Egy kis közhellyel élve, aki látta a filmet tudja miért mondom ezt: ez minden idők egyik legjobb akciófilmje, ezzel a megállapítással pedig közel sem vagyok egyedűl, aki csak kicsit is ismeri az akciófilmek világát, az tudja, hogy ez kihagyhatatlan műalkotás.
John Woo összeszedte minden tudását, és etalont tett le az asztalra. Az ázsiai mozikból is emelt át nem egy dolgot, a Rés a pajzson után pedig valami még színvonalasabbat sikerűlt megrendeznie. Az előbb említett filmből "átemelte" az Ál/arcba is John Travoltát, és mellé kapott egy másik nagyágyút is, Nicholas Cage személyében.
A történet központjában egy családapa (nyomozó) áll, akinek egy bérgyilkos elvette a kisfiát. Ezután az FBI ügynöknek életcéljává válik, hogy elkapja a hírhedt maffiavezért, évekig üldözi, míg végül csak elkapja, a bonyodalom azonban csak ezután kezdődik, mivel egy óriási méretű "terrortámadás" megakadályozása érdekében Archer különleges ügynök, egy hasonlóan különleges megbízást kap, hogy vegye át az általa nüansznyira ismert bűnöző helyét a börtönben és derítse ki hol van bomba, mely több millió embert ölne meg szempillantás alatt. Ekkor jön az "arccsere", melyről a film a nevét kapta, és tovább tekeredik a történet, többet nem árúlnék el belőle, mert hogy ismételjem magam, ezt látni kell!
A színészek brillíroznak, láthatóan élvezték, hogy egy akciófilmben is próbára van téve a színészi vénájuk, több különböző szerepben egyszerre kellett helytállniuk, ami teljes mértékben sikerült nekik. Játékuk vérfagyasztóan erős, és átható akárhányszor is nézzük a filmet. A mellékszereplőket is csak dicséret illeti, a feleség szerepben Joan Allen, Sasha, azaz Castor Troy főgonosz egykori szeretője szerepében pedig Gina Gershon volt meggyőző, utóbbi még gyönyörű is. A vágások szintén nagyszerűek, a fényképezés pedig zseniális, a stáb profizmusa megkérdőjelezhetetlen.
És, ami ezek mellett valóban korszakalkotóvá és hivatkozási alappá teszi, az Woo mester hihetetlen megoldásai. Jó és rossz ábrázolása úgy ahogy más nem tudja. Az akciók látványosak, egyediek, olyanok, amikről egyből felismerhető a kínai rendező keze munkája. (Akinek beugrik néha a Tökéletes célpont lassításai, és főszereplők egymással háttal állítása, majd támadása, az nem véletlen, vagy akár az A fegyverek istene is ismerős lehet, bizony Woonak sajátos a látásmódja és messzíről kiszúrható.)
Az akciók pörgősek, és annak ellenére feszített tempójúak, hogy lassítások tarkítják, melyek iszonyatosan feelingesek. A lövöldőzések, ugrálások, verekedések, motorcsónakos üldözés, helikopterek röpködése, börtönből való menekülés és még sok minden, amit kapunk... persze mindet olyan szinten megkomponálva, mint egy szezációs filharmónia koncert.
Csak, hogy 2 jelenetet kiemeljek a kedvenceim közzűl:
1. Cage-ékre törnek a kommandósok a villában, és amikor elkezdődik a "nagy csata" Woo belassít, az Oscar díjas színész félrelöki a gyereket a golyók útjából, majd az anyukája feltesz neki egy fülhallgatót, melyen megszólal egy lágy és érzelmes klasszikus (Somewere over the rainbow), ami eztuán végigkíséri, és elnyomja a fegyverek ropogását, és a gyilkolások mintha a dallamot követnék úgy suhannak egyre előrébb.
2. Még egy pár másodperces eseményt emelnék ki: a végső összecsapás közben Travolta és Cage karaktere ütközés közben kirepülnek a part felé a motorcsónakból, na az ahogy ők a levegőben kapállóznak és Woo által lassított módon suhannak/úsznak a levegőben, több kameraállásban is megcsodálhatóan az több mint művészet, és elismerten a világ egyik legmesteribb képsorai között említendő.
Persze kapunk még a későbbi Mission Impossible 2 rendezőtől galambokat, melyek védjegyei a direktornak, aztán van itt Travolta, mint Jézus, kiscsaj, aki nem találja önmagát, összekovácsolódó család és testvéri szeretet gengszet módra, mindezeket drámai párbeszédek és érzelmek hatják át, ami a forgatóköny sokszínűségét dicséri. A látvány és hatásos érzelmi löketek mellett, a már valamilyen szinten említett zenék és dallamok szenzációsak, a film fő témája bármikor felismerhető és jellegzetes és ez, valamint minden rözej, lövés, robbanás brilliáns hangon jelenik meg, a hengeffektus vágásáért egyébként még egy Oscar jelölés is befigyelt a készítők számára, joggal.
Nem szaporítva tovább a szót, az Ál/arc abba az elit kategóriába tartozik, melyben olyan filmek csücsűlnek a trónon, mint a Terminátor 2 és a Die Hardok...bizony ez egy tökéletes akciófilm, mely hivatkozási alappá vált.
|