 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| Mosolyogj 2. *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
| Háromezer év vágyakozás (Blu-ray) |
| Életem fénye (DVD) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| A villámtolvaj - Percy Jackson és az olimposziak - Moziverzum, 05:10 |
| Múltidéző karácsony - Izaura TV, 05:20 |
| Aloha - SuperTV2, 05:20 |
| Boldog szingli karácsonyt! - Mozi Klub, 05:30 |
| József, az álmok királya - RTL Három, 05:55 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Jack McGee (76) |
| Gemma Arterton (39) |
| Blake Clark (79) |
| Barbara Sukowa (75) |
| Brent Spiner (76) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Jojo Nyuszi - Vélemények |
| 2022-es választás |
| Szabadesés (2013) - Vélemények |
| Mennyei napok - Vélemények |
| Arthur C. Clarke - Vélemények |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Frost/Nixon  |
Ron Howard  |
Menrot hozzászólásai
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2012-05-02 13:06.00 |
| Mi volt még Cézár neve itt?
Mókuci-nál én sem vagyok biztos benne,hogy ő Lajos. Na és Oliwaw-Pagda-Szőke Fiú. ugynazok? |
Érdekes évfordulók
| 2012-05-02 13:03.17 |
| Biztos a Bochkor elbutította:) |
Amerika Kapitány - Az első bosszúálló - Aki szerint ez a legbénább szuperhős
| 2012-05-02 12:57.10 |
| Ne légy ilyen szigorú magadhoz!:) |
| 2012-05-02 12:56.18 |
| :) |
| 2012-05-02 12:43.40 |
| Nekem legfeljebb mégjobban elkúrják.Sokkal hülyébb már nem leszek. |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2012-05-02 12:42.23 |
| Mókucipókuci a nyers modorú Country fenegyerek?
Lehetséges. |
George Pal - Vélemények
| 2012-05-02 12:41.27 |
| Harminckét éve hunyt el.
R.I.P. 1908. február 1-jén született George Pal (Pál György) Oscar-díjas magyar születésű amerikai filmrendező, aki elindította a sci-fi filmek áradatát, és aki elsőként mondta ki azt a napjainkban egyre jobban bebizonyosodó tételt, hogy a különleges hatások is lehetnek egy film sztárjai. Marczincsák György Pál építész diplomáját épp a gazdasági válság idején kapta meg, munkája azonban nem akadt, így némafilmek "művészi" feliratainak tervezéséből élt. Felkeltette figyelmét a rajzos trükkfilm, magyar nyelvű szakkönyv híján a technikát egy Amerikát megjárt barátja magyarázta el neki. 1931-ben Berlinbe ment, ahol az UFA stúdió díszlettervezőnek alkalmazta, két hónap múlva már ő vezette a rajzfilm-részleget. A nácik elől 1933-ban Prágába menekült, s mivel az egész országban nem volt rajzfilmhez alkalmas kamera, bábukkal kezdett dolgozni. Egy párizsi hotelszobában készített tárgymozgatásos cigarettareklámja nyomán a Philips gyár sajtófőnöke lett, s "mellesleg" elindította a holland animációs filmgyártást. A második világháború kitörése Amerikában érte, s többé nem tért haza. Tengerentúli karrierjét a sajátos technikájú Puppetoons bábprodukció elsöprő sikere alapozta meg. A bizarr "háromdimenziós rajzfilmekben" művészien kivitelezett bábukkal dolgozott, az addig soha nem látott technikáért 1943-ban Oscar-díjat kapott. Az ötvenes években érdeklődése a tudományos-fantasztikus játékfilmek felé fordult. A hangsúly a tudományoson is volt, Végállomás a Hold című művéhez például a német rakétatudós Wernher von Braun tanácsait is kikérte. A lassú sodrású, de igen látványos "futurisztikus dokumentumfilm" 1950-ben megkapta a legjobb különleges képi effektusokért járó Oscar-díjat. (Pál trükkjei a mai digitális csodák világában gyermetegnek és nehézkesnek tűnnek, de akkor forradalmi újításoknak számítottak.) Az Amikor világok ütköznek és a Világok háborúja című sci-fik két újabb Oscar-díjat hoztak, sőt H.G. Wells örökösei szabad kezet adtak neki a nagy író bármely művének megfilmesítésére. Pál Az időgépet választotta - ez lett legkomolyabb filmsikere, s persze ezért is megkapta a filmvilág legrangosabb kitüntetését. A rendező "gyermekibb" arculata kalandos-mesés filmekben nyilvánult meg. A Hüvelyk Matyi 1959-es zenés változata újfent Oscar-díjat érdemelt ki, ezt követte az Atlantisz, az elveszett kontinens, majd a Cinerama technikával forgatott, speciális effektusokkal, tűzokádó sárkánnyal, törpékkel megtűzdelt A Grimm testvérek csodálatos világa. Pál rajongói az 1964-es Dr. Lao hét arcát tartják legtöbbre, a filmnek mára egész kultusza alakult ki. A műfaj és velük együtt Pál is azonban lassan kimentek a divatból, két csúfos bukás után már nem tudott pénzt szerezni a stúdióktól - barátai szerint túl szelíd volt ahhoz, hogy életben maradjon a hollywoodi cápák között. Legendája azért megmaradt, egész 1980. május 2-án szívroham következtében bekövetkezett haláláig. |
| 2012-05-02 12:40.34 |
| . |
Szatjadzsit Raj - Vélemények
| 2012-05-02 12:38.27 |
| Nyugodjon békében! |
John Neville - Vélemények
| 2012-05-02 12:36.59 |
| Ma lenne a születésnapja John Neville-nek.
Ismételten R.I.P. |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2012-05-02 12:31.12 |
| Nem értem.Ki az a laller vagy mi? |
Érdekes évfordulók
| 2012-05-02 12:29.15 |
| Ezen műveket több nyelven is el lehet olvasni,a viághálón illetve komolyabb könyvtárakban is.
Más műveit is. |
| 2012-05-02 12:27.31 |
| Athanasius De Observationibus Monachorum
Athanasius Exhortatio Ad Sponsam Christi |
| 2012-05-02 12:16.12 |
| A Firenzében töltött évek alatt festette meg Leonardo több változatban is az Orsós
Madonna címűképet. A kisméretűkép Máriát mint fiatal anyát mutatja be, ölében az orsóval játszó Jézussal. A kép Mária emberi tulajdonságait mutatja be, anyai szeretetét. Bár több képet is festett az 1499 és 1503 közti időszakban, mégsem a festészet volt ekkoriban Leonrado legfőbb érdeklődési területe, hanem a geometria és a matematika. Tudományos kutatásai miatt meglehetősen hanyagolta festészeti megbízásait, soha nem készült el időben a megrendelt festményekkel, vagy egyáltalán be sem fejezte őket. 1502-ben ismét új dologban próbálta ki magát: hadmérnök lett Cesaro Borgia, a híreshirhedt hadvezér szolgálatában. Alig egy éves hadmérnöki pályája alatt főleg térképeket, stratégiailag fontos helyek madártávlati képét vetette papírra. 1503-ban otthagyta Cesaro Borgia udvarát és vissztért Firenzébe, festeni. A XVI. Század elején két nagy művészegyéniség is Firenzében munkálkodott: Michelangelo és Raffaello. Leonardo már elismert festővolt, így most már nem volt gondja az érvényesüléssel. Még ebben az évben kezdte el festeni ma leghíresebb festményét, Lisa del Giocondo arcképét, azaz a Mona Lisát. A képet Lisa férje, Francesco del Giocondo rendelte meg, annak örömére, hogy új házba kölyöztek és felesége gyermeket szült. A Mona Lisa követi a firenzei portréfestészeti hagyományokat. A félalakos képmáson a hölgy teste és feje ellentétes irányba fordul, mint ahogy azt már több Leonardo-portrén láttuk. A háttér sziklás hegyei mintha ködbe vesznének. Leonardo ezt a hatást a sfumato technikával érte el, nagyon vékony festékfoltokat rétegezett egymásra. Ez a technikai megoldás több képén is visszaköszön, mint például a Szent Anna harmadmagával című képen is. A Mona Lisa rengeteg feltételezésnek, találgatásnak volt alapja, mindig próbálták megfejteni Lisa mosolyát. A festmény nagy hatással volt a firenzei portréfestszetre, a fiatal Raffaello sok időt töltött Leonardo műtermében és figyelte a festést. Leonardo végül nem adta át a képet a megrendelő Francesco del Giocondének. 1509-ig folyamatosan javítgatta a képet, élete végéig magánál tartotta. 1503 őszén Leonardo élete legnagyobb megbízatását kapta meg: a Palazzo Vecchio nagy tanácstermének kifestése. A Palazzo Vecchio a firenzei városháza, a kormányzóság legfontosabb épülete. A nagy tanácsterem egyik falának freskóját kellett elkészítenie, az Anghiari csatáról, egy 1440-ben aratott firenzei győzelem a milánói csapatok felett. A tanácsterem másik felének dekorálására a firenzei kormányzóság Michelangelót kérte fel, a Cascinai csata megfestésére. Ezzel izgalmas versengés alakult ki a két művész között. Egyik falkép sem készült el soha, csak a vázlatokat készítették el mindketten. Az előzetes tervek alapján is jól látszik a különbség a két festőközött. Leonardo a csata egy mozgalmas, drámai pontját ragadta meg, a harc egyik pillanatát, egymásba gabalyodó lovakkal és lovasokkal ábrázolja a szemben álló erők tomboló összecsapását. Michelangelo tervein a harcba készülődőférfiaktokkal mutatja be csatát. Michelangelo nagy hatással volt Leonardóra, az őhatására fordult érdeklődése a meztelen, izmos féfitestek megfigyelésére. Maradtak fenn ebből az időből Leonardónak vázlatai, tanulmányai izmos testrészekről (például lábakról), de még Michelangelo híres szobrát, a Dávidot is megöökítette. Végül egyik freskó sem készült el, bár Leonardo elkezdte az Anghiari csata megfestését, de 1506-ban elhagyta Firenzét. 1506 tavaszán Charles d’Amboise milánói francia kormányzó segítségével elérte, hogy haladékot kapjon Firenzében, és így Milánóba ment. Tovább dolgozott eddig befejezetlenül hagyott munkáin, és ismét elmerült az anatómiai tanulmányokban. Feltehetően ekkor festette a mára eltűnt Léda a hattyúval címűképet. A festmény egy görög mitológiai témát dolgoz fel: Zeusz hattyú képében közelítette meg Léda görög királynét. A festményről csak másolatok maradtak fenn. Leonardo Milánóban maradt a francia kormányzó udvarában. A francia csapatok egyik főparancsnoka, Giangiacomo Trivulzio lovasszoborral díszített síremléket rendelt magának. Leonardo a síremlékhez újra elővette soha meg nem valósított lovasszobor terveit, az ágaskodó lóval és az alatta fekvőellenséges katonával. A Trivulzio-síremlék kisebb lett volna, mint korábban Sfotzáé, így a szobor megvalósítható lett volna. De Trivulzio végül nem egyezett bele a tervekbe, így a szobor megvalósítása megint meghiusult. Milánói tartózkodása során Leonardo visszatért félbehagyott anatómiai tanulmányaihoz. Ezúttal azonban kevésbé hagyatkozott a korabeli könyvek nézeteire, saját tapasztolatok alapján készítette vázlatait. Az izom- és mozgásszervrendszert tanulmányozta igazán, ezekről készítette tanulmányait főleg. Ezek voltak a emberi test azon részei, amik elérhetőek, viszonylag könnyen megfigyelhetőek voltak. Az emberi belsőszervek szerkezetét főleg állatok hasonló szervei alapján próbálta elképzelni. Esetenként megdöbbentően helyesek voltak feltételezései, mint például rajza az öthónapos embrióról az anyaméhben. 1511-ben Charles d’Amboise meghalt, és Leonardo megintcsak elvesytette egy mecénását. A franca kormányzó halála után végül Leonardo elfogadta Giuliano de’Medici támogatását, aki Rómába vitte nemrég pápának megválasztott bátyja udvarába. X. Leótól azonban nem kapott olyan művészeti megbízásokat, mint Michelangelo vagy Raffaello. Ehelyett pontos térképnek használható madártávlati tájképeket készített, illetve a Róma-környéki pontiusi mocsarak lecsapolási terveit készítette el. Ezekben az években festette két utolsó festményét, két KersztelőSzent Jánost ábrázoló képet. Az egyik egy portré, egy eléggé nőies arckép. A képen nagyon jól megfigyelhető a sfumato technika a sötét háttérből előbukkanó alakon.A másik kép ugyancsak lányos ifjúként ábrázolja Szent Jánost, egy erdőben üldögélve. A kép figurája sok vonásában hasonlít az antik görög mitológia Bacchus istenének ábrázolására. A bor és mámor istenét ábrázolják hagyományosan meztelenül az erdőben üldögélve. Ez a kettősség nagyon egyértelművolt a XVI. sázadban. Olyannyira, hogy Leonardo halála után egy ismeretle festőkiegészítette a képet Bacchis attribútumaival, ismertetőjegyeivel (ilyen a fején a borostyánkoszorú, illetve keresztjének átalakítása thürosszá, Bacchus botjává). 1516-ban Giuliano de’Medici halálával újfent pártfogóját vesztette. Ugyanebben az évben még elfogadta I. Ferenc, az új francia király meghívását. Az amboise-i kastély közelében fekvőCloux-ba költözött Leonardo barátaival és tanítványaival együtt. Csatornázási terveket és ünnepi dekorációt készített, valamint egy újabb királyi palota terveinek készítésével is foglalkozott. A Franciaországban töltött évek alatt már nem festett, csak rajzokat készített. Leonardo ekkor már idős ember, erejét fokozatosan veszítette el. 1519 április 23-án halt meg, állítólag I. Ferenc király jelenlétében. Leonardót saját kérésére az amboise-i Szent Florentin-templomban temették el. A templomi nyilvántartásban megemlítik, hogz „E templom kolostorában temették el Leonardo da Vinci urat, egy milánói nemest, a király építészét és mérnökét, állami mechanikus-mestert, egykor Milánó uralkodójának udvari festőjét. Halála után egyik barátja és tanítványa rendszerezte kéziratait, ezekből állított össze gyűjteményt Trattato della pittura címmel. Festményei nagy részét egy másik tanítványa örökli, majd az őhalála után ezen képeklegtöbbje a francia király birtokába kerül. |
| 2012-05-02 12:15.13 |
| Ennek az időszaknak talán legkiemelkedőbb, de mindenképp leghíresebb munkája
az Utolsó vacsora. A kép 1495 és 1497 közt készült, a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor rendelésére, a kolostor refektóriumába, azaz étkezőjébe. Leonardo a kevésbé tartós, de hosszabb munkafolyamatot lehetővé tevőszekkó technikát választotta, azaz a már száraz vakolatra vitte fel a festéket. (Ellentétben a freskóvan, amikor a még nedves vakoltra festenek, így a vakolat a festékkel együtt szárad meg, így fixálva azt.) A kép kompozíciója syínpadszerű, hiszen Jézus és az apostolok egy hosszú asztal mellett, egy sorban helyezkednek el, mind arccal a nézők felé. A kép központi alakja Jézus, azt a fontosságot kompozíciós elemekkel is kiemeli Leonrado: egyrészt azzal, hogy őt helyezi a kép szimmetriatengelyébe, a perspektíva középpontjába. Valamint azzal is ezt hangsúlyozza, hogy a tanítványok sötét háttér előtt ülnek, míg Jézus ablak előtt, így őaz egyetlen, akit fény vesz körül. Az apostolokat is szimmetrikusan rendezi el, hármas csoportokba. A kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor azt mondja tanítványainak, hogy valamelyikük el fogja árulni. Ez a kijelentés mindegyik apostolból heves reakciókat vált ki. Ez a történetelem nagyon alkalmas arra, hogy a festőbemutassa ezeket a reakciókat, az adott apostol jelleme szerint. Leonrado a falképhez nagyon sok tanulmányt készített, főként férfiarcokról. Kereste a tökéletes arckifejezést, ami alkalmas arra, hogy egyszerre bemutassa a jellemet és az érzelmeket, gondolatokat. Ugyanebben az időszakban elkészített egy másik falképet is, a milánói Sforzapalota egyik termébe, a Sala delle Assébe. Az egész terem falait, mennyezetét és oszlopait egymásba fonódó levelekkel és ágakkal díszítette, így a terem egy erdőre hasonlít. A levelek között címerek, táblák találhatók, amik Lodovico il Moro és a Sforzacsalád életének legfontosabb eseményei olvashatók. Lodovico támogatását elvesztve Leonardonak sikerült kapcsolatba kerülni Milánó irányítását elnyerőfrancia vezetőkkel, és rajtuk kersztül XII. Lajossal. A francia királyt nagyon megragadta az Utolsó vacsora és a Sziklás Madonna, úgyhogy képet rendelt Leonrdótól felesége számára. A festmény témája bibliai, Szent Anna Máriával, a gyermek Jézussal és a gyermek Jánossal. Leonardo csak a vázlatot készítette el, a ma Burlington House-karton néven ismert rajzot. Leonardo 1499 decemberében elhagyta Milánót, és a francia királynak szánt képet befejezetlenül hagyta. A következőpár esztendőben több észak-itáliai városban megfordult. Először Mantovába ment, hogy Isabella d’Este támogatását kérje, aki a képzőművészeti mecénásaként volt ismert. A hölgyet meg is örökítette egy rajzzal (ami egy soha el nem készült olajkép vázlata volt), majd pár hónap után továbbállt. Először Velencébe utazott, majd nyomban tovább Firenzébe. Feltehetően azért tért vissza Firenzébe, hogy oltárképet fessen a SS. Annunziata- templom számára, Szent Anna harmadmagával címmel. A kép Szent Annát, Máriát és Jézust ábrázolja. A festmény sokban hasonlít a korábbi Burlington House-kartonra, a kompozícióban és az alakok mozdulatában, testtartásában is. A kép háromszög kompozíciójú, ami az érett reneszánszban kifejezetten gyakori és népszerűvolt. Mindkét képnek jellegzetessége, hogy Anna és Mária központi alak, és hogy kettejük között szinte nincs korkülönbség, pedig hát Anna Mária anyja. A |
| 2012-05-02 12:13.15 |
| Szintén ebből az időszakból származó festmény az Angyali üdvözlet. Nem teljesen
Leonardo munkája, de részletei bizonyíthatóan tőle származnak, mint a festmény kompozíciója, Gábriel angyal figurája és a táj a háttérben. Leonardo sokáig maradt mestere műhelyében, korai művein nagyon érződik Verrochio hatása. Legelső, teljes egészében önálló munkája a Madonna szegfűvel címűalkotás. A kép sokban emlékeztet a mester hasonló témájú képeire, de felfedezhetőa németalföldi reneszánsz festészet hatása (a háttér építészeti elemei) is. A korban népszerűfestői táma feldolgozásakor sok szimbolikus elemet alkalmaz. Ebben az időszakban (1470es évek) több kisebb Madonna-képet is fest, erről feljegyzések maradtak fenn (például a Madonna Bennois). Rengeteg vázlatot készített a különbözőfestmény-ötleteiről. A flamand és németalföldi hatás legszembetűnőbben Ginevra de’Benciről festett portréján jelenik meg. A portré kompozíciója a németalföldi Jan van Eyck (XV. század elején élt festő) nevéhaz fűződőképszerkeztési módot idézi. A kép nagyon közeli kivágásban ábrázolja a modellt, csak a vállig mutatva az alakot. Ginevra portréja nagyon pontosan megszerkeztett alkotás, a fejet körülvevőborókabokor szimbolikus jelentésű. A boróka a női erény jelképe a hagyományos szimbolikában. A festmény hátlapján felirat is hirdeti Ginevra erényességét: „Virtutem forma decorat” azaz „A szépség azény dísze”. Leonardo da Vinci 1478-ban kapja elsőnagyobb megbízását, valószínűleg apja közbenjáására (aki már a firenzei városi kormányzóságának dolgozott már mint elismert és sikeres ügyvéd). A feladat a Palazzo Vecchio, a firenzei vároháza Szent Bernátkápolnájába az oltárkép megfestése. Leonardo elvállalja a feladat, felveszi a képért az előleget, de az oltárképet nem festi meg, talán még el sem kezdi. 1478 és 1482 között több képet is elkezd, de mind befejezetlenül marad. Egy másik, Szent Jeromost ábrázoló oltárképen is dolgozik, de az is abbamarad. A képnek csak a vázlata készült, a térdeplő Jeromosnak csak feje és válla teljesen kidolgozott, a többi részletet Leonardo kidolgozatlanul hagyta, ám a műígy is érzékletesem mutatja be a szent szenvedését. A munkát feltehetően azért hagyta abba, mert újabb nagy festői megbizatást kapott. Egy Ágoston-rendi templom (San Donato-templom) főoltárképét kellett megfestenie, a kép témája pedig a királyok imádása. 1481-es megbízást is valószínűleg Ser Piero, az apa közbenjárására kapta Leonardo. Ez az oltárkép sem készült el, csak a vázlata. A kép fő elem Mária a gyermek Jézussal. Ők a perspektivikusan megszerkeztett tér középpontjában helyezkednek el, a gyermek Jézust tisztelők és imádók mind körülöttük térdelnek. Az oltárképet abbahagyva 1483-ban Milánóba költözött. Abban reménykedett, hogy itt jobban alakul majd pályája, itt kisebb a konkurencia, mit Firenzében. Milánó uralkodója Lodovico il Moro volt, aki pályázatot hirdetett egy lovas szobor és emlékmű elkészítésére, amelz apjának, Francesco Sforzának állít méltó emléket. Leonardo el is küldte jelentkezését, hadmérnöknek, szobrásznak és festőnek ajánlva magát. Lodovico elutasította Leonradót, de őtovábbra is Milánóban maradt. Elsőmilánói megbiztása ismát egy oltárkép volt, a San Francesco Grande ferences templom számára. A kép Máriát ábrázolja a gyermek Jézus és János, valamint egy angyal társaságában. Az alakok sziklás háttér előtt helyezkednek el, innen is kapta nevét a kép (Sziklás Madonna). Mária óvó mozdulattal átkarolja Jánost, másik kezét Jézus feje fölé helyezi. Ezen a képen is szimbolikus elemek hangsúlyozzák a szereplőket (például a víz és a Mária ruháját összetartó kristály is utal Mária tisztaságára, a szeplőtlen fogantatásra). A Sziklás Madonnának két változatát is elkészítette Leonrado. Az eredetileg elkészült, ma a párizsi Louvre-ban látható festmény elkerült ugyan a ferences temlomba, de elajándékoztá, feltehetően Lodovici il Morónak, majd pedig a francia király tulajdonába került. A második változat, a ma Londonban őrzött kép került tervezett helyére, a San Francesco Grande-templom oltárára. A csere oka az lehetett, hogy a ferences-rend nem fizette ki rendesen képet, csak hosszú-hosszú pereskedés után kapta meg Leonardo a pénzt, ám addig az eredeti festményt már elajándékozták, így 1508-ban Leonardónak újat kellett festenie a megkapott fizetségért Leonardo a Sziklás Madonnával vált igazán ismert festővé Milánóban. Az 1480- as évek második felében főleg hadi gépek (különböző, furcsábbnál furcsább fegyverek, ostrom- és védőberendezések, páncélozott harci járművek) tervezésével foglalkozott. Emellett építészeti tervei is maradtak fenn ebből az időszakból, például centrális templom tervei. Csak 1490 körül tért vissza festészethez, és festette meg a Madonna Litta című képet. Ezzel a képpel visszatér fiatalkori festményeinek témájához, Mária a gyermek Jézussal. Az 1480as évek végén Lodovico il Moro, az uralkodó felfigyelt a fiatal művészre és pártfogásába vette. Így Leonardo elkezdett dolgozni Francesco Sforza lovasszobrának tervein. A tervek elkészítéséhez rengeteg tanulmányt készített, ebben az időben kezdett behatóan foglalkozni az emberi testtel és az anatómiával. Rengeteg időt töltött az emberi test és lovak tanulmányozásával. Megfigyeléseit rajzokkal örökítette meg, majd az 1489-ben belekezdett egy könyv írásába, Az emberi alakról címmel. Ebben rögzíti a nagyon híressé vált ábrázolását a tökéletes emberi arányokról. Az aránytanulmány alapja Vitruvius ókori római építész leírésa a körbe és négyzetbe írt emberről. Könyvébe (ami sohasem készült el) rengeteg rajzot készít az emberi testről, belső szervekről. Leonardo ekkor még csak kívülről figzelte az emberi testet, így például az izomzatról, vagy az arc arányait bemutató tanulmányai meglehetősen pontosak. Ám a belsőszervek ábrázolásakor főként a korabeli, nagyon téves elképzelésekre hagyatkozott, így ezek eléggé pontatlanok és hibásak. Emellett Leonardo is hitte a kor általánosan elfogadott elméletét az arcvonások és a jellem kapcsolatáról. Ennek az elméletnek, a fiziognómiának az alátámasztására is rengeteg rajzot, vázlatot készített, már-már karikatúraszerűen torz és groteszk férfifejeről. A milánói udvarban töltött évek alatt Leonardo egyre több feladatot és támogatást kapott Lodovicótól. Leonardo tervezte a palota fűtési rendszerét, ővolt felelős a hercegi ünnepségek dekorációjáért. Emellett természetesen festőként is dolgozott, és folytatta a Francesco Sforza hatalmas lovas emlékművének tervét is. Leonardo lovasszobor-terveit már Lodovico il Moro is támogatta. A kezdeti elképzelés egy dinamikus, mozgalmas kompozíciójú szobor volt, ahol Frsacesco ágaskodó lova alatt egy legyőzött ellenség fekszik. De Leonardo hamar ráébredt, hogy ez a terve nem valósítható meg akkora méretben, a szobor instabil lenne. Így új terv született, egy statikusabb, nyugodtabb kompozíciójú lovassal. Lodovico beleegyezését adta, és elkezdődhetett a kivitelezés. 1492-ben Leonardo elkészítette a ló hatalmas, 7 méter magas agyag modelljét, ami sokáig Milánó fontos látványossága volt. De sajnos a bronz szobor nem készülhetett el, ugyanis a szoborra szánt bronzból 1494-ben inkább ágyúkat öntöttek. Nemsokkal ezután francia csapatok érkeztek Milánóba, elfoglalták a várost és elkergették az uralkodót, Lodovico il Morót. Így Leonardo mecénás nélkül maradt. A harcok során megsemmisült a hétméteres agyag ló is. Az udvarban töltött évek alatt Leonardo főleg portrékat festett. Ezek közé tartozik az ismeretlen hölgyet ábrázoló, La Belle Ferroniére néven ismertté vált kép, valamint Cecilia Gallerani portréja is. Az utóbbi képet (Hölgy hermelinnel néven is emlegetik) Leonardo Lodovico il Moro egyik szeretőjéről festette. Ez a festmény is bír plusz jelentéssel, ugyanis a hemelin görög neve hasonlít a Gallerani névre, valamint a hermelin volt Lodovico emblémaállata. A hemelin és Cecilia viszonya utalhat Lodovico és a lány kapcsolatára. Ezt támasztja alá, hogy a festmény megrendelője Lodovico volt |
| 2012-05-02 12:05.04 |
| Leonardo da Vinci 1452. április 15-én született az észak-itáliai Vinci községben,
Empoli közelében. Apja Ser Piero di Antonio da Vinci, egy felsőközéposztálybeli földbirtokos család leszármazottja. A család a XIII. század elején költözött a Firenzétől 30 kilométerre fekvőkisvárosba. Anyja Caterina, egy törvénytelen születésűparasztlány. Közös gyermekük, Leonardo is törvénytelen gyerek. Leonardo születéséről nagyapja beszámolója maradt fenn: „1452: unokám született Ser Piero fiam jóvoltából április 15- én, szombaton hajnali három órakor. A Lionardo nevet kapta. Piero di Bartolomeo da Vinci lelkész keresztelte meg.”. Még ugyanebben az évben apja megnősült, felesége egy jómódú család leánya, Albiera di Giovanni Amadori. Gyermekkoráról keveset tudunk, csak annyit, hogy apja házában élt. Már korán elkezdett rajzolni. 1469 körül apja elvitte fia munkáit Firenzébe, hogy megmutassa Andrea del Verrochionak, a firenzei festő- és szobrászművésznek. Verrochio, a korai reneszánsz egyik legnagyobb művészalakja elámult a fiatal Leonardo tehetségét látva. Így, apja utasítására, Leonardo Verrochio tanítványa lett és műhelyében dolgozott. Már az 1470es évekből maradtak fenn tollrajzok Leonardótól, legelsődátumozott munkája – egy Arno-völgyi tájkép – 1473-ban készült. Verrochio nagy hangsúlyt fektetett a tanítványok rajztudásának fejlesztésére, főleg antik szobrok rajzolásával. A tanítványok dolga volt a műhelyben tanulmányok készítése a festményekhez. Elsőfestői munkája Verrochio Krisztus keresztelése címűfestményében való közreműködés. Leonardo festette a kép baloldali térdeplőangyalalakját,a háttérként szolgáló tájat, valamint – XX. századi vizsgálatok szerint – Krisztus figuráját is átdolgozta kissé. Egy anekdota szerint amikor Verrochio meglátta tanítványa munkáját, olyannyira jónak találta, hogy elhatározta, soha többet nem fest. Ennek a történetnek lehet a valóságtartalma, ugyanis a Krisztus keresztelése címűkép utáni időszakból nem nagyon maradt fenn más Verrochio-festmény. Ezen a korai képen is megfigyelhetőek azok a vonások, amik a későbbi képein is olyan jellemzőek. Az angyal testtartása (feje ellenkező irányba fordul, mint a teste), a bőrének finom színátmenetei.Folyt.köv. |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2012-05-02 12:02.31 |
| Nálad mit jelent a skrizo? |
Érdekes évfordulók
| 2012-05-02 12:01.20 |
| 1519. május 2.
Meghal Leonardo da Vinci Róla még bővebben,később. |
| 2012-05-02 12:00.42 |
| 1536. május 2.
A Towerba zárják Boleyn Annát, VIII. Henrik második feleségét |
| 2012-05-02 12:00.27 |
| 1808. május 2.
Napóleon lemondásra készteti a spanyol uralkodót Spanyolország francia megszállása után Madridban népfelkelés tör ki, ami a francia uralom elleni függetlenségi háborúvá szélesedik. I. Napóleon francia császár elkerülhetetlennek tekintette Spanyolország és Portugália megszállását, hogy a Nagy-Britannia ellen irányuló kontinentális zárlatot fenntarthassa. Korábban ugyan megállapodásokat kötött Manuel de Godoy franciabarát spanyol miniszterrel, aki IV. Károly király helyett ténylegesen uralkodott, de az Aranjuezben kitört felkelés következtében Godoy 1808. március 19-én megbukik, IV. Károly pedig, fia, VII. Ferdinánd javára lemond. Napóleon, aki nem lehetett biztos Ferdinánd franciabarát magatartásában, 1808. május 2-án lemondásra kényszerítette a spanyol uralkodót, és helyébe saját bátyját, Joseph Bonapartét nevezte ki királynak (1808. VI. 6.). A francia uralommal szembeni ellenállás kiterebélyesedik. A britek által támogatott gerillaháborút a kontinentális zárlat (1806. XI. 21.) által kiváltott gazdasági válság is erősíti. A britek Arthur Wellesley, a későbbi Wellington herceg vezetésével hadsereget küldenek, mely 1808 augusztusában bevonul Lisszabonba, és döntő vereséget mér a franciákra. |
| 2012-05-02 12:00.10 |
| 1896. május 2.
Kezdetüket veszik a millenniumi ünnepségek `A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhítattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcsességgel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta, és az országot jó és balsorsban segítve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság között is fenntartotta` - az országgyűlés által a honalapítás emlékét a fenti szavakkal megörökítő törvény híven fejezte ki a millenniumi ünnepségek emelkedett hangulatát. Az ünnepségekről a kormány és a képviselőház már korábban döntött, egyszersmind törvényben rögzítette az ezredév megörökítését szolgáló művek lajstromát. A mai Hősök terén található szoborcsoport mellett az ország hét különböző helyén emlékoszlopot állítottak fel, a Halászbástyára Szent István lovas szobrát tervezték, döntés született 400 új állami népiskola létrehozásáról. Apponyi Albert 1895. karácsonyi felhívására a pártok az ünnepségek tartamára felfüggesztették politikai csatározásaikat. A király 1896. május 2-án a Városligetben harangzúgás közepette nyitotta meg a millenniumi ünnepségek központi rendezvényét, a városligeti ezredévi kiállítást. Díszmagyarba öltözött országos főméltóságok, államférfiak, művészek, a főváros és a vármegyék küldöttségei, képviselői kíséretében a királyi pár a megnyitó után megtekintette a fél négyzetkilométernyi pompázatos kiállítás legfontosabb pavilonjait. A kiállítási épületek összköltsége meghaladta a 4,5 millió forintot, az ezredév tiszteletére emelt fentebb felsorolt épületek, emlékhelyek megépítésére pedig 5,2 milliót különítettek el a költségvetésben. A városligeti kiállítás területére díszkapun jutottak be a látogatók, akik a különböző utazási kedvezményeknek köszönhetően az egész országból érkeztek, s akik száma megközelítette az ország lakosságának egyharmadát, vagyis a 6 milliót. A Városligetet átszelő sugárút mentén baloldalt a hadügyi kiállítás a közös hadsereg és a honvédség külön-külön pavilonját, valamint a haditengerészet tóparti kiállítóterületét foglalta magába. Mellette a fővárosi pavilon állt, benne a város makettjével és a királyi palota modelljével, valamint Benczúr Gyula Budavár visszavételét ábrázoló monumentális festményével. A kiállítás fontos részét alkották a különböző tájegységeket megjelenítő néprajzi bemutatók: a skanzenszerű építményekből a faluvégi sátoros cigánytelepülés sem hiányzott, benne a cigánykovácsot és népes családját élethűen ábrázoló viaszfigurákkal, amelyről egy reprezentatív képeskönyvben azt olvashatjuk, hogy "a nyomor dacára, amely ebben a képben megnyilatkozik, a szabadság szelleme lebeg az alakok fölött". A legnagyobb pavilonok közé tartozott az 1885. évi kiállításra épült Iparcsarnok, a Ganz-pavilon, a Közlekedési Múzeum, valamint a Városligeti-tó szigetén felépült történeti épületegyüttes. A népi szórakozás központjaként fölöttébb népszerűvé vált az Ősbudavár nevet viselő, eklektikus vigalmi központ. A látogatókat bőséges kiszolgálás, egész napos szórakoztató műsorok várták: mutatványosok, katonazenekarok, mulatók és mindenfajta mulattatók. A kereskedelem-, pénz- és hitelügy pavilonja és a mezőgazdasági csarnokok mellett számtalan kisebb épület, alkalmi kiállítótér igyekezett bemutatni mindazt a haladást, amellyel az ország a múlt század végén történelme során ismét számos vonatkozásban közel került az európai élvonalhoz. Az ünnepségek május 2-án este az Opera díszelőadásával folytatódtak. A következő napon a Mátyás-templomban hálaadó misét tartottak, este a város díszkivilágítás fényeiben úszott, a Gellért-hegyen óriási tűzijátékot rendeztek. Május 4-én felavatták a Műcsarnokot, 5-én pedig a Vérmezőn 17 ezer katona részvételével a király jelenlétében díszszemlét tartottak. Június 6-án katonai díszalakulatok kíséretében alabárdos koronaőrök, valamint az ország legfőbb méltóságai kíséretében a Szent Koronát a királyi palotából a Mátyás-templomba vitték át. A következő napon Ferenc József elhelyezte a palota új szárnyának alapkövét. Az ország és a király egységét volt hivatva demonstrálni Ferenc József koronázásának 29. évfordulója: a millenniumi rendezvénysorozat csúcspontjává stilizált június 8-i ünnepség az ország 89 törvényhatóságának és az országgyűlés lovasbandériumainak a Vérmezőről a várba való felvonulásával kezdődött. A történeti jelmezekbe, díszmagyarba öltözött főtisztviselők, bandériumok színpompás menete a Mátyás-templomból az Országház új épületéhez vonult, amelyből még csak a főbejárat és a kupolaterem volt készen. Gyulai Pál, az irodalomkritika "nagy öreg"-je, itt felolvasta "a honalapítás évezredes emléket" megörökítő két törvény szövegét. Ezt követően az országgyűlés tagjai a koronát visszakísérve a királyi várba mentek, ahol a Citadella és a dunai monitorok ágyúinak díszsortüzei mellett hódolatukat fejezték ki az uralkodó előtt. Annak a meggyőződésüknek kívántak nyomatékot adni, amelyet az ezredévi törvénycikkely tartalmazott: a király és a nemzet közötti bizalom szilárd alapja "annak az áldásos összhangnak, melynek ereje a jövendő századok biztos haladásának is zálogát képezi". |
| 2012-05-02 11:59.41 |
| 1896. május 2.
Ferenc József megnyitja Budapesten az első földalatti vasutat Budapest reprezentatív sugárútjára, az Andrássy útra, sem lóvasút, sem villamos nem épülhetett. 1894. augusztus 13-án a két legnagyobb budapesti közlekedési vállalat, a BKVT és a BVVV német tervek alapján hozzákezdett az akkori Gizella (ma Vörösmarty) tértől a Városligetig, jórészt az Andrássy út vonalán az úttest alatti kéregvasút építéséhez. A földalatti üzemszerű bejáratása 1896. április 11-én kezdődött meg, majd 1896. május 2-án 20 motorkocsival megindult a rendszeres forgalom a 3,65 km hosszú pályán. Terveit a német Siemens és Halske cég készítette. A kontinens első elektromos üzemű föld alatti vasútját május 2-án nyitották meg a forgalomnak. A mai Vörösmarty tértől a Városligetig teljes vonalhossza 3688 méter volt. Az ún. millenniumi földalatti vasút felújítása és útvonalának meghosszabítása a Kacsóh Pongrác útig 1973 decemberében fejeződött be. Újabb felújítása 1995-ben zajlott le, s akkor az állomások visszakapták a múlt századfordulón kapott külsejüket. |
| 2012-05-02 11:59.21 |
| 1921. május 2.
Felső-Sziléziában nemzeti felkelés robban ki Lengyelországban az I. világháborút követő Versailles-i békeszerződés értelmében 1921. március 20-án népszavazást rendeztek Felső-Szilézia hovatartozásáról. Ennek eredményeként a lakosság mintegy 60 százaléka a Németországhoz való csatlakozásra szavazott. A kisebbségben maradtak azonban továbbra is követelték a visszacsatolást Lengyelországhoz. Ennek érvényesítésére 1921. május 2-án Felső-Sziléziában nemzeti felkelés robbant ki. A felkelés vezetője, Wojcziech Korfanty ügyvéd és publicista már harmadszor próbált fegyveres erőszak révén Lengyelországhoz kapcsolódni. Hasonló akcióit 1919-ben és 1920 augusztusában hamar leverték. 1921-ben a lengyel partizánok gyors sikereket értek el, hamarosan egészen az Oderáig jutottak. Mivel a német birodalmi hadsereg Felső-Sziléziában nem avatkozhatott be, ezért német önvédelmi szervezetek és polgárőrség alakult, amelyek döntő győzelmeket értek el. A vereségek után Korfanty a franciákat kérte fel a közvetítésre. Ennek nyomán 1921. október 20-án a szövetségek úgy döntöttek, hogy Felső-Sziléziát megosztják Németország és Lengyelország között, így ez utóbbi megkapta a vitatott terület mintegy harmad részét. |
| 2012-05-02 11:59.01 |
| 1911. május 2.
Meghal Karácson Imre turkológus Apácatornán született 1863. február 19-én. 1885-ben pappá szentelték, majd 1888-ban teológiai doktorrá avatták. A XIX. század utolsó két évtizedében több utazást tett a Balkánon és Kis-Ázsiában, a helyszínen tanulmányozva a török nyelvet és irodalmat. Közben sorra jelentek meg történeti és hagiológiai könyvei, többek között A mohamedanismus és a kereszténység (1892). 1907-től Konstantinápolyban folytatta tudományos munkáját, ahol a kuruckor és a két nép kapcsolatát kutatta. Ott készült művei csak halála után jelentek meg: A Rákóczi-emigráció török okmányai 1717-1803, Török-magyar oklevéltár 1533-1789. |
| 2012-05-02 11:57.55 |
| 1931. május 2.
Jeruzsálemben magyar kápolnát szentelnek fel A jeruzsálemi Sion-hegyen 1931. május 2-án gróf Zichy Gyula kalocsai érsek szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát. Az oltárban az Árpád-házi szentek és Gellért püspök ereklyéit helyezték el. A negyedkupolát lezáró szegélyen latin mondat olvasható: Patrona Hungariae Ora Pro Regno Mariano - Magyarország Nagyasszonya Könyörögj Mária Országáért. |
| 2012-05-02 11:57.39 |
| 1947. május 2.
Petru Groza Magyarországra látogat A második világháborút követő hónapokban a Magyarország és szomszédai közötti viszonyt alapvetően az 1938-41 közötti területrevíziók nyomán kelt ellentétek, a trianoni konfliktus öröksége határozta meg. Először a román kormánnyal javult Magyarország viszonya. Petru Groza polgári demokratikus kormánya határozott lépéseket tett a két állam kapcsolatainak és a kisebbségek helyzetének rendezésére. A különböző diplomáciai akciók (a kishatárforgalom könnyítése, a magyar kisebbségek helyzetének javítása stb.) hatására már egy esetleges délkelet-európai konföderáció terve is fölmerült. Petru Groza is hirdette ezt. Budapesti látogatása a korabeli diplomáciai élet nagy eseménye volt. |
| 2012-05-02 11:56.57 |
| 1989. május 2.
Megkezdik a vasfüggöny lebontását Ezen a napon megkezdődött az osztrák-magyar határon lévő, az illegális határátlépések megakadályozására épített műszaki zár lebontása. Ettől kezdve naponta több száz NDK-állampolgár szökött át Ausztriába (az NDK-hatóságok nem korlátozták ugyanis a Magyarországra utazást). A Magyar Demokrata Fórum és az osztrák Páneurópa-mozgalom augusztus 19-én a Fertő-tó közelében pikniket rendezett. Egy ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyen több száz NDK-állampolgár menekült át ekkor osztrák területre. |
| 2012-05-02 11:56.34 |
| 1989. május 2.
Megkezdik a szögesdrót lebontását az osztrák-magyar határon |
Mit hallgatsz most?
| 2012-05-02 11:54.55 |
| http://www.youtube.com/watch?v=4iaj2w7Bp58&feature=related
Darkthrone-t |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu