Főoldal

DVD / Blu-ray

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

Hamarosan a TV-ben

Lúzer SC
- Film Café, 07:45

Gran Turismo
- HBO3, 07:50

Dave
- Moziverzum, 07:55

A séf
- Mozi+, 08:50

Rosamunde Pilcher: Álom és szerelem - Újrakezdés
- Story4, 09:00

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Scarlett Johansson (40)

Jamie Lee Curtis (66)

Mark Ruffalo (57)

Mads Mikkelsen (59)

Mariel Hemingway (63)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/

Bűntudat nélkül - Vélemények

Gladiátor 2. - Vélemények

Rock zene

- Filmes Sámánok Rendje -

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Az utolsó vámpír

Vivien Leigh

Fórum - Holt vidék - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

16. Gyorkos (2019-10-28 03:33.16)

Valahogy furcsány összekeveredett a politikai-szociológiai szál a nő pszichiátriai problémáival. Nem volt ez igazán jól megcsinálva, vagy összekötve, összeszerkesztve. Pedig volt benne fantázia.

15. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2015-11-01 13:39.52)

- (válasz Chris Co 14. hozzászólására)

Köszönöm a választ. Mostanában el vagyok szoktatva az ilyen kedves stílustól. Ezt a filmet nem a bemutatókor láttam, hanem nemrég a tvben- mert ugye azért is megszoktam kapni, hogy a saját korában- És Gaállal szeretek sodrodni - nemcsak a Tiszában. Godarddal bolondul élem az életemet...

14. Chris Co (2015-11-01 09:54.42)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 13. hozzászólására)

Ahogyan én láttam, a hölgy nem a körülmények áldozata volt annak ellenére sem, mennyire egyértelműen lehetett látni, hogyan kínozza az egyedüllét. Szerintem ő már akkor sem volt érzelmileg egészséges, mielőtt magára maradt volna. A másik, amit lehet, megint csak én gondolok, de ezekben a filmekben (Godard bármely hősével, antihősével, még leggroteszkebb figuráival ellentétben is) a szereplők kevésbé tűnnek számomra meggyőzőnek, hihetőnek. Nem tudom, a rendezés vagy a színészek vagy csak az én hibám, de én túlságosan is élettelenek találom ellenben például Bergman, Jarmusch vagy Bunuel másképp élettelen karaktereivel. A másik Chris-hez hasonlóan Gaál István filmjei valamiért rám sincsenek nagy hatással, aminek nem a mondanivalóval szembeni értetlenség vagy generációs különbség az oka, sokkal inkább nálam olyasmik, melyek közül néhányat felsoroltam. Godard művei közül sokat ismétlek, és én is Kifulladásig kedvelek.

13. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2015-10-31 13:47.57)

- (válasz Chris Co 12. hozzászólására)

Pont ezért tetszik, Godard is kifulladásig szeretné!

12. Chris Co (2015-10-30 16:09.06)

Tetszett, bár szerintem baromira ostoba film. Elnéptelenedett a település és, hogy lássuk, lakója, aki annak ellenére is munkanélküli, hogy reggeltől estig dolgozik, magányán keresztül kellene érezni a sivárságát annak a holt vidéknek, mely valójában nem halt meg annyira, csak a szocializmus kényszerítette térdre gazdasági okok végett. A lány persze nem tudott szeretni és meg is gyónt a papnál, de, hogy miért nem, arra nem derül fény. Mindez csak a magányra vezethető vissza. Kár ezért a filmért, mert lett volna mögötte kiaknázatlan ötlettár! Így viszont csak egy sivár, kietlen holt vidék a film.

11. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-08-03 06:40.27)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 10. hozzászólására)

A férj szerepében Ferenczi István sok pálinkát iszik, sokat cigizik. Egyik jelenetben fogtechnikusa helyből uv. Töröcsik mellett halovány a játéka, és a forgatókönyve is.

10. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-08-03 06:36.44)

- (válasz Cziki 1. hozzászólására)

Gyóntatási jelenet rendkívül megható. Koltai, mint pap ül egy farács mögött, Töröcsik térdepelve gyón.Koltai kezén a rács lyukainak áttört fénye, ahogy tükröződik. Először a főhősnő csak azt tudja "szajkózni", hogy régen gyónt, majd félelmeit közli. Pap próbálja visszaterelni Istenhez , a természethez. Ezekután keresi fel a dombot, ahol először csak gyönyörű képben büszkén áll, majd másodszor a leeséses gurulás. Talán a Holt objektum a szubjektumot is holttá "nyilvánítja." Ahogy a vállán rúdon 2 vödörrel egyensúlyoz, hátyijával, kosaraival a városban megáll az Illetszerbolt kirakatánál, hitelesen katartikus képek, köszönet operatőrnek, aláfestő zenének. Elfelejtettem felcsillagozni, pedig másodszorra kiváló, igazi örök érték,mert 1 nézés nem nézés..

9. Roszner (2014-05-12 21:29.43)

- (válasz Cziki 1. hozzászólására)

Köszönöm, hogy megírtad: Gyarmatpusztán forgatták a filmet. Amióta megnéztem, azóta motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy személyesen is láthassam a forgatás helyszínét. Egy héttel ezelőtt voltam ott végre.
Gyönyörűen helyrehozott településre találtam, egyáltalán nem olyan lepusztult mint a filmben volt. Sok ház van felújítva, - igaz néhány porba omlottat is láttam, köztük pont azt a házat is amely Kántoréké volt. Gondosan nyírt gyep mindenhol, csend, nyugalom, tisztaság. Igazi kikapcsolódás volt, és nem utoljára voltam ott.

Elnézést, hogy eltértem az eredeti témától, de hátha másokban is sikerül elültetnem a kíváncsiságot.

8. Roszner (2014-04-21 17:23.03)

- (válasz Roszner 7. hozzászólására)

Bocs, rossz linket írtam be.
Helyesen: http://www.youtube.com/watch?v=tpUjLFAj6Rg

7. Roszner (2014-04-21 17:19.27)

http://www.youtube.com/watch?v=StDlrxcS7fQ

6. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-09-03 06:11.49)

- (válasz Roszner 5. hozzászólására)

Én is tegnap este láttam. Patkós Irma kiváló alakítása külsőleg- belsőleg. Töröcsik Mari nálam külsőleg kilógott a sorból. Jelmezei, frizurája sem segítették alátámasztani ezt a bonyolultan egyszerű parasztasszonyt. Mintha csend és kiáltásból jött volna át egy forgatásra. (rövid irhabunda, frizura). Rengeteg dezsavüt éreztem: Vörös sivatag belsőleg, külsőleg Csend és kiáltás, Szerelem, amikor férjének mondja, hogy megmosom a hátadat, a végén Sziklák a ház alatt, a köd Egy nő azonosítása. A színek, tájak gyönyörűek, nem fekete puli, hanem fehér kuvasz.
Igen, nagyon elgondolkodtató film ...stb, mély egyetértés Veled.Talán az a pálinkázó jelenet kilógott a sorból, pedig nagyon intimen szép, csak talán abban a milliőben nehezen képzelem el. Töröcsik "szökését" sem éreztem freudi alapokon nyugvónak, mélyebbre kellett volna ásni számomra.
De számomra nem holt, hanem nagyon is élő vidéki problémakör.

5. Roszner (2013-09-02 08:14.04)

Nagyon elgondolkodtató film, nyomasztó hangulata ellenére is mindenképpen érdemes megnézni. Az egykori és a mai valóságot bátran párhuzamba lehet állítani benne.
Pedig milyen egyszerű (lenne) megállítani gyönyörű falvaink elnéptelenedését. Nagyapám idejében szerény de biztos megélhetést jelentett a működő tejcsarnok, minden évben jöttek a teherautók a lábas és szárnyasjószágokért.

4. Chris92 (2013-09-01 22:43.58)

Gaál István filmjei valamiért sose tudnak rám nagy hatást tenni, már a Sodrásban se volt nálam az a katartikus erejű mestermű mint sokaknál és ez is...nem rossz film csak egy idő után érdektelenségbe fulladt számomra. Szerencsére Törőcsik Mari itt is tanújelét adja színészi képességeinek.

3. Roszner (2010-07-01 22:37.49)

Sajnálom... még nem láttam Gaál Istvánnak ezt az alkotását.

2. Cziki (2010-03-23 18:26.44)

...

1. Cziki (2008-06-16 18:15.03)

Holt Vidék ( 1971)

94 perc

Író, vágó: Gaál István, Írói konzultáns: Nádas Péter,operatőr: Zsombolyai János
Díjak: 1972. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál: legjobb női alakítás díja- Törőcsik Mari,Filmklubbok Nemzetközi Szövetségének Don Quijote díja
1974. Milánó – Arany Pecsét díj
Biarritz – Ippocampe de Plomb díj

„Mai szemmel nézve a Holt vidék ha nem is okvetlenül jobb, de mindenképpen más filmnek látszik, mint amilyennek egykorú társai látták… A holtvidékre nézve különösen nem igaz, hogy benne korszerűtlen, a fejlődés árjával szemben úszó emberekkel lenne dolgunk.” (Györffy Miklós: A lélek halott vidékei , Filmkultúra, 1988.3.)

„Gaál István nem éppen legismertebb filmjének, a Holt vidék elemzésének szánt önálló fejezet is ezt a szándékot tükrözi. Így az olvasó Györffynek köszönhetően lezártnak vélt korszakok vizsgálata közben is átélheti a felfedezés örömét.” ( Szerző: Murai András| Felviteli dátum: 2005. 10. 01. | Típus: Kritika, recenzió | Témakör: Könyvkritikák | Megjelent: Metropolis - Fotó és film , Györffy Miklós : A tizedik évtized című könyvéről)
„ Gaál István rendezte Holt vidék Györffy szerint egyaránt hordozza a hatvanas évektől a magyar filmek jelentős részét meghatározó parabolisztikus látásmód és az Antonioni-féle kamerakezelés jellegzetességeit.” ( Szerző: Vincze Teréz| Felviteli dátum: 2006. 10. 27. | Típus: Cikk, tanulmány | Témakör: Szőts István | Megjelent: Metropolis - 1998 / nyár II. - Szőts István)

A film forgatására a Vértes és Gerecse hegység között fekvő Gyarmatpusztán került sor. Gyűrűfűn, aminek kapcsán készült a film, ez nem volt lehetséges. Távol volt Budapesttől, és esős időben gépjárművel nem lehetett megközelíteni. Gyarmatpusztán nem haladt át út, nem volt folytatása csak az erdő.
„Ahová vér nem jut el, az a szerv meghal”. ( Zalán Vince: Gaál István krónikája 194. p.)
A filmet nevezhetnénk szociológiai megközelítésűnek. A városiasodás elpusztítja a falut, illetve behatol abba. Vagy asszimilálódik, vagy a szegregáció sorsára jut.
Az ősi paraszti világ elhalásáról van itt szó. Ebben a faluban, ahonnét mindenki elköltözött, négyen maradnak. Egy házaspár gyermekükkel, és egy öregasszony, Erzsi néni. A gyermek iskolába kerül, a férj dolgozik, az idős nő pedig meghal. Ebben a sivár élet nélküli faluban aztán a depressziós Juli, akit Törőcsik Mari alakít, elvész egy szakadékban. A film férfi főszerepét ezúttal egy erdélyi, marosvásárhelyi színész, Ferenczy István alakítja a Magasiskola bolgár és a Keresztelő lengyel színészei mellett.
Gaál Istvánnak az a véleménye, hogy ezek a „barakk-államok” egymás mellett élnek, akkor az itt élő művészek segítsék egymást a közép-európai szocialista régióban. Gaál Istvánnak ugyanis volt rálátása a nyugat-európai „parlamentarizmusra”, hiszen rengeteg időt töltött Olasz- és Franciaországban.
A Holtvidék és a Magasiskola készítésénél nagyon ügyelt a színek használatára. „ Ha már az ember színes filmet csinál, akkor lehetőleg komponálja is meg a színeket. Minél kevesebb színt kell használni, szerintem az a jó színes film.” (Zalán Vince: Gaál István krónikiája, 182.p.)

Mindkét film sok hazai lesújtó kritikát kapott a filmek elkészülte után, ezzel szemben Nyugat-Európában új magyar filmiskoláról beszéltek.
Gaál István véleménye a kritikusokról: „ A kritikusaink zömét a 60-as évek filmművészeti felfedezése sodorta a filmhez. Ezek az emberek minden különösebb hozzáértés nélkül kezdtek el dolgozni, következésképpen néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve nem is vállhatott ki közülük mértékadó kritikus személyiség. Sokaknak fogalmuk sem volt a film formanyelvéről.”