Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A sziget - Viasat3, 18:00 |
Babylon A.D. - Film Mánia, 18:10 |
A John Malkovich-menet - Cinemax2, 18:40 |
A lekoptathatatlan - Paramount Network, 18:40 |
Made in Italy - SuperTV2, 19:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jay Brazeau (71) |
Ralph Fiennes (62) |
Hector Elizondo (88) |
Guido de Angelis (80) |
Kamarás Iván (52) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Kézipoggyász |
Karády Katalin |
11. Find (2020-09-20 14:35.37) |
Belevágtam a filmbe, mert kíváncsi voltam, hogyan mutat Harvey Keitel és Stellan Skarsgard magyar rendezésben. Mindkét színész bizonyította már tudását és hát Szabó Istvántól is láttam már jó filmet. A nácizmus működéséről, hatásairól nem ez az első filmje. Aztán a nézése közben kiderült, hogy egy olyan örök problémát boncol, amin valószínűleg minden ember elgondolkodik, aki élt (vagy az ősei éltek) diktatúrában. Lehet-e jó célt szolgálni egy rossz célt szolgáló rendszer bizalmasaként? Ember lehet-e maradni ilyen körülmények között?
Spoileres a továbbiakban. Eleinte unalmas elbeszélésnek éreztem, ahogy a film bemutatta Arnold megbizatásának hátterét, Furtwangler utolsó koncertjét. A tanúk kihallgatásakor kicsit elbizonytalanított, hogy mennyire hihetünk nekik. A másodhegedűs szimbolikája és a német-amcsi tiszt - titkárnő románca kicsit erőltetett volt számomra, de végül is ezeket apróságnak tartom a nagy egészben, mert összességében elég ütős jelenetek is születtek, amik a film után is a szemem előtt vannak. A kezdetben piszkosul ellenszenves idióta amerikai tisztről az az érzésem támadt, hogy nem tud semmit, nem ért semmit, nagypofával jön ítélkezni olyan emberek felett, akikről semmit sem tud. Főleg azért, mert műveletlen, így F.-rel egyáltalán nincs meg a közös nevező. A szimpatikus karmesterrel nem nehéz együttéreznünk. Azért őt sem kellett félteni, amikor kérdés nélkül helyet foglalt, aztán taktikásan vizet kért hogy szimpátiát szerezzen a "közönségétől". Később, amikor A. kegyetlenül szembesíti néhány igaz és igazságtalan váddal, akkor viszont fordul a kocka. Az irtózatos feszültségtől én is ablakot nyitottam volna legszívesebben a szobában. Bizony nemes célok mellett az ember időnként rájön a saját kisszerűségére is. De lehet-e hibáztatni azért, mert rivalizált a kor másik legtehettségesebb karmesterével, aki ugyanabból a rendkívül sikeres nemzetből való, mint önmaga? Bűnös-e azért, mert a magánéletben nem élt rendes polgárhoz méltó családi életet? A sebezhető magánéletével ugyanúgy visszaéltek a nácik, mint ahogy az amerikai A. Ezek után nem csoda, hogy azt is megbánta, hogy a világra jött. Kis mellékszál az orosz tárgyalás, ahol egy győztes diktatúra győztes áldozatával ismerkedünk meg, egy szintén nagyon drámaira sikerült jelenetben. A film végi archív jelenet szerintem nem akar egyértelmű választ adni, a nézőre van bízva, hogy miképp értékeli a kendős gesztust. Mindenesetre F. a bűnök alóli felmentése után rövidesen meghalt, Karajan pedig törelen karriert futott be, az EU himnuszát is ő komponálta. Hosszú élete során számos híres zenekar és opera együttes vezetője volt. A film nézése közben óhatatlanul eszébe jut az embernek, ha kicsit is ismeri Szabó Istvánt, hogy ez a film, akár önreflexió is lehet: a saját ügynökmúltjával való szembenézés. |
10. Dobsony (2020-05-26 17:24.05) - (válasz Delpiero 9. hozzászólására) |
Birgit Minichmayr-ról nem beszélve. :) |
9. Delpiero (2020-05-26 17:13.04) - (válasz Shagratha 7. hozzászólására) |
Harvey Keitel sem az éppen. ;) |
8. Kilok (2018-03-18 23:22.05) |
Azt a rohadt életbe! Ez ütött. Elképesztő. 5 csillagos dráma. Szavakat nem találom, még a hatása alatt vagyok. Harvey Keitel és Stellan Skarsgaard fantasztikus. És mennyire nehéz nézni. Egyetért az ember az amerikaival is, és a némettel is. Hajlamos vagyok Furtwangler felé hajlani, de meg lehet érteni a habzó szájú Arnoldot is. Mindkét fél szépen sorban bemutatja, mivel lapjai vannak. Aztán amikor megszólal Emmi, hogy ő ezt nem bírja, akkor jön rá a néző: minden ember egyforma. Minden rendszer egyforma, ha a hatalmat kell megerősíteni, és a vesztest eltiporni. Minden megmozdulása tökéletes ennek a filmnek. A legnívósabb díjak: Oscar, Golden Globe persze sehol, de a hazájában, Európában díjazták ezt a remekművet, Stellan Skarsgaard kapott érte díjat, ugyanazt, mit idén Borbély Alexandra. Belegondolni is rossz, milyen kevés ember láthatta ezt a filmet. Pontosan bemutatja, miről is volt szó a háború után is. Ehhez képest bántóan hátul van itt a filmkaton. |
7. Shagratha (2010-11-27 03:27.04) |
Úrég, ilyen kevesen láttuk ezt a filmet? Pedig magyar rendezte, és Stellan Skarsgard nem egy utolsó színész! |
6. Vbacs (2010-08-24 12:40.04) |
jó film volt ez, és tényleg a zárókép nagyon megszépítette ezt az egész történetet.
A film is nagyon jó volt, tényleg remekül rávilágított, hogy érzett ez a két nép egymás iránt. És az is tetszett, hogy Emmy meg Wills azért mégis inkább a karnagy mellett álltak, mint az amcsik mellett. Viszont nem szeretem (amit ebben a filmben is kiemeltek) ahogy az amcsik viszonyulnak a németek iránt. Egyszerűen minden amcsi minden németben a nácit látja, ebből következik, hogy minden német romlott és gonosz, akiket ki kell iktatni, vagy legalább is meg kell büntetni. Viszont az ég világon semmit sem tudnak a németekről, és hogy mi zajlott le Németországban ebben az időben. És ez egy undorító magatartás. De az, ahogy az az orosz elmagyarázta a dolgokat, mikor piáltak az nagyon jó rész volt. Ő nagyon jól tudta, hogy mi zajlik ott, hiszen ő is egy hasonló rendszert "szolgál". Egy szóval, nagyon jó film volt 4*. |
5. Klimt (2010-06-06 17:24.42) |
Az a feszültség, amit annak idején a Madách Kamarában átéltem (Harwood A Karmester című darabja láttán és amit a főhősök biztosítottak, Koncz Gábor játszotta Steve Arnoldot), itt csak a film második felétől éreztem, a titkárnő azon bizonyos mondata után, hogy mivel Steve ugyanazokat a módszereket alkalmaazza, melyeket a Gestapo nála annak idején, ott kell hagynia ezt az állását. Ezután az epizód után a filmről csak felsőfokokban tudok nyilatkozni, de az előtte levők számomra elég laposra sikeredtek. |
4. Csomorkany (2009-08-08 15:26.20) |
Sziasztok!
Magamtól idézem, de azt hiszem, stimmel, ezért érdemes. Találtam egy konkrét helyet a Szentírásban, ami szerintem működő párhuzam a Szembesítéssel: Zak 3,1-5 A szitu egy prófétai látomás, amiben Zakariás próféta Jézsué zsidó főpap mennyei „rehabilitációját” látja. Történelmileg a babiloni fogság után vagyunk, amikor elpusztult Jeruzsálem, benne az első, Salamon által épített Templom, és Zakariás zsidó közössége a második Templom fölépítésével, és a kultusz újbóli elindításával foglalkozik. A látomás üzenete, hogy a vállalkozást Isten elfogadja. 1 Majd megmutatta nekem Jézsuét, a főpapot, amint az Úr angyala előtt állt; jobbján pedig a sátán állt, hogy vádat emeljen ellene. A filmben: Jézsué a főpap > Furchtwängler. Vö: „Én nem csak egy egyszerű német állampolgár vagyok. Én abban az örök értelemben vagyok német állampolgár, mint Mozart, stb.”. A másik oldalon az ügyész számára ő „Moby Dick”, aki mellett a kis halak elengedhetők. az Úr angyala > a zsidó fiú és a titkárnő. Végülis a náci rendszer áldozatai, és mind az ügyész, mind F. a maga oldalára próbálja állítani őket, így a „bíró” szerepébe kerülnek. a sátán > az ügyész. Hangsúlyoznám, hogy nem a jelleme sátáni, hanem a szerepe: vádol. 2a És az Úr angyala ezt mondta a sátánnak: “Csendet parancsol neked, sátán, bizony, csendet parancsol neked az Úr... A filmben: A párhuzam itt kicsit megbicsaklik, amennyiben a „csendet parancsolás” a film egyik utolsó jelenete. De ez a műfaji különbséggel magyarázható. Mindenesetre amikor a film végén a zsidó fiú nem hajlandó lehalkítani a zenét, hogy az ügyész ne tudjon telefonálni, az szerintem jó párhuzam. 2b ...aki kiválasztotta Jeruzsálemet. Vajon nem olyan-e az, mint a tűzből kiragadott üszök?” A filmben: A két koncertjelenetre gondolok. Mindkettő helyszíne templom. Mindkét koncertet megzavarja valami külső esemény, az elsőt a bombázás, a másodikat egyszerűen az eső. Vajon nem olyan a második koncert idején a templom, mint a tűzből kiragadott üszök? És a zene sem az igazi benne, hiszen nem működhet még a „főpap”: nincs rehabilitálva. 3 Jézsué pedig szennyes ruhába öltözve állt az angyal színe előtt. A filmben: Ezt azért láttuk. Az ügyész tényleges bűnöket szed össze. 4 Ekkor ez megszólalt és ezt mondta az előtte állóknak: “Vegyétek le róla a szennyes ruhát.” Neki pedig mondta: “Íme, elvettem tőled gonoszságodat és új ruhába öltöztettelek.” 5 És mondta: “Tegyetek tiszta süveget a fejére.” Ekkor tiszta süveget tettek a fejére és felöltöztették őt, miközben az Úr angyala ott állt. A filmben: A zsidó srác szava: „Beszéljen vele több tisztelettel”. Idevágnak a gesztusok is, amikor kikísérik az ügyésztől. Először a parancsolt ellenségesség gesztusait látjuk, utána a segítségnyújtást. Nohát, ennyi. Azt hiszem, működik a párhuzam, bár az időrendben kétségtelenül van egy eltérés. |
3. TeszToszTeri (2009-03-08 20:50.27) - (válasz Szaurin 2. hozzászólására) |
Nem hiszem h hitlerrel v.bárkivel kezet lehetett fogni zsepivel.:)Hatalmas sértés és következményei vannak.Még a nagy diktátor sem tette,pedig sokan tudjuk h mindig kezet törölt minden parola után.
Én inkább azt láttam (még inkább láttatták velünk)h beletörli a kezét a zsepibe a kézfogó után.De számomra nem 1értelmű.Inkább ösztönös mozdulatot láttam benne,amit bárki megtesz,ha van vmi a kezében.Ezért írtam h mentegeti a rendező a karmestert,akivel - a mai tudásunkkal Oscar-díjasunkról - hasonló sorsban részesült és így egyúttal saját magát is.Tudjuk h nem jó kedvükben csatlakoztak,bár ezt valóban jó hangsúlyozni.A lényeg h én nem láttam a záróképsorban azt,amit az alkotók gondoltak erről a mozdulatról. |
2. Szaurin (2008-11-05 20:05.17) |
A záróképsor lényege az, hogy amikor kezet fog a férfival akkor egy zsebkendő van a kezében, így nem ér hozzá közvetlenül. Ez is egy fajta tiltakozás volt a részéről. |
1. TeszToszTeri (2008-10-03 08:36.16) |
Nagyon jó kamaradarab lehetne.Sajnálatos hogy nem hogy történelme,de még 1 db kritika sem született erről itt.Így csak 1-et írnék.Nem látom azt a záróképsorokon(archiv felv-en),amit látnom kellene!!!Ilyenkor 2 eset áll fenn;vagy értetlen vagyok,v.a giga manipulálás esete.Ha ez utóbbi,akkor duplán zavaró 1 olyan alkotótól,aki úgy tekintett magára,mint pusztán gondolatébresztő sohasem ítélkező művészre.A záró képsorokból kitűnik az alkotók szimpátiája "hősük"iránt.Én pont ezt hagytam volna ki a filmből.Ezt a befejezést.Mégha el is hiszem h.a bánásmód hitelesen rajzolt,tán épp ezért felesleges volt az utolsó bejátszás.A film folyamán végig drukkol a néző(nemcsak néhány szereplő)a főszereplőnek,h.kiderülhessen ő ennél szofisztikáltabb nem egyértelmű szereplője korának,de bénultsága,megtörtsége frusztráltá tesz minket nézőket is.A befejezés végképp,melyben ma azt gondolom önmagát menti a direktor.Felesleges sokan enélkül is kedveljük. |
Vélemények | Find, 2020-09-20 14:35 | 11 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
Keresem téma megnyitása | 0 hsz |
Szembesítés adatlap |
Eredeti cím: Taking Sides |
Évszám: 2001 |
Rendezte: Szabó István |
Szereplők: Harvey Keitel, Stellan Skarsgard, Ulrich Tukur, Moritz Bleibtreu, Birgit Minichmayr... |
További információk |