Én tegnap néztem meg a filmet (a felénél elaludtam).
Eddig mind a nyolc részt láttam, s mikor először hallottam, hogy Halloween-remake directed by Rob Zombie, én is pozitívan álltam a dologhoz. Csak az 1000 koporsó háza RZ-filmet láttam eddig, és gondoltam, akkori elsőfilmesként az nem volt rossz eresztés, meg hát megígérte, hogy a remake-kel odabasz majd, meg nagyon tiszteli John Carpenter eredetijét.
Ehhez képest sztem elég lényeges dolgokat változtatott meg a 2007-es filmben, olyanokat, amiért az 1978-as darabot tisztelni lehet, mellesleg én a kis Michael-t is másképp képzeltem el (talán nem csak én).

Ráadásul logikátlan, erőltetett jelenetek is helyet kapnak az új filmben (pl.>>>a két részeg "motorosnak" miért pont Michael szobájában kell megerőszakítani a dilis csajt?).

Még ha ezeket a változtatásokat és erőltetett részeket el is nézném, nekem akkor is hibádzik valami ebben a filmben.

Hogy valami jót is írjak: Malcolm MacDowell-t nagyon eltalálták Dr. Loomis szerepére, hanglejtése és kisugárzása is kisértetiesen emlékeztet Donald Pleasence-re. A vér színét is jól eltalálták már végre, és a gyilokok is elég jók.

ja és Kedves Kthulu!...azt hiszem, a legtöbb felhasználó nem azért tekint bele a filmes topikokba, hogy elolvassa egy filmnek a sztoriját, amit még nem látott, pláne nem a Vélemények topikban. Sokakat kifejezetten irritál az ilyesmi, köztük engem is...vagy ha nagyon nem tudod magadban tartani, nyiss neki egy A film sztorija-topikot a film topikján belül..thx (amugy nem basztatásképp...)

1. Kthulu (2007-10-06 19:16.27)

Nos elöljáróban meg kell mondjam, hogy én szeretem Zombie filmjeit. Tetszett az 1000 halott háza, mindamellett, hogy tele volt lopkodással, mégis fasza kis hangulatú film lett, a filmtörténelem egyik legszimpatikusabb figurájával (Dr. Satan). Zombienak sajátos profán stílusa és néhol elég kemény fekete humora van. Én bizakodva vártam a Halloween-feldolgozást, mert úgy gondoltam, hogy ha valaki, hát ő képes lesz rendesen „újrakészíteni” John Carpenter überklasszkusát. Tévedtem.
Zombie egy picit messziről kezdi a történetet. Meglehetősen messziről, mert a film első 50 perce gyakorlatilag a tündi-bündi tízéves Michael Myers (aki úgy néz ki mintha a Kelly Family egyik rokona lenne) életébe enged bepillantást. Az anyja sztriptíztáncos, annak barátja egy iszákos barom, aki igen kedves megjegyzéseket tesz Michael nővérének formás hátsó felére, az említett nővér enyhe ribancos behatással bír (mellesleg egyik kedvtelése öccsének szapulása), a legkisebb húga (aki még alig lehet egyéves) meg állandóan ordít a család életét tarkító mindennapos veszekedések alkalmával. Nos az otthon melege bizony igen jó hatással van a kicsi Misire: kedvenc időtöltése háziállatok legyilkolása és megörökítése fényképezőgéppel. Michaelt persze az iskolában se hagyják békén (két társa az anyja hirdetésével piszkálja), majd az igazgatónak is elhajít egy laza „Fuck you!”-t. Na behívják anyut és közlik vele fia szenvedélyét az állatokról és hogy igen elvihetné már egy pszichológushoz némi konzultációra (ekkor tűnik fel először Malcolm MacDowell mint Dr. Loomis). Közben Mike elhúz a francba és kiteríti az őt „fuck”ogató egyik iskolatársát. Na de ma van Halloween, szóval itt az idő ünnepelni, csakhogy a sráccal senki se akar foglalkozni. Anyu elmegy vetkőzni, mostohaapu a tévében a Forbidden planetet lesi, a nővérke meg hálószobában aktívan eltöltött óráinak a számát gyarapítja. Misi gondol egyet, fog egy kést meg ragasztót, mostohaaput lekötözi, egy laza mozdulattal elvágja a torkát, nővérke barátjának a fejét szétveri egy baseball-ütővel, a nővérkét meg megtámogatja a már említett késsel, amúgy hátulról egy párszor. Viszont a kishúgát nem bántja.
A történet innentől lineárisabbá válik: anyu hazajön, sikítás, rendőrség, hullazsákok, Misi megy a diliházba Loomis kezei alá. Loomis segíteni akar az előszeretettel maszk mögé bújó fiúnak, ám azt egyre inkább frusztrálja a diliház, végül a szakítás egy újabb gyilkosság alkalmával következik. Innentől a srác egy szót se szól, csak maszkokat gyárt, amit nem szeret, ha piszkálnak. 15 év után a srác inkább egy finn metálegyüttes oszlopos tagjának, semmint egy gyilkosnak tűnik (nagydarab tahó képébe lógó hajjal). Két sutyerák egy éjjel kivonszol egy (elme)beteg csajt a cellájából és úgy döntenek, hogy Michaelnál döngetik meg. A buli megy is, csakhogy nem kellett volna a maszkokat piszkálni, merthogy aztat nem szereti a Misi. A két sutyerákot felkeni a falra, majd lassított felvételben elhúz. Visszatér a szülővárosába, ahol a kishúga már kész felnőtt és nagyon várja már, hogy jöjjön a nagy Ő és betegye neki a lompost (nem vicc, kb. 3× tolják az ember képébe, hogy szerény, aranyos, szemüveges, középosztálybeli, némileg Lindsay Lohanre hajazó leányka mennyire szeretné, ha valaki végre úgy istenigazából beverné neki).
Na innentől a film abszolúte ugyanaz, mint az eredeti (és ezt szó szerint vegyétek). Ugyanazok a jelenetek, ugyanazon dialógusokkal, pocsékabb kontextusban. A végkifejlett persze másabb, de ennek sincs sok értelme.
Igazából nem értem erre miért volt szükség. Zombie gyakorlatilag 1. lerombolta Michael Myers nimbuszát azzal, hogy egy snassz sorozatgyilkosnak állítja be (lásd rossz családi körülmények, anyám is magamra hagyott, haragszom mindenkire stb.) 2. a filmje tiszta közhely az első perctől az utolsóig. De komolyan: egy meglepő fordulat, csavar nincs benne. Gyakorlatilag a velő hiányzik csak a filmből.
Viszont akárki akármit mond, bár a szövegei itt-ott tényleg baromságok voltak, Malcolm MacDowell tetszett mint Loomis.