a törökök bejöveteléről-az oroszok kimenetéléről-a magyarok mennybemeneteléről
a parkolóőrök viszontagságos életéről
metró ostromról, 1 Fradi-Újpest meccs után
szerelem az országházban
kis stikli-lebukás, nagy stikli-meggazdagodás
a szelektív szemét összeöntéséről, a szeméttelepen
Rózsa Sándor lovának, bank általi lefoglalásáról

88. Julcsi00 (2011-03-08 16:24.31) - (válasz Artemisz81 84. hozzászólására)

hát ez igaz!

87. Julcsi00 (2011-03-08 16:23.57)

olyat ami jó vicces izgalmas és lányokról szól persze akik 13 évesek én éppen irok egy regényt már 8 regényt irtam!:)♥

86. StormshadoW (2011-03-08 15:00.02)

Ezeknél a söpredékeknél csak jobbakat. Se tehetség, se péz se ész nincs ahhoz idehaza,hogy nézhető nagy durranásokat termeljenek ki. Ami meg van,az nagyon kispályás, unalmas illetve béna. Főleg ami a magyar akciófilmeket illeti. Pedig jobb kaszkadőrökkel, normális bunyós tagokkal lehetne komolyabb témákat is forgatni idehaza is, bár a külföldiek mellett azok se volnának már tul nagy ujdonságok. Amondó vagyok, hagyni kéne idehaza ezt az egészet, ami nem megy, nem kell erőltetni csak hogy legyen. Vígjátékok meg inkább idegesítőek mint szórakoztatóak idehaza /szerintem/

85. Intarziás lóharapás (2010-11-07 11:27.44) - (válasz Artemisz81 84. hozzászólására)

pornót... az jól megy...

84. Artemisz81 (2010-05-22 17:21.24)

semmilyet... ami nem megy... nem kell erőltetni... hol van már a színvonal...

83. Golyalab (2010-05-22 17:19.24)

Jókat...

82. Morli Holect (2010-05-22 15:47.52) - (válasz Istivaygok 70. hozzászólására)

Azt én is megnézném!

80. Sdfghklopiuop (2009-07-11 18:20.23) - (válasz Jacques24 79. hozzászólására)

Igen. Lehetne az a címe hogy: Mátyás serege

79. Jacques24 (2009-07-11 17:57.03)

Szóljon egy film a Magyar Gárdáról! XD

78. Mekare (2009-07-11 17:27.25) - (válasz Pirosalma 77. hozzászólására)

Méééég,de ha ennyire akarsz ilyen filmeket..ez is megtörténhet :D

77. Pirosalma (2009-07-11 17:21.57) - (válasz Mekare 76. hozzászólására)

:D Észrevettem félig-meddig, de hálistennek melót nem ajánlottak XD

76. Mekare (2009-07-11 17:20.47) - (válasz Pirosalma 73. hozzászólására)

Sajnos/vagy nem sajnos..pornóhatalomban élsz..nem ajánlottak még munkát,hogy nem vetted észre? :D

75. Pirosalma (2009-07-11 17:20.14) - (válasz Istivaygok 74. hozzászólására)

Ja, akkor nagyon helyes, csak így tovább:D

74. Istivaygok (2009-07-11 17:19.14) - (válasz Pirosalma 73. hozzászólására)

Azokat forgatunk eleget:D Élmezőnyben vagyunk:D

73. Pirosalma (2009-07-11 17:11.21)

Meg szexfilmeket-azt nem igazán kritizálnám:D

72. Pirosalma (2009-07-11 17:07.55)

Mondjuk olyasmiket, mint a Kontroll.

71. Mekare (2009-07-11 16:43.08)

Várakból kitörőseket, ahhoz értünk, és már a Két Toronyban is jól mutatott :)

70. Istivaygok (2009-07-11 16:38.53)

A paksi atomerőmű radioaktív sugarai miatt óriásira nött siklók támadását Stohl Bucival a főszerepben!!!!

69. Szergej bubka (2009-07-11 15:31.05)

Egy olyan filmet kellene forgatni amelynek elején ez olvasható: Igaz történet alapján. És a következőt láthatnánk a végén: Gyurcsány,Bajnai és talpnyalóik kivégzése!!!! :)

68. Cantri (2009-04-27 20:13.40)

Egyetsem kéne forgatni! Végre be kéne látni, NEM TUDUNK FILMET CSINÁLNI!!! Ez van!

67. Trashfan (2009-04-27 20:12.19)

Olyanokat, amik a közelmultunk történelmét dolgoznák fel, olyan monőségben, mint teszik azt a Németek...

66. Jantar (2009-04-27 20:09.37)

Olyat mint pl. a Retúr, Isten hozta, Őrnagy úr!, Legényanya, Indul a bakterház, Tüskevár....

65. Szergej bubka (2009-04-27 12:58.33)

http://www.filmkatalogus.hu/forum-22802
Nézzétek meg, legyetek szívesek!
Köszönöm!

64. Mangilla (2009-04-25 19:43.36)

Somoskő vára, és a falu is nagyon szép, érdemes ellátogatni oda!
(Nem ennyi jött le a leírtakból, csak ez úgy eszembe jutott. Én tavaly voltam ott.)

63. Cziki (2009-04-25 14:51.54) - (válasz Lear58 62. hozzászólására)

Még nincs vége.
A legenda szerint Dr. Krepuska Géza megmentette egy műtét kapcsán az ominózus angol tiszt gyermekének életét, mire az megkérdezte mi lesz a fizetség.
A két település -volt a válasz.

62. Lear58 (2009-04-25 14:26.46) - (válasz Cziki 61. hozzászólására)

köszi

61. Cziki (2009-04-25 14:17.39) - (válasz Lear58 60. hozzászólására)

Az ominózus csehszlovák-magyar határt 19 szakaszra osztották fel, ezek közül a somoskőújfalui rész a nyolcas számú volt.
A tárgyalások során a magyar fél felsorakoztatta a Somoskőújfalu és Somoskő községekre, valamint a Krepuska-féle bazaltbányára vonatkozó követeléseit, amit a települések tekintetében néprajzi és gazdasági érvekkel támasztott alá. A bánya visszacsatolásának szükségességét a következő indokkal határozták meg:
„…a badacsonyi bazalt a főváros kövezésére nem alkalmas, s erre csupán a somoskői bányában kitermelt kő használható fel.”

Az 1921. december 19-én, Brünnben megtartott ülésen vált kétségtelenné, hogy a magyar delegáció lefokozott szerény igényeit sem veszik figyelembe. Ekkor ugyanis a bizottság újabb helyszíni szemle mellőzésével, közvetlen tanulmányozás nélkül az Ipoly és a Háromhatár (Somoskőújfalutól nyugatra), Cered és Bánréve, valamint Jánok és Alsómihály közötti szakaszon a trianoni határon nem változtatott. A Salgótarjántól északra fekvő terület kivételével alig maradt valós esély az esetleges módosításra.

Az akkor csehszlovák területen fekvő salgóbányai szénterületnek visszacsatolása a békeszerződés szövege szerint is megillette hazánkat. Ráadásul azt külön nem is említette a trianoni konkordátum. A magyar delegáció minden erejével arra törekedett, hogy olyan javaslat elfogadására bírja a feleket, amely ezen a szakaszon minél nagyobb területet csatol vissza a helyi viszonyok figyelembe vételével.
A bizottságon belül véleménykülönbség alakult ki a kérdést illetően, de az biztosnak tűnt, hogy valamiféle határkiigazításra sor fog kerülni.
( ):
A magyar fél ún. I. számú elképzelése magában foglalta Somoskőújfalu és Somoskő községeket, a Somoskő környéki bazaltbányákat, a Sátoros hegyet és a Salgóbánya környéki szénmezőket, különös tekintettel a Medves-fennsíkra.
A II. számú elképzelésben csak a salgóbányai szénmezőket ill. Somoskő községet akarták visszacsatolni, vagyis Somoskőújfalut és a Sátoros hegyet nem. Ez utóbbit támogatták a francia és olasz biztosok, ami azért lett volna praktikus számukra, mert ez a megoldás nem lépte volna túl a bizottság jogkörét, hiszen a békeszerződés egyik területet sem említette. Ráadásul, mint kiderült, a medves-fennsíki csehszlovák jelenlét igazából törvénytelen volt, ugyanis amikor azt elfoglalták, csak a trianoni béke hiányosságait használták ki.
Ezzel szemben az angol és japán biztosok – akceptálva a magyar igényeket – a fenti területeken kívül Somoskőújfalu község egész területének visszacsatolását is előtérbe helyezték. A szavazás ily módon megoszlott (3-3 arányban), patthelyzet alakult ki. Ezt a tényt a bizottság elnöke bejelentette a bizottság felett álló Nagykövetek Tanácsának, amely azonban kitért a döntéshozatal elől, mivel a fennálló utasítások szerint nem is volt joga hozzá. Írásbeli válaszában két megoldást ajánlott: vagy megegyezést a két érintett állam között, vagy felterjesztést a Népszövetséghez.

1922 októberében újabb magyar javaslatot vehetett kézbe a határmegállapító bizottság elnöke. Ez dűlőre vihette volna a már csaknem egy éve zátonyra futott kérdést, ugyanis Tánczos altábornagy felszólította az elnököt, hogy éljen a békeszerződés adta joggal, mely kimondja, hogy a szavazatok egyenlő elosztásakor az elnök két szavazatot adhat le. Ennek elfogadása Somos visszacsatolását jelentette volna, hiszen Carey korábban már a japán biztossal együtt a magyar fél javaslatát részesítette előnyben, s így az angol ezredes dupla értékű szavazata eldöntötte volna a kérdést hazánk javára.
Carey azonban egész októberben vonakodott. Magyar oldalon közben minden diplomáciai összeköttetést megmozgattak, hogy a szótöbbség adta lehetőséget ki tudják használni. Gróf Csáky Imre az angol nagykövetnél is közbenjárt, hogy közös erővel bírják rá a határmegállapító bizottság elnökét a döntéshozatalra. A magyar biztos azonban október 12-i jelentésében még azt közölte, hogy a bizottság elnöke nem merte magát rávenni a döntésre.
Ám egy hónappal később, november 15-én, a helyzetjelentés szerint Carey második szavazatát az I. számú javaslat (Somos és Somoskő község visszacsatolása) mellett leadta.
Tehát végre megszületett a szótöbbség, de a bizottság közben úgy döntött, hogy az ügyet mégis a Népszövetség elé terjeszti.
Eközben, 1922. november 22-én a csehszlovák és a magyar állam között vasúti egyezmény született, melynek értelmében megállapodtak, hogy a közös határszakaszokon mindenütt közös határállomásokat működtetnek. Somoskőújfalu nem volt alkalmas ilyen állomás kialakítására, s a csehek ezért azt Salgótarjánba akarták helyezni, vagyis veszélybe sodródott Tarján hovatartozása is.
Ez a somoskőújfalui kérdést magyar részről igen hátrányosan érintette. A helyzetet a csehek ki is használták érdekeik érvényesítésére, ami a végső megállapodásoknál vissza is köszönt.
A Népszövetség főtitkársága 1923. február 25-től március 2-ig részletes megbeszélést folytatott az ügyben érdekelt államok szakértőivel. Ezeken a tárgyalásokon Mantoux, a főtitkárság politikai osztályának igazgatója elnökölt, Magyarországot Tánczos altábornagy képviselte.
Már itt megmutatkozott egy előzetes rendezési elképzelés, ami a Népszövetség várható tárgyilagosságát támasztotta alá. Eszerint Magyarország az összes követelt területet megkapta volna a Somoskőújfalu határában emelkedő Sátoros hegy kivételével, amelyet megrendíthetetlen stratégiai indokok tartottak csehszlovák területen.
1923. április 8-án Tánczos a kormány utasítására Párizsba utazott a Népszövetség ülésére. Itt részt vett Da Gama, Brazília londoni nagykövete, Mantoux, Carey, Pellicelli olasz határbiztos és Osudsky párizsi csehszlovák követ. Az elnök Wood angol közoktatási miniszter volt.
A tárgyalások április 15-től Genfben folytatódtak. Konkrétan a somoskőújfalui határkérdés április 22-én került napirendre, s ekkor a már előre jelzett verziót fogadták el. A Sátoros hegy kivételével a Népszövetség helyt adott a magyar követelésnek, amelyet további két feltétellel toldottak ki:
„…a magyaroknak megállapítja, hogy a községek átadása nem jöhet előbb tekintetbe, amíg a két állam nem köt külön megállapodásokat a somoskőújfalui vasúti állomásnak határállomás gyanánt való felhasználása és a somoskői bazaltbánya üzeme tekintetében. Ez a két szerződés ugyanis része a népszövetségi tanács 1923. év április hó 23-án kelt döntésének és előfeltétele a területek átadásának.”
1923. június 1-én a Népszövetség Tanácsának határozata alapján a Nagykövetek Tanácsa átiratban utasította a határbizottságot az új határ megállapítására és a két jegyzőkönyv megszerkesztésére az állomás és a kőbánya ügyében. Még a nyár folyamán kikövezték az új szakaszt, és augusztusra kitolták az új demarkációs vonalat.
Azonban a somoskői bánya és a határállomás tekintetében a két fél nem tudott megállapodni. 1923. október 29-én és 30-án Pozsonyban került sor a tárgyalásokra, de olyan elvi kérdésekben nem született megegyezés, mint például Somoskőújfalu állomás pusztán csehszlovák-e, vagy közös a magyarokkal. S a már említett 1922-es kétoldalú vasúti egyezség is nehezítette az ügy megoldását.
Az 1923. december 12-re kitűzött prágai egyeztetések is elhúzódtak az érdekellentétek miatt. Csehszlovákia továbbra is Salgótarjánt szerette volna közös határállomásul, a magyar delegáció viszont először Fülek mellett kardoskodott.
Végül a nagyhatalmak közvetítésének eredményeképp február 2-ra már kirajzolódtak a megegyezés körvonalai. Ezt bizonyítja a Munka című hetilap cikke:
„Somoskőújfaluba január 30-án magyar és cseh bizottság szállt ki, hogy az átadás és az átvevés előtt tisztázzák a bazaltbányák hovatartozásának a kérdését. Mint értesültünk, magyar részről Somos lesz a határállomás és a közös vámvizsgálat is ott fog történni. A MÁV e célból nagyszabású építkezéseket kezd tavasszal.”
1924. február 9-én a Nagykövetek Tanácsának nyomására megszületett a megegyezés, amely mindkét vitatott pontban a csehek elvi győzelmét hozta. A somoskői bazaltbánya végérvényesen átkerült, míg, ahogy a cikkben is olvasható, határállomásnak Somoskőújfalut jelölték meg, ahol csehszlovák képviseletet kellett létrehozni. A beruházások költségei közösek voltak, a magyar félnek a saját használatú épületeket teljes egészében, míg a közös használatúakat arányosan kellett fizetni.
A hivatalos átadásra 1924. február 15-én került sor a helyszínen. Az aznapi eseményekről a Nemzeti újság a következőképp számolt be:
„…..A hivatalos személyek kocsin hajtottak át Salgótarjánból. A volt határon találkozott a két ország küldöttsége, majd a községházán folyt le a jegyzőkönyv felvétele. (…) A jegyzőkönyv felvétele után az egész cseh-magyar bizottság bejárta a térképen berajzolt határokat. (…) A míg a politikai átadás történt, addig Veress Zoltán salgótarjáni főszolgabíró átvette a jegyzői hivatalt. A határjárás és átvétel után Krepuska Géza nagybirtokos látta vendégül az összes hivatalos jelenlevőket.
Délután 4 óra 30 perckor írták alá a jegyzőkönyvet, ettől a perctől lett a falu hivatalosan is magyar.”

1 2 3 4 5

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk