![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Újraélt szerelem - Film4, 10:40 |
A Gyűrűk Ura - A két torony - HBO, 10:50 |
Andrea szeretete - Cinemax2, 11:00 |
A Quantum csendje - Mozi+, 11:25 |
Levelek Júliának - Film Café, 11:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Catherine O'Hara (71) |
Dominique Pinon (70) |
Mykelti Williamson (68) |
Steven Weber (64) |
Patsy Kensit (57) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Barbarosa (1982) - Vélemények |
2022-es választás |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Fonalak - Vélemények |
Dallas (sorozat) - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A Lazarus hatás ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Thúróczy Szabolcs ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2018-04-07 12:07.30 |
Erősen túl lihegett mű ez, de érdekes módon, második megtekintésre jobban el voltam vele, mint elsőre. Egyedül ezzel a Josh fiúval nem tudok megbékélni, Jennifer meg egyszerűen megnyerte a szerencse fő, nem is malacát, hanem diszsznaját. De a mellék szerepekben, Banks, Tucci, Harrelson, Sutherland messze-messze viszi a prímet. Mint egy galaxisban... |
2018-04-02 08:11.18 |
A film a végét leszámítva teljesen rendben van. Tipikus, ne ítélj elsőre történet, kellő lélektannal és pszichológiával. Ha a vége nem az, ami, megkapta volna az ötöst. Aki megnézi, talán majd megérti. De átlag feletti színvonal két kiváló színészi alakítással. |
2018-04-02 08:08.18 |
Nem váltja meg a világot, de a zombis, sivatagi road movie történet mégis megfogja kicsit a nézőt.
Első képsoraiban posztapokaliptikus a látvány, ami onnantól végig emberközeli és személyes hangvételt kap. Néha kapunk egy kis izgalmat, olykor ül egy-egy képi poén. Ezekért érdemes a filmet megtekinteni. De, hogy egy szittyós, élveteg, gyerekét elhagyó igazi "szőke" nőből a film végére egy anyatigrisként küzdő, elszánt, megokosodó amazon legyen, számomra kicsit hiteltelen volt. Egyszer nézhető, de nézhető alkotás. |
2018-03-30 23:58.11 |
Az HBO GO tökéletes arra, hogy ilyen és ehhez hasonló filmek is eljussanak hozzánk.
A kiindulási ötlet remek, a csavar első osztályú és a drámai befejezés is a helyén van. Mindez úgy, hogy véleményem szerint a kivitelezés nélkülözi a hollywoodi ismérvek zömét. Gondolkodtam a film végén, hogy lehetett volna-e máshogy, de rájöttem, ez a huszáros vágás lett a történet méltó befejezése. Ajánlom mindenkinek ezt a kanadai remeket! |
2018-03-30 22:17.15 |
Másodszorra is odavág.
Nagyon jó ez a film! |
2018-03-30 09:02.50 |
Ha nem vigyázunk, mindenkit magáévá fog tenne a XXI. század. Ki emlékszik még az iwiw-re? És hol van már?
Magyarországon már majdnem ötmillió facebook profil létezik. És a karaván halad... Volt szerencsém elolvasni Eggers könyvét, ami a film alapjául szolgált és az sem meglepő, hogy nagyon gyorsan került a történet mozivászonra. Hermione Watson tőlem nagyon távol áll minden tekintetben, és bár néha guvadt szemekkel lesem a trendeket és a kikiáltott sztárokat, belátom, a közízlés sokszínűsége felszínen tarthat bárkit és bármit. Egyébként a film tömörebb, pulzálóbb, mint a forrása és emiatt nekem jobban tetszett valamivel. A történet vége "nagy szarban vagyunk", bár feloldásnak tűnik, mégsem az. Mert az a jövőkép, ami elénk vetül - a magánszféra teljes eltörlése - a legborzasztóbb dolog, amit eltudok képzelni. Tökéletes demokrácia nincs, demokrácia sem nagyon, hiszen az egyik lexikonban a demokrácia címszó alatt a bekezdés végén még annyi olvasható, csak az azonos szinten lévő emberek élhetnek egymással a demokráciában. Postás a postással, kubikos a kubikossal, cégtulajdonos a cégtulajdonossal. De egy segédmunkás sosem lesz demokráciában egy cégvezetővel. A film amolyan segélykiáltás. Nem magyaráz, hagyja, hogy amit látsz, átélsz, magadban formázd, és célt sem tud mutatni, hiszen ebben a korban, írd és mond, ebben a történetben élünk mi magunk is, mert a filmben látott (jövő)kép már-már a jelenünk. A konklúzió egyszerű. N Nagyon észnél kell lennünk! |
2018-03-29 22:54.40 |
Igazi üdvözlet a szovjet érából.
Mondhatni, nagyon orosz. De amerikai köntösben. Ez utóbbit a kivitelezésre értettem. A látvány nagyon pöpec és alapvetően teljesen jól elvoltam az adagolt drámával. Lehetne mindig rengeteg kifogást emelni, de a szándék dicséretes. Nem nézném meg még egyszer, de nem bántam meg a rászánt időt. |
2018-03-24 19:07.05 |
Az a helyzet, hogy a nagy Univerzum dömping néha már fájdalmas, bár a felépített miliő dicséretes.
Ennek a filmnek a megnézésére nehezen vettem rá magam és mivel nem voltak elvárásaim és utána sem olvastam, kíváncsi voltam mi vár majd a közel két órás műsoridőben. És kellemesen meglepődtem. Az utóbbi évek legjobban magával ragadó képregényadaptációját láttam, mely látványában lenyűgöző, hangulatában telitalálat és néhány magvas gondolatot is magamévá tudtam tenni. A Thoros, sörös, kabarés utalás ultragáz, de maga a film telitalálat. |
2018-03-19 09:30.42 |
(Túl)súlyos darab. Minden tekintetben.
Christopher Plummer óriási! A többi, egyszerű tény. 1. A demenciánál kevés dolog tragikusabb. 2. A névtelen hősök közöttünk élnek. 3. Az egykori hóhérok közöttünk járnak. 4. Az emlékek birodalma lehet pokol és mennyország. 5. Van kárhozat. 6. És létezik Szeretet! |
2018-03-18 16:21.25 |
"Én vagyok Groot." |
2018-03-18 13:37.07 |
Izgi?
Volt az a cirka húsz perc... Aztán jött a halálból történő visszatérés... ...és a nyál... |
2018-03-18 13:34.15 |
Közönséges, részleteiben klisés, de ötleteiben olykor briliáns. (Virslit a Buciba és fröccsenjen a síkosító!) Az intim zuhany szivárgása pedig egészen mellbevágó!!!
Szerethető darab. És nem egészen normális! |
2018-03-18 09:41.17 |
"Lenni, vagy nem lenni...
Ez itt a kérdés..." |
2018-03-18 07:15.20 |
Ahogy szlengben mondanák: Lóf'sz és esti fény!
Mert ha levesszük az amúgy pöpec látványt, mi marad? Egy amerikanizált mese, amely idealizált végkifejletével sutba dob mindent, ami belefér a normalitás kereteibe. Brüsszeli kivitelében Pratt bevándorló lenne és a film végére mindenki Dzsenifere - Lakatosék után szabadon - csadorban elégítené ki az életét tönkre tevő ura minden - akár pajzán - gondolatát. Igaz, kevesebb a nyálfröccsenés, mint gondoltam és a Kiválasztott jobban játszott, mint vártam, de a film (számomra retardált) vége teljesen elvette a kedvemet, hogy bármikor, akár alkoholos befolyásoltság alatt is újra nézzem. De nem! Inkább ez, mint Lendvai Ildikó!!! |
2018-03-17 19:14.31 |
Újranézve, másodjára sem revideálom előző véleményemet. Vállalható, tetszetős film, ami emléket állít a világ eddigi legnagyobb városcsatájának. Sőt! Ez a film időnként vállalhatóan újranézhető! |
2018-03-15 08:59.27 |
A mai hálivúdi fonál filmenként, szálanként újra gombolyítható. Nincs vég, ahonnan ne lehetne, ne tudna valaki valamit újrakezdeni.
Nekem bejött a Körök. Mert tetszetős módon nyúltak hozzá. Megtartották a keretet, de vittek bele új elemeket, amik remekül illeszkedtek az eredeti történethez. Persze, nem egy világmegváltó darab - vajon melyik az? -, de ennél a gyászos pontszámnál azért valamivel többet érdemel. |
2018-03-14 14:37.09 |
Nem tudom, hányan látták valójában. Sajnos itt méltánytalanul kevés a hozzászólás. Pedig ez a film az, ami óriási meglepetést okozott a számomra. Annyira magával ragadott, mint kevés másik mostanában. Az utóbbi évek egyik legjobb filmje nem csak magyar, de nemzetközi tekintetben is. Hat az érzékekre, nagyon erős verbálisan és áthatja egy zsigerig ható önirónia. A zene jó, a poénok ülnek és az a néhány akció is megáll a saját lábán, melyek a film szerves részét képezik.
Bravó, bravó, bravó! |
2018-03-14 12:28.47 |
Az első rész üde színfolt volt.
Eme második biztosan bejön a gyerekeknek, a tiniknek, a számítógépes játékok kedvelőinek és a CGI imádóknak, miközben 5 liter pattogatott kukoricát, egy liter kólát, két csomag gumicukrot és három csomag rágót emésztenek meg áldozva a fogyasztás Istenének! Nekem, öregedő fejjel, túl sok volt a látvány, a kukoricát nem szeretem, mert beakad az ocsú a fogaim közé, a gumicukor nagyon hizlal, a kóla meg már egyre kevésbé ízlik. A színészi játékról meg ne beszéljünk. Egy ilyen pop-corn moziban ilyesmit ne keressünk! |
2018-03-14 09:24.00 |
Nem tudom a film mennyire hű a számítógépes játék világához, de engem lekötött a maga különlegességével. Egy pillanatig sem unatkoztam és annyira elrepült az idő, hogy szinte az idő múlását sem érzékeltem. Marhaság, vagy sem - mi az, mi nem az -, jól szórakoztam és jóval többet annál, hogy szinte semmit sem vártam. |
2018-03-13 16:12.52 |
A 2. évad még az elsőnél is betegebb. A vége meg... Henriettel... ahh! Briliáns.
Fiatalkorom két meghatározó horror filmje a Démonok és az Evil Dead voltak. Nagy köszönet ezért a harminc évnyi időutazásért! |
2018-03-13 10:16.59 |
Ötlet és poén gazdag. Így második megtekintésre még jobban tetszett, mint elsőre. A műfaj kedvelőinek igazi, felhőtlen szórakozás. |
2018-03-12 23:05.08 |
Kellemesen elszórakoztatja az embert függetlenül attól, rengeteg film eszünkbe juthat róla, a Flash Gordontól az Avatarig.
Azért hihetetlen, hogy ez az Edgar Rice Burroughs mit letett a múlt század első felében az irodalom asztalára. A Mars sorozat több, mint tíz kötetből, a Tarzan több, mint húszból áll és van még három kevésbé ismert sorozata, egyik például a Vénuszról. Ja! És a Marson van egy kráter, ami az Ő nevét viseli. A John Carter nem váltja meg a világot, de örüljünk annak, hogy nem is kell és nem is akarja. A történet olyan, amilyen, a látvány pöpec és amíg a jó és a rossz harcának meséjében a jó győz, addig minden rendben van a világgal. |
2018-03-12 08:30.27 |
A látvány újszerű. Néhol elképesztő, néhol meg mint egy videojáték. Ami miatt nem lépheti meg a közepest, az a műfaji behatárolhatatlanság és az, rendkívül nehéz befogadni. Részben az eredeti manga, részben a kultuszfilmmé vált 1995-ös anime miatt. Mert a film tisztelgés azok előtt, de valahogy nekünk nyugatiaknak nem sem az, sem ez a zászló. Gyakorlatilag belőlem semmilyen érzést nem váltott ki a film. Viszont olykor unatkoztam. |
2018-03-12 05:36.13 |
Tudom, hálivúúddal semmi sem versenyezhet. Persze India és Kína ezt nem így látja, de mi itt, távol a kelettől nyugodtan maradhatunk a saját hitünkben.
Amikor egy magyar filmet nézünk, sokan az álomország termékeihez hasonlítják az egészet és ott próbálnak párhuzamot keresni, ahol nincs is. Szeretném ezt megfordítani. Mondjuk. Egyik másik amerikai film, van olyan jó, mint a magyar. Mert ennek itthon sajátos íze, szaga, borsa van és mondjon bárki bármit, százszor inkább Anger Zsoltot, mint Tom Cruist. A Hurok egy remekül összerakott és megkomponált darab, kimondottan emlékezetes pillanatokkal. Persze, egyet értek a fanyalgókkal. Nem váltja meg a világot, de engem rendesen lekötött arra a másfél órára, amíg tartott. És mondjuk ki nyugodtan: sok amerikai fos a lába nyomába nem ér! |
2018-03-11 06:28.40 |
Íme egy tökéletesen vállalható magyar film minden tekintetben. Annyira egyben van, hogy mérföldekkel ver sok hállivúdi, sikeresnek titulált kukatölteléket. Külön dicséret, hogy nem a már sokszor látott, elunt és csúcsra(le)járatott celeb színész brigád egyedei köszöntek vissza a vászonról, hanem számomra hitelesnek tűnő új, vagy elismert régi arcok. Mindig is a magyar film pártján álltam pártállástól függetlenül és öröm látni, hogy az utóbbi években milyen alkotások kerülnek a nagyközönség elé. És igen. A Martfűi rém, a Saul fia és Kincsem is tökéletesen megfér egymás mellett, ha nem is összhangban, de egymást támogatva. |
2018-03-10 08:25.52 |
Néha elképedek azon, hogy valamely viszonylagos siker hátán megülve, milyen lovon próbálnak sokan, sokszor ügetésből vágtába csapni.
Nos, a Nincs visszaút nyomokban Lee Childe-ot tartalmaz. Megjegyzem, a vélemény, mint olyan, sosem undorító és - utalva az önmagára hallgató utas 57. megszólalására - nem kell a fos szürke ötven árnyalat farpofái közé sem szorulnia annak, aki eme középszerű filmet nem emeli látványosan piedesztára. Ismerve a könyvet kap a hozzászólás tárgya gyenge közepest. Mert látom, mit tettek bele, hozzá, amitől remélték, eladhatóbbá, nézhetőbbé teszi az amúgy a regény lapjain nem túl mozgalmas történetet. (Szerintem.) A gyerek szál is túl erőltetett itt és végig azt éreztem ez a csaj nem 15 éves itt, hanem idősebb. És tényleg. 18 volt a forgatáson és bár tudom, ez csak 3 év, de hogy valaki 15, vagy 18 éves, ebben a korban bizony számít. És még mindig: Reacher egy két méteres tagbaszakadt férfi, aki ütést is alig kap. Itt meg - már bocsánat - egy 170 centis szcientológus viszi a prímet, akihez mindig magassága függvényében kell partnereket találni. Jó. Nem áll ez a szerep rosszul Tom Cruisnak. De akkor is. A vélemény szabad. (Még.) És ettől szebb az élet. |
2018-03-07 18:31.25 |
El van vele az ember gyermeke egyszer a déja vu bizsergető érzésével. Lőn, vala ez "Barna Dániel" nevű író, aki meglovagolva Leonardo da Vinci hírét, dekódolt egy turpisságot, hogy aztán sorozatosan akassza a világ nyakába a mindentudó Robert Langdont. A történet magva más, de valahol önnön sablonja a regény, bár biztos van, kinek kedvence az író munkássága.
A film sem tud kibújni a regény kereteiből. Minden átível és vissza köszön, a zene, a múltidézés megvalósítása és a világutazó, aki bizony a regényben kortalan, de Hanks bácsi kicsit korosodik már. Fura, de a "mellékszereplők" (Knudsen, Sy,Khan, Foster) pillanatait jobban kedveltem a lényegnél. |
2018-03-07 15:51.53 |
Az megvan, amikor a Mátrix - Újratöltve című filmben az operátor égnek emeli a kezeit és hangosan felordít: - Igen, igen, igen!!!
Na így vagyok ezzel a mini sorozattal. Fúúúúú! És wow!!!! Ilyen lehet egy tökéletes reinkarnáció! Két nap alatt túl léptem az első évad tíz részén, hogy a következőkben belevessem magam a másodikba. Mondhatni, minden a helyén. Egyszerűen imádom és zabálom! |
2018-03-03 11:27.10 |
Most jutott eszembe...
Zombi hegedűs a Titanicon... Na, ilyen még nem volt! (Egy húron pendülünk, jön a víz és játszunk, akarom mondani, eszünk tovább!!!) |
2018-03-02 12:58.41 |
Nincs mese. Műfajának egyik meghatározó alaptétele, mely számomra a legnagyobb kedvencek közé került. Bármikor újra tudom nézni és mindig a hatása alá kerülök.
Minap szereztem meg a 2010-es dupla verziót - hogy olykor mire bukkan az ember a Media Markt-ban! - és rögtön a kettes lemez feliratos extráit néztem végig. Rengeteg érdekes információval lettem gazdagabb és teljesen meglepődtem, hogy a szereplők közül ketten ténylegesen papok voltak, akiknek az egyház engedélyezte a forgatáson való részvételt. Aztán jött a film és megint maga alá temetett, immáron sokadszor. Egyszerűen zseniális. |