Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Harcban a rendszerrel - Mozi+, 23:30 |
Ha ölni kell - Film4, 23:45 |
9 és 1/2 hét - Film Mánia, 23:45 |
Csempészek - RTL Három, 00:15 |
A Védelmező - HBO2, 00:27 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Kubik Anna (68) |
Sarah Polley (46) |
Michelle Forbes (60) |
Znamenák István (59) |
Sam Riley (45) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Kézipoggyász |
Tim Burton |
2007-05-04 21:17.13 |
Halihó! Nem sűrűn írtam még ide, általában csak képeket és vididket nézni ugrok be, de most kivételt tettem.
Shany, nagyon aranyos volt tőled a nevünk fordítása. Nem gondoltam, hogy engem is lefordítasz :) |
2007-05-03 21:33.38 |
Drágáim, sajnos a gépem szarakodik, úgyhogy inkább kikapcsolok. Jó éjt! |
2007-05-03 21:20.47 |
Láttam. Nem baj, ha holnap küldöm a sztorit? |
2007-05-03 21:18.33 |
A What goes aroundban? Csak Scarlett Johansson nem kellene bele. |
2007-05-03 21:15.23 |
Sziasztok csajok!
Mekare, a sorozat ismertetőd nagyon tuti! Nem csak az Odaátos, a többi is. :) |
2007-05-03 08:10.13 |
Hahó csajok!
Shanon, ez a két vidi egyszerűen pííííííííí!!!!! Kész vagyok. Először kicsit Kobibérenc lettem, de elég volt pár másodperc Deanből, és megint elkapott a jensenitis. Este ugye jön mindenki? |
2007-05-02 21:15.46 |
Hello babák! Ma nem jövök, mert iszonyúan fáradt vagyok, leragad a szemem.
Vica, írd meg a mailcímed, és küldöm neked a sztorit egészben :) Mindenkinek puszi! |
2007-05-02 18:29.26 |
Egy hónap múlva…
- Min gondolkodsz? – kérdezte Ivy Jaredet, amikor leült mellé az egyetem folyosóján. A fiú elkalandozott gondolatai azonnal visszatértek, és mosolyogva csókolta meg a lányt. Még mindig sokan bámulták őket lopva, mert nem akarták elhinni, ami történik. A sporttáborban megnyert meccs után a győztes csapatot hatalmas ünnepléssel várták vissza a Cornerbe. Jared nem akart titkolózni egy percig sem, és nem érdekelte senki véleménye. Szerette Ivyt, és azt akarta, hogy mindenki fogadja el a kapcsolatukat a környezetében élők közül. Eleinte nehéz vállalkozásnak indult, de pár közös buli után befogadták a lányt. Csak Shanon nem. Nem tudta megemészteni, hogy a bátyja teljesen megváltozott. Persze azt a világ minden kincséért sem árulta volna el senkinek, hogy valahol mélyen beül ő is más lett. A külvilág felé továbbra is az maradt, aki volt. Csak egyvalaki ismerte igazán… Jared az előadások között az ebédlőbe ment, és hamarosan csatlakozott hozzá Jensen, Mark, Taylor, Ryan, Chad, Meszy és Vica. Amikor Ivy belépett, kedvtelve nézett az egy kupacban ülő fiatalokra, és egyenesen feléjük indult. - Hello, skacok! Mi újság? – mosolygott rájuk. - Shanon a téma, szokás szerint – puszilta meg Jared – Nem tudom, mit csinéljak vele, hogy megbéküljön. Tegnap, amikor beszélni próbáltam vele, hozzám vágott egy vázát. - Van valakinek valami javaslata? – kérdezte Ivy, és jelentőségteljesen Markra nézett. A fiú azonban elfoglalta magát azzal, hogy a villájával turkálta az ételt a tányérjában, és úgy tett, mint aki nem hallotta a kérdést. Senki sem tudta, hogy Shanon és ő együtt vannak, még Jared sem, viszont Ivy elől képtelesnég volt bármit is eltitkolni. Jó barát lévén azonban nem árulta el őket, viszont tudta, hogy tennie kell valamit. Gyűlölte azt látni, hogy két ember, akik szeretik egymást, szenvednek. Már késő délután volt, a folyosókon félhomály uralkodott, hiszen a tél javában tombolt, hamar sötétedett. Shanon volt aznap az utolsó, aki elhagyta a könyvtárat, mert még be kellett fejeznie az egyetemi újság következő számát. Hatalmasat ásított, és morogva próbálta bezárni az ajtót, ami nem is bizonyult olyan könnyű feladatnak, lévén hogy az egyik keze tele volt könyvekkel. Szokásos magabiztosságával lépkedett végig az aulán, ami teljesen kihaltnak bizonyult. Ilyenkor a színjátszó kör tagjain, az iskolaújságosokon, és esetleg a focicsapat tagjain kívül nemigen tartózkodott más az épületben. Shanon Markra gondolt, és arra, hogy már három napja szinte alig látták egymást. Mivel az újságnak két nap múlva meg kellett jelennie, és ő magára vállalta a szerkesztést, most minden szabad percét a cikkek átnézésével töltötte, Mark meg egy újabb meccsre készült a csapattal. Legutóbbi együtt töltött éjszakájuk járt a fejében. Abban a pillanatban mintha lépéseket hallott volna maga mögött. Megtorpant és hátranézett, de a folyosó változatlanul üres volt. Egy ideig mozdulatlanul figyelt, aztán megdorgálta saját magát, és tovább indult. Három lépés után azonban újra megállt, és megfordult. - „Mint egy elfuserált tinihorror. Ugyan már, Shanon Padalecki!” – szidta magát. A következő másodpercekben azonban kis híján szívrohamot kapott, amikor valaki hátulról elkapta a derekát, egyik kezét a szájára szorította, és berángatta a mosdóba. Shanon kezéből kiestek a könyvek, harapott, rúgott, csikart, próbált szabadulni, de nem sikerült. A helység üres volt, félhomályos, és a lány csak azt érezte, hogy az a valaki a falhoz nyomja, és mohó kezek siklottak be a pulóvere alá. Ahogy megérezte a jól ismert illatot, már esze ágában sem volt tiltakozni. - Mark… - suttogta, és érezte, hogy elönti a forróság. A fiú máris csókolta, forrón, követelőn, ő pedig türelmetlenül gombolta ki Mark nadrágját, és a keze azonnal rátalált a legérzékenyebb pontjára. Közben a fiú megszabadította Shanont a fölöslegessé vált nadrágtól és bugyitól, majd az ölébe kapta. Erőszakos volt, vad, de most egyiküknek sem volt szüksége gyengéd szavakra, csak csillapítani akarták azt a mindent elemésztő vágyat, ami elborította őket. A lány úgy érezte, menten elolvad, és a testében szétáramló szenvedély most még erőteljesebb volt, mint azelőtt bármikor. - Hiányoztál – suttogta Mark levegőért kapkodva. - Te is hiányoztál nekem. De úgy tűnik, mindkettőnknek jót tett ez a kis megvonás… - kacérkodott Shanon mosolyogva, és szorosan magához ölelte a fiút. Pár perc múlva már rendbe is hozták magukat, mintha nem is történt volna semmi. Mark azonban a folyosón még egyszer magához vonta a lányt. - Indulnunk kell. Bárki lehet még az épületben – ellenkezett Shanon. - Csak még egy icipici csókot, és már megyek is… Az icipici csók kissé hosszúra sikerült, és ijedten ugrottak szét, amikor egy felháborodott hangot hallottak. - Shanon Padalecki!!! – kiabálta Babs, és az arcára leírhatatlan döbbenet ült ki. - Azt hiszem, tényleg jobb lesz, ha most megyek – mormolta Mark – Átmehetek este? - Majd meglátjuk – válaszolta Shanon sokat sejtetően, majd nagy levegőt vett, és szigorú arckifejezéssel fordult a barátnője felé, aki egészen addig nem szólt egy szót sem, amíg Mark el nem ment. - Megmagyaráznád, mi volt ez? – nyögte ki végül. - Nincs mit megmagyarázni – mondta Shanon hűvösen, majd elővett egy aprócska tükröt a táskájából, és igazgatni kezdte a sminkjét. - Még hogy nincs mit?! Akkor mi a franc volt ez a csók? Hát komolyan mondom, ez nem lehet igaz! Mindkét Padalecki teljesen megbuggyant. Az még hagyján, hogy Jared és Ivy, de hogy te és ez a kis senkiházi Mark… Atyavilág! – emelte a homlokához a kezét Babs – Nem hittem volna, hogy leereszkedsz ilyen szintre! Magyarázatot kérek, és ne mondd azt, hogy semmi sem történt, mert láttam amit láttam! Mit ne mondjak, bele is pirultam… - Mondtam, hogy nincs miről beszélni – fordult a barátnőjéhez Shanon gyilkos tekintettel. - Ne nézz így rám! Ennyivel tartozol nekem. - Nem tartozom neked semmivel. A barátnőm vagy, de nem vagyok köteles megosztani veled minden titkomat. - Nem? – váltotta fenyegetőre a hangját Babs – Akkor hadd ajánljam figyelmedbe, hogy nagyon sok ismerősöm van, akik ha tudomást szereznek a dologról, nem elégszenek meg ennyivel… - Mondd, Babs, te most fenyegetsz engem? – kérdezte Shanon gúnyosan. - Nem adsz más lehetőséget. - Nos, akkor most jól figyelj rám! Egyetlen lehetőséged van: hallgatsz. Ha bárkinek el mered mondani, mit láttál, az egész iskola előtt hülyét csinálok belőled. És lehet, hogy sok jó barátod van, de tőlem jóval többen félnek. Szóval, ha nem akarod, hogy mindenki rajtad röhögjön, és semmibe vegyen, alaposan átgondolod, kinyitod-e a csipogódat – szedte össze Shanon a holmijait, és elindult kifelé, de az ajtóban még megállt – Ja, és mostantól nincs szükségem a „barátságodra”! - Megbánod te még… - Én a helyedben nagyon is szem előtt tartanám a tényt, hogy csak egy szavamba kerül és tönkreteszlek – fejezte be a mondókáját Shanon, és bájos mosollyal távozott. Babs egy pár percig képtelen volt magához térni. Nem tudta elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet. A legjobb barátnője nemcsak hogy lefeküdt az ellenséggel, de amiatt a nyomorult miatt még a barátságukat is képes volt feladni. Érezte, hogy nem lesz szerencsés nap, már amikor felébredt reggel, de nem gondolta volna, hogy ilyen pocsékul alakul. Ráadásul Dwayne sem hívta fel jó ideje. Igaz, mindössze néhányszor randiztak, de Babs remélte, hogy komolyabbra fordulhat a dolog. Úgy döntött, elmegy a férfihoz, hogy legalább az estéje kellemes lehessen. Amikor leparkolt Dwayne lakása előtt, még magában dudorászva készült kiszállni a kocsiból. Hamarosan azonban arcára fagyott a mosoly. A férfi az ajtó előtt állt, de nem egyedül, egy szőke cicababával, meglehetősen egyértelmű helyzetben. Elmélyülten csókolták egymást, és amint a nő elindult a parkoló felé, Dwayne huncutul kacsintott utána. Babs úgy érezte, itt a vég. Nem tudott, és nem is akart gondolkodni, csak beindította a kocsit, és elhajtott. Maga sem tudta, hová menjen, végül a legközelebbi bárban kötött ki. Leült a pulthoz, rendelt egy erős italt, és éppen elrévedve bámult maga elé, amikor ismerős hang szólalt meg mellette. - Micsoda egy pocsék nap ez a mai! - Bármi történt is veled, Jensen Ackles, nálam rosszabb hangulatban nem lehetsz – vonta meg a vállát a lány, és megfordult. - Egyedül nem poén búslakodni. Mit szólnál, ha együtt sajnálnánk magunkat? Meghívnálak még egy italra… - Tudod mit, egye fene… Ennyi pofára esés után már nem nagy dolog, ha egy Acklesszel látnak együtt. - Hohó, hát nem félsz a Padaleckik bosszújától? - A Padaleckik bekaphatják! – emelte fel a poharát Babs – Egy itallal mínuszban vagy hozzám képest, úgyhogy jó lesz sietned, ha be akarsz hozni… |
2007-05-02 18:28.34 |
Mark a bárpulthoz ült, és komolyan nem tudta, mit gondoljon. Csak nézegette a poharát elrévedve, és egyre jobban kételkedett abban, hogy helyesen cselekedett-e, amikor annyira figyelembe vette Jared szavait, és nekiesett Shanonnak.
- Nagy baj van, ugye? – kérdezte Ivy, amikor odaült mellé. - Azt hiszem, igen. Alaposan beolvastam Shanonnak, tisztára hülye vagyok… - És hol van most? - Visszament a táborba. Nem volt a legjobb lelkiállapotban. - Mark, el kellene végre döntened, hogy bízol-e benne, vagy sem. Ez már csak rajtad áll – mondta bölcsen Ivy. - Szeretem őt… - Akkor meg miért vagy még mindig itt? Mark gyors léptekkel rohant végig az utcán, egyenesen a tábor felé. Még nem tudta, mit fog tenni, de tisztában volt vele, hogy a következő órák sok jövőbeni eseményt el fognak dönteni. Amikor megállt az ajtó előtt, össze kellett szednie minden bátorságát, hogy be merjen lépni. Shanon háttal ült az ajtónak és annyira elmerült a gondolataiban, hogy nem hallotta meg a fiút. Mark lassan a lány mögé lépett, de sokáig csak csendben figyelte őt. Hallotta, hogy akadozva veszi a levegőt, és biztos volt abban, hogy még mindig sír. A vékony pántos top látni engedte a vállait, kecses nyakát, és Mark szinte kényszert érzett, hogy megérintse. Shanon minden egyes idegszála megborzongott, amikor érezte a simogató kezeket és a gyengéd ajakakat a gerince vonalán. - Ne haragudj – hallotta a bársonyos férfihangot a háta mögül, és érezte, ahogy Mark átölelte a derekát, de nem szólt semmit. A fiú végül elengedte, és leült mellé. - A szívemre kellett volna hallgatnom, nem pedig másra. Tudom, hogy most mindent elrontottam, de ha elfogadsz… szeretnék a… barátod lenni. A lány letörölte a könnyeit, és Markra nézett. Tekintete összefonódott a csillogó szempárral, és rájött, hogy egyszerűen nem tud rá haragudni. Túlságosan is mély érzéseket táplál iránta. - Nem akarom, hogy a barátom légy… - kezdte, mire a fiú arcán csalódottság suhant át – Mark, szeretném, ha… több lennél, mint egy barát. Shanon szíve gyorsabban kezdett dobogni, amikor a fiú keze a tarkójára siklott. Csak néztek egymás szemébe, mélyen, bátortalanul, gyengéden. Mark nagyon óvatosan csókolta meg a lányt. Csak akkor lett bátrabb, amikor Shanon a hajába túrt, és szenvedélyesen viszonozta a csókot. A lány izgatottan ült Mark ölébe, ő pedig egyre szorosabban ölelte magához. Érzékien simogatta végig Shanon derekát, hátát, majd a kebleit. Lassan levette róla a topot, és vágyakozva ismerkedett meg a lány testének minden egyes felfedett centiméterével. Shanon is kigombolta a fiú ingét, a kezei kutatóan csúsztak be alá. Élvezettel simogatta az izmos mellkast, apró csókjai pedig egyre jobban felkorbácsolták Mark vágyait. Érezni akarták egymást, teljesen, mélyen, igazán. Fiú felemelte Shanont, és az ágyra fektette. Órákig csak simogatták és csókolták egymást, nem bírtak betelni a másik testével. Mark izgató csókokat lehelt a lány lábfejére, bokájára, és egyre feljebb haladt, majd levette róla a rövidnadrágot. - Gyönyörű vagy – suttogta, amikor a lány fölé hajolt. Egyetlen gyors mozdulattal kikapcsolta a melltartó csatját, hogy utána a földre dobja a fölöslegessé vált ruhadarabot, és szabadon érintse Shanon melleit. Hamarosan minden ruhadarab lekerült róluk. Lehulltak a gátlások, nem tudtak tovább ellenállni a gyönyörnek, amit egymásnak okoztak. Mark ajkai egyre rejtettebb területekre vándoroltak, soha nem érzett kéjt okozva ezzel a lánynak. - Mark… - suttogta Shanon a fiú nevét, és szinte beleszédült abba, amit átélt. A párnába markolt, mert úgy érezte, másodperceken belül felemelkedik. A fiú föléje hajolt, és egy újabb szenvedélyes csókban forrtak össze, miközben Shanon keze is felfedezőútra indult. Mark hangosan felnyögött, amikor a lány a legérzékenyebb pontjain érintette. Ne hitte el, hogy valaha is ennyire közel érezheti magához a lányt, most mégis itt volt, becézgette őt, szemei vágyakozva csillogtak, teste pedig kész volt magába fogadni Markot. Pár perc múlva kezüket összekulcsolva adták át magukat a legteljesebb érzésnek, ami valaha is létezett. Shanon megszorította a fiú ujjait, és pár pillanatig levegő után kapkodott. Mark megpuszilta a homlokát, majd ajkaival becézgette az arcát. Amikor a fiú mozogni kezdett, végtelen gyönyör hullámzott végig minden porcikájukon. Szinte már gyötrő lassúsággal közeledtek a csúcshoz, de Mark akarta így. Szeretett volna minél nagyobb örömöt szerezni a lánynak, akit mindennél jobban szeretett. Shanon azt hitte, nem bírja tovább. A robbanásszerű érzés minden apró sejtjén úrrá lett, de nem akart felsikoltani. Mark vállába harapott, a fiú pedig az ő hajába fúrta az arcát, és pár perc bódult remegés után mindketten ernyedten hanyatlottak az ágyra. Csak nézték egymást, nem szóltak egy szót sem, pillantásuk mindent elárult. Még sötét volt a szobában, amikor Shanon felébredt. Ujjaival megcirógatta a mellette fekvő fiú vállát, aztán közelebb hajolt hozzá, és megcsókolta. Ábrándozva nézte, ahogy Mark lassan kinyitja a szemeit, és vadító mosolyra húzza kívánatos ajkait. - Jó reggelt, kiscicám – mormogta álomittas hangon. - Jó reggelt – válaszolta a lány halkan, és megsimogatta Mark arcát. Egy gyengés csiklandozást kapott cserébe, amitől nevetve a másik oldalára fordult. Hamarosan érezte a forró ajkakat, ahogy egyre lejjebb vándoroltak a hátán, és hangosan felsóhajtott. - Mark… kívánlak – suttogta. Hihetetlen izgalom lett úrrá rajta, amikor a fiú nem engedte, hogy a hátára forduljon, hanem lábával szétfeszítve Shanon combjait hátulról beléhatolt. Mámorítóan izgató volt ez a testhelyzet, így csak még mélyebben érezte Markot. A fiú a vállát és a nyaka ívét csókolta, ő pedig időről időre a párnába temette az arcát, ezzel fojtva el a kéj feltörő hangjait. Hamarosan a felkelő nap első sugarai besütöttek az ablakon, de Mark még mindig nem engedte, hogy vége legyen, mint ahogy a lány sem. Újra és újra felkorbácsolták egymás érzékeit, hogy aztán az utolsó pillanatban visszafogják magukat. Halk sóhaj tört fel Shanonból, és hirtelen úgy tűnt, mintha egy végtelen folyosó nyílt volna meg előtte. Örvénylő, hullámzó folyosó, színek kavalkádjával, és ő egyre messzebb repült benne, míg a gyönyör el nem árasztott mindent. A fiú gyengéden a nyakába harapott, mindkettőjük teste megfeszült… Shanon percekig nem tudott megmozdulni. Mark is hasonlóképpen érezhetett, mert ő is nagyon nyugton volt, és a lány nem is akarta, mert mindennél jobb volt a karjaiban pihenni. Nehéz volt felkelni, és úgy tenni, mintha mi sem történt volna, de ezt a szavak nélkül elmondott egyezséget egyiken sem akarták megszegni. Legalábbis egyelőre nem… |
2007-05-02 18:27.42 |
Shanon a szurkolócsapat próbája után egész nap a városban lófrált, járva az üzleteket. A nézelődés és a vásárlás mindig megnyugtatta. Most valahogy nem volt hangulata a többiekkel lenni, magányra vágyott. Miközben egyik divatszalonból a másikba ment, volt ideje elgondolkodni. Az érzelmein olyan hatalmas csomó virított, amit kibogozni nem kis feladatnak bizonyult. Nem tudta hová tenni Mark iránti érzéseit, és Jared árulása is megviselte.
Jól bevásárolt, már sötétedett, amikor visszament a táborba. Mindenhol csend honolt, ami azt jelentette, hogy valószínűleg mindenki a szomszédos kis bárban lebzsel. Ő is gyorsan átöltözött és átment oda. Ahogy belépett, és körülnézett, szinte az egész helységben csak Cornereseket látott. Leült a pulthoz, de csak üdítőt rendelt, mert még túl élénken élt benne a másnapos fejfájás emléke. - Egy kólát kérek – hallotta, amint a jól ismert hang mellette odaszólt a pultosnak. - Mark, nálad is macskajaj van? – kérdezte nevetve, de válaszul csak egy barátságtalan tekintetet kapott, és a fiú otthagyta. Shanonnak amúgy sem volt karikás jókedve, az pedig, hogy Mark így bánt vele, csak olaj volt a tűzre. Egy pillanatra elkapta a sírógörcs, de megemberelte magát, és elhatározta, hogy kideríti, mi folyik itt. - Elárulnád, hogy most mi van? – lépett oda a fiúhoz, aki rá se nézett. - Ne add itt az ártatlant, Shanon! Nem kell, hogy jópofizz velem, a látszólagos barátságodra pedig nem vagyok rászorulva. - De hát… Mark felugrott, megragadta a lány karját, és maga után húzva meg sem állt az utcáig. - Nekem nem kell hazudnod, Shanon Padalecki! Tudom, hogy csak játszadozol velem, hogy ott versz át, ahol csak lehet, de én nem fogom ezt hagyni! - Mondd, miről beszélsz? – ámult el a lány. - Arról, hogy teljesen madárnak nézel! Nem tudom, mennyi igazság van abban, amit valamelyik este elmondtál nekem magadról, de már nem is érdekel. Te mondtad, hogy attól, hogy egy szobában alszunk, nem változott semmi közöttünk. Akkor elmesélnéd nekem, hogy most miért akarsz nagy hirtelen velem lenni? - Mert… - Ne, majd én! Most, hogy a bátyád nem foglalkozik veled, mint ahogy senki sem az egész táborból, keresned kellett egy balekot, amit magad mellé tudsz állítani! Beismerem, egy ideig sikerült is. De ennyi volt, köszönöm, nem kérek belőled többet. - Beszéltél Jareddel és ellenem uszított, ugye? – kérdezte Shanon dühösen. - Csak kicsit felnyitotta a szemem, hogy tisztán lássak veled kapcsolatban. Rádöbbentett, hogy nem változhatsz meg egyik napról a másikra. - Akkor hadd kérdezzek valamit: a bátyám megjavulhat hirtelen, de nálam ez olyan lehetetlen? Tudod mit, igazad van, nincs rád szükségem! – kiabálta a lány, majd a sírás szélére kerülve halkan folytatta tovább – Azt hittem, a barátom lehetsz, és elmondtam neked az igazságot. Már tudom, hogy hiba volt. Te is csak olyan vagy, mint a többiek, megmártjátok a tőrt a szívemben. De a legrosszabb, hogy úgy érzem, te még meg is forgattad! Mark nem mondott semmit, csak karba tett kézzel állt, a lány pedig szomorúan elindult kifelé. Hamarosan azonban még visszafordult. - Minden, amit mondtam vagy tettem az utóbbi napokban, igaz volt. De már nem érdekel, hogy hiszel-e nekem! Szomorúan sétált vissza a házba, majd a szobájukba érve az ágyra vetette magát, és zokogni kezdett. Arra gondolt, eddigi élete során talán soha nem sírt ennyit, mint az utóbbi pár napban. Lezuhanyozott, az ebédlőben készített magának egy csésze forró teát, és visszatérve a szobába az ablak mellé telepedett, kifelé bámult a teliholdas éjszakába. |
2007-05-02 18:27.06 |
A későn kelők egy csoportja az ebédlőben ücsörgött és reggelizett. Lassan kiürült a helység, csak Ivy és Jared voltak ott nagy egyetértésben, amikor Shanon és Mark befutottak.
- Jó reggelt! – köszönt Jared mosolyogva, de a húgától csak egy megvető fintort kapott válaszul. Miután leültek az asztalhoz, a lány úgy tett, mintha ott se lenne a bátyja és Ivy. Gyorsan megette a tálkájából a müzlit, aztán felállt, és szó nélkül kiment. - Érezhetően enged a fagyos levegő – jegyezte meg Ivy. - Hát, nem semmi, ahogy viselkedik a húgocskám. - Beszélnetek kellene – javasolta Mark – Azt hiszem, szüksége lenne rá. - Nézd, haver, én nagyon sokszor próbáltam szót érteni vele, de amikor haragszik olyan, mint egy kígyó, amint a közelébe merészkedsz, megmar – csóválta a fejét Jared. - Hiába a testvéred, mégsem ismered eléggé. Olyan dolgokat mondott el nemrég, amiktől már teljesen máshogy látom őt. - Mi? Hogy Shanon kitárja a lelke legrejtettebb zugait? Na ne röhögtess! Se nekem, de még a legjobb barátnőjének sem mondana el olyasmit, ami sebezhetővé tenné. Vedd észre, ez csak az egyik jól bevált csele, amivel maga mellé tudja állítani az embereket! A húgom még senkivel, de talán még önmagával sem volt soha teljesen őszinte. Miért pont veled kezdené? – nevetett Jared. Bár úgy tűnt, de a mondataiban nem volt rosszindulat, ő csupán ismerte a testvérét. Amióta együtt volt Ivyval, Jared egészen megváltozott, kerülte az intrikát, mindenkivel igyekezett kedvesen bánni, persze azért a tekintély megőrzésének keretein belül. Jensennel egyenesen haverok lettek, nem különben Markkal. - Komolyan szeretném elhinni, amit mondasz, de nem megy! Lehet, hogy úgy látszott, Shanon megnyílt neked, de jobb lesz, ha egyetlen szavában sem bízol meg. Miután egyedül maradt, Mark elgondolkodva kortyolgatta a teáját. A nap további része se telt számára a legrózsásabb hangulatban. Az edzés alatt egy kicsit sikerült kivernie a fejéből Shanont, a játék elfeledtetett vele mindent gondot, ami a lány miatt gyötörte. Ebédnél aztán megint kelletlenül kapirgált a tányérjában. Azt sem vette észre, hogy Ivy leült mellé. - A merengésed tárgya Shanon Padalecki, ha jól sejtem – mondta halkan a lány. Mark nemet intett a fejével, de láthatóan zavarba jött. - Elcsavarta a fejedet, igaz? – mosolyodott el Ivy – Nem kellene olyan komolyan venned, amit Jared mondott reggel. - Tudom, de be kell látnom, igaza lehet. Shanon az utóbbi napokban megmutatta egy másik arcát, amire azt hittem, hogy az igazi, most viszont elbizonytalanodtam. Az a lány szemrebbenés nélkül át tud verni akárkit. - És mi van akkor, ha tévedsz. Sőt, ha mindenki téved vele kapcsolatban. Még ne ítéld el! - Csak azt tudnám, miért véded? Semmi jót nem tett még veled, most meg olybá tűnik, hogy mellette állsz. - Mert hiszek abban, hogy az ember képes megváltozni! Nézz csak Jaredre, rá se lehet ismerni. Pedig ő is ugyanolyan volt, talán még rosszabb is, mint a húga. Csak legyél önmagad, mint mindig, és próbálj meg hatni Shanonra. Meglásd, sikerülni fog, téged egyszerűen nem lehet nem szeretni, Mark! – biztatta kedvenc barátját Ivy. - Nem is tudom… - mondta a fiú bizonytalanul, de ő is elmosolyodott. Ettől a mosolytól pedig még a legkeményebb jégszív is felolvadt volna. |
2007-05-02 18:26.24 |
Halihó lányok!
Ivy, tegnap ígértem a sztori folytatását, most pótolom. Shanon bekeményít, úgyhogy reszkessen mindenki! Babs, tőled előre is elnézést kérek, mert tudom, nem szeretsz gonosz lenni, de a történet így kívánta. Ígérem, legközelebb olyan tündérke karakter leszel, mint amilyen valójában vagy :) |
2007-05-01 23:18.22 |
Akkor is én oltom a villanyt! :) |
2007-05-01 23:17.38 |
Villanyoltás!!!!!!! |
2007-05-01 23:15.46 |
Szép álmokat mindenkinek! |
2007-05-01 23:12.03 |
Telepátia... |
2007-05-01 23:11.31 |
Kezdesz megijeszteni... |
2007-05-01 23:07.50 |
Jó éjt mindenkinek! |
2007-05-01 23:06.40 |
Ezt-azt? Jó hosszú és velős gondolkodás lesz, ha jól sejtem. Okosodj csak drága, aztán gyere vissza, várunk. |
2007-05-01 23:04.39 |
????????? |
2007-05-01 23:04.24 |
Magyar má' nem is jó? Te telhetetlen! |
2007-05-01 23:03.31 |
Mi lenne, ha kimonóban lennénk koszorús lányok? Vicces lenne, ahogy tipegnénk. |
2007-05-01 23:01.37 |
A boldog házasság 72 alapszabálya... Úgy tudom, Japánban ez tényleg létezik! |
2007-05-01 23:00.56 |
De ugye nem kell felvenni rózsaszín tütüt? |
2007-05-01 22:57.54 |
Az biztos, hogy sokkal természetesebb. És hát ugye ez a francia nyelv... :) |
2007-05-01 22:55.12 |
Karra mi? :) |
2007-05-01 22:54.48 |
Ő nem kiemelkedő szépség? Akkor ki az? |
2007-05-01 22:53.07 |
Írtam, de majd holnap másolom be. |
2007-05-01 22:51.11 |
Hogy Shanonnak is kedvezzünk:
[link] |
2007-05-01 22:46.51 |
Ne tartsd magadban! Ajánlom a Dühöngőt. |