Fórum - Végzetes rágalom - Vélemények

29. Törölt felhasználó (2022-05-08 22:27.56)

Enter és Vili!! Mikor lesz köztetek élőben pankráció?? Vennék rá jegyet, komolyan!!:D

28. Entersp (2022-05-07 22:49.25)   - (válasz somliv 27. hozzászólására)

Nem, te nem ez a típus vagy. Aki ilyen hihetetlen jó érzékkel ír "rosszul", az verekedni sem tanult meg rendesen. Viszont előtted a jövő. Sohasem késő, én sok sikert kívánok neked, de ne felejtsd el, hogy a fontos dolgokért meg kell dolgozni. Nem szórhatsz ilyen hülyeségeket, hogy sugallja, hogy hiteles... Ezzel együtt bearanyoztad a napomat, király volt.😂

27. somliv (2022-05-07 16:05.11) - (válasz Entersp 26. hozzászólására)

Majd amikor velem szemben állsz, és ezer ember közül pont a Te pofádat fogom kiválasztani és beverni, akkor legyél ilyen beszólogatós faszkalap! Kíváncsi leszek, hogy akkor is ilyen vidám leszel e. Élőben egyszer kiderül egy szép napon. Csabagának: Jók a feltevéseid. Audrey bánthatja, hogy nem szerepelt több ilyen jellegű letaglózó, drámai műben, bátran megtehette volna, mert jól állt neki, és akkor még finoman fogalmaztam. Megkockáztatom, hogy senki a világon nem volt ilyen pazar, amikor drámázni, emóciókat kellett közvetíteni ezekben a régimódi, fekete-fehér jellegű darabokban. Sec perc alatt képes volt átlényegülni az ilyen szerepekre. Egyszerűen másolhatatlan, valahogy erre mindenkinél jobban ráérzett. Nem tudod senkihez összehasonlítani és pont ez a megfoghatatlan benne. Valljuk be, hogy mai szemmel ez már viszont avítt, nem kíváncsi rá a nézősereg, mert mondjuk ki: teljesen mások az irányok, ám akkoriban ez volt a trendi. A Tiffany homlokegyenest más, ott a divatikonra jellemző jellegzetességeit vehette elő, egy stílusikonná téve ezzel saját magát, és példát mutatva ezzel másoknak. Még ha a vidámságok, könnyedségek ellenére akadnak a való élethez közeli pillanatok is. Ám Peppardnek túl visszafogottnak éreztem az alakítását, de ezt már írtam előtte, mikor beszéltünk róla. Az sem jó, ha egy nő szinte cérnaszálon vezet egy pasit, ugráltatja ide-oda. Ám inkább olyan félszegnek mondható volt ott, de betudom ezt a korának, kezdeti filmes lépéseinek. Garner nem volt rossz az itteni szerepre, a régi férfiak ezt a hidegséget, keménységet, összetartó erőt képviselték- ő meg ezt maradéktalanul hozta. Még ha megértem, hogy ez a szerelmi szál nem lett annyira kibontva, vagyis inkább döcögve működött, úgy is lett valamilyen szinten bemutatva, bár én nem bántam, mert hagyományossága révén nálam rendben volt. Ahogy írtad a mozi első fele kapta a gyerekek megvilágítását, utána átcsapott az egész erre a háromszögre, mely szerintem remekül állt ennek a filmnek.

26. Entersp (2022-05-06 21:04.43)   - (válasz somliv 25. hozzászólására)

"...hihetetlen hiteles a nevelőnő szerepében. Minden pillantása, mimikája, érzelme ezt sugallja nekünk." Azt sugallja, hogy hiteles?😂 Komolyan mondom, ezer komment közül kiválasztom a tiédet. Egyszer össze kéne gyűjteni a legnagyobb gyöngyszemeket.🤓

25. somliv (2022-05-06 18:30.52)

A Ben Hur rendezőjétől, William Wyler drámája a Végzetes Rágalom. 1961-es alkotás, fekete-fehér, mikor még tudtak filmeket csinálni, és nem is ez, ami először magával ragad, hanem a színészi játék- egyszerűen taníthatatlan, lemásolhatatlan. A törékeny bájjal az élen, Audrey Hepburnel, aki ezekben az időkben óriási ikonnak számított, itt sincs ez másként, mivel hihetetlen hiteles a nevelőnő szerepében. Minden pillantása, mimikája, érzelme ezt sugallja nekünk. Egy leányiskolában járunk, ahol van két fő nevelőnő, akik vigyáznak, foglalkoznak a gyerekekre, sőt, tanítják is őket. Mintha egy színdarabot néznél, egymáshoz irányított párbeszédek tömkelege fedezhető fel benne, beltérben zajlanak a jelenetek többsége, ám nem unalmasan, hanem végig fent tartja az ember figyelmét. A nevelőnők kicsit rivalizálnak is egymással, abból az okból, hogy az egyik férjhez akar menni, erre a másik féltékeny lesz rá. Egyikük nehezen képes elviselni ezt a viszonyt, ezért zaklatottá válik a munkájában. Úgy kerül be a képbe a hapsi, Audrey filmbéli párja, akit James Garner alakít, összeszedetten egyengeti a szálakat a nők között. Közben kapjuk a mindennapi élet eseményeit az iskolából, a tanórákat, délutáni foglalkozásokat. Hirtelen jön egy fordulat, mert van egy hárpiás rosszkislány, aki szemét módon bemártja a nevelőnőit, alátesz nekik, ezért a szülők kiveszik a gyereküket a magániskolából, ezzel befuccsol az intézmény. Ezt a sztorit a színészek teszik azzá, amivé, hozzáteszem a gyerekpalánták is remekek. Hepburn magával ragadó módon volt képes mindig is elénk tárni az érzelmeit. Vannak szép pillanatok, az a mosoly tőle a verandán, irtó Hepburnös, az tipikusan ő volt. Garner karizmája megcsillan bizony mellette, ezt is láthatjuk mi nézőnk. Itt egytől-egyig mindenki koncentráltan működik a szerepében, komolyságot tükröz vissza. Ám figyelem, aki párját meghazudtoló, az Shirley MacLaine, milyen fiatal ebben a moziban, de az az erő valami elsöprő az alakításában, ahogy odamondta, felhúzva a másiknak a szavait, mondatait- hát igen, ez a színésziskola legjava. A közepe lesújtó fordulatot vesz, nincs fikarcnyi idilli pillanat sem, a gyerekek bemószerolják főszereplőinket, majd kiröppenek az iskolából. Utána a tanácstalanság üti fel a fejét, mi tévők legyünk ezek utáni kérdések. Wyler rendezése nem kerüli a nyomasztó hangulatot, hanem végigsimítja moziján, mely úgy érzem még hitelesebbé teszi az alakításokat. Háromnegyedéhez érve nyomasztóságba torkollik a mű, James és Hepburn szívszorító, letaglózó búcsúja, a felek elhagyják egymást: „Járd a magad útját, én is ezt teszem, egy idő múlva tudni fogom és te is, aztán akkor majd meglátjuk.” Egy tabutéma boncolgatása, innentől William még komorabbra veszi a jelleget. Audrey kisétálása az udvarra, a tehetetlenség érzésével együtt, vonósok dominálására, a belsejében lezajlódó folyamatok előtérbe helyezése, ahogy lassan lépked és rámegy a kamera keserves arcára,- a régiességével, hagyományosságával együtt, és megérezzük, hogy ott és akkor mi játszódik le benne. Egy lelki sérült nőszemély színvallása a másik előtt, majd végzetes cselekedete, mely szívszorítóvá teszi az egész alkotást. Wyler nem fukarkodott az emóciókkal, mert ez az alkotása egy érzelmi hullámvasút, amely benne maradhat az emberben.

24. Csabaga (2016-08-15 17:46.20)

Eredeti nyelven ajánlom,az az igazi.Szerencsére a DVD változaton elég jó felirat van hozzá. A bemutatóval szépen elkéstünk,persze a téma...

23. Arturo professzor (2016-08-15 14:05.52)

Magyar tv-premier:1983.feb.27. Majd készült egy Mikroszinkron.Zoone,Filmhatár verzió is. Audrey:Kútvölgyi Erzsébet Gubás Gabi Dögei Éva Gubás Gabi Harmadjára Huszárik Kata,negyedjére Létay Dóra kellett volna Shirley:Udvaros Dorottya Létay Dóra Zsigmond Tamara Györgyi Anna James :Csernák János Szabó Sipos Barnabás Kapácsy Miklós Csankó Zoltán Harmadjára Haás Vander Péter

22. Csabaga (2015-08-14 18:06.10)

Egy másik és egyre szimpatikusabb vélemény szerint ezt a filmet mindenki félreértette. S.MacLaine is...:) A leszbikus téma lényegtelen.Az a fontos,két felnőtt embert a gyereket véleményére hagyatkozva ítélnek el,hurcolnak meg. Ez nagyon hasonlít a Salemi boszorkányok c. Miller darabhoz.A szerző a filmes boszorkányüldözés ellen tiltakozott ezzel a darabbal. Én itt is egyre inkább ezt a "vonalat" látom a filmben.Wyler csak felhasznált egy régi történetet,egy színdarabot,hogy elmondja teljesen másról a véleményét. Ez az értelmezés már magyarázatot ad a csordaszellemre,a gyávákra,a kételkedőkre.Főképpen a nevetséges bírósági ítéletre,hiszen ki halott már arról,hogy két 12 éves gyerek vallomása alapján ítéljenek el valakit. A két tanárnő nem csak a városból,hanem az egész országból ki van közösítve,akárcsak a feketelistára tett filmesek. Karen büszke távozása a szabad gondolkodás jelképévé válik,de logikus magyarázatot ad Martha öngyilkosságára is. A korabeli kritikáknak eszébe sem jutott,valami modern mondanivalója is lehet a filmnek és leragadtak a darab idejétmúltságánál.

21. Csabaga (2013-09-12 16:57.47)

Utólag nézve ez egy nagyon jó választás volt Hepburntől. A dolgok elé menve megakadályozta,hogy beleragadjon az Álom luxuskivitelben ikonikus szerepébe.

20. Csabaga (2013-05-27 16:32.16) - (válasz Orgona 19. hozzászólására)

A korabeli közönség jelentős részem se a film témájával,se a Happy End elmaradásával nem tudott mit kezdeni. A gyártó stúdió arra próbálta rávenni a rendezőt,Karen és Joe a végén béküljenek ki. Wyler erre nem volt hajlandó,csak kisebb engedményekre a szóhasználatban.A leszbikus szó nem hangzik el. Maradt Karen lázadó(svájcisapkás!)távozása,sok értelmezési lehetőséggel.

19. Orgona (2013-05-26 16:56.04)

Tényleg nyomasztó film.

18. Csabaga (2013-05-26 16:35.03) - (válasz Bordal 11. hozzászólására)

3 év késéssel válaszolva,az angolok negyede teljesen elfogadhatatlannak tartja még ma is,hogy a gyerekének leszbikus tanárnője legyen. A fele hezitál,a többi esetleg,talán...Alig néhány százalék mondott igent.

17. Csabaga (2013-04-10 17:22.05)

újra..:) [link]

16. Csabaga (2013-04-10 17:20.39)

Érdemes elolvasni. A magyar neten az egyetlen részletes elemzés a filmről. [link]

15. Csabaga (2013-04-10 16:03.19)

Még jobban megnézve a filmet,végül megadom rá a legmagasabb osztályzatot. Most már Audrey-t jónak látom,a film második felében is,csak talán az zavart meg,a szerepe annyira más,mint a nem sokkal korábban készült Tiffanyban. Ma ezt a filmet sokkal többre értékelik,mint a maga korában.Jobb biztosan nem készült ebben a témában. Csak az a néhány rosszul beállított jelenet ne lenne.De ez nem a színészek hibája. Hepburn jóval később azt nyilatkozta,a filmes pályájára visszatekintve,némileg sajnálja,nem játszott több olyan filmben,mint az Egy apáca története,vagy pont ez az alkotás.

14. Csabaga (2013-02-07 17:21.32)

Ez a jelenet végül kimaradt: [link]

13. Csabaga (2012-12-23 16:37.50)

Egy kép: [link]

12. Csabaga (2012-05-12 16:35.07)

Tegnap néztem újra. SPOILER lehetséges! A téma és a szóhasználat("azt terjeszti rólunk,hogy szeretők vagyunk,egymás bűnös szexuális megismerése" stb.)bátor,de a film valahogy mégis egy kicsit régimódinak hat. Erre itt a fekete-fehérben való forgatás is talán ráerősít. Akkoriban dagályosnak mondták.A történetet pedig valószínűtlennek.Ez igaz is,hiszen tényleg hihetetlen,hogy két 10 éves gyerek szavára adjon még a bíróság is,de a darab így volt megírva. A mozi második felében leül az alkotás. Audrey ettől kezdve valahogy nem találja a helyét a filmben,igaz a szerepe is sematikus a partneréhez képest. Akaratosan kell néznie,és könnyes szemmel...Ez tényleg nem sok. Viszont kapott legalább egy "felemelő" befejezést és ez megmenti az alakítását. Az az érzésem,rosszul választották ki a színészeket.MacLaine jó,de Audrey nem egy tragikus karakter,Garner pedig szintén szenved a jól megírt szerep hiányától. Ráadásul nem is illenek össze. A szerelmespár nem tűnik szerelmespárnak,semmi szenvedély nincsen köztük. A nem sokkal korábbi Tiffany-hoz képest egy tizedére lecsavart Audrey Hepburn látni... Viszont az említett befejezés ad némi kétértelműséget a filmnek.Az igen könnyen elküldött vőlegényt nem fogadja vissza,így még az is felvetődik az emberben,talán ő is az? Audrey gyakran tűnt sebezhetőnek,de sohasem omlott össze,és ebben a filmben is végül így van. MacLaine szerint a rossz kritikai fogadtatás oka,hogy még bátrabbnak kellett volna lenni,de sok jól megírt jelenetet végül kihagytak a filmből. Bár ha meggondolom,hogy az első filmes változat a leszbikus téma helyett egy szerelmi háromszögre redukálta a történetet... Az egyik akkori szereplő,a színházrajongó nagynéni szerepében újra feltűnik.

11. Bordal (2010-05-26 12:41.44)

1961. Azóta lezajlott a szexuális forradalom. A nemiség, a szexualitás minden válfaja módosult. Az akkori normák idejüket múlták. A másság ma már majdhogynem dicsőség, semmint megvetendő, üldözendő valami. És mégis, ha ma történne meg egy ugyanilyen eset egy lány vagy fiú magániskolában, nem tenném rá a fejem, hogy nem ugyanez lenne a dolgok megítélése és végkifejlete. Változott valami? Igen! A prüd társadalom farizeussá vedlett.

10. Csabaga (2009-10-06 16:04.55) - (válasz Mütyürke 7. hozzászólására)

Megjelent DVD-n! A Duna tévés szinkron van rajta,ahol sajnos szintén a csapnivaló Gubás Gabi Audrey Hepburn magyar hangja. Eredetileg Kútvölgyi Erzsébet volt. Ajánlom az eredeti hangsávot,magyar felirattal.

9. Golyalab (2009-09-27 19:33.50)

Iskolapéldája a tökéletes drámának.Remek a tőrténet,a szinészij játékok egytől egyig kiváloak.Shirley Maclaine eszméletlen volt,gyerekszinésztől is ritkán látni ilyen erős játékot.Audrey Hepburn is remek volt de tud azért ő ennél jobbat is nyujtani. A befejezés is maga volt a tökély.Remek mozi,ami ma is megálja a helyét.

8. Mütyürke (2009-07-18 15:52.39) - (válasz Mütyürke 7. hozzászólására)

jav:Shirley

7. Mütyürke (2009-07-18 15:51.43) - (válasz Gineima 5. hozzászólására)

Szerintem is jobb ,volt Shiley ,szinkronja is .Audrey szikronhangja vmi iszonyat gyenge volt ,szinte élvezhetetlenné tette a figurát.

6. Törölt felhasználó (2009-05-24 16:53.24)

Hihetetlen jó film, tényleg nem értem, hogy egyesek miért nem tudják értékelni a régi filmeket. Már annyira hozzászoktam a tipikus amerikai happy endekhez, hogy rendesen lehangolt ez az egész. De jó.

5. Gineima (2009-05-23 22:45.45)

Hú, de kemény. A jelenet amikor Shirley (Martha) rájön az igazi érzéseire, hát az ... Bár ott, meg az egész filmben ő a főszereplő, szerintem jobban játszik mint Audrey, bár jobb a szerepe is. A kislány (Mary) meg igazi kis dög. Szóval nagyon jó film, igazi dráma.

4. Roszner (2009-03-31 14:14.24)

Kiváló film, végig magasan tartott feszültséggel. A gonosz kislány nagyon jól alakította a ráosztott szerepet. Érdemes a teljes alkotói listát elolvasni. Rendezte William Wyler. Aki a Ben Hurt vitte világsikerre...

3. TeszToszTeri (2009-03-04 21:43.51)

Gyerekként láttam és nagyon ajánlom h 16-18 alatt ne nézze meg senki,mert rám borzasztóan nyomasztóan hatott Maclaine figurájának öngyilkossága.Az egész film atmoszférája nyomasztó,ami végül ennél a jelenetnél csúcsosodik ki.Úgyhogy vigyázat!

2. Mekare (2009-01-25 20:44.41)

Remek film. Ezért nem értem azokat akik nem bírják a régi filmeket..azért mert régebbiek. Mert ez a film manapság is tökéletesen megállja a helyét..ott lenne a 2 hölgy versenyben a legnagyobb díjakért. De maga a történet is húzós, nem átlagos sztori..ahogy a Vágy és vezeklés is sikeres "félreértés" lett...úgy ez a film is kielégíti közönségét...2009-ben is

1. Mandria (2008-12-07 22:33.23)

Spoiler: Audry Hepburn és Shirley Mclaine...1961..a film fekete-fehér Két gyönyörű fiatal szinésznő fantasztikus alakitással. Ez a téma abban az időben bizony sokkal inkább tabunak számitott, mint manapság. Noha valószinű szülök ma sem szivesen adnák kislányaikat egy olyan bentlakásos leányiskolába, ahol a vezetőket leszbikus kapcsolattal vádolják. A film bemutatja a rágalom pusztitó erejét... egyik kislány, az események sajátos alakulása folytán leszbikussággal vádolja meg iskolája fiatal vezetőit... a hir futótűzként terjed, a kislányokat kiveszik az iskolából, a rágalmazási pert a tanárnők elvesztik...összeomlik az életük... Audry aki házasságra készül, végül elveszti szerelmét, mert ő sem hisz benne.. és Shirley ráébred, hogy valóban igaz az, hogy szerelmet érez Audry iránt...ezért öngyilkos lesz... Noha kiderül, hogy a rágalom, hogy szeretők voltak hamis....minden hiába...az élet nem mehet úgy tovább....ami eltört az törött marad... Számomra egy nagyon meglepő téma volt ez ..nem gondoltam volna, hogy ilyen merészek lesznek amerikában 1961-ben A két szinésznő alakitása természetesen csodálatos... Érdemes megnézni...ha sikerül megszerezni..

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Törölt felhasználó, 2022-05-08 22:27	29 hsz
Keresem	Csabaga, 2009-03-24 15:34	4 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Végzetes rágalom adatlap

Eredeti cím: The Children's Hour

Évszám: 1961

Rendezte: William Wyler

Szereplők: Audrey Hepburn, Shirley MacLaine, James Garner, Miriam Hopkins, Fay Bainter...

További információk

Szereplők fórumai

- Audrey Hepburn - Vélemények

- Shirley MacLaine - Vélemények

- James Garner - The Ultimate Life (2013)

- Audrey Hepburn - Adatlapjáról hiányzó filmek

- Audrey Hepburn - legjobb képek

- James Garner - Vélemények

- Audrey Hepburn - Mozibemutatók:

- William Wyler - Vélemények

- Shirley MacLaine - Kérdések

- John Michael Hayes - Vélemények