Bevallom, még nem néztem mit írtál a filmről, de feltétlenül el fogom olvasni. Kíváncsivá tettél.:)
Hát Almodovar filmjei valamiért elég betegek...:D De azért sztem zseniálisak.
Még Antonio Banderas is tökéletes volt erre a szerepre, bár be kell vallanom nem voltam nagy rajongója. (eddig:)))

2012-11-09 17:09.46

2012-11-09 16:25.56

Egyrészt, mert ezek jutottak először eszembe, :) másrészt Pedro Almodovar az egyik kedvenc rendezőm, szinte nincs olyan filmje, ami ne lenne egyedi történetben és rendezésben egyaránt. Mindemellett elég szövevényes érzelmi szálak motiválnak a filmjeiben. (meglátásom szerint) Bár én elfogult vagyok…
Szeretem a drámát, mint műfajt. Ezzel biztosan nem leplek meg. Ja, egyébként a topic nem húzható rá elsősorban a szerelmi szálakra, bármely emberi kapcsolatban lehetnek olyan tényezők, netán tévedések, érzelmek, amelyek érdekesek és összetettek, de legalábbis elgondolkodtatásra késztethetnek bennünket. Szólj, ha tévedek. :)

2012-11-09 15:34.02

Hát, én ezt a szerelem-dolgot úgy látom, mint két ember menekülése, akik nem ismerik az egyedüllét fogalmát.
Amúgy vicces, hogy az emberek általában arról beszélnek, hogy a szerelem mennyire önzetlen, odaadó dolog, pedig ennél önzőbb dolog nem is létezik."
(Mielőtt felkel a nap)

2012-11-09 15:06.36

Kedves Bambi!
"A bőr, amelyben élek"
"Az élet nélkülem"
"Száll a kakukk fészkére"
"Út a vadonba"
És még sok-sok filmet fel tudnék sorolni. Egyébként nem tudom mi köze lehet az emberi és párkapcsolatoknak egy filmes fórumhoz és egyáltalán magukhoz a filmekhez...
Mint ahogy az idézeteknek, a mit hallgatsz most valamint a rockzenei fórumoknak sem tudom igazán. Ezen el kell gondolkodnom.
De köszi, hogy felhívtad rá a figyelmem. :)

2012-11-09 10:49.20

Az igazság az, hogy amióta az ember öntudatára ébredt és gondolkodik (nem ösztönösen cselekszik), folyton hülye elméleteket gyárt, amitől persze nem boldog. Próbáljuk megmagyarázni a bennünk zajló folyamatokat, de igazából nem jutunk semmire. (mint tettem én is)
Hát nem lenne bölcsebb hallgatnunk és helyette csendben kifelé figyelni, a legjobb érzésünk szerint ösztönösen jól, természetesen cselekednünk? Elfogadni a jó és szép dolgokat, és megpróbálni egy kicsit lejjebb adni egónk néha valóban irreális elvárásaiból? Lenti fórumindítóm ellenére hiszek benne, hogy létezik boldog párkapcsolat, ha mindkét fél ezt szeretné és felismerik a hibákat. :-)

Hasznos idézetek,amitől több lehetsz....

2012-11-08 22:37.58

"Cipelni magunkkal haragunkat olyan, mintha izzó parazsat kapnánk fel, hogy valakihez hozzávágjuk. Csupán magunkat égetjük meg vele."

Mit hallgatsz most?

2012-11-08 22:07.40

http://www.youtube.com/watch?v=fzWt6ZnVkYU

Emberi kapcsolatok/Párkapcsolat

2012-11-08 21:15.25

És igazad van, az emberi élet valóban erre épül. Nélküle nem lennénk igazán emberek. :) Csak az ember időnként könnyen belegabalyodik az érzelmek hálójába...

2012-11-08 20:58.19

Köszi. :) Valóban nem egyszerű téma. A szeretet pedig érezned kell. Nem elég, ha mondják Neked. A tettekben nyilvánul meg elsősorban, apró gesztusokban stb. Így Te hiába szeretsz és próbálsz megfelelni, ha úgy érzed hiábavaló és túl sok forog már kockán.

2012-11-08 20:42.31

Bonyolult emberi kapcsolatok és játszmák. Mindannyian ismerjük. De miért is vágyunk egymás társaságára annyira? Hogy megszüntessük a bennünk lévő magányt? Talán nem lennénk elég jó társaság pusztán Önmagunk számára? ;-) Talán, ha hermafroditák lennénk?? ;-) (elnézést kérek az érintettektől ezért a poénért) Szeretetre vágyunk és elfogadásra. Hogy olyannak fogadjanak el amilyenek vagyunk. De ennek az éremnek is két oldala van. Amit elvárunk, azt nyújtani is tudnunk kell. Ha elmúlik az egymás iránti tisztelet és szeretet, akkor a legszenvedélyesebb szerelem is lehet maga a Pokol. Manipulálni kezdünk, játszmákat játszunk, ki az erősebb, és közben elfelejtünk szeretni. Nem biztos, hogy a manipuláció bölcs dolog, főleg, ha jól ismerjük a másik fél vágyait/gyengéit és ezzel visszaélünk. Mélyen át kellene gondolnunk, mielőtt ezeket az eszközöket használjuk, mert könnyen célt téveszthetünk vele. És mi magunk lepődünk meg a legjobban, hogy a vágyott dolog, nemhogy közelebb, hanem egyre távolabb kerül. Ideálokat kergetünk és irreális elvárásaink lesznek, amelyeknek nincs ember, aki képes lenne megfelelni. Talán nem is a Földön kellene keresnünk...? :-( Szomorú, hogy az emberi kapcsolatok, főként a párkapcsolatok így futnak zátonyra. Pedig minden problémában ott rejlik a megoldás. Csak őszintének kell lennünk Egymáshoz és persze Önmagunkhoz.
Meg akarunk-e mindenáron felelni mások elvárásainak? Egy határon túl, úgy hiszem nincs értelme. Nem adhatod fel az életed, az önbecsülésed egy álomért, vagy egy régen még meglévő, de már nem érezhető fogalomért. Ez pedig a szeretet.

Versek!

2012-11-08 16:01.15

"Kristályos levegő-ár füröszti álom-tested
s felém sodorja lassan, míg átkarolhatom.
Ahogy fenyőfák tartják ágaikkal a csendet,
köd-alakod köré úgy fonódna most karom."

1 2 3 4 5

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk