Fórum - Versek! (361. oldal)

elejére ... 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 ... végére

7430. Emylio (2009-11-27 21:23.32)

Korán kelek, vár a munka, éjszakám az igen kurta. Bérem kevés, azaz zéró, őrült leszek mint a Néró! Tüzet gyújtok, segít, érzem, boldogság lesz végignéznem. Erre vágytam évek óta, minden ég, mint egykor Róma! /B.CS. 2007./

7429. Emylio (2009-11-27 20:39.53)   - (válasz KenytheOne 7428. hozzászólására)

Köszike! A hidegben egy forró női érintés felér egy újraélesztéssel.:DD

7428. Törölt felhasználó (2009-11-27 20:37.44)   - (válasz Emylio 7426. hozzászólására)

wáááá XD ez mekkora XD

7427. Emylio (2009-11-27 20:36.43)

Elmondom, hogy fáj, mi igaz, odafenn ez olcsó vigasz. Hazugsággal falat döntök, lelkem tiéd, vigyed ördög! Ha nem kellek majd Istennek, Hát barátomként ismerlek. Nem lehetek büszke ezért, nem találtam másik vezért! /B.CS. 2009./

7426. Emylio (2009-11-27 10:47.23)

Csupasz már a fáknak ága Levelet a szél hordja Honnan jött és merre fúj még Legyen tán az ő gondja Szürke folt a látóhatár Didereg az kiserdő Fagyos, rideg, kopár földből Színes virág már nem nő Reszket szinte minden tagom Arcom sállal takarom Még pár lépés a forró öled Melegséged akarom Meléd bújok, buja asszony Érintésed tüzes nyár Olvad már a fagyott fallosz S vágyakozva kandikál /B.CS. 2009./

7425. Emylio (2009-11-26 21:43.09)

Jó éjszakát gyerekek aludjatok eleget! Ne üldözzön szellem, démon angyal üljön kanapédon! Álmodjatok szépeket, termeljetek székletet! /Kudi náht!/ /B.CS. 2006./

7424. Margaréta (2009-11-26 21:20.41)   - (válasz Emylio 7422. hozzászólására)

Igyekeztem.

7423. Emylio (2009-11-26 21:19.48)   - (válasz Margaréta 7421. hozzászólására)

Ékes anyanyelvünk "legszebb" szavainak díszes gyűjteménye.

7422. Emylio (2009-11-26 21:18.27)   - (válasz Margaréta 7420. hozzászólására)

Jó rím volt!:D

7421. Margaréta (2009-11-26 19:42.53)   - (válasz Emylio 7416. hozzászólására)

Ezt jól összeszedted!

7420. Margaréta (2009-11-26 19:42.35)   - (válasz Emylio 7414. hozzászólására)

Nem volt harag sose, csak kellett egy rím.

7419. Jerryco (2009-11-26 12:37.37)

Felfordult a gyomrom tőle: Nem leszek víg vőlegény, De még néha kaccsint bennem, Egy arasznyi kis remény. Szeretnek a fiúk dugni, S köztük is főleg én. Egyszer répám petyhüdten lóg, Máskor viszont kőkemény. Lányok öle, ágyas meder, lelkük furcsa szerzemény. Palántázni fogok bennük, Attól nő a vetemény. Talán egyszer eljön majd Ő, varázslatos angyal lény, Akit végül nőül veszek, Egyszóval: Főnyeremény!

7418. G-ergo (2009-11-26 12:32.00)

http://www.youtube.com/watch?v=89D_nTeAqTw Jóóó!

7417. Jerryco (2009-11-26 12:29.42)

Három volt tegnap a kislány, s úgy írom e verset, ahogy tegnap szájról-szájra, adták ők a nyerset.

7416. Emylio (2009-11-26 11:02.01)

Kuszagubanc, irgum-pláne, persze! Hinnye, hoppá, álljunk meg egy percre! Azt hiszed, hogy én meg ő, és tényleg? Nehogy ám má', hová lett a lényeg? /B.CS. 2000./

7415. Emylio (2009-11-26 10:47.33)

Levél a táborból Balatonnak partján ülve Nap fényében fürdöm Idő jó, kaja elmegy Üdvözletem küldöm! /B.CS. 1992. Balatonfenyves/

7414. Emylio (2009-11-26 10:37.31)   - (válasz Margaréta 7410. hozzászólására)

Tehát, akkor szent a béke? (kígyóidomár):D

7413. Törölt felhasználó (2009-11-25 09:49.43)

KenytheOne Az Agyonvert Denevér Dala Agyonverték a denevért ott fent a Hold felett, Ultrahangok bűvöletében most énekel neked. Feje nincs már miért is lenne, elhordta a szél, Hangját mégis tisztán hallom, a szívével beszél. Sírba szállna ha lenne szárnya, de nincs, tehát henyél, Ultrahangok mámorában csak neked zenél. Teste sincs már, miért is lenne, elfújta a szél... Szívét mégis tisztán hallom, Dobban és Remél.

7412. Capunral (2009-11-25 02:04.53)

Általában vidám verseket írtok ide, ez egy kicsit depresszív lett. Észveszejtés Elfojtott érzések, csorbuló buzgóság ára Hitehagyott hitvány remény megújulása. Mélyber megfullt erőtlen próbálkozások Gyáva leplezése, mint halotton a fátyol. Semmin csüngő éles fájdalom. Csukló táján delel a gyógyító penge, Angyal borzad, Ördög örvendni kezde. Ármányos cselszövéssel virágzik a pokol S égő könnyek szivárvány fényében honol. Semmin csüngő éles fájdalom. Félelmet ad a fény, s csalogat a kába köd, Mely rémes búval egyfolytában felém jön. Eltűnik az ösztön, hűlt helyén őrület marad. Nincsen remény, nincsen irgalom, csak Semmin csüngő éles fájdalom.

7411. Jerryco (2009-11-25 01:38.09)

Jerryco: Macsesz Találtam egy egeret, rámugrott a szentem, bekaptam a szájamba, és menten lenyeltem. Kérődztem a szőrcsomón, kaparta a torkom, rágodtam cérna farkán, azon a rózsaszín porcon. Visított a szegényke, de nem zavart a hangja, megszoktam már nagyon rég, hisz azért vagyok macska.

7410. Margaréta (2009-11-24 22:28.21)   - (válasz Emylio 7409. hozzászólására)

Így vót, úgy vót - mosmán mindegy, Kössünk békét (hogy szakaggy meg)!

7409. Emylio (2009-11-24 22:18.04)   - (válasz Margaréta 7408. hozzászólására)

Ki látott beszélő kígyót? Rátok szégyen, az hogy így vót! /Szissz!/

7408. Margaréta (2009-11-24 22:06.11)   - (válasz Emylio 7405. hozzászólására)

Előre is elnézést kérek az átköltésért, de a női nem védelmében továbbra is vitába szállok veled. (Azért az már színvonal, ha valakinek a versét ellopják, nem?) Ó, a férfi! Örök téma. A teremtés maradéka. Kérlek, mondd el igaz szóval, Mért hagytál ott a kígyóval? Mért nem vetted el az almám, Mielőtt még megharapnám? Luciferrel nem küzdöttél, Ezért halandóvá lettél!

7407. Emylio (2009-11-24 15:52.04)

Pont egy hónap, s itt az ünnep, Szeretteink összegyűlnek Ajándékunk gagyi, bóvli, Jézuska, az mit fog szólni? Ő adna bármit, adna többet, Ha forgatnánk az imakönyvet! /B.CS. 2001.11.24./

7406. Emylio (2009-11-24 14:12.40)

Születésünk talán dráma, lelkek apró testbe zárva? Hová tartunk, honnan jövünk, nincs is hozzá semmi közünk? Táncolunk csak mint a bábok? Válaszokat nem találok. A zsinór végén ott vagy mester? Remélem, hogy felelsz egyszer! /B.CS. 2009/

7405. Emylio (2009-11-24 13:19.27)

Örök hála Ó, a nő! Az örök Éva, teremtésnek hagyatéka. Kérlek mond el, igaz szóval, Mért beszélgettél kígyóval? Hogy lehettél ilyen falánk, nem volt elég Ádám apánk? Csak egy alma hozta vesztünk Köszi, hogy halandók lettünk!:( /B.CS. 2009./

7404. Margaréta (2009-11-24 11:30.36)   - (válasz Emylio 7400. hozzászólására)

Csodálatos e rövid költemény, Egész éccaka erre vártam én. Magasztos, nemes, igazi óda. Ezek szerint eljutottál oda, Hová készültél az este Mágnessel felszerelkezve. Ha az eredmény csak ennyi, Egyebet nem tudok tenni: Talán írok én is cserébe egy ódát Arról, hogy az éjjel Emylio hogy járt.

7403. Törölt felhasználó (2009-11-24 09:58.54)

Elhaló Elhaló mélység sötét fényében derengő ajkak lidérc tüzében holtak tavának lángoló vizében alva a porban s egyszercsak ébren. Fénylő álmok homályos képe elfacsart testtel egy szilánkra lépve talán még élve, talán megégve semmi csak úgy is, a mindenhez mérve. Fekete húsban rothadó elmék, letépett karjukat tűzbe vetették, mily csodás emlék, mily csodás emlék, ennyi a hatalom, lángok és pengék. Derűs némasággal szikrákat szórva, silány kötelékben, ernyedten lógva, könnycsepp, kiáltás arcára fagyva, véres sziklákon még siklik a hangja. Keselyű érkezett testének tőrével, áldozatra lesve, vérszomjas csőrével, az üres szempárban, míg önmagát látta, megborzongott kissé, aztán kivájta... Vakon és sötéten tátongó bánat, ha már elvette, fizesse az árat, méregként testében elvegyült szerelem, füstölve hullt le a keselyű mereven. Csapongó derű vész el a ködbe, roppanó csontok csapódnak a földbe, Részint végzet, részint látszat, lényeg hogy eléri, azt amiért lázadt. Tehetős az ember, tehetős az állat, mégis csak az egyik emelhet vádat, Látszólag bűnében is teljes a léte, mégsem vésik kőre, "talán megérte." Sorvad a tenyere, olvad a szikla, eggyé válni, ez minden titka, nem hagyott hátra, csak őt és engem, őt már eltemettem, mostmár én fekszem. Hideg a kőlap, dermeszt a szél is, fájdalmat akarok érezni mégis, kívánom tudni, hogy létező lettem, látni hogy születek, ha már elmentem. Kimúlt a madár, elhűlt a teste, kitépett szárnyait már ne keresse, ott fekszik mellette, utolsó tette, ösztönből ette, másként nem tehette. Folyékony ólom a hallók fülébe, éles szilánkok a látók szemébe, elkívánt életek a gyávák kezébe, önzetlen halál, méltó e névre? Elhalkul minden. Csend van. Halkul minden. Csend van. Halk. Csend. Csend. /KenytheOne 2009. október/

7402. Emylio (2009-11-24 09:27.49)

Állatokról szól e mesém, szereplője néhány tehén Mindhárom békésen legelt, és még három borjút nevelt Gondjuk nem volt, jól tejeltek, borjak szépen cseperedtek Egy nap aztán nagy baj esett, hoztak gyászos rendeletet: Három tehén és a borja, váhóhídra mennek sorba! Mé' van ez így, ki akarta? - kérdi minden dühös marha Válasz nem volt nyájas, kedves: Végetek van! - szólt a hentes Megtörtént a szörnyű dolog, egész világ sír és zokog De köztünk vannak most is, mondom! Pihennek egy TESCO polcon /B.CS. 2005./

7401. Emylio (2009-11-24 08:28.38)

Korán keltem hajnalban Madár ült az ablakban Kis csőrével kopogtatott Úgy nézem, hogy odafagyott Szegény, apró, fagyos lélek Hogyan menthetnélek téged? Mert odakinn hideg tombol Ki nem mászok ágyikomból Most szegény jószág fagyos lábbal Csicsereg a menyországban /B.CS. 2007./

elejére ... 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 ... végére