Terminátor, G.I Joe, Transformers, Becstelen brygantik, 2012 ide vagy oda, nekem ez az év filmje (és az is marad) az száz százalék. Abszolút nem hallottam semmit erről, csak ma reggel egy csoporttársam mutatta a trailerét, mert ő megnézte és áradozott róla. Mondom akkor én is teszek egy próbát.
Ez a majdnem két órás játékidő úgy elrepült mintha egy Lost epizódot néztem volna! Teljesen aktuális film, a bevándorlás mindig is nagy probléma volt és lesz is a jövőben, főleg ha ténylegesen durvább jelei mutatkoznak majd a klímaváltozásnak, fogy az ivóvíz, emelkedik a tengerszint. Az hogy most éppen földönkívülieket ábrázoltak, teljesen mellékes dolog, mert az ugye világos szerintem hogy nem róluk akar ez szólni igazából. A district 9 reális képe egy akármilyen gettónak, menekülttábornak és annak hogy az ember mennyire nem tudja tolerálni más, eltérő kultúrából érkező társait. Odaütnek egyet a katonaságnak, a háttérben Isten tudja milyen kísérleteket folytató orvostudománynak, haszonleső üzletembereknek, politikának, kormányoknak, magának a kapzsi emberiségnek. Aztán persze van egy hős,- aki nem hiányozhat, hisz kivételek mindig vannak- aki most nem úgy kedveli meg az idegen helyről érkezőket mint Tom Cruise az Utolsó szamurájban, vagy Kevin Costner a Farkasokkal táncolóban, hanem kényszer hatására lesz lassan egy közülük- lerövidítve a beilleszkedés bemutatásának procedúráját. Lassan kiderül hogy az idegenek is lehetnek intelligensek, érzőek, akik a szeretteikért harcolni is képesek egyszóval nem egy barbár, tudatlan népség aminek általában titulálva vannak. A végig pörög, látványos, ötletes, helyenként elérzékenyül az ember, a főszereplővel pedig teljes mértékben azonosulni lehet. Mások is írták, hogy a mozi utolsó perceiben inkább szorítottak az idegeneknek, megvallom én is így voltam ezzel. A zene nagyon tetszett, szép melódiák csendültek fel helyenként. Nem tudom esetleg a rendező személyének köszönhető-e hogy Dél-Afrikába helyezték a cselekményt, vagy pedig az Appartheid rendszerre emlékezve tűzték ki Johannesburgot helyszínnek. Így vagy úgy de tetszett ez a változás. Sharlto Copley-ről még életemben nem hallottam de belopta magát a szívembe ahogy ez a munka is. A féldokumentum film jelleg pedig még inkább realisztikusabbá tette az egészet. Persze megértem ha valakinek pont ez nem tetszik. A végét pedig nyitva hagyták, bár remélem hogy nem készítenek neki folytatást. Ez így volt jó ahogy volt! Sőt, nagyon jó volt!
|