Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A csapda - HBO3, 02:15 |
Fagyöngy randi - Izaura TV, 10:10 |
Karácsonyi kávézómentés - Izaura TV, 11:55 |
Hogyan essünk szerelembe karácsonyig? - Izaura TV, 13:45 |
Boldog skót karácsonyt - Izaura TV, 20:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Julian Sands (67) |
Matt Frewer (67) |
August Diehl (49) |
Julia Ormond (60) |
Yvan Attal (60) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Kung Fu Panda 4. |
Edward Norton |
2010-09-23 09:20.51 |
.38 Smith & Wesson Special |
2010-09-22 13:03.08 |
Még csak kb. 20 percet láttam belőle, de leírom az eddigi gondolataimat, mert kíváncsi vagyok mennyire vág majd ez egybe azzal, amit a film után fogok megállapítani. :P :D Először is a sztori nagyon jó, hatalmas lehetőségeket rejt, kíváncsi vagyok sikerült-e kiaknázni... Másodszor: eddig a színészi alakítás nem volt túl meggyőző, de végül is ezt itt most kompenzálhatónak érzem, nem tudom, talán azért mert mégsem egy Csehov dráma. Harmadszor: nagyon keményen belevonják az építészetet beharangozóul és nem tudom, hogy ennek sikerül-e eleget tennie... Értem ezt úgy: Az építész számára az álomvilág a lehetőségek netovábbja, hiszen mindig ezerféle korlát közé van szorítva: megbízó,megbízó izlésvilága, pénz, előírások, nem beszélve a felhasználható anyagok korlátairól, ha már itt tartunk. + Egy középszerű épíszeti 3D-vel ellőni egy olyan filmet, amiben van lehetőség,szóval az azért luxus és még gáz is. Ezért én minimum egy Zaha Hadid volumenű embert (már persze nem a név miatt) felkértem volna, hogy álmodja meg az építészcsaj álomvilágát. No, de majd kiderül.... |
2010-09-22 10:20.55 |
Ezen a világon az az egyik legszebb, legkomikusabb és legszörnyűbb dolog, hogy rengeteg tehetséges ember van, viszont annál kevesebb kifinomult izlésű, erről a műsorról csupán ennyi a véleményem. |
2010-09-22 10:17.40 |
Egyrészt nagyon tetszett a film, másrészt baromira idegesített a fiatal, a középkorú és az öreg Piaf is a filmben, nyilván direkt, de örülök, hogy nem egy limonádét kellett végignéznem, ahol mindenki bájos. |
2010-09-20 14:36.31 |
"Ember vagyok. Semmit nem ígérhetek, amit időben kell beváltani."
"Nem lehet bízni senkiben. A világ telve van ismeretlen, útvesztő ösvényekkel, ha elindulsz az egyiken, sohasem tudhatod, hová érkezel meg. A világ meglepődések sorozata, minden reád vár, Afrikában leopárdok ólálkodnak reád a cserjék mögül, s a villamos itt egy kanyarodónál minden pillanatban elüthet. Vagy egy autó. Vagy egy ember éjszaka, ha viszed magadat haza. Egyre mentened kell magadat. Mert egyre támadnak. Én nem félek az élettől." |
2010-09-20 11:15.17 |
mitagadás a címe isteni |
2010-09-19 12:02.17 |
A bolygó neve: Szaturnusz |
2010-09-18 10:46.20 |
http://www.youtube.com/watch?v=0Ao9Pdaj-n0 |
2010-09-17 11:15.12 |
De egyszer majd talán rádöbbenek, hogy valószínű nem fogok tökéletes megoldást találni az életemre, de amíg folyton ezen tanakodtam, elszállt minden lehetőségem, hogy bármit újraélesszek, hogy bármibe belekezdjek, vagy csak szimplán, hogy éljek. De még van időm. |
2010-09-17 09:34.05 |
Azt a lányt akarom,azt hiszem, ő a az; a feleségem újjászületését akarom; a sex; nincs is kedvem az egészhez, a dolog legfőképp így fest, a káosz maga. Legfőképpen nagyon sok idő kell: rájönni, ki vagyok, mit akarok. |
2010-09-13 22:15.36 |
akkor most legyen minden néma csend, majd ha következő film indul, akkor lehet hangoskodni |
2010-09-13 21:54.31 |
ha viszont még mindig meg akarják menteni, akkor nem értem, miért kínoznak másokat. de lehet, ez csak nekem magas. |
2010-09-13 00:08.46 |
Fehér Ferenc: Tao Te (R.-K.: Fehér Ferenc) – Merlin Színházterem
ez egy táncművészeti darab volt, teljesen friss elektronikus zenére, hihetetlen élmény, zseniális |
2010-09-13 00:05.34 |
Alfred de Musset, most játszák tőle: a Lorenzacciot, én most láttam épp az alternatív színházi napok keretében, nem rossz, habár nagyon bántam, hogy előtte nem olvastam a könyvet, mert nem könnyű követni... na mindegy, nagyon Fellini Róma:-katolikus egyház-ill. arisztokrácia részt juttatja eszembe, ha ez mond valamit. Miután az első darabról sikeresen lemaradtunk, a 3. pedig egyszerűen zseniális volt, így most ez második helyezást nyert. |
2010-09-12 11:33.15 |
Kegyetlen egy film, persze a kiszolgáltatottság, a halál, a testi elsorvadás képe miatt is, de legfőképp egy jelenet van, amivel nem lehet mit kezdeni, mert nem csak róla szól. Mikor kilökik a sorból és ott az esély a menekülésre, de a családját viszik, félek, hogy ez feldolgozhatatlan. Magától a haláltól, ill. a velem kapcsolatos fájdalmaktól sosem féltem, viszont, ha a hozzánk közel állókról van szó, akkor ez az érzés elviselhetetlen, volt már egy nagyon durva pillanat az én életemben is, szerencsére végül nem végződött úgy, ahogyan attól féltem, de más síkokra kerültem az biztos.
Jó film, átmenti a művészetet ezen az őrületen. |
2010-09-09 20:20.39 |
A legeredetibb figura benne Bijomaru Mogami, igazából az ő megjelenésével kezdett el igazán érdekelni a film, már a megjelenésével sejtelmességet hoz: azon a kietlen helyen a semmiből előbukkanó tenyérbemászó, de mégis baromi izgalmas figura- na, ez már az a bizonyos színvonalas japán filmes dolog, amire mondjuk érdemes hajazni. |
2010-09-09 09:29.42 |
hát igen, és még csak nem is tévedtél, az igazság az, hogy ez szó szerint értendő, madártávlatból bizonyos dolgok nem érzékelhetőek |
2010-09-08 12:42.29 |
Szerencsére úgy tökéletes, ahogy van, ha egy hangyányival is kézzelfoghatóbb lenne, akkor dőlne az egész, ha a végén egyértelművé válna, akkor szintén, így viszont tökéletesen érezhető a mondanivaló. Valahol ott lehet a megoldás, hogy két ember kapcsolata egy örök játék, ha elfelejtenek játszani egymással, akkor lassan elkezdenek idegenné válni egymás számára, a kettő mindig 2 kell, hogy maradjon, de csak addig léteznek emelett együtt is, ameddig képesek fenntartani a köztük lévő feszültéset, azt hiszem ez így van és a filmben is ezt érezni. |
2010-09-03 16:44.38 |
csak nyugi, ilyen ha jár az agyam:
http://www.youtube.com/watch?v=UXF67YFMroo |
2010-09-02 20:33.00 |
http://www.youtube.com/watch?v=lRcQZ2tnWeg |
2010-08-30 22:19.31 |
kicsit túl amerikai a film, amit részben meg tudok bocsájtani, mert a szokásos hatásvadászatot épp egy köztudottan nagyon szenvedélyes alkotó bemutatására használták fel, de szerintem azért ezt másképp is lehet, nekem a természetesebb vonal inkább beüt, például a nagyon amerikai tapsviharjelenetektől annyira rosszul tudok lenni, hogy képtelen vagyok nézni, egyből otthagyom a filmet, azért ez a film ilyen szempontól nem annyira az alja, de néha cirógatja. Mindenesetre ha kicsit túl romantikusra is sikeredett a szem megfestése, azért a kép mindent kárpótól, valóban ott a filmben van egy nagyon ütős pillanat, de ezt főleg a kép bravúrjának érzem. Nagy tisztelője vagyok Modiglianinak egyértelműen az összetéveszthetelen egyedi stílusáért. Egyébként André Salamon : Modigliani szenvedélyes élete elég jó könyv, egyrészt mert személyes ismeretség alapján íródott, másrészt a párizsi művészvilág ízét is visszaadja -vagyis gondolom, sajnos nem akkor és ott élek, de mostmár sebaj.- |
2010-08-28 17:44.48 |
"ŐRNAGY Kedves Tót, én csak egy kérdést teszek föl. Nem hiányzik magának valami?
TÓT Csak a meggyfa szipkám. De az szót sem érdemel. ŐRNAGY Nem tárgyi értelemben gondolom. Én a tevékenység hiányának káros következményeire akartam rávezetni. ŐRNAGY Nem egészen értik? Nézzék, Tóték. Egy sötét szobában a legkisebb nesz is megsokszorozva hangzik. Namármost, a semmittevés úgy hat a szervezetre, mint a sötétség a hallószervekre. Felerősíti a belső neszeket, káprázatokat okoz a látómezőn, zúgást idéz elő az agyban. A katonáimmal, ha nincs semmi elfoglaltságuk, mindig levágatom és visszavarratom a nadrággombjaikat. Ettől helyreáll a lelki egyensúlyuk. Remélem, most már értik, hogy mire céloztam az előbb" |
2010-08-28 17:31.39 |
Igaz, már nagyon régen láttam, de azon ritka esetek egyike, mikor a könyv és a film szinte ugyanazt adja, szóval szerintem kiváló megfilmesítés. Latinovits Zoltánnak egyébként az "Örkény-világ" nagyon jól állt, szerintem nem véletlenül. |
2010-08-26 09:33.48 |
A cím magyarra fordítása megint olyan béna, mint általában szokott, mindenesetre megtévesztésnek jó a gyáva szó |
2010-08-25 22:48.26 |
szerintem az, hogy vontatott egyszerűen tény, de az hogy ez nem negatív jelző részemről szintén... nyilván szerepe van a "lassúságnak" a filmben, hiszen nem egy őrülten felpörgetett korban játszódik és a mérföldek, amiket megtesznek szintén nem elhanyagolható adatok. volt, hogy készültem feladni a dolgot egyébként, de mégis érdekelt a végkifejlet, szépen felépített ügy azért ez is tény, igen, a jellemek, karakterek alakulása, megismerése kulcs a filmhez. Jesse James, na igen, rendesen résen volt, mi tagadás, az a kaliberű figura, aki jobb, ha nem bízik senkiben, aki jobb, ha mindig és mindenkor felül tud emelkedni önmagán és kételkedik, vizsgál, szép az ilyen ember, persze a dologba bele is lehet hülyülni... Kihívta maga ellen a sorsot, elkerülhetetlen volt. |
2010-08-23 22:14.52 |
Azt hiszem, ő a kedvenc -magyar- drámaíróm, most fejeztem be az Élőszóval kötet 8 drámáját és rég volt ilyen nagyon jó olvasmányélményem, a Pisti a vérzivatarban sztem egyébként minden idők egyik legmagasabb szintű darabja, annyira sok van benne: gondolat, lehetőség, szemléletmód,ötlet, a fantázia által kitágított valóság megvilágítása rengeteg szempontból, valami mesteri... |
2010-08-18 10:07.39 |
http://www.youtube.com/watch?v=yxmbyCGg3fA&feature=related |
2010-08-16 21:55.26 |
Ez az a trilógia, amit úgy kellene megnézni, hogy nem hallott róla az ember még semmit- de ez ugye lehetetlen.
Ahogy én látom: Vagy imádják az emberek a romantikus gengszterhevülete miatt, vagy egy kissé sznob modorban elutasítják. Ami engem illet nehéz lenne megtagadnom, mivel már gyerekkoromban is néztem apuval, ha leadták a tv-ben, persze a felét sem értettem, de úgy éreztem, hogy nagyon tökös film. Azóta csak annyi változott, hogy kritikusabb vagyok vele szemben, de még ma is kiválónak tartom sok szempontból. Egyébként azután láttam tisztábban ezzel kapcsolatban, miután elolvastam a Gamorra c. könyvet, a nápolyi maffia történetéről, szóval nem is annyira megromantikázott hablaty ez a szervezett bűnözés hierarchia, viszonyok, gengszternevek stb. stb. stb. világ. Szóval bizonyos dolgokat leszámítva szerintem is mesteri. |
2010-08-15 22:04.35 |
"A Lumiére fivérek 1895-ben nem művészetet találtak fel, hanem technikát, amely lehetővé teszi, hogy a valóság látványát ne pusztán töredék másodpercében rögzítsük, vetítsük, őrizzük, raktározzuk, hanem mozgásában, időbeliségében. Ha nem találják fel a "mozgó fényképet" ma nem ott tart a világ, ahol tart: az új technika, ad egy, a butítás legfőbb eszköze (hasonlíthatatlanul hatásosabb, mint egykor a rossz irodalom: reklámspotok, tévésorozatok), ad kettő, a globális indiszkréció eszköze (politikai ellenfelet kompromittáló helyzetben titkon filmező kamerák, hordágyra fektetett félmeztelen nő kínjának megörökítése merénylet után...)
Való igaz, filmművészet is létezik: de sokkalta korlátozottabb jelentőségű a filmtechnikánál, s kétségtelen, hogy az összes művészeti ág közül ennek a története a legkurtább. Egy párizsi vacsorát juttat eszembe, több mint húsz évvel ezelőttről. Rokonszenves, intelligens fiatalember nyájasan gúnyos hangnemben Felliniről beszélt. Legutóbbi filmét, mi tagadás, szánalmasnak tartja. Én meg bámulom, mint akit hipnotizáltak. Mivel nagyon is sokra tartom a képzeletet, Fellini filmjei iránt mindenekelőtt mélységes tiszteletet érzek. Szemközt ezzel a ragyogó fiatalemberrel a nyolcvanas évek elején Franciaországban először tör rám egy bizonyos érzés, amely Csehszlovákiában, a legcudarabb sztálini években is elkerült: úgy érzem, a művészet utáni korba csöppentem, olyan világba, ahonnét eltűnik a művészet, mert a művészet akarása, a rá való fogékonyság, az iránta érzett szeretet is eltűnik..............." Milan Kundera - Nem az én ünnepem |
2010-08-13 20:25.05 |
a 74-es vélemény teljesen jól eltalálja a dolgot , én annyit pakolnék hozzá, hogy sztem az egyik legfontosabb dolog a filmben az, hogy Amerikában vagyunk, a főszereplő színes bőrű és a szamurájok elvei szerint él, mi ez ha nem keretet keresek az életemnek, valamilyen szabályrendszert, aminek alapján irányítani tudom a dolgaim, válaszokat kapok és adok a tetteimre, viszonyrendszer és hit. Már láttam párszor, de végül mindig erre jutok, sztem fontos. |