Kábítószer, korrupció, üzleti érdekek, hatalmi harcok: kegyetlen és könyörtelen az élet az alvilág irányította Harlem-ben. Frank Lucas csupán egy sofőr, aki azonban drogbáró főnöke halála után jogot formál magának arra, hogy átvegye a helyét. Vietnam-i kapcsolatának köszönhetően tetemes mennyiségű, minőségi anyagot hozat Amerikába. A hótiszta, 100 %-os cucc gyorsan terjed a fogyasztók között, lesöpörve a higított drogokat, meggazdagítva ezzel az újdonsült narkókirályt, ami persze többeknek szúrja a szemét. Miközben Lucas egyre növekvő birodalmát építgeti, Ritchie Roberts ügyészségi nyomozó elszántan, de nem engedve a korrupció csábításának, dolgozik azon, hogy megtisztítsa az utcákat, és rács mögé juttassa a nagyhalat.
Egy remek író által megalkotott forgatókönyv, gondolhatnánk, azonban a film történetét - sajnos - maga az élet írta. Ridley Scott remekül kidolgozott, sallangmentes, minden finomítást nélkülöző, fájóan reális keretbe helyezte az alvilágot bemutató életképet.
Denzel Washington fenomenális, tehetségében eddig sem kellett kételkednem, mégis mellbevágott, hogy ennyire hitelesen formálja meg a könyörtelen gengsztert. (Különösen ebben a jelenetben: Szemrebbenés nélkül, közvetlen közelről, többek szeme láttára, fényes nappal lő agyon egy embert.) Russel Crowe is tökéletes választás volt a magánéleti gondokkal küzdő, rendíthetetlenül tisztességes és becsületes zsaru szerepére.
Összegezve tehát: Ridley Scott valós történeten alapuló filmje egy kidolgozott jellemábrázolással és zseniális színészi játékkal fűszerezett, tökéletesen felépített alkotás.

Szeress, ha tudsz! (1998) - Vélemények

2008-05-05 07:52.26

„A szerelemről beszélni olyan, mint építészetre táncolni.” … Vagyis lehetetlen, akárcsak ezen film értékét és szépségét a legtalálóbb szavakkal kifejezni. Ennek ellenére megpróbálom.
A romantikus műfaj eme gyöngyszeme minden giccstől és sablontól mentes, ami sajnos – néhány ritka kivételtől eltekintve – egyébként gyakori.
Willard Carrol a szerelem és a szeretet palettájáról, ezen érzések árnyalatait megfestve meséli el különálló történetekben 5 nő és 6 férfi életének fontos, meghatározó epizódjait, amelyek, mint kicsiny képek, a rendező varázslatának és a remek színészek sokszínű tehetségének köszönhetően végül egyetlen csodaszép festménnyé válnak. A néző saját életének részleteire ismerhet rá bennük, ezáltal szívéhez közelállónak érezheti.
A szerelemről – és hasonlóképp erről a filmről – nincs értelme beszélni. A szerelmet átélni kell, hogy tudjuk, mit jelent igazából, a filmtörténet eme ékkövét pedig érdemes időről időre újra megnézni, hogy lássuk: az igaz szerelem örökké tart, nem ismer akadályt, legyőzi az újabb csalódástól félők zárkózottságát, és a szeretet erejével segít ráébredni arra, hogy nem engedhetjük elveszni szívünk boldogságát.

88 perc - Vélemények

2008-05-05 07:51.23

Az emberölésért elítélt Jon Forster kivégzésére várva újabb gyilkosság történik, ami többekben gyanút ébreszt: Lehetséges, hogy nem a valódi tettest kapták el? Ha így van, akkor ki hibázott? Miközben Jack Gramm pszichiáter azután kutat, mi lehet az ügy hátterében, rejtélyes telefonhívást kap, mely arra figyelmezteti, hogy 88 perc múlva meghal …
Ez a krimi, noha nem csapta ki nálam a biztosítékot, érzékeltette a benne rejlő feszültséget: az időről időre újra megcsörrenő telefon apró áramütésként figyelmeztet arra, hogy az idő rohamosan fogy (tik-tak, tik-tak …)
A film nézése közben olyan érzésem volt, mintha a történetet, mint egy kirakós lefordított darabjait szórnák elém, ami aztán fokozatosa, lépésről lépésre áll össze.
Nem mondhatnám, hogy meglepő fordulatot hozott a végkifejlet, ilyen szempontból átlagos kriminek számít, viszont Al Pacino játéka számomra sokat hozzátett, kiemelve a történet hátterében húzódó, az általa megformált karakter személyes érintettségét, azt a terhet, amit húga halála miatt magában hordoz.

Papírsárkányok - Vélemények

2008-04-29 07:50.00

A film a társadalmi különbségeket, a megfelelni vágyást mutatja be Amir Hassan-hoz fűződő őszinte, igaz barátságán valamint apjával való kapcsolatán keresztül. Emellett bepillantást enged Afganisztán kultúrájába, a mindennapok törvényeibe. Már a főcím is magával ragadott: a jellegzetes zenei világ és a jellemző motívumokból kirajzolódó betűk.
A visszahúzódó, csendes természetű, apja elvárásainak megfelelni képtelen Amir és a családját szolgáló Ali fia: Hassan (akit ifjú kora ellenére meglepően bölcs gondolkodású, tiszta lelkű, önzetlen gyereknek ismerhetünk meg) barátságát egy szörnyű esemény árnyékolja be. Amir - miután a döbbentettől és félelemtől bénultan tanúja volt Hassan megverésének és szexuális bántalmazásának - szégyenében és elkeseredett dühében eltaszítja őt magától. Afganisztán '79-es szovjet megszállásakor Amir apjának nyíltan vállalt kommunista-ellenes nézetei miatt menekülni kényszerülnek az országból, Amerikában kezdenek új életet. Amir felnőttként visszatérve meglepő és fájdalmas dolgokkal kénytelen szembesülni.
Az Amir gyerekkorának felidézésekor felszálló papírsárkány látványa elvarázsolt: olyan érzés kerített hatalmába, mintha a hátára venne és vele együtt utaznék a múltba. A film címszereplői ugyanakkor bizonyosfajta jelképként is szolgáltak számomra: a szárnyaló szabadság megtestesítői, amely azonban mint az elvágott papírsárkány, egyik pillanatról a másikra a fellegek közül a porba hullhat.
Szívfájdító, könnyfakasztó jelenetek során és kitűnő színészek tolmácsolásában lehetünk tanúi a kidolgozott jellemrajzoknak. Egyet kiemelnék, ami igazán szíven talált: Amir Hassan-ra dobálja a gyümölcsöket, ezzel provokálva, hogy büntesse (üsse meg vagy dobálja meg) őt, amiért gyáva volt ahhoz, hogy megvédje Hassan-t az őt ért támadástól, Hassan azonban inkább a saját arcába nyomja azt, semhogy bántsa Amir-t.
Eme elgondolkodtató, megrázó és fájdalmasan realista dráma - túlzás nélkül állíthatom - életem eddigi legmeghatározóbb filmélménye, ajánlom mindenkinek. Aki megnézi, nem csupán egy filmet fog látni, hanem magát az ÉLETET.

2008-04-28 08:06.50

A film a társadalmi különbségeket, a megfelelni vágyást mutatja be Amir Hassan-hoz fűződő őzsinte, igaz barátságán valamint apjával való kapcsolatán keresztül. Emellett bepillantást enged Afganisztán kultúrájába, a mindennapok törvényeibe. Már a főcím is magával ragadott: a jellegzetes zenei világ és a jellemző motívumokból kirajzolódó betük.
A visszahúzódó, csendes természetű, apja elvárásainak megfelelni képtelen Amir és a családját szolgáló Ali fia: Hassan (akit ifjú kora ellenére meglepően bölcs goldolkodású, tiszta lelkű, önzetlen gyereknek ismerhetünk meg) barátságát egy szörnyű esemény árnyékolja be. Amir - miután a döbbentettől és félelemtől bénultan tanúja volt Hassan megverésének és szexuális bántalmazásának - szégyenében és elkeseredett dühében eltaszítja őt magától. Afganisztán '79-es szovjet megszállásakor Amir apjának nyíltan vállalt kommunista-ellenes nézetei miatt menekülni kényszerülnek az országból, Amerikában kezdenek új életet. Amir felnőttként visszatérve meglepő és fájdalmas dolgokkal kénytelen szembesülni.
Az Amir gyerekkorának felidézésekor felszálló papírsárkány látványa annyira magával ragadó: olyan érzés kerített hatalmába, mintha a hátára venne és vele együtt utaznék a műltba. A film címszereplői ugyanakkor bizonyosfajta jelképként is szolgáltak számomra: a szárnyaló szabadság megtestesítői, amely azonban mint az elvágott papírsárkány, egyik pillanatról a másikra a fellegek közül a porba hullhat.
Szívfájdító, könnyfakasztó jelenetek során és kitűnő színészek tolmácsolásában lehetünk tanúi a kidolgozott jellemrajzoknak. Egyet kiemelnék, ami igazán szíven talált: Amir Hassan-ra dobálja a gyümölcsöket, ezzel provokálva, hogy bűntesse (üsse meg vagy dobálja meg) őt, amiért gyáva volt ahhoz, hogy megvédje Hassan-t az őt ért támadástól, Hassan azonban inkább a saját arcába nyomja azt, semhogy bántsa Amir-t.
Eme elgondolkodtató, megrázó és fájdalmasan realista dráma - túlzás nélkül állíthatom - életem eddigi legmeghatározóbb filmélménye, ajánlom mindenkinek. Aki megnézi, nem csupán egy filmet fog látni, hanem magát az ÉLETET.

Beszélgetés 4.

2008-04-24 22:11.03

Lassacskán én is elpályázok csicsikálni.

Szia és jó éjt!

2008-04-24 22:09.26

Köszönöm, írok, amint lehet.

Neked is minden szépet és jót kívánok! Vigyázz Magadra!

Jó éjszakát!

2008-04-24 22:05.37

Nekem is volt felriadós álmom, igaz, nem sírtam, de nagyon megijedtem: azt álmodtam, hogy éppen felébredek, és egy T-Rex tolja be a fejét az ablakon. Miután felriadtam, épp úgy feküdtem az ágyamban, mint az álomban.

2008-04-24 22:03.38

Az király lenne! Legközelebb próbálkozok (?), ha lesz rá alkalmam! :D

2008-04-24 21:59.22

Az nem derül ki, a jegyvásárlás nincs benne az álomban, a kalauz meg sosem jön. :)

2008-04-24 21:55.05

A másik, ami visszatérő: vonaton utazok, de az jó!

2008-04-24 21:53.02

Szerencsére, ez már rég volt. Hosszú ideje nem álmodtam ilyet.

2008-04-24 21:48.17

Egy időben nekem is voltak visszatérő elemek, az egyik: hiába próbáltam felállni és elfutni, olyan voltam mint egy lassított felvétel. Nagyon rossz volt!

2008-04-24 21:42.49

Ezt nagyon jól gondolod! :D

elejére ... 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk

Remkat hozzászólásai

Melyik színész jut eszedbe a filmről és fordítva

Sztárlánc

Melyik színész jut eszedbe a filmről és fordítva

Mi a horoszkópod??

Melyik színész jut eszedbe a filmről és fordítva

Beszélgetés 4.

Beszélgetés 2.

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

Amerikai gengszter - Vélemények

Szeress, ha tudsz! (1998) - Vélemények

88 perc - Vélemények

Papírsárkányok - Vélemények

Beszélgetés 4.