Fórum - Hullámtörés - Vélemények

1 2

34. VAL P (2023-02-17 00:47.20)

Bess zápulófélben lévő tojás, egy skót szigeten száll el felette épp az idő, ahol nincs más, csak fű, tomboló szél és vakbuzgó kálvinizmus. Az önmaga definiálását még csak meg sem kísérlő lány rendszeresen megbeszéli ügyes-bajos dolgait Istennel. Egy kvinttel mélyebb hangon imitálva teremtőjét, mintha felváltva lenne hol önmaga, hol a habtestébe költözött szellemlény médiuma. Ebből a szűkre szabott, a mentális problémáit tovább mélyítő monotonitásból egy alig ismert férfival villámgyorsan levezényelt esküvő és az azt követő mézeshetek segítenek kitörni. A maga számára is meglepően pozitív változásokkal kínálja meg a házasélet; a Jan iránti szerelemben, érzi, ki tud teljesedni. Újsütetű férje is viszontszereti, a távolság azonban, mint üveggolyó, végiggurul kettejük között, hogy Bess korábban megszokott életritmusa magánykarmolta próbatétellé nehezedjen. Istennel folytatott, kívülről póznak tűnő párbeszédeit kikezdhetetlen valóságként éli meg, s amikor fohászkodása „meghallgattatik”, csak nem épp a remélt formában, minden szellemi labilitását latba veti, hogy kiköszörülje a csorbát, aminek a létrejöttéért magát tartja felelősnek. A válságos állapotban vegetáló Jan elméjéről kis híján az egész gombolyag fonal letekeredett, így aztán olyan drasztikus, jellemsmirgli ötletekkel traktálja hiszékeny és készséges nejét, amikről józan fejjel első hallásra elszörnyed minden istenfélő, hiszen tudható, hogy semmi jóra nem vezethetnek. Bess azonban nem tántorodik vissza a reá osztott „penitenciától”. Mintha csak egy közömbös gépezet lenne a teste, amit a porhüvelyén kívülről irányít. Mégsem a játékbabákéval rokonítható legérzékletesebben a szerepe, sokkal inkább Jézuséval. Aki testi épségével mit sem törődve áldozta fel magát az emberekért. Tudat alatt érezhetik ezt a párhuzamot a megátalkodott suhancok is, aki amúgy a jó római módi szerint gúnyolják, alázzák, hajigálják az emelkedőn kerékpárját toló, keresztjét – a ruházata árulkodik róla messziről – hurcoló Besst. A Dogma 95-ben foglaltaknak megfelelően vérnaturalista, kézikamerával rögzített alkotás testén észrevehetően felszaporodnak a miszticizmus tünetei. Lerágott csont a szabály emlegetése, hogy ha a színpadra behoznak egy puskát, az előbb-utóbb el fog sülni. Vajon ha arra hívják fel a figyelmünket a szerzők, hogy nincsenek a templomtoronyban – mert hivalkodásnak tekintendők – harangok, mennyi az esélye annak, hogy halljuk zúgni az ott nem lévőket? Nem volt apelláta, Trier munkáira a ’Hullámtörés’ után muszáj volt odafigyelnem.

33. Lifeisamovie (2022-10-15 21:58.36)

Milyen jó pasi volt Skarsgard bácsi :P

32. Entersp (2022-01-26 19:27.41)

Gyorsan megy az idő, ez a film is már több mint negyed százada készült. Azt hiszem, a rigorózus keresztény morál Európa túlnyomó részén már nem ilyen erős és megrázó, sokat változott a világ. Ettől persze letaglózó munka, amely ugyan a Dogme szerződés után jött létre, mégsem tartozik a zárt csoportba. Ez az áttűnések alatt is hallható filmzene és a stúdió felvételek következménye - mindkettőt tiltják a dogma filmes szabályok (egyébként a többi kritériumnak megfelel a film). Súlyos történet, lehet, hogy elég egyszer megnézni, vagy éppen 25 évente. Mindenesetre négy harang.

31. Csk1 (2017-07-11 13:39.10)

Nekem egy vékonyka elvarratlan szál maradt. A balesetet szimuláló srác, aki miatt Jan megsérült, többet nem tűnik fel.

30. Kriszticicc (2015-09-10 23:31.04)   - (válasz Vbacs 29. hozzászólására)

Köszönöm

29. Vbacs (2015-09-10 21:15.57) - (válasz Kriszticicc 27. hozzászólására)

Elnézést kívánok.

28. Kriszticicc (2015-09-10 17:29.50)   - (válasz Medoc 5. hozzászólására)

Atyaég!!

27. Kriszticicc (2015-09-10 17:27.56)   - (válasz Vbacs 21. hozzászólására)

Miért nem tudod odaírni, hogy SPOILER??? Elolvasom a filmkritikát, de könyörgöm nem szeretném tudni, hogy mi történik a film alatt, amíg nem látom...

26. Dr.HannibalLecter (2013-10-28 19:42.08) - (válasz Vbacs 21. hozzászólására)

szerintem semmi baj nem volt a női főszereplővel sem:) miért szinkronnal nézted? alap, hogy minden -eddig még nem látott- filmet az eredeti nyelven kell megnézni elsőre, hiszen minden film az audiovizualitással operál. és ennek a szép szónak az elejét a szinkron rögtön meg is öli. főleg a magyar, amennyire siralmas...

25. Convar (2013-02-23 21:02.50)

A befejező képsorig 5 csillagra állt.

24. Mr.Stupid (2012-07-07 11:19.41) - (válasz Oimuka 23. hozzászólására)

Leborulok lábaid előtt! :) nagyon köszönöm! :D Kegyetlenjó film! :D

23. Oimuka (2012-03-28 11:38.30)

A filmet teljes egészében feltöltöttem a youtube-ra. Mindenkinek jó filmnézést! http://www.youtube.com/watch?v=rPnsFffRAcE

22. Vbacs (2011-05-26 20:07.24) - (válasz Vbacs 21. hozzászólására)

Hoppá, elnézést kérek, de ez SPOILERES, remélem eddig senkinek sem lőttem le semmit.

21. Vbacs (2011-05-26 19:38.09)

Egy film a szerelemről.....de könyörgöm, miért 2 és fél órán keresztül?! De nem csak az idő volt számomra a gond, hanem a női főszereplő is. Sőt, attól majdnem falra másztam, se a karakter, se a színésznő nem volt számomra szimpatikus (a szinkronjáról nem is beszélve) és ez egy kicsit rányomta a bélyegét erre a filmélményre, pedig a történet semmiképpen sem átlagosnak mondható, egy nagyon szép és szomorú történet egy elválaszthatatlan szerelmespárról, akik szó szerint bármit megtennének egymásért....és meg is teszik. Főleg Bess, a házaspár nő tagja, aki férje perverziójának eleget téve lefekszik más férfiakkal, míg ő siralmas állapotban, lebénulva fekszik egy kórházban.És nagyjából ez a lényeg. Lars von Triert a "botlásai" ellenére is egy nagyon jó rendezőnek tartom, szeretem az egyedi megoldásait, elgondolásait, szeretem a filmjei északi hangulatát, nagyon jól választ színészeket,és nem utolsó sorban megfilmesítendő történeteket, eddig legalábbis ez a tapasztalatom. De valahogy én a női karaktereivel nem vagyok megbarátkozva, de hangsúlyozom, hogy csak a FŐSZEREPLŐ női karaktereivel, mert a mellékszereplőnőket jól el szokta találni, itt is 10x jobban tetszett Dorothy alakja, mint Bessé-é. A férfi főszereplőkre, mint karakter, nem szokott annyi energiát fordítani, de tetszenek és Skarsgard már egy bevált színész nála, illik is ő a filmjeibe szerintem, bár nem volt éppen egy hálás szerepe, nagyon jól hozta a szerepét. A történetben volt egy nagyon zavaró dolog: Nem lehetett tudni, hogy mikor és hol voltunk, az előbbire a kosztümök mondjuk utaltak, de akkor is csak tippelni lehetett, az utóbbira még mindig nem jöttem rá pontosan, de valahol északon volt, az biztos: dán rendező, angol, svéd színészek + egy német....nekem nem volt egyértelmű. Ami nekem szinte egyáltalán nem tetszett a történetben, az a vallás volt! Azt nem mondom, hogy teljesen felesleges volt, sőt, érdekesebbé tette a filmet.A milyensége volt zavaró, a nőgyűlölet, a vallás ráerőszakolása már emberekre és ez a sok ókeresztény felfogás....ezek nekem nem jönnek be és Bess talán akkor volt legnormálisabb, amikor Istennel beszélgetett a maga skizofrén módján, de még az is irritáló volt...ennyit a vallási részéről. Maga a film felépítése jó és emlékezetes volt, a fejezetekre bontás jó ötlet volt, a fejezetek közti zenék és képek egyáltalán nem illettek sem a történetbe,sem egymáshoz, de legalább egy kicsit egyedivé tették a filmet, a zenéhez nem tudok hozzászólni, mert számomra nem volt olyan emlékezetes. A film vége a giccsessége ellenére egész jó lett. Összességében nagyon vegyes érzelmeim vannak ezzel az alkotással kapcsolatban,voltak benne zseniális és idegesítő dolgok is szép számban, így 3* az átlaga. U.I.: Hát mit ne mondjak, Skarsgard bácsi azért nem hagyott sokat a női fantáziának, kevés színész ilyen bevállalós.Én eddig is szerettem, de most ezzel megint nőtt a szememben.

20. Vbacs (2011-04-21 18:49.20) - (válasz DavidVilla 9. hozzászólására)

XDXD Csak elírták XD

19. Birka78 (2011-02-06 23:07.19) - (válasz Kimikem 18. hozzászólására)

Tényleg nagyon jó a zenéje is.

18. Kimikem (2011-02-06 20:29.14) - (válasz Kimikem 17. hozzászólására)

Ma délután megint megnéztem. Most a film zenéjét hallgatom újra és újra... :))) Szeretem ezt a filmet!

17. Kimikem (2011-02-06 00:59.06) - (válasz Birka78 15. hozzászólására)

Köszönöm az írásod. Nagyon jó.:)) Trier mesterről - amit tartok róla - már többször leírtam, hogy zseniális !!! Ez a film is méltó tehetségéhez. Mit mondhatnék? Hálás vagyok, hogy ezt a filmet elkészítette. Köszönöm .

16. Anais (2010-12-13 12:19.43)

Sziasztok! Nekem megvan a film szinkronosan, írjon, akit érdekel. üdv Erika

15. Birka78 (2010-11-29 16:59.12)

!!! SPOILERT TARTALMAZ !!! Lars von Trier általam ismert filmjei (Dogville, Táncos a sötétben és most már a Hullámtörés) valamilyen okból a társadalom perifériájára szoruló kisemberekről szólnak. A Hullámtörés nőalakja, Bess, naiv, kissé butácska, hisztériára hajlamos, érzelemvezérelt lány. Alakja tisztaságot, természetességet sugároz; ártatlanságát is megőrzi házasságáig. Egyszerű életre vágyik, számára a boldogságot kizárólag férje közelsége jelenti, nincsenek önmaga kiteljesítésére irányuló vágyai. Napjai szinte eseménytelenül, általában buzgó imádkozással, Istennel való beszélgetéssel telnek; a viszonzott szerelem érzése teszi őt különlegessé, emeli ki a hétköznapiságból. Jan, az olajfúrásból élő férj, házasságkötésüket követően sem hagyhatja ott munkáját, emiatt Bess-en úrrá lesz a kétségbeesés, a pánik, időnként indulatos rohamokban tör ki. Azért fohászkodik kétségbeesetten Istenhez, hogy minél hamarabb viszontláthassa párját, és vakon hisz abban, hogy amire Istent kéri, teljesülni fog. A leírást olvasva azt hittem, ez a film is egy örök életére mozgásképtelenné vált férfi kálváriáját, tehetetlenségét fogja körüljárni – hasonlóan Amenábar Belső tengeréhez. Azonban a főhös itt az önfeláldozó, gyermeki Bess, aki, hogy tehetetlen férje maradék életkedvét megőrizze, minden ellenszenvét leküzdve teljesíti társa egyre perverzebb kéréseit: idegen férfiakkal létesít szexuális kapcsolatot. Már a film elején rengeteg a baljós előjel, s ezek arra engednek következtetni: Bess és Jan hamarosan megkötendő házassága nem lesz szerencsés. A templomi tanács véleménye: “Tudod, hogy nem kedveljük az idegenekkel kötött házasságot.”, a vőlegény késése, és az, hogy látja leendő feleségét a szertartás előtt menyasszonyi ruhában, valamint, hogy a templomban egyáltalán nincsenek harangok, amelyek elzenghetnék az örömhírt, mind-mind a küszöbön álló tragédiát készítik elő. Úgy tűnik, Trier szívesen feszegeti a műfaj határait: a hét évvel későbbi Dogville teljesen a színház világát idézi, a Hullámtörés pedig - mint egy könyv - fejezetekre és epilógusra tagolódik. Ráadásul e fejezetek címe mindig narrátor szájából hangzik el, többnyire dinamikus, a hatvanas éveket idéző aláfestő zenével kísérve. A fejezetcímek feltűnően intenzív, harsány színvilágukkal is kiemelkednek, és mindig egy lényeges motívumra, eseményre utalnak (pl. az első fejezetben az érkező repülőgép, a másodikban a boldog házaséletet szimbolizáló kis házikó, a harmadikban az egyedüllétet, a magányt jelképező távoli fúrótorony képe stb.). Hasonló hatást ér el Trier ezekkel a kizökkentő fejezetcímekkel, mint az epikus színház a maga elidegenítő effektusaival. Lehetőségünk van feldolgozni a látottakat, továbbgondolni a történteket. Trier filmje a képmutatásról, az érzelmi sivárságról is szól. Első beszélgetésükkor Bess új pszichiátere felhívja a lány figyelmét arra, teljesen normális, hogy összeomlott szeretett férje teljes lebénulása miatt. Érthető a kiborulása, ám szokatlan abban a környezetben, ahol a lány él, mert ott bizony “nem divat az érzelmek kimutatása”. S hogy mennyire így van ez, azt akkor tapasztalja meg a lány, amikor – mert nő létére ki meri nyitni a száját a templomban (“Itt nő nem beszélhet!”) - kitagadják a zárt közösségből. Anyja a megtörten zokogó, dörömbölő Besst – dacolva ösztöneivel - nem engedi be saját otthonába. Döbbenetes és iszonyú reakció (a magyar irodalomban Németh László Gyászában találkozhatunk hasonló merevséggel, az íratlan szabályoknak való szigorú engedelmességgel). Hiába bocsát meg az idős asszony, amikor lányát perverz szadisták által összevagdosva látja viszont a kórházi ágyon, már késő. Elgondokodhatunk, mi értelme érzelmeinket elnyomva, gondolkodás nélkül engedelmeskedni egy esendő emberek által szentesített, értelmetlen törvénynek? Egy törvénynek, amiről a kissé gyenge elméjű Bess a következőket mondja: “Én nem értem, amit mondanak. Hogy lehet szeretni egy szót? (..) Nem lehetünk szerelmesek egy szóba. Csak egy másik embert szerethetünk.” – Sokan állítják, a sérült, fogyatékkal élő emberek bátrabban merik kimondani az igazságot, hiszen nekik nincs vesztenivalójuk. Nincs ez másként ebben a moziban sem. A sziget őslakosai közül a bolondnak, őrültnek bélyegzett Bess az egyetlen, akinek “normális” érzelmei vannak, és meri is vállalni ezeket. Nem törődik környezete reakcióival, mindenét feláldozza a kizárólag általa remélt csodáért. Önzetlensége, áldozati halála a megfeszített Krisztussal rokonítja. Megdicsőülését égi harangok zúgása kíséri; amire a temetési szertartást megtiltó, magukat mindenhatónak képzelő emberek odalent nem voltak képesek, Isten megtette helyettük: megbocsátott. Bár Bess szemszögéből ismerjük meg a történteket, Jan megpróbáltatásait is nyomon kísérhetjük. Mindent elárul helyzetéről, amikor a lányt arra kéri: “Ha legközelebb jössz, vegyél fel valami szolidabbat, hogy ne kelljen látnom a testedet.” Nem várt felépülése, a mű befejezése pedig szintén Bess tetteinek jogosságát igazolja. Elgondolkodtató, értékes művészmozi. Útmutatóul szolgál, melyek az igazán fontos értékek az életünkben.

14. Tajtitamas (2010-07-29 09:20.33)

letölthető a netről, hozzá magyar felirattal!

13. NAT79 (2009-10-28 14:23.06)   - (válasz Medoc 5. hozzászólására)

Ezt nagyon benézted haver :-))))!

12. Cabir (2009-09-23 18:32.34) - (válasz Gizella11 8. hozzászólására)

Nagyon furcsa, hogy nincs DVD változat - pedig alapmű!

11. Cabir (2009-09-23 18:31.45) - (válasz TheButcher 10. hozzászólására)

Egyetértek, csodálatos, lélegzet elállító film, Trier legszebb filmje, kitűnő színészi alakításokkal. A Rómeó, és Júlia története hozzá képest piskóta - ez az igazi szerelmi bizonyíték, amit Bess véghez vitt! Emily Watson nagyon mélyen, és bájosan alakítja a butuska, mélyen vallásos, csupa szív lányt. Kár, hogy nevét csak egy szűk réteg ismeri!

10. TheButcher (2009-09-23 15:03.26)

Kellett pár perc, mire magamhoz tértem e film után... lélegzetelállítóan szép és fájdalmas is egyben, na és a szokásos Trier-féle társadalomrajz sem hiányozhat belőle. Ez a film képes megnyugtatni, felkorbácsolni, vért lázítani, vagy épp arra sarkallni, hogy a melletted ülőt átöleld. Emily Watson hihetetlenül játszik benne, az ember egy percig sem kételkedik abban, hogy az a szerep tényleg ő. Kötelező darab a komolyabb darabok kedvelőinek!

9. DavidVilla (2009-07-04 23:50.29)   - (válasz Medoc 5. hozzászólására)

:D Ez jó :D Stellan Skarsgard pontos neve meg Kevin Costner :D

8. Gizella11 (2009-05-30 11:49.01)

Mellbevágó, felfoghatatlan film. Szerencsére videóra sikerült felvennem, mert azóta sem találkoztam vele.

7. Delpiero (2009-05-15 19:08.45) - (válasz Medoc 5. hozzászólására)

Benne van az írásodban ,hogy Hollámtörök ,ez pedig Hullámtörés...

6. Az utolso szamuráj (2008-11-25 13:31.52)   - (válasz Medoc 5. hozzászólására)

Medoc!!!! Ez egy komolyabb hangvételű múvészmozi topicja,Costnermentes!Kicsit elnézted.

5. Medoc (2008-11-25 13:19.44)

Nagyon jó film, mindenkinek tudom ajánlani,a nagy Kevin kostner remek volt benne,igaz emberekről szól tisztelet a parti őrség emberfeletti munkájáért!Én dvd-én néztem a pontos címe: Hullámtörők! NÉZD MEG!! MEDOC

1 2

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	VAL P, 2023-02-17 00:47	34 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Hullámtörés adatlap

Eredeti cím: Breaking the Waves

Évszám: 1996

Rendezte: Lars von Trier

Szereplők: Emily Watson, Stellan Skarsgard, Katrin Cartlidge, Jean-Marc Barr, Udo Kier...

További információk

Szereplők fórumai

- Udo Kier - Vélemények

- Lars von Trier - Vélemények

- Stellan Skarsgard - Vélemények

- Emily Watson - Vélemények

- Robby Müller - Vélemények

- Udo Kier - Hiányzó film

- Jean-Marc Barr - Vélemények

- David Gallagher - Kérdések