Bevallom őszintén egy hónapja olvastam ki a könyvet, és meg kell valljam semmiféleképpen nem tartom irodalmi alkotásnak, inkább csak hatásvadásznak.A könyv annyira bűzlik az erölködéstől, mint nálunk a 7-es busz nyáron. Ellsinek kb annyi fogalma van az anatómiáról, mint nekem.Tehát semmi.A tőmondatokban leírt kínzások engem semmiféleképpen nem borzoltak fel, semmilyen drámaiság, groteszk megjelenítés nem volt.Kb ilyen szinten mozgott: Levágtam a kezét. Az ég kék. A fű zöld....Lerí az alkotásról, hogy szándékosan akarta dúrvára, sőt ő akarta megírni a világ legdúrvább könyvét("csú, most olyan kemény lesz, fáá, ez most elég beteg lesz...fú na ettől fogtok beszarni kedves olvasók"). Sexjelenetek meg essek hanyat, ha nem úgy lettek megírva, hogy Ellis pornófilm nézése közben szorgalmas kisfiúként jegyzetelt. Az egész könyvből hiányzik a háttérinformáció, és teljesen sekélyes és felszínes(könyörgöm nehogy elkezdjen nekem valaki arról mélyfilozófiát írni, hogy persze, hogy felszínes, mert felszínes világban játszódik)...Patrick Bateman személyisége sincs rendesen kiforrva. Azt megértettem volna, hogy ebbe az idióta személytelen yuppie világba őrült volna bele, de mint a könyv leírja, már jóval ezelőtt ilyen volt. Hogy miért? Nem derül ki . A lemezkritikák fogalmam sincs hogy kerültek bele a könyvbe, de Patrick etesse meg velem a pöcsömet ha már ezeket a kritikákat jóval a regény előtt megírta, csak nem talált semmilyen sajtó- vagy más egyébb orgánumot, hogy megjelentesse. Inkább belerakta, hátha a márkanevek olvasásába beleunó olvasó kizökken a történetből. Apropó, márkanevek, sztem a könyv vastaságát ezeknek a felsorolása teszi ki, amitől totál monoton és unalmassá válik. Az a baj, hogy a könyv túl sokszor ismétel helyzeteket, amitől unalassá válik, azt is megérteném, ha ez lett volna a cél, ugyanis PAtrick unalmas életét mutatja be, de egy profi író egy dolgot százféleképpen tud megközelíteni úgy, hogy az teljesen ugyanaz maradjon. Ellis nem tudta. Kb ilyen az egész: másolás, beillesztés.Társadalomkritika elmaradt, legalábbis számomra semmit nem mondott a könyv, mert sajnos háttérinformáció híján ( 'j' ugye) a könyv elbújhat a valós 80-as évek yuppie-világa mögött.Azt is mondhatnám, hogy kispájás hozzá. Árulás, intrika, hátba szúrás, aljaskodás,lealacsonyodás, megalázkodás, a multicégek rabszolgahajcsár módján törénő kínzásai. Ebből semmit nem mutat a könyv, amiről igazából szólnia kéne, őszintén szólva Ellis lusta volt utánajárni sőt szart is rá, gondolta: "inkább brutális lesz, az majd elviszi a hátán az egészet..." majd hátradőlt a székében. Sokan ha már meghallják, hogy botránykönyv, meg valamit fikáz az már csak jó lehet. De nem. Élvezettel kezdtem el olvasni, de miután kezdtem átlátni, az egészet, úgy vált számomra érdektelenné. Biztos, hogy nem fogom mégegyszer kiolvasni, mert annyira nem éri meg. Stílusa, nyelvezete semmitmondó. Oda való ahova a Da Vinci kód. Az ágyam lábához támasznak. |