordít!(ha lesz vmi hír akk az láncreakcióban mindenkihez el fog érni) NE írd ki az email címedet! (gondolom nem hiányzik a kiadó) Minden ilyesmit priviben intézünk;) |
2009-02-15 19:31.45 |
Ez akkor van amikor Bella rohan hogy megmentse Edwardot:)
„Edward, ne!” sikoltottam, de a hangom elveszett a dörgő harangszóban. Most már láttam őt és azt is láttam, hogy ő nem lát engem. Tényleg ő volt az, ezúttal nem képzelődtem. Most jöttem csak rá, hogy a hallucinációim hamisabbak voltak, mint hittem; hiszen a közelébe sem érhettek. Edward csak néhány centire állt a sikátor bejáratától, olyan mozdulatlanul, mint egy szobor. A szemei zárva, alattuk sötétlila karikák, a karjai lazán a teste mellett, a két tenyere kifelé fordítva. Az arckifejezése nagyon békés volt, mintha egy kellemes álmot látna. Mellkasának márványszínű bőre meztelen volt – a ruhái egy kupacban voltak a lába előtt. A fény visszaverődött a tér köveiről és homályosan megcsillant a bőrén. Sosem láttam ennél szebbet. Még futás közben is, zihálva és sikoltozva is el kellett ismernem ezt. Az utolsó hét hónap semmit sem jelentett. Azok a szavak, amiket az erdőben mondott, semmit sem jelentettek. Nem számít, ha nem akart engem. Én soha nem akarok mást, csak őt, nem számít meddig élek. Az óra újra ütött egyet, és ő tett egy nagy lépést a fény felé. „Ne!” sikoltottam. „Edward, nézz rám!” Nem figyelt rám. Halványan elmosolyodott, és felemelte a lábát, hogy megtegye az utolsó lépést, amivel a napfény útjába kerül. Egyenesen belerohantam, olyan erősen, hogy biztos elestem volna, ha nem kap el és tart meg. Elakadt a lélegzetem és hátracsuklott a fejem. Ahogy az óra megint ütött, lassan kinyitotta sötét szemeit. Meglepetten nézett le rám. „Csodálatos,” mondta, gyönyörű hangja tele volt ámulattal és mintha mulatott volna valamin. „Carlisle-nek igaza volt.” „Edward,” próbáltam lélegzethez jutni, de a hangom alig hallatszott „Vissza kell menned az árnyékba. Meg kell mozdulnod!” Úgy állt ott, mint akit megbabonáztak. A keze puhán simogatta az arcomat. Úgy tűnt, nem is veszi észre, hogy próbálom hátrálásra kényszeríteni. Ezzel az erővel a sikátor falait is megpróbálhattam volna odébb tolni. Az óra megint ütött, de ő nem mozdult. Nagyon furcsa volt, hiszen tudomásom szerint halálos veszélyben voltunk, mégis azonnal jobban éreztem magam. Ismét egésznek. Éreztem a szívem gyorsuló dobogását a mellkasomban, a vér újra forrón, és gyorsan áramlott az ereimben. A tüdeim teljesen megteltek a bőréből áradó édes illattól. Olyan volt, mintha sosem lett volna az a tátongó üresség a mellkasomban. Teljes voltam – nem gyógyultam még meg, de úgy éreztem, mintha sose lettek volna sebeim. „El sem hiszem, hogy ilyen gyors volt. Semmit sem éreztem, igazán ügyesek voltak.” merengett, miközben a hajamhoz szorította az ajkait. Olyan volt a hangja, mint a méz és a bársony keveréke. „Lehed mézét kiszívta a Halál, de nincs hatalma a szépségeden.” mormolta. Felismertem Rómeó szavait, a kripta-jelenetből. Az óra elütötte az utolsót. „Ugyanolyan csodás az illatod, mint mindig,” folytatta „Lehet, hogy ez a pokol, de nem érdekel, el fogom viselni.” „Nem haltam meg,” szakítottam félbe. „És te sem! Kérlek Edward, meg kell mozdulnunk, már nem lehetnek messze!” Megfeszültem a karjában, míg ő döbbenten ráncolta a homlokát. „Mi történt?” kérdezte udvariasan. „Nem haltunk meg, legalábbis még nem! De el kell mennünk innen, mielőtt a Volturi…” Megértés villant fel az arcán, amíg beszéltem. Mielőtt befejezhettem volna, hirtelen elrántott az árnyék szélétől, olyan könnyedén pördített meg, hogy a hátam most a téglafalhoz szorult. Az ő háta előttem volt, ahogy szembenézett valamivel a sikátorban. A karjai védelmezően széttárva előttem. Kilestem a karja alatt, és láttam, hogy két sötét árnyék válik ki a homályból. „Üdvözletem, uraim,” Edward hangja nyugodtnak és kellemesnek tűnt, a felszínen. „Nem hiszem, hogy igénybe veszem a szolgáltatásaikat a mai napon. Igazán nagyra értékelném azonban, ha átadnák köszönetemet a mesterüknek.” „Folytathatnánk ezt a beszélgetést egy megfelelőbb helyen?” suttogta egy selymes hang vészjóslóan. „Nem hiszem, hogy ez szükséges lenne,” Edward hangja ezúttal erősebb volt. „Ismerem az utasításaidat Felix. Nem szegtem meg egyetlen szabályt sem.” „Felix csupán a napfény közelségére utalt,” mondta a másik árnyék megnyugtató hangon. Mindketten füstszürke palástba burkolóztak, ami földig ért és hullámzott a szélben. „Hadd keressünk jobb fedezéket.” „Máris követlek titeket,” mondta Edward szárazon. „Bella, miért nem mégy vissza a térre, hogy élvezd a fesztivált?” „Nem, hozd a lányt is,” mondta az első árnyék, valahogy belefecskendezve egy sokat mondó pillantást a suttogásába. „Nem hinném, hogy erre szükség lenne.” A kulturáltság látszata eltűnt. Edward hangja tompa és fagyos volt. Észrevétlenül áthelyezte a testsúlyát, amiből rájöttem, hogy harcolni készül. „Ne.” tátogtam. „Shh.” súgta vissza, hogy csak én halljam. „Felix, ne itt,” figyelmeztette a második, értelmesebb árnyék, aztán Edwardhoz fordult. Aro csak szeretne újra beszélni veled, ha úgy döntöttél, hogy nem kényszerítesz minket arra, hogy megöljünk. „Természetesen,” értett egyet Edward. „De a lány szabadon elmehet.” „Attól tartok, ez nem lehetséges,” az udvarias árnyék most sajnálkozó volt. „Be kell tartanunk a szabályokat.” „Én pedig attól tartok, hogy ebben az esetben nem tudom elfogadni Aro meghívását, Demetri.” |
2009-02-15 19:27.35 |
"Oké rendben. Edward ajánlott egy alternatív megoldást hogy megfontoljátok," mondtam hűvösen. "Szavazzunk." Most Edwardra szegeztem a tekintetem, jobb lett volna, ha megtartja a véleményét magának. "Akarod, hogy csatlakozzak a családodhoz?"
A szemei megkeményedtek és olyan sötétek voltak, mint a szurok. "Így nem. Csak ha ember maradsz." Bólintottam és hivatalos arckifejezéssel tovább haladtam. "Alice?" "Igen." "Jasper?" "Igen," mondta komolyan. Kicsit meglepődtem—nem számítottam a szavazatára—de elnyomtam a meglepetttséget és folytattam. "Rosalie?" Habozott és megharapta az ajkát. "Nem." Az arcom nem változott, csak könnyedén elfordultam, hogy folytassam, de ő felemelte mindkét kezét. "Hadd magyarázzam meg," kérte. "Nem úgy értem, hogy bármi kifogásom lenne az ellen, hogy a nővérem legyél. Csak arról van szó… hogy ez nem az az élet, amit választanék magamnak. Bárcsak lett volna valaki, aki nemmel szavaz, amikor az én életem volt a tét." Lassan bólintottam aztán Emmetthez fordultam. "Még szép hogy igen!" vigyorgott "Majd csak találunk más módot, hogy megverekedjünk azzal a Demetrivel." Még mindig grimaszoltam, amikor Esmére néztem. "Igen, persze, Bella. Már így is családtag vagy." "Köszönöm, Esme," motyogtam és Carlisle-hoz fordultam. Hirtelen ideges lettem és azt kívántam bárcsak őt kérdeztem volna meg elsőnek. Biztos voltam benne hogy az ő szavazata számít a legtöbbet. Carlisle nem nézett rám. "Edward," mondta. "Nem," morogta Edward. Kinyitotta majd bezárta a száját és a fogain átszűrte a szót. "Ez az egyetlen mód," erősködött Carlisle "Azt mondtad, hogy nem élhetsz nélküle és ez nem hagy nekem más választási lehetőséget. Edward elengedte a kezem és felállt az asztaltól. Kiviharzott a szobából miközben magában morgott. "Azt hiszem, tudod a válaszom." Carlisle felsóhajtott. Még mindig Edward után bámultam. "Köszi," motyogtam. Egy fülsiketítő robaj hallatszott a másik szobából. Megrettentem és gyorsan folytattam inkább. "Ez minden, amire szükségem volt. Köszönöm. Köszönöm, hogy azt szeretnétek, hogy hozzátok tartozzam. Én is pont így érzek a ti irányotokban." A mondat végére a hangom elcsuklott a meghatódottságtól. Esme egy pillanat alatt mellettem termett és szorosan megölelt a hűvös karjaival. "Drága Bella," lehelte. Én is megöleltem őt. A szemem sarkából láttam, hogy Rosalie az asztalra mered és rájöttem, hogy a szavaimat két féle képpen is lehetett értelmezni. "Nos, Alice," mondtam, mikor Esme elengedett. "Hol akarod csinálni?" Alice rémült szemekkel bámult rám. "Nem! Nem! NEM!" üvöltötte Edward, miközben visszajött a szobába. Mielőtt pisloghattam volna már szemtől szembe állt velem és dühöngött. "Meghibbantál?" kiabálta. "Teljesen elvesztetted az eszed? |
2009-02-15 19:16.20 |
oké de mit? döntésképtelen vagyok :( |
2009-02-15 18:50.40 |
nagyjából mind1 hogy ki csak ne vanessa legyen :P |
2009-02-15 18:31.26 |
dehogy csak pihi van :)
meg a mi kedves önfeláldozó teamunk dolgozik...:) a kell berakhatok new moon részleteket:) csak szóljatok:) |
2009-02-15 18:02.15 |
én nem... vanesssa? ez nagyon vicc... felesleges |
2009-02-15 17:58.16 |
nagyon remélem hogy nem... am én bírom néhány számát a jonas bothresnek de nem illenek bele a twiligt világába...
de ugye ez csak vicc? egy tök jó könyvből így lesz paródia filmben...:( |
2009-02-15 17:53.55 |
öhm igen... most így megnéztem néhányat és igen, eléggé felesleges az összes... |
2009-02-15 17:34.28 |
az nem jó :(
nem baj... azért ne stresszeld magad... kitartás :) Fel a fejjel :) "A felhők fölött mindig kék az ég és mindig süt a nap" |
2009-02-15 17:19.28 |
mi a baj? |
2009-02-15 17:07.37 |
írj egy privit és küldöm :) |
2009-02-15 17:04.43 |
hali csak egy kis érdekesség: 4 nap alatt a fórumok listájáról a 9.helyről az 5. helyre léptünk elő... az azért valami:)
azoknak akik belevágtak a "kérések" teljesítésébe azoknak sok sikert és kitartást kívánok :) és nagyon jók vagytok :P Cicukaa várunk vissza :) |