Elképesztő ütemben növekszik Kína és India széndioxid-kibocsátása
Kína csak szénerőműből annyit épít évente, mint Nagy-Britannia összesített erőművi kapacitása. Emiatt széndioxid-kibocsátása olyan ütemben nő, ami értelmetlenné teszi a kiotói egyezményt is.
A szennyezőanyag-kibocsátási előrejelzések jó eséllyel alábecsülik a Kínában és Indiában várható kibocsátási növekményt, és ha e két ország az összes, tervbe vett szénerőművet valóban megépíti, az ebből eredő széndioxid-kibocsátási többlet a többszöröse lehet a kiotói egyezmény által előirányzott globális csökkentésnek, áll a Standard & Poor's Londonban közzétett új elemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő becslése szerint a kínai és az indiai gazdaság "CO2-intenzitása", vagyis az egységnyi megtermelt GDP-értékre jutó kibocsátás az amerikai szint többszöröse.
Az elemzéshez fűzött táblázat azt mutatja, hogy ezer dollárnyi GDP-értékhez az Egyesült Államokban hozzávetőleg fél tonna, Kínában több mint három tonna, Indiában csaknem 2 tonna széndioxid-kibocsátás járul. Ezen a mércén egyébként Oroszország a legnagyobb szennyező, több mint 5 tonna/ezer dollárnyi GDP kibocsátási rátával.
Az egy főre jutó széndioxid-kibocsátásban Kína még mindig jóval a fejlett országok mögött jár. A kínai gazdaság fejlődésével azonban ez a mutató is gyorsan emelkedik, és mivel Kínában él a világ lakosságának ötöde, a jövőbeni globális CO2-szennyezés szintjét döntően meghatározza, hogy a fejenkénti kínai kibocsátás milyen szinten stabilizálódik. Ha ez a ráta akár csak meg is közelíti az Egyesült Államok jelenlegi szintjét, a világ többi részének semmilyen erőfeszítése nem lesz elég a széndioxid-kibocsátás növekedésének megfékezéséhez, áll a Standard & Poor's jelentésében.
Az elemzés szerint jóllehet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azzal számol, hogy Kína évente kevesebb mint 30 gigawattal gyarapítja szénerőművi teljesítményét, valójában már 2005-ben 70 gigawattnyi új szénerőművi kapacitás épült az országban; ez csaknem annyi, mint Nagy-Britannia összesített erőművi teljesítménye. Amerikai becslések szerint a kínai szénerőművi teljesítmény-gyarapodási ütem tavaly is megismétlődött, és az idén is hasonló lesz.
Mivel a szén kibocsátási együtthatója jelentősen meghaladja az egyéb fosszilis tüzelőanyagokét, és a kínai ipar energia-felhasználási hatékonysága egyébként is alacsony, mindez máris a fejenkénti kínai szennyezőanyag-kibocsátás meredek emelkedését eredményezte.
A folyamatot erősíti, hogy a kínai háztartásokat - jövedelmük növekedésével - az amerikaiakra jellemző autótulajdonlási láz kezdi hatalmába keríteni, áll a Standard & Poor's új elemzésében.
A kínai és az indiai lakosság vagyonosodásának globális keresleti és környezetszennyezési hatásaira más londoni házak is felhívták már a figyelmet. A Barclays Capital befektetési bankcsoport egy néhány hónappal ezelőtti olajkeresleti előrejelzésében azt írta: a brit Bentley luxusautógyár többet adott el a világ egyik legdrágább autójából, az 1,2 millió dollárba kerülő Mulliner 728-as limuzinból Pekingben, mint bárhol másutt a világon, és Kína 2005-ben 23 600 BMW-t importált, 50 százalékkal többet, mint 2004-ben. A Barclays Capital 300 ezerre becsülte a kínai dollármilliomosok számát. (MTI)
|