Menrot hozzászólásai

Ugrás Menrot adatlapjára
elejére ... 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 ... végére

Érdekes évfordulók

2012-04-30 23:10.26

A lepantói diadal A lepantói csata Piusz már trónra lépésekor komoly erőfeszítéseket tett, hogy a keresztény uralkodókat újra egy Szent Ligában egyesítse az egyre előrébb nyomuló Oszmán Birodalom ellen. 1566-ban trónra lépésének évében zarándoklatot hirdetett Rómába, amelynek célja leginkább az volt, hogy a jelenlévő hercegek és uralkodók végighallgassák a pápa ünnepi prédikációját. Ennek középpontjában pedig az isteni segítségkérés állt a török félhold legyőzéséhez. A burkolt célzás természetesen egyik koronás főhöz sem jutott el, legalábbis a nemes szándék kijelentésén túl, a tettlegességig egyik sem fajult. A pápa jelentős összegekkel támogatta a johanniták lovagrendjét, amelynek székhelye Máltán volt. A lovagok a pápai adományokból vastag erődöt építtettek a főváros, Valletta védelmére. Emiatt később Piusz lett a város védőszentje. Támogatta a déli független itáliai hercegségek erődítéseit is és havonta jelentős összegeket küldött Magyarországra a törökök elleni küzdelem segítésére. 1567-től elrendelte, hogy a kolostorok jövedelmeinek tizedét el kell különíteni a törökök ellen indítandó hadjáratra. A pápai diplomácia egészen 1570-ig csak lassan haladt a háború tényleges elindítása felé, de ekkor II. Szelim szultán erős hadiflottával jelent meg a Földközi-tengeren, és megtámadta Ciprus szigetét. A hatalmas oszmán tengeri erő láttán váratlanul több szövetséges is ajánlkozott Piusz hadjáratához. A Szent Ligához elsőként csatlakozott a Velencei Köztársaság, amelynek kereskedelmi érdekeit sértette Ciprus török kézre jutása. Ugyanezen okból csatlakozott a Genovai Köztársaság is, míg Spanyolország itáliai birtokait féltve lépett a szövetségbe. A johanniták is a pápa oldalára álltak, így a jelentős méretű flotta 1571-ben készen állt a harcra. A flotta parancsnokává Ausztriai János herceget, V. Károly császár törvénytelen fiát tették meg. A harcba induló keresztény flotta győzelméért Piusz mindennapos imádságot hirdetett meg. A legenda szerint 1571. október 7-én a győztes lepantói csata napján a pápa bíborosaival tanácskozott a Vatikánban, amikor váratlanul félbeszakította az ülést, az ablakhoz sietett és a következőt mondta: „Hagyjuk most ügyeinket, e pillanatban legfőbb feladatunk, hogy hálát adjunk az Úrnak a győzelemért, amelyet éppen most ajándékozott a keresztény seregeknek.” Az egész pápai udvar elképedt, amikor a követ meghozta a lepantói diadal hírét. A győzelem örökre visszavetette az Oszmán Birodalom tengeri erejét. Az energikus egyházfőtől azt remélték, hogy sikerül a szárazföldön is megszervezni a török elleni hadjáratot, de ezt váratlan halála megakadályozta.

2012-04-30 23:07.57

V. SZENT PIUSZ pápa április 30. SZENT V. PIUSZ pápa 1504-ben az itáliai Alessandria közelében született egy elszegényedett családból. Eredeti neve: Antonio Michele Ghislieri. Domonkos szerzetes lett 1518-ban. Magával szemben is, de környezetével szemben is szigorú valláserkölcsi követelményeket támasztott. Már életében szentként tisztelték, sugárzott róla az életszentség. Teológiai tanár, majd 1556-ban Sutri püspöke és a következő évben bíboros lett. Az inkvizíciót irányító Szent Officium vezetője volt. 1566-ban pápává választották. Küzdött az Egyház megújulásáért, a tridenti zsinat (1545-1563) szellemében, segítette a hit terjesztését, és megújította az istentiszteletet. Küzdött az egyház állami ellenőrzése ellen. Kiadta 1566-ban a római katekizmust, 1568-ban a breviáriumot és 1570-ben a misekönyvet. Aquinói Szent Tamást (1226-1274) egyházdoktorrá nyilvánította. Az 1571. október 7-i Lepantónál aratott török elleni flottagyőzelmet V. Piusznak tulajdonítják, aki szövetséget hozott létre Spanyolországgal és Velencével, de a csata időpontjában udvartartásával a Szentolvasót imádkozva is segítette a harcolókat. 1572. május 1-én halt meg. 1712-ben avatták szentté.

Hiányolt fórumozók!

2012-04-30 23:02.34

Pindurlányka mindig későn van itt fent? Nem baj amúgy.

Melyik színésznővel/színésszel feküdnél le legszívesebben?

2012-04-30 22:57.49

[link] Daveigh Chase

Norah Jones - Vélemények

2012-04-30 22:54.14

Nem annyira szerintem.

A filmtörténet legjobb, legkedvesebb jelentei számodra

2012-04-30 22:43.04

+1

Viccek! - Ha van Valakinek egy jó vicce, vagy poénja, akkor azt itt elmondhatja!

2012-04-30 22:35.48

Repül a légy belesik egy shake-be kimászik megrázza magát és tovább repül. Megint beleesik egy shake-be és meghal... mi ebből a tanulság? Hogy sose essél kétségbe

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

2012-04-30 22:32.42

Töketlenek

2012-04-30 22:11.49

Nem.

Bosszúállók (2012) - Vélemények

2012-04-30 22:05.17

Megnéztem és jól szórakoztam rajta.Pörgős,akciódús,elég rombolós,de kevéssé feszültségteli volt a film.Nem tudnék kiemelni egyes karaktereket,mert mindegyik hasonló mértékben tetszett,nem tetszett.Samuel L. Jackson mindig jó,Mark Ruffalot is bírtam amig Hulk-ká nem változott,Loki is "jó fej gonosz" volt.Scarlett Johanssonnak a játékára sem volt panaszom,és most tűrhetően is nézett ki.Amerika kapitány és Vasember egymást zrikáló megjegyzései is eléggé ott voltak, illetve az egyéni "önnyugtató mondatok,hangos gondolatok.Amúgy összességében nem egy nagy szám ez a mozi,a fejem még mindig zsong tőle:) A rendező úr inkább forgatókönyvírónak mondható valamennyire kiemelkedőnek. A sok képtelenség és az esztelen destruktivitás lehúzza a film minőségét. Várom Nolan új Batman-jét.A sötét lovag szerintem eleve jobb ennél.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2012-04-30 21:15.06

A bosszúállók 3*

Érdekes évfordulók

2012-04-30 21:13.56

Értettem.

Énekesnők

2012-04-30 15:59.22

lassan.

2012-04-30 15:59.15

Limpi maesro,írtam a skladanowskysba.Lassan mennem kell a moziba.

A torinói ló - Vélemények

2012-04-30 15:52.40

Ez baromság.Bocs.

DC vs Marvel

2012-04-30 15:51.12

:)

Bosszúállók (2012) - Vélemények

2012-04-30 15:50.16

http://www.filmkatalogus.hu/adatlap-485276 Az értelmes ember,egy csillagot adott rá.Az így jártam a qrv anyátokkalra meg ötöt.Nooooooormális? Én is ma nézem meg,késő du.

Szakáts Miklós - Vélemények

2012-04-30 15:43.26

[link] Ezen a képen van Bitskey-vel nem?

2012-04-30 15:41.26

[link] Klikkelj rá a linkre.

Mit hallgatsz most?

2012-04-30 15:35.23

http://www.youtube.com/watch?v=Tja6_h4lT6A Tool

Max Skladanowsky - Vélemények

2012-04-30 15:23.41

Értem már.Nem,mert síkideg vagyok,szorongok,mint mindig.Hamarosan húzok megnézni a Bosszúállókat.(egy órán belül indulok)Egyedül:((Miss Bambival vagy Tömövel,vagy Pinduránykával nézném meg):D Amúgy Skladanowsky-ék,pedig tényleg az igazi elsők!!!

Szakáts Miklós - Vélemények

2012-04-30 14:33.40

Nem tudom.

Max Skladanowsky - Vélemények

2012-04-30 14:26.09

Hogy érted?

2012-04-30 14:04.19

Max és Emil,a zsenik!!!!!!!

Szakáts Miklós - Vélemények

2012-04-30 14:00.55

A Színháztörténeti Lexikon szerint volt.:)

Klausjürgen Wussow - Vélemények

2012-04-30 12:46.08

1929.04.30. - 2007.06.19.-R.I.P. Klausjürgen Wussow-t elsősorban a Klinika című sorozatból, valamint ennek filmváltozataiból ismerheti a nagyközönség. Ő játszotta az igazságos, jószívű Brinkmann professzort. Most már nincs közöttünk, mert 2007 nyarán szívrohamban elhunyt.

Szakáts Miklós - Vélemények

2012-04-30 12:42.39

Nyugodjék békében! Szakáts Miklós (Budapest/Érszakácsi, 1920. április 30. – Bad Reichenhall, 1984. október 22.) magyar színész. A Színművészeti Akadémiát 1941-ben végezte el. Első szerződése Kolozsvárra szólt, a következő évben a Vígszínház, az 1943–44-es évadban a Madách Színház tagja volt. A háború után a Víg, a Nemzeti, a Művész és az Ifjúsági Színházban játszott, majd visszaszerződött A Magyar Néphadsereg Színházához, illetve a Vígszínházhoz. Intellektuális alkatú, szép hangú és tiszta beszédű színész volt, gyakran szerepelt versmondással a pódiumon és a rádióban is. Érzelemmentes, kemény alakokat formált meg, de sikerrel alakította Cyranót és Heltai Jenő A néma levente című darabjának címszerepét is. Kimagasló teljesítménye volt a Tolsztoj–Piscator: Háború és béke előadás narrátor szerepe. 1969-ben külföldre távozott. Főbb szerepei: Horatio, Claudius (Shakespeare: Hamlet) Attila (Kisbán M.: A nagyúr) Haynau (Jókai M.–Hevesi S.: A kőszívű ember fiai) Czillei (Hollós Korvin L.: Hunyadi) Béla (Mesterházi L.: Pesti emberek) Zoltán (Mesterházi L.: A tizenegyedik parancsolat) Brant (O’Neill: Amerikai Elektra) Zeyk Tamás (Thurzó G.: Hátsó ajtó) Libbard (Huxley: Mona Lisa mosolya)

Érdekes évfordulók

2012-04-30 12:39.15

Gauss, Carl Friedrich (1777. 04. 30.-1855. 02. 23.) Német matematikus, csillagász és fizikus. Őt tartják minden idők egyik legnagyobb matematikusának. Így is nevezik: "A matematikusok fejedelme." Euler mellett ő a matematika legsokoldalúbb tudósa. Braunschweigben született, édesapja nyergesmester volt. Már 6 éves korában kitűnt matematikai tehetségével. Tanítója egyszer azt a feladatot adta a kis tanulóknak, hogy adják össze a számokat 1-től 40-ig, mivel a tanító úr addig egy másik évfolyammal akart foglalkozni, és így akarta addig a kicsiket lefoglalni. De a kis Gauss hamarosan jelentkezett a jó eredménnyel. Csodálkozó tanítójának el is magyarázta, hogyan csinálta. Párba állította a számokat 40+1=39+2=38+3 stb. Ezek a párok mindig 41-t adnak összegül, és mivel 20 ilyen pár van, az eredmény 820. Ez a gondolkozás megegyezik a számtani sorozat összegének meghatározásánál alkalmazottal. Tanítója felismerve a kisfiú rendkívüli képességeit, jelentette az esetet elöljáróinak. Így jutott el a híre braunschweig-i herceghez, aki felkarolta a kis Gauss-t. Gimnáziumba került, majd a göttingeni egyetemre. Pályája töretlenül ívelt felfelé. Ismerte és barátjának nevezte Bolyai Farkast, ennek ellenére fiát Bolyai Jánost nem támogatta és evvel igen nagy csalódást okozott mindkettőjüknek. Sajnos Gauss mások elismerésével is fukarkodott. Így például Abel tehetséges norvég matematikussal kapcsolatban is. Lobacsevszkij orosz matematikust ugyan beajánlotta a Göttingeni Tudományos Társaságba, de a nem euklideszi geometria megalkotásának területén végzett munkásságának közvetlen elismeréstől tartózkodott, akárcsak Bolyai János esetében Gauss csillagászként is számottevőt alkotott. 1801-ben egy új és egyszerűbb módszert dolgozott ki a bolygó pályájának kiszámítására. 1820 körül geodéziával (földmérés) kezdett foglalkozni. Fizikai munkássága is említésre méltó. Göttingenben egy szobor ábrázolja őt és Wilhelm Webert a távíró 1833-ban történő feltalálása közben. Ő alkotja meg az első abszolút fizikai mértékegységrendszert. Még számológép fejlesztéssel foglalkozott, Leibniz gépét tökéletesítette. Ez a gép az ő idejében népszerű volt egész Németországban. Gauss békés, hosszú és elismert életet élt. Igazi zsenialitást még így is nehéz teljes egészében felmérni, mert nagyon sok felfedezését, elgondolását, így a nem euklideszi geometria felfedezése irányába tett gondolatait sem publikálta. Utolsó kívánsága az volt, hogy egyik korai és számára legkedvesebb felfedezésének, a 17 oldalú szabályos sokszög szerkesztésének emlékére sírkövére egy szabályos 17 szöget véssenek. Ezt ugyan nem teljesítették, de szülővárosában a tiszteletére emelt szobor talapzatán látható a szabályos 17 oldalú sokszög. Matematikai munkásságáról: Egyik legkedvesebb matematikai szakterülete a számelmélet volt. Tőle származik az a mondás, hogy: "A matematika a tudományok királynője, és a matematika királynője a számelmélet." 1791-ben, 14 éves korában becslést adott a prímszámok eloszlására, miszerint ezres számkörben a prímszámok száma fordítottan arányos a számok természetes alapú logaritmusával. Ezt ugyan később többen is pontosították, de ez semmit nem von le a fiatal Gauss érdemeiből. Ő volt az, aki felfedezte, hogy kapcsolat van a prímszámok és a szabályos sokszögek szerkeszthetősége között. Egy "n" oldalszámú szabályos sokszög csak akkor szerkeszthető euklideszi szerkesztéssel ha "n" prímtényezős felbontásában csak a 2 szerepel tetszőleges nem-neagatív egész kitevőjű hatványon, és az un. Fermat-féle prímek (3,5,17,65537) első kitevőjű hatványon. Azaz n=2k*p1*p2*...*pk, ahol p1, p2, pk különböző Fermat-féle prímek. Tehát szerkeszthető a 3, 4, 5, 6, 8, 10, 12, 14, 15, 17, ..., 257 és 65537 oldalú szabályos sokszög, de nem szerkeszthető például a 7, 9 , ill. 11 oldalú. A 17 oldalú szabályos sokszög szerkesztésének a módját ő meg is oldotta. Gauss foglalkozott a szakaszos tizedes törtekkel, és tisztázta mikor kapunk tiszta vagy vegyes szakaszos tizedes törtet, és mekkora lehet a szakasz hosszúsága. 1799-ben a doktori értekezésében az "algebra alaptételét" igazolta, amely szerint minden algebrai egyenletnek van gyöke. Ezek gyökök nem okvetlenül valósak, hanem lehetnek komplex számok is, és nem biztos, hogy ezek a gyökök mind különböznek egymástól. A gyökök száma (beleértve az azonosakat is) az egyenlet fokszámával egyenlő. 1827-ben jelent meg A görbe felületekre vonatkozó általános vizsgálatok című műve, amelynek eredményei geodéziai munkásságára vezethetők vissza. Gauss ötlete, hogy a komplex számokat a sík pontjaiként ábrázolhatjuk. 1837-ben megjelent értekezése a komplex számok algebráját és aritmetikáját tartalmazza. A nem euklideszi geometria megalkotásának területén végzett kutatásairól csak levelezéseiből tudunk, és feltételezhető, hogy ezen a területen is messzire jutott.

2012-04-30 12:38.00

Lehár Ferenc 1870. április 30-án, éjfél előtt két órával született a révkomáromi Nádor utcában. Május 4-én megkapta a keresztségben a Ferenc Kristóf nevet, méghozzá az 50. sz. gyalogezred lelkészétől, hiszen apja ott volt katonakarmester. Az idősebb Franz észak-morva származású volt, ősei, ameddig követhetők, üvegesek voltak, de földműveléssel is foglalkoztak. Franz Lehár azonban a muzsikus pályát választotta és Sternbergben a városi karmester diákjaként megtanult hegedűn, gordonkán, bőgőn, kürtön klarinéton, trombitán és ütős hangszereken játszani. Egy ideig Sternbergben dolgozott mint városi zeneigazgató, majd az 1850-es évek második felében Bécsbe költözött, ahol a Theater an der Wien fuvolása lett. 1857-ben behívták katonának és amilyen gyorsan csak tudott beállt egy katonazenekarba, majd megpályázta az 50. gyalogezred megüresedett katona karmesteri posztját. Az észak-olaszországi tartományokért vívott sikertelen háborúban való részvétele után 1868-ban áthelyezték a gyalogezreddel együtt Révkomáromba, ahol megismerkedett jövendőbeli feleségével. Neubrandt Krisztina a legendák szerint a város melletti cigánytáborban született, ez onnan ered, hogy a Cigányrét nevű külvárosban látta meg a napvilágot. Igmándról származó elmagyarosodott német kereskedőcsalád leánya volt, apja gyertyaöntéssel foglalkozott. 1866-ban ismerkedett össze Franz Lehárral majd 1869. május 4-én kötöttek házasságot, és a férfi szűkös legénylakásából átköltöztek a Nádor utcába, ahol aztán az ifjú Lehár Ferenc megszületett. A házasság szokatlan volt, hiszen az ifjú házasok nehezen értették meg egymást, tudniillik Franz keveset tudott magyarul, Krisztina pedig alig beszélt németül.[1][2] Lehár Ferenc nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt, tizenkettedik életéve előtt más nyelven nem is beszélt. Osztráknak is tekintették mivel élete nagy részét Bécsben illetve Bad Ischlben töltötte. A Lehár-család neve valószínűleg a német Leonhard név rövidített formája, ami apja családjának morva ágáról származik.[3] Amire az ifjú Lehár kétéves lett, megszületett Eduárd nevű öccse, aki alig egy esztendő múlva meghalt. Ekkor a család már Pozsonyban élt, így szülővárosáról Lehár Ferencnek aligha maradtak emlékei. Mire ötesztendős lett, apját áthelyezték Sopronba. 1875-ben megszületett húga, Lehár Anna Mária, majd egy évre rá öccse, Lehár Antal. 1880-ban Budapestre költöztek, ahol apja beíratta a piarista gimnáziumba, otthon pedig megtanította zongorázni. Az apa megpróbálta beíratni az ifjú Ferencet a magyar főváros zeneiskoláiba, azonban fiatalsága miatt sehova sem vették fel. Megoldásként kínálkozott a bécsi internátus, ám az ottani felvétel akadálya az volt, hogy az ifjú Lehár nem beszélt németül. Ezt orvosolandó az apa elküldte Sternbergbe, ahol még élt apjának két testvére: János bácsi, az asztalosmester, illetve Antal bácsi, a városi zenekar karmestere. A német környezetben hamar elsajátította a nyelvet és Antal bácsi oldalán zenei tanulmányaival is gyorsan haladt előre. Mivel azonban a bécsi konzervatóriumba sem vettek fel 14 évnél fiatalabb növendékeket, a Lehár család úgy határozott, hogy a 12 éves Ferencet a prágai zenekonzervatóriumba íratja be.

2012-04-30 12:36.09

Jaroslav Hašek (Prága, 1883. április 30. – Lipnice, 1923. január 3.) cseh humorista és szatirikus író. Legismertebb műve a Švejk a derék katona

elejére ... 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 ... végére