Hat, akkor itt meg en leszek a mumus. Abszolut lejott, hogy mitol ertekes ez a film, a sokat mondo kamerabeallitasok, a kepek misztikuma es a realizmusra torekvo abrazolasa a paraszti letnek mind-mind ujito es valoban nagyhatasu a magyar filmtortenetben, cskhogy vekemenyem szerint ez a film egesz egyszeruen nem sikerult. A mondanivalo amit a vegen belesuritenek ket percbe, gyengen, toredezve aramlik vegig es ossze sem all igazan. A film vegig inkabb szol egy szerelmi dramarol, mintsem a paraszti let egyszerusegenek bemutatasarol. Az Emberek a havasonnal ellentetben nem ereztem egy kozosseg hiteles bemutatasat, megha a rendezo igyekezett torekedni is ra, itt ugy erzem egy kicsit sok mindent akart bemutatni egyszerre. Van egy-ket jelenet ami pedig egeszen elborzasztoan szirupos, ami szinten gyengiti a filmet. Szellay Alice itt vegre kibontakozhatott, volt aki szerint tul oatoszos volt a jateja, sztem meg pont annyira orult meg, amennyire meg kellett. Gorbe Janossal kapcsolatban (akinek egyebkent szemelyesen ismerem az ex-feleseget :D) ugyanazt gondolom, amit az Emeberek a havasonnal, volt ahol nagyon elkapta a pillanatot, volt ahol kevesbe. Van azert pozitivuma is a filmnek, es ez egyertelmuen az operatori munka, a kormenet, az emberek mar emlitett egbe emelese, mely kontrasztba all a foldhoz kotottsegukkel, a totalplanok mind-mind egyedulalloak, de sajnos nem segitenek eleget, hogy atjojjon az, amit Szots akart ezzel mondani. Az ketsegtelen, hogy egy tehetseges es egyedulallo rendezot "vesztettunk el" ideje koran.

7. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2017-01-19 12:44.30)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 6. hozzászólására)

Írtam is Alicéhez..

6. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2017-01-19 12:43.06)

2-, 5- essel Oscar díjas egyetértés! Már a címe is meghatóan gyönyörűséges: vox humana a majdnem magas hangrendű magánhangzós természeti képről! Stáblista, sokkal több, mint pálma medve,oroszlán, stb.. díjak!

5. Chris92 (2017-01-19 09:54.53)

Szőts István a magyar filmtörténelem egyik legtehetségesebb és egyben leghánytatottabb sorsú alkotója volt, aki egyszerűen rossz helyen volt, rossz időben. Hazai és európai körökben is úttörőnek elismert munkásságát először a második világháború, majd a 40-es évek végén egyre jobban megszilárduló kommunista hatalom törte derékba. Ami tulajdonképpen nem is meglepő. Hiszen erősen lírai hangvételű, a parasztság életét és nehézségeit mély empátiával bemutató ábrázolásmódja a legkevésbé sem illeszkedett a szocialista realizmus által megkövetelt hamissághoz és sematikussághoz. Valósnak ható emberi sorsokat mutat, egyszerű embereket, akiket próbára tesz a történelem. A cselekményt átható tragikumot pedig az érintetlen táj harmóniája és az erősen hívő néplélek ábrázolása tágítja egyetemes dimenziókba.

„A filmmel semmi baj nem volt, mert szinte titokba csináltuk a négy párt mögött meghúzódva és árnyékba, a baj akkor kezdődött, amikor a film már levetítettük, a filmet már vetítettük, és mások is látták. És akkor kezdték híresztelni, hogy nagyon szép felvételek, ez az, de milyen kár, mert nemcsak hogy vallásos, mert hiszen a Boldogasszonyt énekelnek, mert Miatyánkot mondják el rögtön a filmben, hanem még annál is a legnagyobb bűnben találtatott, akkor indult el a nagy hajtóvadászat Mindszenty személye ellen, és kiderítették, hogy ez a film mindszentista. Méghozzá mitől mindszentista, hogy az a zagyva prédikáció, amit az a javasasszony ott a kút körül tart ezeknek a szegény esett havasi vagy esett szektáriánus embereknek ugye, az pontosan egyezik Mindszentynek valamelyik beszédjével, amivel rémisztgeti a népi demokráciát, és minden.” (Szőts István, 1988)

Második filmjének, az 1947-es Ének a búzamezőkről sorsa már bemutatása pillanatában megpecsételődött. Rákosi Mátyás nemcsak kiment a filmről a vetítés alatt, de személyesen kezeskedett abban, hogy 1948-ban tiltólistára kerüljön, rendezője pedig soha ne kapjon lehetőséget egy újabb nagyjátékfilmre. A dobozban eltöltött évtizedek legendákat szőttek az Ének a búzamezőkről köré és ma már jogosan tekintenek rá úgy, mint a háború utáni magyar film egyik legfontosabb és legértékesebb gyöngyszeme, ami számos későbbi rendezőre volt nagy hatással. A restaurált képnek/hangnak hála még erőteljesebb lett Szőts balladája, ami fenséges természetképeivel és dualista szimbolikájával (ég és föld, ember és természet pusztulás és újrakezdés) méltó adaptációja Móra Ferenc kisregényének.

4. Oimuka (2012-02-15 11:31.17)

A filmet teljes egészében feltöltöttem a youtube-ra. Mindenkinek jó filmnézést!
http://www.youtube.com/watch?v=WT_c71xFwqc

3. Cziki (2008-03-07 08:52.23)

Mármint a filmen.

2. Cziki (2008-03-07 08:51.49)

A filmet és Szőts Istvánt rákosi elvtárs jegelte. Pedig végig sem nézte, elég volt neki a körmenet látványa. Azóta is átok ül rajta.

1. Lumpenproli (2008-01-04 18:41.30)

Nekem ez a film egyértelműen 5 * ..Az operatőri munka, a kameraállások igazán eredetiek és pazarok..
Pl: a vallási tébolyba eső, gyermekét elveszítő asszony "kútbanézős" jelenete, vagy a széltől tépett háborgó búzamező zenével fűszerezett képsorai mintegy a főszereplők lelke-kivetülései..nos igazán csemegeszámba mennek..