Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Jófiú fegyverrel - HBO, 04:05 |
A rettegés éjszakája - Film Mánia, 04:10 |
Velünk véget ér - HBO, 09:55 |
A házassági paktum - Izaura TV, 13:00 |
Velünk véget ér - HBO, 21:35 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Sherilyn Fenn (60) |
Rachelle LeFevre (46) |
Brian Krause (56) |
Tony Leung Ka Fai (67) |
Linus Roache (61) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
2022-es választás |
A kútásó lánya - Vélemények |
Alien: Romulus - Vélemények |
Dallas (sorozat) - Vélemények |
Rock zene |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Darabokban |
Lauren Bacall |
2012-04-29 18:12.50 |
1836. április 29.
Megszületett Munkácsi Flóra színésznő A bajai születésű művésznő már 18 évesen a Nemzeti Színház tagja volt. Rendkívüli szépsége Jókait is elbűvölte, róla mintázta az Egy magyar nábob Mayer Fannyját. Kiemelkedő alakítást nyújtott Júlia, Desdemona, Ophelia alakjának megformálásakor Shakespeare Rómeo és Júlia, Othello és Hamlet című drámáiban. Budapesten halt meg 1906. október 1-jén. |
2012-04-29 18:12.33 |
1901. április 29.
Megszületett Hirohito japán császár 1921-ben európai körutat tett, majd hazatérése után beteg apja, Josihito császár mellett régensként uralkodott. 1926-ban lépett trónra, uralkodói korszakának neve Sóva, azaz `fénylő béke`. 1931-ben megszállta Mandzsúriát, 1937-ben háborút kezdett Kína ellen, 1940-ben csatlakozott a Berlin-Róma tengelyhez. 1941-ben lépett be a II. világháborúba, amely Japán számára a totális vereséget jelentette. Hirohito 1945. augusztus 15-én jelentette be Japán kapitulációját. A bejelentést követő amerikai kormányzás ugyan nem szüntette meg uralkodói pozícióját, de a megszállás alatt Japán alkotmányos monarchiává alakult át. A császár 1947 után nem gyakorolta a végrehajtó hatalmat, a politikában csak formális szerepet játszott. Hirohito a japán császárság 2600 éves történetének leghosszabb ideig - 62 évig és 13 napig - uralkodó államfője volt. 1989. január 7-én bekövetkezett halálával véget ért az isteni eredetűként született uralkodók láncolata, és megszakadt az országot a feudális múlthoz kötő utolsó kapcsolat. A trónon legidősebb fia, Akihito követte. |
2012-04-29 18:11.55 |
1992. április 29.
Faji zavargások robbannak ki Los Angelesben „Faji zavargás” dúlt az angyalokról elnevezett városban; olyan jelenség, amely már hosszú évek óta nem jellemezte az Egyesült Államokat. Az előzmény szorosan összefügg a modern társadalom technikai felszereltségével és kommunikációs szokásaival. A Los Angeles-i éjszakában négy fehér rendőr alaposan összevert egy letartóztatott fekete férfit. Az illetőnek volt némi bűncselekmény a rovásán, és korábban is összeütközött már a törvénnyel; a rendőri munkával járó feszültség ilyesféle szabálytalan levezetése valójában mindennapos eset a világ legtöbb országában. Az Egyesült Államokban viszont két évszázados alkotmányos jogok védik a letartóztatottakat, és ebben az esetben az ügyet nem lehetett a szőnyeg alá söpörni. Egy polgár ugyanis, aki szemtanúja volt az esetnek, véletlenül keze ügyében tartotta a videofelvevőjét, és rögzítette a verés perceit. A felvétel belekerült a tömegkommunikáció rendszerébe, és állásfoglalásra kényszerítette a nézőket. Egy kaliforniai bíróság végül felmentette a négy rendőrt. A gettószerű, feketék lakta negyedek lakossága három napon át tombolt Los Angelesben, Houstonban, Seattle-ben és Miamiban. A mérleg: 58 halott, több száz sebesült; az anyagi kárt egymilliárd dollárra becsülik a szakértők. A zavargásokat csak a katonaság segítségével tudják a rendőrök megfékezni. A feketék célpontjai közt vezető szerepet töltenek be az ázsiai boltok; úgy érzik, a szintén „színes” ázsiai bevándorlók vagyonosodása még inkább hangsúlyozza a fekete lakosság viszonylagos szegénységét. |
2012-04-29 18:11.10 |
Igen.Szia. |
2012-04-29 18:09.48 |
Ezen a napon hunyt el,egy zseni.Olyan ember volt ő is aki megelőzte korát és később százakra volt hatással.Mint mondjuk Huysmans,Lautréamont,Alfred Jarry,Tristan Tzrara etc..
Aloysius Bertrand (1807-1841) – a prózavers megteremtője. Valódi neve Louis Bertrand volt. Hugóék baráti köréhez tartozott. Egyetlen műve, Éjszaka Gáspárja, 1842 (Gaspard de la Nuit) című prózaverskötete nem keltett visszhangot megjelenésekor, de később annál nagyobb hatással volt Baudelaire-re, Rimbaud-ra és a prózavers modern mestereire, különösen a szürrealistákra. Gaspard de la Nuit Gothique donjon Gothique donjon Et flèche gothique, Dans un ciel d'optique, Là-bas, c'est Dijon. Ses joyeuses treilles N'ont point leurs pareilles; Ses clochers jadis Se comptaient par dix. Là, plus d'une pinte Est sculptée ou peinte; Là, plus d'un portail S'ouvre en éventail. Dijon, moult te tarde! Et mon luth camard Chante ta moutarde Et ton Jacquemart ! Éjszaka Gáspárja Gótikus vár Gótikus vár és bástya templomtorony, mint régen vásári nézőkében vándor Dijont így látja. Nincs a szőlőnek párja, ahogy felfut a fára; Itt tízesével állnak harangtornyok és várak. Erre nagyobb az icce ez a cégfestő vicce;Arra legyező-könnyen ódon fakapu zörren. Jelszód Dijon a régi mustárodat regéli. Lant hangja száll a tóra és üt a Jacquemart óra! Novotny Gergely Scarbo Mon Dieu, accordez-moi, à l'heure de ma mort, les prières d'un prêtre, un linceul de toile, une bière de sapin et un lieu sec. Les patenôtres de Monsieur le Maréchal. « Que tu meures absous ou damné, marmottait Scarbo cette nuit à mon oreille, tu auras pour linceul une toile d'araignée, et j'ensevelirai l'araignée avec toi! — Oh! que du moins j'aie pour linceul, lui répondais-je, les yeux rouges d'avoir tant pleuré, — une feuille du tremble dans laquelle me bercera l'haleine du lac. — Non! — ricanait le nain railleur, — tu serais la pâture de l'escarbot qui chasse, le soir, aux moucherons aveuglés par le soleil couchant! — Aimes-tu donc mieux, lui répliquai-je, larmoyant toujours, — aimes-tu donc mieux que je sois sucé d'une tarentule à trompe d'éléphant? — Eh bien, — ajouta-t-il, — console-toi, tu auras pour linceul les bandelettes tachetées d'or d'une peau de serpent, dont je t'emmailloterai comme une momie. « Et de la crypte ténébreuse de St-Bénigne, où je te coucherai debout contre la muraille, tu entendras à loisir les petits enfants pleurer dans les limbes. » Scarbo Istenem, halálom órájára add meg nekem egy pap imáit, egy vászonszemfedőt, egy fenyőfakoporsót, s egy száraz helyet. A Tábornagy úr Miatyánkjaiból – Akár föloldoznak, akár elkárhozol – motyogta a fülembe Scarbo ezen az éjjelen –, egy pókháló lesz a szemfedőd, s a pókot eltemetem majd veled együtt! – Ó, legalább legyen – válaszoltam a sok sírástól vörös szemmel – szemfedőm a rezgőnyárfa levele, hogy a belőle szálló tavi lehelet ringasson engem. – Nem! – röhögött gúnyosan a törpe –, a szarvasbogár tápláléka leszel, mely este a lenyugvó naptól elvakított szunyogokra vadászik! – Hát inkább azt akarod – válaszoltam néki még mindig könnyezve –, hogy egy elefántormányú tarantella-pók szívja ki a vérem? – Nos – tette hozzá –, vigasztalódj. Egy arannyal |
2012-04-29 17:56.23 |
1841. április 29.
Meghal Aloysius Bertrand francia költő Az olasz származású költő Ceva-ban született 1807. április 20-án. A második romantikus költőnemzedék bohém szárnyának legjelentősebb tagja. Fő műve Az Éjszaka Gáspárja című gyűjteménye, amely az egyetlen befejezett alkotása, s még ez is csak halála után jelent meg. Munkássága rendkívüli irodalomtörténeti jelentőséggel bír; vele kezdődött a prózavers művészete, amelyet az ő hatására többek között Baudelaire és a szimbolisták fejlesztettek tovább. Verseinek magyarra fordítása többek között Radnóti, Somlyó György és Illyés Gyula nevéhez fűződött. Párizsban halt meg. |
2012-04-29 17:55.39 |
1928. április 29.
Először sugároz a lakihegyi nagyadó 1928. április 29-én kezdett sugározni a Telefunken gyártmányú 20 kW-os adó, de a Rádió vezetői azon nyomban tervbe vették egy még nagyobb adó megépítését. 1931-ben 6 nagy világcég ajánlataiból a Standard kap megbízást a 120 kW-os adó építésére. A hazai gyár rekordidő alatt végez a munkával, a MÁVAG megépíti a 300 méter magas antennatornyot, s 1933. december 2-án megkezdődik a rendszeres sugárzás. Az adóállomást s az antennatornyot, mely ekkor Európa egyik legmagasabb építménye volt, 1944. november 30-án a frontvonal közeledése miatt felrobbantják. 1923 óta folytak különféle kísérleti adások, 1925-től a rádiózás állami monopólium, adót csak a Posta létesíthetett, a vevőkészülékek után havi díjat (2,40 P) kellett fizetni. Az MTI-hez tartozó Telefon Hírmondó Rt. kapta a koncessziót a műsorkészítésre, a stúdiók fenntartására, az adás maga a Posta feladata volt. 1933 végén elkészül a 120 kW-os Standard adóállomás. A régi adó lesz a második műsort sugárzó "Budapest II.". 1934-től Székesfehérvárról sugározzák a rövidhullámú műsorokat. A rádió-előfizetők száma egyenletesen nőtt. 1927-ben 80 ezer körül, 1937-ben már 380 ezer körül jár, negyede azonban még ekkor is detektoros, egyszerű készüléket használ. A világháború azután megnöveli a rádió iránti igényt. Állami szubvencióval egy szerény "néprádiót" is elkezdenek gyártani, de 45 ezer darab után az akció abbamarad. A visszacsatolásokkal megnagyobbodott országterületen egy sor kisebb adó (Magyaróvár, Nyíregyháza, Kassa, Kolozsvár stb.) működik, a vevőkészülékek száma a be nem jelentett rádiókkal együtt a háború vége felé 600 ezer körül jár. |
2012-04-29 17:54.16 |
http://www.youtube.com/watch?v=g_1XdSqBQUg&feature=BFa&list=.. Foreigner-Cold as Ice |
2012-04-29 17:51.57 |
Szívesen.Már kezdek tisztulni agyilag.
De visszatért a szorongás. Még évfordulózok ma. |
2012-04-29 17:41.16 |
Nagyon aranyos és egyre jobb színésznő.Kétségtelenül sokoladalú,karakteres,egész szépecske is.
Egy bizonyos Keira Knightley-nál legalábbis szebb és nagyjából egyenlő a színészi kvalitásuk. |
2012-04-29 16:27.30 |
Jelenleg lenyomta a Halálsoront és második. |
2012-04-29 16:25.58 |
Hatalmas egyetértés
*kezet fog Cézárral,Ménrót |
2012-04-29 16:01.22 |
Értem,okés:) |
2012-04-29 16:00.05 |
Köszönöm,nagyon jó:) |
2012-04-29 15:12.57 |
1951. április 29.
Meghal Ludwig Josef Johann Wittgenstein osztrák filozófus Bécsben látta meg napvilágot 1889. április 26-án. Mérnöki tudományokat hallgatott Berlinben és Manchesterben, majd Lord Russellnál tanult matematikai logikát. Az I. világháború alatt harcolt az osztrák hadseregben. 1929-től tanított Cambridge-ben, s onnan 1947-ben ment nyugdíjba. 1938-ban lett brit állampolgár. Gazdag életművet hagyott hátra. Filozófiai meghatározását - amely szerint a filozófia azt a világot öleli fel, amiről beszélni lehet - átvette a Bécsi Kör is. Élete végén kidolgozta a nyelvjátszma fogalmát, amely szerint a beszéd cselekvések összessége. Cambridge-ben halt meg. Érdemes megnézni Derek Jarman filmjét róla.(1993)(Szerintem) |
2012-04-29 15:11.09 |
1931. április 29.
Megkezdődik a hangosfilmgyártás a budapesti Hunnia filmgyárban 1917-ben Korda Sándor kezdeményezésére épült fel Zuglóban a Corvin Filmgyár. A később világhírűvé váló rendező-producer itt készítette első filmjeit. Ezt a telepet vette át 1931-ben a Hunnia Budapest. Ez a filmgyár már állami felügyelet mellett működött, a Filmipari Alap tulajdonában állt. Rövid időn belül európai viszonylatban is a hangosfilmgyártás egyik számottevő műhelyévé vált. Itt készült a magyar hangosfilmek tekintélyes része (1931-38 között 132 db), és több külföldi filmtársaság is forgatott a gyár telepén. A hazai filmek háromnegyed része a széles tömegek által kedvelt fordulatos vígjáték. A cselekmény általában az adott korban játszódott, s a társadalmon belüli felemelkedést, a nemzeti egység fontosságát sugallta. A filmgyár igazgatója az alapítástól Bingerth János volt. Az első itt forgatott magyar nagyjátékfilm `A kék bálvány` címmel készült. |
2012-04-29 15:08.29 |
Három éves hír már.
Csütörtökön, hatvanöt éves korában elhunyt Iglódi István Kossuth-díjas színész, rendező, a Magyar Színház igazgató-főrendezője. Törőcsik Mari és Iglódi István A székek című darab próbáján 1996-ban Iglódi színész és rendező szakon végzett a Filmművészeti Főiskolán 1966-ban, illetve '68-ban. 1973-ig a Nemzeti Színház tagja, 1982-től 1990-ig a József Attila Színház főrendezője volt. Ekkor visszatért a Nemzeti Színházba, ahol '96-tól főrendező, '99-től igazgató-főrendező lett. Közben a Művész Színház, majd a Thália Színház színésze volt. 2000-től haláláig a Magyar Színház igazgató-főrendezőjeként tevékenykedett. Fontosabb filmjei közé tartozott Máriássy Félix Imposztorok-ja (1969), Fejér Tamás A beszélő köntös-e (1969) és Zolnay Pál Fotográfia (1972) című improvizálásokra épülő alkotása. Utolsó filmszerepét Vecsernyés János Emelet-ében játszotta el. Rengeteg színházi szerep és rendezés kötődik a nevéhez, a Magyar Színházban jelenleg hét rendezése van műsoron, köztük a Macskafogó színpadi változata, az István, a király és Moliére Tudós nők-je. Filmeket, tévéfilmeket is rendezett, utolsó munkája A gyertyák csonkig égnek filmadaptációja volt Agárdy Gáborral és Avar Istvánnal a főszerepben. Utolsó színházi rendezése a Vízkereszt, vagy amit akartok volt a szolnoki Szigligeti Színházban, melynek pénteki bemutatóját már nem érhette meg. Balázs Péter igazgató a premier előtt két fát ültet majd el a színház előtti járdaszakaszon, melyek egyikét Iglódi István emlékének ajánlja a színház. |
2012-04-29 15:06.10 |
R.I.P. |
2012-04-29 15:05.52 |
Mathiász panzió-ban láttad? |
2012-04-29 15:04.09 |
Nem mellőzött annyira.Megválogatja a szerepeit,számos egyéb tevékenysége is hátráltatja.Olvas forgatókönyveket.
Aztán jön jön jön---------->és Oscar |
2012-04-29 15:01.24 |
E napon született(1919) és hat éve, 2006-ban(júlis 20.) távozott közülünk,a nagy Gérard Oury.
Nyugodjon békében! Filmjeinek többségét szerintem többszázezren látták. |
2012-04-29 14:58.39 |
. |
2012-04-29 14:57.02 |
Ezen a napon született Esaias Reusner német lantművész.(1636-ban) |
2012-04-29 14:52.05 |
Ezen a napon született az ausztrál rendező,Phillip Noyce.Isten éltesse! |
2012-04-29 14:51.28 |
--------- |
2012-04-29 14:49.47 |
Ezen a napon hunyt el a rendező.(1967)
Nyugodjék békében! |
2012-04-29 14:47.20 |
Fényes Adolf ezen a napon született(1867.április 29.)
Ritkán fordul elő, hogy egy művész munkásságának egyik fele rendkívűl népszerűvé válik, miközben a másik fele teljesen ismeretlen marad. Ez a különös dolog történt meg Fényes Adolffal, a magyar művészettörténet prezentáns alakjával. Kevés olyan élesen két darabra osztható életmű van, mint Fényes Adolfé. Sok olyan művészt ismerünk, akiknek a munkássága nagyjából homogén maradt élete előrehaladtával – ilyen volt a legtöbb régi művész. Sok olyat is ismerünk, akik több stíluskorszakot végigjártak életük során – elsősorban a huszadik századiak között vannak ilyenek. Fényes Adolf munkáinak alakulása ezekhez képest figyelemre méltóan sajátos: viszonylag rövid idő alatt radikális változás ment végbe az élete derekán álló sikeres festőnél - nem is annyira stilárisan, hanem szellemében. Az addig fokozatos logikussággal alakuló életmű mintegy megtört, és fantasztikus irányt vett. Életművének első fele azóta a magyar művészettörténet szerves részévé vált, míg az utána következő évtizedek szinte az ismeretlenség homályába kerültek. Hasonlóan értékelték a változást már Fényes kortársai is. Tisztelték benne a korábbi veretes, megfontolt modern mestert, és szemet hunytak az újabb furcsaságai felett. Fényes a Székelyi és Benczúri iskolákból jutott el a tisztes realizmusig, munkás emberek, parasztlányok és a ragyogó napsütés ábrázolásáig. Ezután jöttek a csendéletek, a vidéki otthon, a mákos kalács… Itt rend van –gondolhatta az ember- ez korrekt dolog. A szakma modern része is nagyra becsülte őt, mert nagy színfoltokkal festett, és ez akkoriban őrjítően modernnek számított. Ennek az első korszakának az egyik főműve a „Babfejtők”, ez az igazán gyönyörű festmény, mely rendkívüli népszerűségre tett szert a későbbi időkben. Szinte hasonlóan közkedvelt kép lett, mint a „Lila ruhás nő” Színyeitől, ami egy kora modern festőtől azért nem kis teljesítmény. Fényest úgy tűnik minden társadalmi réteg kedvelte. Elfogadta a közönség és a szakma is, a művészettörténészek, kritikusok és a gyűjtők is. Festői kvalitásai mellett nyilván hozzájárult ehhez beszédes, kellemes modora is, otthonossága a nagypolgári közegben. Tagja volt a Japán kávéházbeli (ma Írók Könyvesboltja) Színyei és Lechner- féle asztaltársaságnak. Művelt és intelligens ember hírében állt, aki sok humorral tudta előadni hosszas, filozofikus monológjait. Egyedül az éles szemű Fülep Lajosban ébredt fel a gyanakvás Fényessel kapcsolatban. Van itt valami száraz merevség, modorosság – mondogatta. Okos ez a festő, és tudja, hogy mit illik csinálnia: humanista is, modern is és mérsékelt is, szakmailag is jó – de áthidalhatatlan távolság van közte és tárgya között, mellyel minden jó szándéka ellenére sem tud azonosulni. Fényes Adolf egy nagyon rendes és ügyes ember egy számára vadidegen világban. Egy eltévedt lélek, aki képes leplezni félelmeit derűs és okos beszédekkel. Negyvenes éveinek közepén járt már Fényes amikor meghökkentő festészeti fordulatra szánta el magát. Hirtelen mesefestővé vált. Bábszerű, valószínűtlen jeleneteket kezdett festeni mesetájjal, kulissza éggel. Festőileg keverte a plen-airt a korai németalföldiekkel. Minden olyan világosan artikulált ezeken a képein, berendezett jellegű és egyáltalán nem természetes. Gyakran ószövetségi történeteket ábrázolt –tudtommal a papája rabbi volt, innét jöhetett ez a témaválasztás. Emellett vidéki városkák - mint egy álombéli Magyarország képei- melyeken talán még a házakat is meg lehet számolni egyesével, s mindegyiknek számba venni a kéményeit, ablakait, udvarukon a gyümölcsfákat –mert megvan ezeken a képeken minden hiánytalanul. A szakma zavartan fordította el a fejét. „Hogyan festhet egy ennyire okos ember ilyen rossz képeket?”- morgolódott Színyei. Nézegetem ezeket a nagyon rossz képeket: nem is olyan rosszak. Furák persze, de ennyi az egész. A kettőség amit Fülep Lajos megsejtett korai munkáin, itt leplezetlenül virágzik: ez a jóember a világ kedvére tesz –ő maga másutt rejtezik. Egy nagyon kiművelt ember megkísérel visszatérni a közös illúziókba, mesélni, biztatni… Jól tudjuk, hogy a modern művészet éppen az ellenkező irányba haladt: egyre bennfentesebbnek lenni, egyre jobban elkülönülni, egyre speciálisabbnak lenni és a jólértesültséggel büszkélkedni. Nem véletlen hát, hogy kollégái megrökönyödve szemlélték Fényes új munkáit: a korai modern művészet egyik legmegbízhatóbb mestere egyszerűen visszafordult a haladás útjáról, és köznapi nyelven kezdett beszélni. Talán igaza volt a szakmának, hogy Fényes fordulata minőség csökkenéssel járt. De lehet az is, hogy többet ér egy félszegen sikerült, ám radikális vállalás, mint egy nagyon jól sikerült semmiség. Egyébként Fényes stílusváltása nem is állt olyan távol kora szellemétől. Az első világháború alatt ő már az új narratív képeit festette, míg sokan mások később, a húszas években tettek hasonló lépéseket (neoklasszicizmus, új tárgyiasság). Azonban egy lényeges vonás tőlük is elválasztotta Fényes Adolfot. Az első világháború utáni új tárgyias festők nagyrészt továbbra is a művészeten belüli, és a művészetről folyó párbeszédet folytatták. Részesei maradtak a művészet önmaga iránt érdeklődő modernista világának, és a modern művészetet gyarapították újabb izmusokkal. Fényes Adolf különlegessége és tragikuma abban rejlik, hogy kilépett ebből a párbeszédből, és egyúttal a modern művészet evolúciójából. Választása bizonyos értelemben következetesebb volt társaiénál. Mert megmosolyogni való, ha valaki az elit művészklubban bizonygatja nagy lelkesen, hogy most már a laikusok számára is csinálni kéne valamit. Fényes kilépett az elit klubból és mesélni kezdett –és ez legalább bátor tett volt. Sajnos ritkán van alkalmunk látni Fényes Adolf második életművének képeit, pedig bizonyára tanulságos lenne. Néha aukciós kiállításokon bele lehet futni egy- egy darabba, nagy állami kiállítóhelyeink azonban egyenlőre – még a modernizmus igézetében - nem preferálják művészettörténetünknek az ilyen egyedi ínyencfalatjait. |
2012-04-29 14:43.15 |
Hajnalban csak bementem az Erzsébet Kórházba,anyám inkább taxit hívott,jött velem.A gép előtt aludtam el és már folyt a nyálam,meg hörögtem,szédültem.Lekászálódtam segítséggel a hatodikról.Bent a kórházban most,csak két infúziót kaptam,meg carbo med.-et,meg lecseszést.Délben önként távoztam.Szerdán visszamegyek a záróért.De nem biztos.
Elnézést,tényleg félreérthettem sokmindent.Nem nagyon voltam,vagyok magamnál. Úgy hiszem,nem vagyok szeretve,de nem is érdemlem meg a szeretet.Szép Ernő verseit szeretem. |
2012-04-29 00:57.25 |
Nyugodjon békében a zeneszerző úr! |
2012-04-29 00:55.51 |
Nem szeretem az írásait,a nézőpontját.
De Szendinél őszintébb. |