Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Leszámolás Kis-Tokióban - Film Café, 03:00 |
Őrült, dilis, szerelem - HBO2, 03:21 |
Decemberi menyasszony - Izaura TV, 03:55 |
Az erdő harcosa - Mozi+, 03:55 |
Mosolyogj - HBO, 04:06 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jay Brazeau (71) |
Ralph Fiennes (62) |
Hector Elizondo (88) |
Guido de Angelis (80) |
Kamarás Iván (52) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Portugál - Vélemények |
A boszorkány (2015) - Vélemények |
Micimackó: Vér és méz 2. - Vélemények |
A 39-es dandár - Vélemények |
Amelie csodálatos élete - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Portugál |
Zak McNeil |
2020-06-17 18:16.05 |
Nem tévedsz.
[link] Ennek van egy "the" a címében, attól más mint az Oscar-díjas darab. Illetve van egy 2003-as The Room is. |
2018-01-11 18:44.26 |
Kiváló film. Klasszikus, nagyformátumú rendezés, régi iskola szerint.
Az tudvalevő volt, hogy Sorkin a forgatókönyvet kézben tartja, de a rendezői székben is nagyon szépen bemutatkozott. Egy percig nincs az az érzése az embernek, hogy az egyik munka a másik rovására menne. Jessica Chastain a szépsége rovására sem tudja elpalástolni, hogy mekkorát alakít ebben a filmben is. Méltó partnere Idris Elba, aki zseniális az ügyvéd szerepében, az egyik legjobb monológ a filmben is hozzá köthető. Beugrónak meg Kevin Costner hatalmas. 3-4 jelenete van az embernek, de az mind arany. Nagyon jó film, egy percig nem unalmas, valahogy egy ilyen évvel kell indítani az évet. Hajrá 2018-as moziszezon. Így tovább! |
2017-03-11 09:10.09 |
Köszi annak a pár embernek akit szétoffolta a fórumot. Idejövök, hogy megnézzem ki mit gondol a filmről, erre itt ez a parttalan vita. |
2017-03-05 17:44.20 |
Az előző részek nem méltóak ehhez a fantasztikus lezáráshoz. Sokkal előremutatóbb, drámaibb és katartikusabb lett ez a folytatás, mint a néző remélte.
Jackman és Stewart remekelnek. De az újonc Dafne Keen is remek az ifjú mutáns szerepében. Nagyon ajánlom, hogy nem kéne ezt megerőszakolni egy felesleges folytatással. Egy nagyon népszerű karakter tökéletes búcsúfilmje. Ahogy illik, sokan könnyeztek a moziban. Egy képregényfilmen. Ezt is megértük. De nem vitatható. A műfaj egyik sarokköve lett ez az alkotás. Évek múlva is hivatkozási alap lesz a sok egy kaptafára gyártott kosztümös ugrabugra között. Egy mestermunka. Nem vitás. |
2017-02-28 19:16.53 |
Ali bácsi túltolta a szerepét? Ugyan mivel? Másrészt meg attól, hogy a srác nehéz sorsú még nem biztos, hogy díjakat is nyernek a filmmel. Tudod mennyi hasonló problémával készült dráma nem jut el a reflektorfénybe. Ez csupán szerencse. Egy filmtől meg elég baj, ha sugárba hánysz, akkor nem ajánlom, hogy erőltesd a megnézésüket. |
2017-01-23 12:11.36 |
Amúgy apróság, de a film címe Utazók és nem Az utazók. |
2015-04-10 19:56.45 |
Valamivel el kellett ütni a Húsvét locsolós napját a kötelező rituálék után, így a család választása Will Smith új filmjére esett. Többek között azért is, mert szeretjük a színészt, másrészt azért is, mert annyira rossz kritikákat kapott (10/5 a legtöbb helyen), hogy nehezen hittük el, hogy ez ennyire rossz legyen.
A szélhámosfilmek sajátja, hogy egyfajta szemlélődőnek hagyja meg a nézőt, aki vagy élvezi a showt és hátradől, vagy eljön a pillanat és elkezdi keresni az érzelmi azonosulási pontokat, hogy jobban beleélje magát a történetbe. Itt szokott beütni a baj, mert ezek a filmek csak az agyra és az érzékekre hatnak, de a szívre kevésbe. (A Szemfényvesztők hibája is ez volt). A rendezőpáros (John Requa és Glenn Ficara) azonban itt lépik meg, hogy ez egyszerűbb legyen, mint egy mutatvány (ugye Közönséges bűnözők) és belekeverik a romantikát a képletbe. Így egyből megvan az érzelmi bevonás és ráadásul Smith és Margot Robbie párosa nagyon jól működő. Elsőre talán furcsa párosnak hat, de filmben ez egyáltalán nem érződik. A rendezők tehetségéről árulkodik, hogy képesek több műfajt jó érzékkel keverni, hiszen mind az I love you Philip Morris, mind az Őrült, dilis, szerelem, de még a Taplő télapó is nem egy zsánerből nyeri az esszenciáját. Természetes a balhékon van a hangsúly a romantika mellett, de vajon a tavalyi Holtodiglan vagy az Amerikai botrány mellett képes a film fenntartani az érdeklődést? Nekem maximálisan. Legalább 4-5 fordulat van a filmben, ami a készítők érdeme, hogy egy idő után az ember már keresi a kapcsolatokat és baromira figyel, de 1-2 sejtésen kívül egyszerűen nem lehet kitalálni, hogy mire fut ki 1-1 balhé vagy a végső nagy buli. Felróják a filmnek, hogy miért lehetne élvezni azt, hogy valaki mondjuk lelopja a karórád vagy az objektíved, így a szereplők ellenszenvesek és nincs meg a nézővel az azonosulás. Kérdem én, miért kell az élvezethez a szimpátia? Hannibal Lectert sem azért szeretjük, mert annyira kedves ember. Smith csapatát azért jó nézni, mert eleganciával és egyszerre lehengerlő ügyességgel képesek akár egy egyszerű kizsebelést is végrehajtani. Nem kell ezzel közösséget vállalni, de élvezni és izgulni lehet rajta, nem? Hiszen a mozi a szórakoztatásról szól elsősorban. Továbbá, itt még ugye az agyunkat is megdolgoztatja a sztori. Technikai szempontból azoban jeles a mű. Gyönyörű az operatőri munka, remekül vannak megvilágítva a helyszínek, szép helyek, ízléses kosztümök. Ami az ilyen filmek sajátja ugye (gondoljunk csak az Oceans-filmek eleganciájára). A zeneválasztás is derék, nincs unalmas zene. (Ami külön bravúr, hogy még a Rolling Stones filmek által agyonkoptatott gigaslágerét a Sympathy for the Devilt is sikerült dramaturgiailag beépíteni a filmbe)! A nemrég látott A lázadó után már ez a második kellemes meglepetés az évben, a lehúzó vélemények után meg főleg. Sajnálom, mert sokan ezt úgy könyvelik el, hogy nem ez Smith visszatérése az élvonalba, szerintem meg egyértelműen az. Gondoljunk csak McConaughey esetére, mindenki a Gyilkos Joe-t tartja a karrier-újraindítás első állomásának, holott a 0 kilométerkő egyértelműen Az igazság ára, de azt nem látták sokan, sajnos. Bár a Focus visszatermelte költségeit, de egy ilyen sztárral gondolom nem ezt várták. Mindenesetre a látszat tényleg csal, mert ez egy jó film. Aki teheti még pótolja, mert adja még pár mozi. Én beszerzem lemezen is, remélem itthon is megjelenik idővel. |
2014-03-09 20:15.27 |
Ha kivesszük az újdonság varázsát (ami ugye már nem lehetséges), dekára, sőt grammra ugyanolyan minőségű filmet kapunk, mint az első rész. Azt hiszem, egy folytatás tekintetében ez nagy dicséret. Nincs semmi zavaró vagy ciki jelenet, sallangoktól mentes a film (ami nagy dicséret egy elsőfilmes próbálkozótól).
Amit Butler hiánya okoz, azt tökéletesen pótolja Eva Green. Minden megmozdulása, gesztusa, nézése, nagyon emlékezetes. Az is nagyon tetszett, amit Xerxésszel, az istenkirállyal tettek (ahogy megmutatják, ki is ő valójában a háttérben). Engem Themisztoklész kevésbé kimunkált jelleme sem zavart, az első részben úgyis megmondta Leonidas, hogy az athéniek eléggé puhapöcsök (persze, csak hozzájuk mérve). Szóval elégedett lehet bárki, akinek tetszett az első rész, mert nagyon kevesen lesznek, akiknek csalódást okoz ez a folytatás. |
2014-01-15 21:33.58 |
google a barátod :D (amúgy opensubtitles) |
2014-01-12 18:32.31 |
Második megtekintésre még több részletre és finomságra képes figyelni az ember. Ez már egy klasszikus, nincs mese. Scorsese mestert tartsa meg még jó sokáig az Isten, hogy ilyen vagy akármilyen filmet, de rendezzen nekünk, amíg csak lehet.
DiCapriora és Jonah Hill-re nincsenek szavak. De nekem Margot Robbie is kedvenc lett, figyelni fogom a színészi pályája alakulását. |
2013-12-28 19:11.43 |
Elképesztően nagy film. Soha rossz filmes évzárót. Scorsese mester nagyon elemében, talán ő az a nagyon-nagyon kevés rendezők egyike, aki nem égett ki öreg korára sem, hanem tartja azt a magas mércét amit felállított magának.
DiCaprio tényleg frenetikus, megint valami mást, újat hoz. Sajnos az Oscar bácsi majdnem 100%, hogy megint elkerüli, de ne is bánkódjunk. Attól még ő az egyik legjobb színész a korosztályában. Jonah Hill is káprázatos. Én már elég régóta bírom, de tény és való, hogy egyre jobb és jobb lesz. Akárcsak Matthew McConaughey, (bár itt kis szerepe van, de emlékezetes). A meglévő elég vastag dráma mellett a film elképesztően vicces és folyamatosan megnevetteti az embert. Ez bizony nem egy mindennapi film, egy igazi wall street-i gőzmozdony, átszáguld az emberen, nem ismer kegyelmet, de nem is várjuk el tőle. Megérdemelten emlegethetjük a Casino vagy a Nagymenők mellett. |
2013-12-08 19:17.56 |
Remek dokumentumfilm, valós szakértőkkel, érdekes kérdésekkel, válaszokkal.
A részvénytársaságok rengeteg kártékony dolgot tesznek világunkban. Megállítani valószínűleg már nem lehet, vagy csak nagy áldozatok árán. |
2013-12-05 22:47.21 |
Nagyon sok helyen lehetett olvasni, hogy ez az év vígjátéka. 1-2 oldalon még az elmúlt évek legjobbjának is nevezték a műfajon belül. Egyértelmű, hogy volt bennem egy kis igény arra, hogyha nem is teljes mértékben, de igazolódjanak be a leírt szavak. Előzetes elvárásokkal pedig nem szeretek megnézni egy filmet, hiszen butaság számon kérni olyan dolgokat egy alkotástól, ami nem is biztos, hogy nálunk is betalál.
Mindegy. Az már biztos, hogy számomra az év legnagyobb humorbonbonját az Itt a vége szállította. Tudom, hogy az nem lett akkor siker, mint Millerék kalandja, de nekem sokkal jobban megdolgoztatta a hasizmaim. Ettől persze egy percig nem gondolnám, hogy ez a film nem vicces. Mert az. Ráadásul egy-két poénja nagyon eredeti. Ami a manapság elkészült vígjáték címkével illetett filmeknél nem alap sajnos. Legalább ez a film ezt is fel tudja mutatni. Továbbá azt, hogy egy meglehetősen elcsépelt alaphelyzetet (különc család, ami lassan egy külön műfaj) egész jól figurázza és görbe tükröt állít elé. Tehát működik a dolog. Ezt csinálta az Itt a vége is lényegében (kifordított a kabátjából egy műfajt: katasztrófafilm), csak kicsit jobban. Nem is akarok persze senkit meggyőzni, csupán elmondom az álláspontom. Viszont örvendetes, hogy a színészek itt is zseniálisak, mindenki tökéletesen hozza a szerepét. Ezért is érdekel a folytatás. Nem az év vígjátéka számomra, de nagyon rendben van. Vágod csótány? 80% Ui.: A csóklecke az év egyik legszürreálisabb és legviccesebb jelenete. |
2013-12-02 19:01.28 |
Amennyire drámai, annyira vicces. Az utolsó mellékszereplőig mindenki hiteles és teljesen tökéletes a szerepben. Rég élveztem ennyire egy filmet.
Penelopé Cruz mennyire gyönyörű itt is. |
2013-11-25 20:49.59 |
Köszönöm, igen Sutherland egy hatalmas zseni, ahogy a többi idősebb színész is. Brutálisan gondosan és ízlésesen összeválogatott színészgárda. |
2013-11-22 20:09.06 |
Az a helyzet a folytatással, hogy majdnem minden téren jobb, mint az első, de egy bizonyos ponton viszont gyengébb. Egy lényeges ponton, Így a mérleg nyelve kihozta kb. ugyanolyan színvonalúra számomra, mint az első részt (95%). Jennifer Lawrence karrierjét az tuti, hogy olyan magasságokba röpíti, amit már elképzelni sem tudunk. (Teljesen megérdemelten!)
Izgalmas, végig feszültséggel teli mozi, az embernek szinte gyomorgörcse van. Nagy adag társadalom- és kapitalizmuskritika egy sokkal szebb látványvilág mögé bújtatva, mint az előző epizód esetében. Ami viszont kicsit fájó, hogy a nem kevés drámai pillanatot kissé elkapkodták, túl feszesre volt vágva az ilyen jelenetek többsége sajnos. Legalábbis átélhetőség szempontjából ez nekem rontotta az összképet, de így is több benne a szív, mint a nagyköltségvetésű filmekben valaha is. Láthatóan azonban és ez a direktor sajátja (életművében is látszik), hogy az akciót bár jobban koordinálja, de a szívszorító jelenetek kifognak rajta. Persze nem vérzett el, de nem is ugrotta meg a drámai lécet, max. megtartotta. Stanley Tucci, Woody Harrelson és Philip Seymour Hoffman továbbra is a maximumot nyújtják, de Donald Sutherland is annyira karizmatikus vezető, mint mondjuk Anthony Hopkins Odinként. Josh Hutcherson és Liam Hemsworth kevesebbet szerepelnek, de annyira szerethető karaktert játszanak, hogy velük sincs gond. Ritka amikor egy sorozat ennyire magas színvonalon működik. Bár más világ, de nekem a Harry Pottert juttatja eszembe a részek összetettségét és minőségét tekintve. SPOILER: A befejezés pedig nagyon emlékeztet a Black Swan és a Zero Dark Thirty végére. SPOILER OFF. De azt hiszem ez nem hiba, inkább erény. Monumentális, nem veszi semmibe a rajongóit, minden téren megérdemli a tiszteletet és a mozijegyet. |
2013-11-09 17:08.57 |
Sean Ellis brit direktor most a 19-re is mert húzni egy lapot és természetes, hogy 21-gyel vitte is a meccset.
Kiváló és nagyon okosan felépített drámai film az első felében, majd mindez átfordul egy brutális erejű pénzszállítós heist movieba. A színészek maradéktalanul zseniálisak, köszönhető ez annak is, hogy anyanyelvükön (filippínó) beszélnek (néha egy kis angol becsúszik) illetve, hogy eredeti helyszíneken forgott a film. A rendező egyik nyilatkozatából kiderül, hogy még jelzálogot is felvett a házára, annyira bízott ezen filmjében. Nem érdemtelenül. Az év egyik legjobbja. Finoman és giccsmentesen adagolja a drámát, csavaros, a főszereplő és felesége számomra felejthetetlenek arcok. Az egész történet elmesélése annyira mentes az üresjáratoktól, a nagyot mondásoktól, hogy jó nézni ennyire szépen és sokszor fájdalmasan felépített sztorit figyelemmel kísérni. Minden motiváció vagy tett a kisember/az átlagember számára is átélhető és sajnos a mai helyzetben reálisabb is. Ettől lesz sok jelenet lelkileg szívbemarkoló vagy megterhelő. Tudom, hogy nagyon kevesen nézik majd meg ezt a filmet, de aki megteszi, az nagyon boldog lehet, hiszen kizárt, hogy ez a film csalódást okozzon. |
2013-10-29 20:25.26 |
Egyértelműen jobb, mint az itteni negatív hozzászólások zöméből kitűnik.
Wes Anderson egy nagyon egyedi hangulatvilággal és látvánnyal készít el filmjeit, ezért nehéz mindig is beszélni róla, még akkor is, ha az ember látta a filmet. Elképesztően jó Jason Schwartzman a szerepben, de Bill Murray most is tökéletes. Mint mindig. Kicsit groteszk humorú, de nagyon jól felépített történet. Semmi csavar vagy váratlan dolog nincs benne, de nagyon működik. Én jobban szerettem, mint mondjuk a rendező későbbi művét az Utazás Darjeelingbe-t. Egy megjegyzés: elképesztő, hogy Schwartzman ázsiai osztálytársát és később jó barátját alakító kiscsaj Sara Tanaka, itt a filmben milyen fiatal, de valójában 20! éves volt a forgatás alatt. |
2013-10-24 17:29.39 |
Ezt én sem értem, amit mostanában művel. Sokkal több van benne, amit számos jobb dalban és hozzá illő viselkedéssel megmutatott. Remélem nem zuhan tovább... |
2013-10-19 18:32.19 |
Optimista ember vagyok, mindig keresem a jót szinte mindenben, ha valamiről hallok negatívat, azzal is sokszor szolidabban bánok, mint kellene. Azonban ez az új Superman kaland megérdemli, hogy annyi ostorcsapást kapjon, nézőktől, kritikusoktól minden ember fiától.
Szomorúbb már a helyzet, hogy világszinten 662 milliót termelt, holott a felét sem érdemli. Nem kezdem el hosszan sorolni, hogy mi bajom volt vele, mert azt már sokan leírtátok. Legyen elég annyi, hogy a pozitívumokból kevesebb van, így azt osztom meg veletek. Zseniális a film zenéje, még a zéró izgalmas csaták is élvezetesebbek tűnnek általa. Továbbá gyönyörű, hogy a két fater lejátszanak mindenkit (Crowe és Costner) még abban a pár jelenetben is. Amy Adams meg imádnivaló, bár indokolatlanul szinte mindenhol ott van, valami csodás teleportáló képességnek köszönhetően, de ez mindegy. Illetve a látvány eléggé rendben van, bár kiválóan nem mondanám, mert egyes jelenetekben annyira nem illett oda 1-1 kriptoni űrhajó a városi környezetbe, hogy az hihetetlen, de ezen még túllendültem. Továbbá Henry Cavill sem olyan rossz, mint arra a Halhatatlanokból következtettem. Üres, látványos, de legalább nem unalmas. Bár azt sem értem, hogy miért mindenki Goyert szidja, szerintem itt Snyder is ludas, nem is kicsit. Főleg a zseniális Watchmen után egy ilyet.. ejj. |
2013-10-14 09:58.31 |
Elképesztően nagy mozi, lebilincselő színészi alakításokkal. Történetében szerteágazó és izgalmas. A műfajt nem megújító, de erényeit maximálisan kihasználó filmről beszélünk, remek karakterekkel, nyomasztó hangulattal és ehhez passzoló zenével. Remek operatőri munkával (Roger Deakins the best).
Nem tudok belekötni, nem is nagyon lehet. Még úgy is végig feszültségben éreztem magam, hogy 1-2 történetszálat kitaláltam. A krimi-thriller műfaj egy újabb gyöngyszeme. |
2013-10-04 22:03.44 |
Kezdjük a legegyszerűbben, ez a film nem olyan rossz, mint a híre. A rottentomatoes-os értékelés egyszerűen vicc 31%. Az imdb már sokkal közelebb álla az igazsághoz 6,6 pont vagyis 66%.
Kellemes western-kalandfilm, melyben az operatőri munka és a látvány hibátlan (köszi Bojan Bazelli operatőrnek). Továbbá nem értem, hogy Johnny Deppet miért illette annyi kritika, hogy itt is csak Jack Sparrowt hozza, csak ki van festve. Sokkal komolyabb a karaktere, igaz, hogy néha 1-1 poén becsúszik, de figurája egy keserédes ember jellemét festi le inkább, mint egy nőcsábász-részeges alakét. Arnie Hammer is méltó párja, karizmatikus főszereplő, remélem még sokszor találkozunk vele a jövőben. Az akciójelenetek parádésak, a film zenéje sokat dob az élményen. (Köszi Hans Zimmer, ismét isten voltál, jobban mint a Superman kalandnál.) Továbbá egyetértek azokkal a negatív kritikákkal, hogy hosszú a film, kicsit kesze-kusza, nem egységes a film íve, helyenként megtörik, indokolatlanul vannak benne feleslegesen szereplők. Ennek ellenére ez egy minden ízében élvezetes nagybetűs western mozi. Melynek inkább örülni kellene, mint a sárba tiporni. 75% |
2013-09-26 16:14.09 |
Négyszáz csapás
Nem tudom mikor láttam ennyire őszintén játszani egy gyereket a filmvásznon. Truffaut-t ugye tudjuk mennyire nagy hatással volt a világ filmművészetére, így ettől most eltekintek, a filmet jöttem méltatni. Zseniális, ahogy pár apró jelenetben megmutatja, hogy egy fiatal gyerkőcnek is mennyire összetett érzelmi világa és érzékeny lelke van, a mindennapok problémáit illetően. Lehet ezt természetesen rosszul kivetíteni a környezetre, vagy könnyedén feldolgozni. Antoine (Jean-Pierre Léaud fantasztikus alakításában) az előbbit választja. Rossz döntéseinek és otthoni zűrzavaros családi körülményeinek áldozata ő, mert még nincs teljesen tisztában tettei következményével. Csak akkor, mikor nincs visszaút. Tetszett, hogy a drámai részek nem nyomják el a filmet, az első fél óra például kifejezetten vicces. Ez jót tesz az összképnek, meg így nem lett annyira depresszív alkotás. A zárójelenet fantasztikus, főleg azt tetszik benne, hogy többféleképpen értelmezhető. Láttam már az utolsó snittet is, de nem tudtam, hogy ebből a filmből való. Valahol találkozik benne a múlt és a jövő, az adott kor tétlensége és az eljövendő generáció kitörni vágyása. Az a szép benne, hogy ez nem belemagyarázás, hanem az előzmények következménye. Vagy legalábbis én így láttam. Ami szomorú, hogy ez volt, ha jól emlékszem az első film amit láttam a direktor úrtól, de azt hiszem, jobb később, mint soha. Ebből a korszakból azért Godard jobb elsőfilmet készített (Kifulladásig), de ez csak apróság, hiszen mindkettő jelentős munka a filmtörténetben. |
2013-09-13 16:07.41 |
Teljesen egyetértek. Én is így fogalmaztam volna meg most a film után a gondolataimat. Viszont, ahogy te is írtad a film meg fogja találni a közönségét. A lányok körében baromi népszerű lesz (az is), mint mondjuk a Szerelmünk lapjai. |
2013-09-10 21:43.51 |
Kezdjük azzal, hogy az Öngyilkos szüzeket szerettem, jó filmnek tartom. Igaz, hogy nem emlékszek belőle szinte semmire, de ha most újranézném, tudom, hogy tetszene még mindig. Az Elveszett jelentés egyértelműen rendezői csúcsteljesítmény, ami még a 2000-es évek legjobb top 20-ában is simán benne van. A Marie Antoinette-ben semmi különös nincs, de arra a 1,5-2 órára teljesen elszórakoztatott, simán újra lehet nézni bármikor. A Made in Hollywood sajnos nem kapta meg azt a figyelmet, ami járt volna neki. Sokan csak legyintettek, hogy Elveszett jelentés copy-paste. Sajnos ez baromira nem igaz. Van benne hasonlóság, de egy baromi erős és hangulatos film, egy remek Stephen Dorff főszereplésével. Kb. 65%-nál járt nálam először, manapság simán egy 80/85%-ot megér. Kedvelem annyira, mint a Bill Murray kalandot.
Aztán most itt van a Bling Ring. Először is, ez egy hatalmas öngól Coppola részéről. Annyira ígéretes volt az alapanyag, hogy ebből bármit ki lehetett volna hozni, erre az egész annyira semmilyen és üres, hogy az már bosszantó. Persze mondhatjuk, hogy ez volt a cél. Megmutatni, hogy az LA fiataljainak ilyen az élete. De könyörgöm, pont így? Sehol egy izgalmas jelenet, egy emlékezetes párbeszéd. Elvileg ez egy rablássorozat, elhiszem, hogy nagyjából valósághűen mutatja a dolgokat. Viszont ha már filmet forgatunk egy ilyen dologról, kicsit nem árt izgissé tenni, sajnos ez sem jött össze. Plusz rohadtul irritált, hogy a párbeszédek is rém üresek voltak, csak a főszereplő srác osztott meg pár érdekes gondolatot és ennyi. Meg a zárókép nagyon rendben volt. Sokan azzal magyarázták a film sikertelenségét, hogy nem kapták fel a filmet, mert előtte fél évvel kijött a Spring Breakers. Na kérem, ez egy nagy butaság. A Spring... egy jelenete megeszi reggelire ezt az egész filmet. Meg amúgy is csak kis átfedések vannak a 2 mű között, az egy egészen más sztori, egy bitang erős film. Csak a móka kedvéért érdemes összehasonlítani azt a jelenetet, amely mindkét filmben benne van kb. ugyanúgy, amikor az egyik lány (az SB-ben lányok) ráfogja a fegyvert a főszereplőre Marcra (Alienre). Ég és föld a kettő intenzitása. A Bling meg is érdemelte, hogy nem kapott akkora hírverést, elismerést, mert nem érdemes rá. Valahol Sofia Coppola már leszállhatna erről a témáról, hogy Beverly Hills-i sztárok/ott élők is emberek és ugyanolyan problémáik vannak, mint mindenkinek. A Made in Hollywoodban ezt kimerítette, miért kellett ráerőltetni erre a sztorira is? Emma Watsonnak meg jól mutat a Filmography menüpontjában, hogy szerepelt egy S. Coppola filmben, de ennyi és nem több. Jól hozta az buta kis libát, de nem szerepelt annyit, hogy emlékezetes legyen. A filmet a tök jó és helyenként eredeti helyszínek és a kiváló soundtrack mentette meg. 55% (mert szeretem a rendezőnőt) |
2013-09-08 11:18.11 |
Az a legszebb az egészben, hogy úgy is élvezi az ember a filmet, ha nem tud az égvilágon semmit Liberace életéről. Ez egy életrajzi filmben, pedig eléggé szokatlan.
Szerencsére a film annyira kiválóan van felépítve, hogy előttünk, a szemünk láttára bontakozik ki mindaz a páratlan és fantasztikus életmű amit Liberace hátrahagyott. Nincsenek sallangok, nincs üresjárat, minden jelenet pont azért került a filmbe, hogy ezt a showmant a szemünk előtt tegye sztárrá. Akinek pedig eddig is az volt, az csak még jobban fényesíti gondolatban a nimbuszát. Michael Douglas elképesztő a giccses flitterek és fellépőruhák gyűrűjében tobzódó sztár szerepében. Annyira hitelesen hozza a figurát, hogy a hanghordozása is teljesen olyan, mint az eredetié. Persze ettől még nem lenne nagy szám az alakítás, sok életrajzi filmben megléptek már hasonlót, sőt durvább dolgokat is. Azonban amikor látod a tekintetében, hogy csak úgy falja fel a szemével a huszonéves férfiakat, akkor nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy egyszerűen briliáns amit művel, hiszen ez az ember világ életében nőfalót alakított, igazi pinabubus volt. Erre meg hoz egy ilyen alakítást. Nem kisebb teljesítmény, sőt szerintem teljesen egyenrangú félként kiemelhető Matt Damon alakítása is. Ő az a tipikus huszonéves álmodozó ifjonc, aki megtapasztalja az igazi életet, a kavalkádot, a csillogást. Elképesztő, ahogyan kinéz a filmben (hála a sminkeseknek), mintha valami most felfedezett feltörekvő sztár lenne, erre ő a Matt Damon. Az i-re a pontot azonban mindkét esetben az teszi fel, hogy egy idő után már nem látom a színészt, már csak Liberacét látom, amint a zongorán játszik vagy Scott Thorsont látom, amint szerelemet vall barátjának. Erre utoljára példa Natalie Portman esetében volt, a Fekete hattyú alatt. Nem hittem volna, hogy tapasztalhatok valaha hasonlót is, ráadásul egyből kétszeresen. Keresem a színészt, de már nem találom. Már csak a karaktert látom. Liberace a film végére a szemünkben is ugyanolyan nagy egyéniség és művész lesz, mint rajongói szemében. Azt hiszem ettől többet nem kell tudnia egy életrajzi filmnek. Nagyon sok ott bukik el, hogy túl sokat foglalatoskodik apróságokkal, némelyiket az Akadémia is vállára emeli, hol helyesen (Ray, Piaf), hol kevésbé (A nyughatatlan, Dreamgirls). Szomorú tény, hogy Douglas és Damon nem indulhat az Oscar-versenyben, de remélem, hogy az Emmy-gálán legalább az egyikük szoborral távozik. Valahogy kiindulási alapként kellene kezelni ezentúl, amit Soderbergh itt most összehozott ebben a műfajban. Nem attól kellene elélvezni, hogy a színész mennyire jól énekel egy kulcsfontosságú számot a filmben és az mennyire meggyőzi majd az zsűrit a Oscar-díjkiosztókon. Hanem meg kellene mutatni a sztár mögötti embert. Közel kellene hozni a nézőhöz, nem csak valami poros glóriaként mutogatni, hogy nézd éppen emléket állítunk neki, ugye milyen jó? Az Oscarért a Túl a csillogásonnak nincs lehetősége versenyeznie, de azt hiszem pont ettől is lesz több, mint hasonszőrű társai. Igazságtalan lenne, ha egy alakítást nem emelnék még ki, igaz, csak mellékszerep, de elképesztő amit Rob Lowe összehoz a filmben, mint plasztikai sebész. Minden megmozdulása aranyat ér. Nagyon szerencsések vagyunk most itt Európában, mert a mozivásznon csodálhatjuk Soderbergh utolsó filmjét. Ne rettenjen meg senki a tengerentúli hozzáálláson, cseppet sem érződik az elkészült alkotáson, hogy tévéfilmként állja csak meg a helyét, személy szerint örülök, hogy itt nálunk moziforgalmazásban mutatják be, mert ott a helye. Ha Soderbergh pedig tényleg visszavonul (a mozifilmektől), akkor szebb búcsút nem nagyon találhatott volna magának. A film befejezése pedig megható és az egyik leggyönyörűbb, amit valaha a vásznon láttam. |
2013-08-25 11:59.46 |
Berendelte a ABC stúdió az 5. évadot. Így már tuti lesz következő évad. :D
[link] |
2013-08-19 18:27.21 |
Szinte már dokumentumfilm. Nagyon tetszett, hogy nincsenek benne nagy menekülési kísérletek vagy akciók. Ennek ellenére nem egy jelenet iszonyat feszültséggel teli. Csak annyi mozgástér van, amit a történet megenged. A lezárás is teljesen rendben van, az is nagyon életszerű.
Egyetlen nagyobb negatívum, hogy a két fél tárgyalófelei közül, csak az egyiket ismerjük meg jobban (akik a hajón vannak). Egy-két jelenettel még bővítettem volna a másik oldal motivációt, indokait. Így még jobb film lehetett volna. Kíváncsi vagyok Greengrass mit hoz ki, majd kb. ugyanebből a témából. |
2013-08-17 12:24.33 |
https://www.youtube.com/watch?v=xahXqPsHH7Y&list=WL9CE2B7BF7.. Segítséget kérnék, ez pontosan melyik film hallottam. Mert emlékeztet valamire nagyon... |
2013-08-17 11:21.56 |
Volt már jobb is, volt már rosszabb film is az évben. Engem még ez a gazdag-szegény téma elkendőzése nem is zavart annyira, mint a hülye logikai és történetbeli bakik.
Végeredményben viszont jól szórakoztam, többször is meg fogom nézni majd a filmet, ha elérhető lesz. Ami viszont tuti, hogy ez a film azért lett a végére csak egy akciófilm, mert nagy volt a produceri nyomás. (Persze fennállhat az is, hogy nem gondolta tovább a forgatókönyvet a rendező úr, de szerintem ha nem is vont be társírót, biztos megmutatta 1-2 embernek, hogy mit szól hozzá. Tuti voltak benne még jó ötletei, de meg kell szabadulnia tőle, mert a közönségnek lehet, h túl okos lesz (?)). Az a helyzet, hogy a District 9 egy kisfilmként indult, amiből mozi lett. Az Elysium meg egy moziként indult, amiből elég lett volna egy fél órás kisfilm is. Bár nem akarom bántani, mert ebben a gyenge nyárban ez még bőven üti a lécet. |