 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Mindent bele, fiúk! - Moziverzum, 04:25 |
| Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 04:30 |
| Kasszafúrók - Mozi+, 05:00 |
| Aniára várva - Filmbox Plus, 05:25 |
| Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 05:40 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Scarlett Johansson (40) |
| Jamie Lee Curtis (66) |
| Mark Ruffalo (57) |
| Mads Mikkelsen (59) |
| Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Bűntudat nélkül - Vélemények |
| Gladiátor 2. - Vélemények |
| Rock zene |
| - Filmes Sámánok Rendje - |
| Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el? |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Maigret és a kicsi Albert   |
| Colin Farrell |
Kirschakos hozzászólásai
Milyen zenét hallgattok?
| 2008-08-09 21:04.55 |
| Nincs mit:) |
| 2008-08-09 21:01.05 |
| Épp most jelöltelek meg:)) |
| 2008-08-09 20:58.48 |
| Köszi:) Nincs mit:) |
| 2008-08-09 20:56.03 |
| jÓ szám. Szeretem:) |
| 2008-08-09 20:53.20 |
| JÓ munka:) Gratula.
én ezeket csináltam: http://www.youtube.com/watch?v=COgkth6iHGg http://www.youtube.com/watch?v=M2OiOEWZ5zQ |
| 2008-08-09 20:42.40 |
| haha...hát a Modern Talkingról elmondhatom, hogy voltak jó számaik amik tetszettek:) |
| 2008-08-09 20:40.11 |
| Én mégúgyse:) |
| 2008-08-09 20:39.46 |
| A U2 az jó!!! Bravo:) |
| 2008-08-09 20:36.46 |
| Azt nem tudom, de hogy szétváltak az tuti. |
| 2008-08-09 20:32.08 |
| Sajna:( |
| 2008-08-09 20:31.53 |
| Igen van pár rock szám amit szeretek:))) A rock is jó műfaj:) |
| 2008-08-09 20:30.32 |
| Ismerem igen:) Ők sem voltak rosszak:) |
| 2008-08-09 20:30.00 |
| HÁt..nézd mivel Elena görög és elég sok stílust kipróbált a dalaiban és mind bejött és amit te szeretsz nekem különleges, egzotikus egyfajta spanyolos hatással ami szintén tetszik:)) Én nem vagyok híve a mostani nyugati daloknak. Túl sok rap meg, techno stb. Amit te szeretsz is az igényesebb zenébe tartozik. |
| 2008-08-09 20:27.41 |
| Hát remélem helyrejön tényleg. Amúgy nem szoktam Story-t olvasni:)De a neten sokmindenről tájékozódom. |
| 2008-08-09 20:26.27 |
| nem rossz:))) |
| 2008-08-09 20:23.44 |
| Ja egyébként ha valakinek megtetszik Elena zenéje és jól tud angolul szeretettel várjuk ezen a fórumon:
[link] |
| 2008-08-09 20:21.22 |
| Ígéretesen indult, de mára igencsak lent van. Azt kell mondjam. Mind karrier mind magánélet szempontjából. |
| 2008-08-09 20:15.14 |
| Egy időben szerettem őt jó pár éve, de elmúlt. Elenával már nem így vagyok szerencsére és remélem nem is fogom cserbenhagyni soha:) Imádom a zenéjét. És bírom a karakterét is. |
| 2008-08-09 20:04.49 |
| Én nagy rajongója vagyok Elena Paparizou-nak. A hölgy görög, 2005-ben nyert az Eurovíziós dalfesztiválon azóta és előtte is töretlen sikernek örvend Görögországban, Svédországban, Dél- Afrikában és még sok más helyen is szerte Európában. Zenéje igényes és gyönyörű hangja van, mellesleg gyönyörű:) Jelenleg éppen turnézik Görögországban, szeptemberben én is megyek Thesszalonikibe. Ajánlom mindenkinek őt mert nagyon jó. Három albumát lehet itthon is kapni a www.cdpince.hu oldalon. "Paparizou Helena" néven kell rá keresni és megtaláljátok. Itt van pár link videókhoz róla:
http://www.youtube.com/watch?v=pWe0nKho8DI http://www.youtube.com/watch?v=au60MLQ60JA http://www.youtube.com/watch?v=OQTrpmNspi8&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=HQyFDOFFVpQ&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=sVBrGBIIfdY&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=ecd5JBdmenA&feature=related |
Napfény (2007) - Vélemények
| 2008-08-09 19:16.55 |
| Nekem tetszik. A sci-fi ritka manapság és ez nem volt rossz noha már láttunk hasonlót, de mégis rendelkezik egyediséggel. Szóval nem rossz:) |
Ifjú regényírók (akinek készül, akié kész van és aki tervezi)
| 2008-08-05 17:39.45 |
| Ez nagyon jó hír! Meg tudod mondani melyik ez a kiadó? Van e-mail címük? |
| 2008-08-05 17:09.13 |
| wow..musical? jól hangzik. :) |
| 2008-08-03 20:33.31 |
| Itt egy újabb rész:
Nadia kezdett fáradni a nagy rohanásban, ezért John lassított a tempón sűrűn hátratekingetve, de sehol nem látta a két férfit, akik úgy tűnik alaposan lemaradtak. Behúzódtak egy sikátorba, mely fölött köteleken lógó ruhák száradtak hídként összekötve két épületet. – Most mihez kezdünk? – kérdezte lihegve Nadia, próbálván igazítani szakadozott ingén, de fekete melltartója minduntalan kibukkant a ruha alól teljes pompájában, mire John nem győzött megacélozni magát, hogy másfelé tekintgessen. – El kell jutnunk a repülőtérre! Minél előbb, amíg még mi vagyunk előnyben. Egyébként jól van? Bántották? – kérdezte gyengéden, mire Nadia könnyes szemekkel a férfira nézett és hevesen megölelte. – Köszönöm, hogy… megmentett! – Ó… én… szóra sem érdemes – hebegte John zavarában, ily közelségben a nőhöz, aki végül elhátrált és elpirult. – Ne aggódjon! Túlélem, de a pofonokat pár napig biztos érezni fogom még. – A kéziratot akarták igaz? – Meg a naplót. Hogyhogy nem találták meg Cartwright lakásán, mikor leütötték magát? – Eleve rossz helyen keresték, ráadásul el sem tudja képzelni mennyi könyve hevert ott szanaszét. A kollégámnak is beletelt pár órába átnézni őket, mire megtalálta a naplót. De elég a beszédből! Menjünk tovább. Fojtatták hát útjukat keresztül a városon, majd a férfinak támadt egy ötlete és irányt változtatva a Canal Grande felé fordult. – A csatornán gyorsabban átérünk, ha szerzünk egy motorcsónakot – magyarázta, bár Nadia nem kérdezett. Hamarosan elérték a csatornát, melynek a partján éppen árválkodott is egy csónak, ami kapóra jött nekik. Hirtelen valami elsüvített a férfi füle mellett és Johnnak nem kellett találgatni, hogy mi volt az. Valaki rájuk lőtt. Azonnal belökte a nőt a csónakba, és ő is utána ugrott, közben kicsomózta a kötelet, amivel rögzítették a cölöphöz. Szerencsére a motor rögtön életre kelt, ahogy beindította, a csónak oldalába csapódó golyók zenéjétől kísérve. John vetett egy pillantást a feléjük rohanó két férfira, majd előrenyomta a gázkart és fehér tajtékot vetve a vízen, mozgásba lendültek. További lövések dörrentek, de hatástalanul, viszont az utcán a járókelők sikoltozva menekültek távolabb. A szőke hajú, aki az atletikusabb alkat volt, leelőzte társát és az utolsó pillanatban ugrott rá a motorcsónakra, mely megbillent a súlya alatt. A vörös hajú átkozódva és tehetetlenül nézte, ahogy a csónak távolodik. – A francba! – sziszegte John, hátrapillantva a potyautasra, aztán a kormányhoz rántotta Nadiát és rábízta az irányítást.. – Tartsa egyenesen! Azzal már rá is vetette magát a szőke hajúra, akinek a kezéből sikerült kirúgnia a fegyvert, mely belezuhant a vízbe. Dulakodni kezdtek a száguldó csónakon, miközben John bevitt egy ütést a férfi gyomrára, de az egy gyors mozdulattal belefejelt a nyomozó arcába, aki hanyatt esett, elvesztve egyensúlyát. Ellenfele azonnal ráugrott, s azon volt, hogy megfojtsa a férfit. John meglepődött mennyi erő van a férfi karjaiban, kinek szorítása egyre erősebb lett a torkán. A nyomozó megpróbált szabadulni, de lassan alig kapott levegőt, miközben ellenfele szeméből csak úgy sütött a gyűlölet. Nyilvánvalóan nem volt hozzászokva, hogy az útjába álljanak. Nadia igyekezett egyenesen tartani a csónakot, ami a jelenlegi sebességüknél elég nehéz volt. Mivel még soha nem vezetett motorcsónakot, a jármű inkább pattogott, mintsem siklott, a vízen. Irányítás közben vetett hátra egy pillantást és látta, hogy John szorult helyzetbe került és úgy tűnt segítségre van szüksége. Nadia nem habozott. Jobbra rántotta a kormányt, mire a csónak ugrott egyet az apró hullámokon és nekiütközött egy házfalnak, majd szikrákat szórva végighúzta az oldalát az épületen. Később újra egyenesbe került, de addigra a szőke hajú már a padlóra zuhant az ütéstől és John fellélegezhetett. Viszont kénytelen volt azonnal visszatámadni, mivel ellenfele elkezdett feltápászkodni, ezért John vesén rúgta, majd a hátába öklözött. A szőke felnyögött, de hirtelen egy kést húzott elő a zsebéből, amivel széles ívben hátra csapott. John a sötétben csak a penge villanását látta, mely épphogy elkerülte az arcát, de ejtett egy vágást a jobb karján, ami fájdalmasan égető érzés volt, mintha tűzbe dugta volna a kezét. Hátrált, amíg tudott, de a férfi már fel is ugrott, hogy szembenézzen vele. Most sajnálta John, hogy fegyverét a bőröndbe tette, mikor az utcára kiléptek, mely most Nadia lábánál hevert a műszerfal alatt, túl messze ahhoz, hogy időben megkaparinthassa. John tapasztalt verekedő volt, aki jó testi erővel rendelkezett, de tudta, hogy ellenfele is ügyes küzdő, aki ráadásul túl veszélyes. Valahogy véget kell vetnie ennek a harcnak! A szőke hirtelen előredöfött, de a nyomozó jobbra kitért előle, bal tenyere élével rácsapott a férfi csuklójára, mire a kés a vízbe pottyant. Ezzel egyidőben bevitt egy jobbegyenest, ami keményen csattant küzdőfele arcán, aki egy gyönyörű ívet bemutatva csobbant a sötét vízbe, melyen utcai lámpák fényei táncoltak aranyként fénylő szentjánosbogarak módjára az éjszakában. John mélyet sóhajtott megkönnyebbülésében, amiért véget ért a verekedés, majd átvette a kormányt, épp mikor egy lehorgonyzott rakodóhajó került az útjukba, amit alig sikerült kikerülniük, de szerencsére megúszták az ütközést. – Jól van? – kérdezte Nadia, megérintve a férfi jobb kezét, mire a nyomozó felszisszent. – Megsérült? – Nem vészes, csak egy karcolás. Hamarosan kikötöttek, közel a város széléhez, ahonnan pár perc alatt elérték a buszállomást, honnan eljutottak a reptérre, ahol egy mosdóban ellátták a férfi sérülését, amit lemostak és bekötöztek egy zsebkendővel. Ez után Nadia is rendbe szedte magát azzal, hogy felvette a férfi egyik ingét, amit a köldökénél összecsomózott, így nem okozott gondot a méretkülönbség. – Azt hiszem ideje felhívnom ezt a Gavin Mitchellt – köszörülte meg a torkát John, hogy elterelje a figyelmét a nőről, aki most kócos haját igyekezett megigazítani. Kikereste a régész számát, majd megnyomta a hívógombot és várt. Tudta, hogy Mitchel nem fog örülni a késői zavarásnak, de minél előbb meg akarta találni őt. Az ötödik csengésre végre felvette valaki és egy álmos hang szólt bele. – Halló? – Gavin Mitchel? – Én vagyok. Ki maga és mit akar? John bemutatkozott, majd elmesélte, hogy milyen ügyben nyomoz, és hogy van nála egy szöveg, ami fontos bizonyíték lehet. – Latin? Nem az erősségem – dörmögte az archeológus, beleásítva a telefonba. – De persze le tudom fordítani, ha muszáj. De tudja maga hány óra van ember? – Sajnálom, de mindenképp találkoznunk kell! – vágta rá John. – Sürgős lenne. – Akkor ráfázott barátom. Jelenleg Egyiptomban vezetek egy ásatást a Királyok Völgyében… – Igen, tisztában vagyok vele. Még ma éjjel elindulok. Találkozzunk Kairóban! Hol lakik? Mitchell alaposan meglepődött a kijelentésen, de válaszolt a kérdésre. – A New Palace Hotelban szálltam meg, ha már annyira tudni akarja. Esténként megtalálhat, de napközben a völgyben dolgozom. Egyébként honnan a fenéből tudja a mobilszámomat? – Egy közös ismerőstől – tért ki a válasz elől John, majd elköszönt és bontotta a kapcsolatot. – Én kész vagyok – jelentette be Nadia, aki sokkal elfogadhatóbb állapotba került, s ahogy ránézett, a férfi nem tudta visszatartani mosolyát. – Akkor keressünk egy Kairóba induló gépet! Kiléptek a terminálba, majd átvágva a csarnokon megkeresték a megfelelő pultot, ahol sikerült szerezniük két jegyet az egy óra múlva felszálló gépre. Amíg várakoztak, leültek a váróban, ahol szinte egyedül voltak, annyira kongott az ürességtől. Alig öten szundikáltak távolabbi székeken, türelmesen várva járatukra, csomagjaikkal körülvéve. – Zűrös nap volt – szólalt meg halkan Nadia, közelebb húzódva a férfihoz. – Valóban – ismerte el John, aki nagyon is tisztában volt a nő közelségével, kinek illatát minden lélegzetvételével beszívta. – Sajnálom, hogy belekevertem. – Úgyis megtaláltak volna és akkor… jobb, hogy maga jött előbb – tette a kezét gyengéden a férfi nyitott tenyerébe, mialatt még közelebb csúszott hozzá. John szerette volna, ha hozzábújna, ha megcsókolhatná, hisz annyira vonzotta egész lénye, mint mágnes a fémet. Viszont eszébe jutott egy régi ígérete, amit magának tett: „nem ragaszkodhatsz többé senkihez”! Veszélyesen élt és most is hajszálon függött az élete. Tudta, ha közel enged valakit, akkor újra elveszítheti, ahogy a feleségét is elvesztette és ezt nem akarta újra átélni. Nehezen, bár de elhúzódott a nőtől és felállt. – Iszom egy kis kávét… magának is hozzak? – Persze… kérek – felelt zavartan Nadia, aki nem tudta mire vélni a férfi viselkedését és úgy vélte hibát követett az előbb, ezért lesütötte a tekintetét. John téblábolt egy darabig, mintha mondani akart volna valamit, majd keresett egy automatát és vett kép pohár kávét, amivel visszatért Nadiához, akivel szótlanul megitták azokat. Vánszorogtak a percek, de végül eljött az idő és felszállhattak a gépre, mely aztán dübörgő hajtóművekkel emelkedett a csillagos éjszakába. Várt rájuk Egyiptom. |
| 2008-08-03 15:01.12 |
| Szia! További sok sikert:) |
| 2008-08-03 14:04.58 |
| Én olvasok sci-fit (jelentősen mondjuk Star Warst, de olvastam már Asimovot és Stanislaw Lem-t is), kalandregényeket, thrillereket és történelmi témájú regényeket. |
| 2008-08-03 13:59.47 |
| ÉN is jókat kívánok:) |
| 2008-08-03 13:48.54 |
| Még én is. Hmm... érdekesen hangzik, bár kicsit mintha elvont lenne. Persze a sci-fi novellák többsége az. |
| 2008-08-03 13:38.37 |
| Én kalandregényekre specializáltam magam:) |
| 2008-08-03 13:23.46 |
| Nem ismerem az Édesvíz kiadót. Milyen témákban adnak ki könyveket? |
| 2008-08-03 13:19.49 |
| Én is |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu