Fórum - Che - Az argentin - Vélemények (2. oldal)

1 2 3

55. Giotti (2011-05-20 01:19.31)

Che Guevara figurája nagyon megosztja az embereket, amint az itt is látható. Hihetetlen kultusza van manapság, persze az is igaz, hogy főleg azokban az országokban, ahol nem volt kommunizmus. Szerintem ő egy olyan személyiség, akit nem érdemes beskatulyázni a "kommunista" feliratú dobozba. Ha mégis, akkor a kommunizmus idealista oldalát képviselte. A szegények segítése, Dél-Amerika egyesítése. Szerintem inkább egy idealista forradalmár volt, a forradalom volt az élete, ezért is hagyta el Kubát. A filmet sajnos nem láttam és nem is tudtam letölteni. Szintén Guevaráról szól A motoros naplója. Jó film, tudom ajánlani. A Che-gyűlölőknek talán mutat egy más látásmódot.

54. Barbarossa86 (2011-02-19 23:51.05)

Che egy lelkileg torzult ember volt, ennek a torz szellemnek kitűnő táptalajt adott a kommunista ideológia. Inkább maradt volna orvos...

53. Nyenye28 (2010-10-31 16:08.18) - (válasz Pulber 52. hozzászólására)

Részben igazad van.A film eléggé hiányos még így is,hogy majd 270 perces.Viszont miért ne lennének hitelesek a saját önéletrajzi írásai,honnan veszed,hogy mások írásai hitelesebbek?Szerintem te sem voltál ott te sem tudod 100%-ig,hogy mi a teljes igazság.Nem értem,hogy írhatsz ekkora meggyőződéssel egy olyan dologról amit nem éltél át. Abban például igazad van,hogy számos ember elítélését és kivégzését irányította de ezek jó részt a Batista-hadsereg egyes parancsnokai és a titkosrendőrség háborús bűnökkel vádolt tagjai voltak.Amikor a rendszerrel együttműködésre nem hajlandó vállalatvezetőket a rendszer ellenségeit és homo-kat munkatáborokba hurcolták akkor Che már nem is élt...tehát ez már nehezen írható az ő számlájára. Én nem mondanám,hogy rossz ember volt hisz ő csak az alapvető emberi jogokért küzdött,kórházakért,iskolákért stb...Mi sem bizonyítja ezt jobban,hogy megfordult Kongóban,Bolíviában és más országokban ahol szintén a diktatúra és az elnyomás ellen küzdött...pedig kényelmes életet élhetett volna Kubában Castró oldalán de ő inkább a Dzsungelekben kúszott-mászott,éhezett egy eszméért és próbált az egyszerű embereken segíteni.

52. Pulber (2010-07-16 17:39.15)

Giccses kamu-történelmi film egy kokainfüggő közgazdaságtani analfabétáról, aki több ezer katolikust, jehovistát, meleget és AIDS-est záratott koncentrációs táborba. Külön faszság, hogy Soderbergh a csávó önéletrajzi írásait vette alapul, ami kábé annyira hiteles, mintha David Irving irományai alapján csinálnának egy holokauszt-filmet. Ha Olof Palme valóban korszakalkotó baloldali politkus életéről csinálnának filmet, vajon azt is ilyen érdeklődés övezné? Nem, mert a vulgárbalos hülyéknek "forradalom" kell, meg "hű de szétbaszunk mindent"-fíling. Hulladék.

51. Bdt (2009-07-12 07:06.42) - (válasz Zituzitu 50. hozzászólására)

Benicióban kell gyönyörködni és akkor többször is nézhető!:)

50. Zituzitu (2009-06-16 20:33.46)

Jó rendező, jó színészek, majdnem jó film, hosszú játékidő, persze ez érthető, hiszen életrajzi filmről beszélünk. A film egy kissé talán nézhetetlen egy ilyen embernek, mint én, túl hosszú, némelyik jelenet unalmas, de mivel ez az első rész, ezért nem szabad ténylegesen nézhetetlennek titulálni. Az eseményeket részletesen követi, érthetően meséli el. Egy gyengeelméjű is könnyen megérti. A harc jelenetek közeliek, de viszonylag könnyű követni őket. Egyszer nézhető film, szerintem.

49. Bdt (2009-06-08 13:36.14) - (válasz Spiel 26. hozzászólására)

A filmről van szó, rendezés, FŐszereplő(!!!!),ilyesmi.

48. Kormoran (2009-06-08 09:49.33)   - (válasz Dota 43. hozzászólására)

Erre csak azt tudom mondani, hogy az egyik csapdából nem az a menekülés ésszerű módja, hogy egy másikba esünk, bár logikus, hogy amíg az egyikben kuksolunk, addig meg vagyunk mentve a másiktól. A mesterséges kétpólus pedig ezt kínálja nekünk. Az "amcsik" Magyarországot a XX.században kétszer is odadobták a szovjeteknek. Egyszerűen csak játszanak a világ népeivel, területével, javaival. Ez nekik a nagy Monoply.

47. Roszner (2009-06-08 09:34.44)   - (válasz Dota 46. hozzászólására)

"Persze mert meghurcolták Szaharovot. De hát ez van." Erre kiválóan rímel, Horn (agyalá)Gyula mondta: Karhatalmista voltam, tüntető tömegbe lőttem - na és?! ""Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista" Ugyan már...ki mondja." Andrej Szaharov. Ő mondja. Szovjet-orosz magfizikus, politikai menekült, az 1975. évi Nobel-békedíj kitüntetettje. – Róla kapta nevét az Európai Parlament 1988-ban alapított emberi jogi kitüntetése, a Szaharov-díj a Gondolatszabadságért. (Wikipédia) "...vegyük elő Marxot.." Maximum gyújtósnak.

46. Dota (2009-06-07 18:18.41)   - (válasz Roszner 45. hozzászólására)

Nevetséges és nagyon sok pontban támadható a Szaharov idézet. A kommunizmusnak is megvoltak/vannak a maga hibái, úgy ahogyan az előnyei és a jó oldala is. Amit te idéztél az egy rendkívül elfogult vélemény, sugárzik belőle a személyes sérelem és indulat. Persze mert meghurcolták Szaharovot. De hát ez van. Olyan rendszer nincs amelyik mindekinek egyformán jó lenne. A kommunizmus elvileg egy ilyen rendszer lenne de meg kell mondjam soha nem valósult meg sehol sem. A kommunizmus alapjában véve tele van utópiával, dolgokkal melyek soha nem fognak megvalósulni. "Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista" Ugyan már...ki mondja. Fasiszta talán lehet? Vagy nacionalista? Vagy éppen hungarista? Mindenki olyan színben nézi a világot, ahogyan az neki tetszik. Egyébként ha kommunizmusról beszélünk vegyük elő Marxot mindenképpen. Amit ő leírt és elképzelt az a kommunizmus.

45. Roszner (2009-06-07 13:55.17)

Dota, az általam ismert kommunisták száma eggyel megnövekedett miután elovastam a szocializmust dicsőítő soraidat. Inenntől mindenfajta vitát értelmetlennek tartok veled. Hogy miért? Andrej Szaharov - aki azért volt valaki és akit (őt is!) a kommunisták rendesen meghurcoltak - megadja a választ. "A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja." Különösen az utolsó mondatot ajánlom figyelmedbe.

44. Jagella (2009-06-06 22:42.04) - (válasz Dota 43. hozzászólására)

1. A diktatúrák lényege ugyanaz, csak a formák mások. Ezt most nem akarom részletezni, csak még annyit, hogy Castroék előtt Kuba az USA, Castroékkal pedig a Szovjetúnió gyarmata lett. Hogy mit jelentett szovjet gyarmatnak lenni, azt saját bőrünkön tapasztalhattuk. 2. Azt viszont figyelmedbe ajánlom,hogy Castroék forradalmi törekvéseit kezdetben maga az USA is támogatta, Batista kormányzása ugyanis nem tetszett az USA-nak, és eredetelig a forradalmárok egy demokratikus Kubát akartak . Azonban miután Fidel hatalomra jutott nem tartott demokratikus választásokat, átverve ezzel az amerikaikat, Raullal és Guevarával kommunista rendszert vezettek be, és ezért nagyon sok volt forradalmár is elfordult tőlük. 3. Egyébként jártam Kubában. Igaz nem készítettem mélyinterjút az ottani lakossággal,de láttam, amit láttam. 4. A kubaiak jelenlegi politikai rendszerükkel való elégedettségét igencsak megkérdőjelezném. Ha kommunista örömmámorban úsznának,valószinűleg nem emigrálnának tömegesen, sokszor az életüket kockáztatva az USA-ba. Figyelmedbe ajánlom az 1980-as, valamint az 1994-es nagy kivándorlási hullámot, valamint azt a tényt, hogy az USA évente kb. 15- 18 000 vízumot ad ki a kubai emigránsok számára. Természetesen, Kubában is vannak, akik éljenzik Fidelt, a kommunizmust. Minden politikai rendszernek megvannak a maga hívei. Amúgy meg egy olyan kommunista diktatúrában, amelyben a világ egyik legjobb titkosrendőrsége működik, az ember meggondolja, hogy kinek mit mond.

43. Dota (2009-06-05 23:07.06)

Roszner, igen szerencséje volt/van a kubai népnek Fidel Castroval. Nem tudom voltál-e már Kubában, vagy csak sejtéseidre alapozol. Beszéltél-e kubai polgárokkal? Elmondom neked az ott élő emberek nagy többsége elégedett és büszke a történelmükre, büszke arra, hogy üde színfoltot képeznek napjaink államai között. Büszkék arra, hogy az USA görcsös támadásai, hogy megdöntse az ottani rendszert,és elhintse a kapitalizmus magvait hiábavalónak bizonyultak. Kuba egyszer már kapott Amerikából. Többet nem kér. Kubát teljesen más légkör övezi, elmennél és az utcán elkezdenél vitatkozni egy ott élő átlag polgárral arról,hogy neki ez nem jó, meg hogy nyisd fel a szemed ember elvagy nyomva! stb az illető csak nézne rád szótlanul, maximum megkínálna egy szivarral, vagy egszerűen tovább állna. Nekünk kik rendszert váltottunk és a demokrácia tengerében fürdünk nagyon nehéz elképzelni milyen is az ottani gondolkodásmód és atmoszféra. Jagella: Javaslom nézz utána mi is a különbség a két rendszer között. Batista fasizmusa szabad utat engedett a gazdag amerikai vállalkozóknak stb akik kiélhették magukat a rendszerváltás előtti Kubában. Prostituáltakat futtattak, pénzt mostak, kábítószert fogyasztottak és készítettek, majd szállítottak az államokba. És mindezt bünetetlenül tehették addig amíg a forradalom meg nem változtatta a helyzetet.

42. Jagella (2009-06-05 22:18.08) - (válasz Dota 37. hozzászólására)

Ez az AGY-SZÍV hasonlat kicsit ciki. Guevara kénytelen volt elhagyni Kubát,többek közt Fidellel való politikai nézeteltérései miatt is. Remélem a film 2.része bemutatja Guevara kubai forradalom utáni életét,azt is amiről Roszner ír. Egyébként egyetértek Rosznerrel. Még valami: Batista fasista, és Fidel kommunista rendszere között nincs különbség, midkettő diktatúra.

41. Roszner (2009-06-05 22:09.14)   - (válasz Dota 37. hozzászólására)

"Ugyanis aki a felszabadulás előtti Kubát "irányította" nem más volt, mint Batista, fasiszta diktátor." Milyen szerencséje van Kubának a jóságos, felszabadító Castróval! Aki bevezette a jegyrendszert, (mindenre) és észak-koreai típusú titkosrendőrséget állított fel. Aki úgy csimpaszkodik a hatalomba mint majom a banános kosárba. Akinél nem probléma az utazás, hiszen a szigeten kívűl máshova úgysem mehetnek az emberek - hacsak nem törékeny tutajokon, életüket kockáztatva az USA felé. Ahol nem gond a valuta mert azt azonnal be kell szogáltatni. Stb, stb. (Nem tudom te hány éves vagy, de ezek a dolgok nekem ismerősek Magyarországról.) Talán a kubaiakat kellene megkérdezni. De próbálnák csak kinyitni a szájukat! Kicsit elszaladtak velem az indulataim, elnézést. De mindig megtörténik, ha gazembereket próbálnak fényezni előttem.

40. Roszner (2009-06-05 21:49.13)   - (válasz Dota 37. hozzászólására)

Che Guevara halála után négy évtizeddel a CIA korábbi ügynöke, aki levadászta õt a bolíviai dzsungelben, elsõ alkalommal beszélt Che elfogásáról és kivégzésérõl – és ezáltal egy minden eddiginél realisztikusabb portrét rajzolt róla. - A legtöbb ember nem ismeri az igazi Che Guevarát – mondta a 67 éves veterán kém, Felix Rodriguez. - Azt Guevarát, aki azt írta, hogy "szomjazik a vérre", aki több száz embert öletett meg bírósági tárgyalás nélkül. A CIA vezetõi egyébként élve akarták elfogni Guevarát, hogy kihallgathassák, de ezt a bolíviai hatóságok elutasították. Felix Rodrigueznek kellett közölnie a kubai forradalmárral, hogy tárgyalás nélkül fogják kivégezni. Felix Rodriguez így emlékezett: - Che elsápadt, aztán azt mondta: jobb így, bár harcban kellett volna meghalnom. Guevara, aki 1959-ben hatalomra segítette Fidel Castrót Kubában, aztán százak kivégzését nézte végig, akiket az elõzõ rezsim háborús bûnöseinek kiáltottak ki. Ötven harcosával Bolíviában fogták el 1967. október 8-án. Egy gazdálkodó adta fel õket. Amikor a kétszáz fõs amerikaiak vezette csoport körbezárta Gueverát és társait – mesélte Felix Rodriguez – a kubai forradalmár azt kiabálta: "Ne lõjetek! Che Guevara vagyok - többet érek nektek élve, mint holtan". A korábbi ügynök azt mondta: Guevara aki orvoslást tanult szülõhazájában, Argentínában, egyáltalán nem hasonlított arra az egyenruhás forradalmárra, akiket a világ elõtt a szovjet és kínai vezetõk felmagasztaltak. A 39 éves Che megsebesült a jobb lábán, és krónikus asztma gyötörte. Rodriguez azt mondta: úgy nézett ki, mint egy koldus. Az egyenruhája cafatokban lógott. Nem volt csizmája, a cipõjére körbe bõrdarabokat tekert. - Emberi lényként nagyon sajnáltam - mondta az egykori ügynök. Che Guevarát egy közeli falu iskolájába zárták, míg Felix Rodriguez egy közeli faluban a bolíviai elnök, Rene Barrientos döntésére várt. Egy egyszerû kódot dolgoztak ki: az 500 Che Guevarát jelentette, a 600 a halált, a 700 pedig az életet. A következõ reggelen megérkezett a parancs a falu egyetlen telefonjára: 500 - 600, vagyis a forradalmárral végezni kell. Che Guevarát gépfegyver-sorozattal végezték ki, hogy úgy tûnjön, mintha harcban esett volna el. Arra nagyon vigyáztak, hogy egy lövedék se sértse meg az arcát, hogy ne férhessen semmii kétség a személyazonosságához. Fidel Castro nem tagadhatta, nem is tagadta le a történteket, mesélte Rodriguez, ehelyett felépítette a Che Guevara-legendát. (Daily Mail - Délmagyar) A havannai La Cabaña börtön-erőd parancsnokaként számos ember elítélését és kivégzését irányította, ezek között voltak a Batista-hadsereg egyes parancsnokai, a BRAC (Buró de Represión de Actividades Comunistas, „Kommunista Tevékenységet Visszaszorító Hivatal”), a titkosrendőrség háborús bűnökkel vádolt tagjai. A halálos ítéletek, ha elfogadható a "politikai nézetek miatti jogos halálbüntetés" fogalma – Herbert Matthews egyesült államokbeli újságíró szerint[7][8] – megalapozottak voltak, de ezt eddig senki nem tudta ellenőrizni. A kivégzettek számáról különböző becslések vannak, 179-től 2000-ig. Che volt a kubai munkatáborok szellemi atyja és gyakorlati megalapítója. Az első ilyen kényszermunkatábort Guanahacabibesben is ő hozta létre 1960-ban, ahol kezdetben a kommunista rendszerrel együttműködésre nem hajlandó vállalatvezetőket deportálták. Később ide hurcolták a rendszer ellenségeit, de például a homoszexuálisokat is javító-nevelő munkára küldték Guanahacabibesbe, bár ekkor már Che nem élt. 1967. október 8-án Quebrada del Yurónál több társával együtt bolíviai rangerek fogságába esett. Elfogatásakor állítólag azt mondta: „Ne lőjenek! Che Guevara vagyok, értékesebb maguknak élve, mint holtan.” (Wikipédia)

39. Christoph (2009-06-05 18:23.32)

Olyan szívesen megnézném, de sajnos csak három moziban adják. Szerintem majd inkább megveszem DVD-n.

38. Zapata (2009-06-04 20:12.19)

hasta la victoria siempre!

37. Dota (2009-06-04 17:20.47)   - (válasz Roszner 36. hozzászólására)

Nem fogok hosszas fejtegetésekbe bocsátkozni de egy-két dolgot azért leírnék: 1. A film Che Guevaráról szól,éppen ezért van helye a Cheről alkotott véleményeknek ebben a topicban. Ha vlakinek nagyon nem teszen akkor létre lehet hozni egy újabb topicot és a probléma megoldva 2. "véreskezű kommunistáról - aki orvos létére saját kezűleg végzett ki embereket " ---Nincsnek alátámasztható és megbízható források arról, hogy Che saját kezűleg végzett volna ki embereket. Arról viszont vannak,hogy számos esetben elengedték a foglyokat, útközben fizettek a parasztoknak az élelemért,útbaigazításért. (Halála előtti utolsó ütközetben például Che figyelmeztette egy falu lakóit,hogy hamarosan összecsapásra kerül sor, hagyja el mindenkia falut saját biztonsága érdekében.) Egy kivégzésről van pontos információ,(Kuba felszabadításakor) melyet maga Che is leír naplójában: kémet fogtak el a gerillatáborban,aki folymatos jelentéseket készített a felszabadítók hollétéről. Kivégzését senki nem vállalta el. Che hosszas csend után kért egy pisztolyt és főbe lőtte a kémet. Ekkor még a háború elején voltak, a kivégzést mindenki ítélje meg saját nézőpontja szerint. Fel lehet fogni szükségszerű esetként is: kémet nem célszerű elengedni,fogva tartani, a kevés létszámú gerillacsapat tagjai pedig tettei és határozottsága alapján ítélik meg vezetőiket. Remélem Kuba felszabadításának a körülményeivel is tisztában vanank a fórum olvasói. Ekkor Kuba az USA "bordélyháza" volt. Szerencsejáték, drog, prostitúció, korrupció, maffia. Röviden ezekkel a szavakkal lehet jellemezni az akkori helyzetet. És még valami: fasizmus! Ugyanis aki a felszabadulás előtti Kubát "irányította" nem más volt, mint Batista, fasiszta diktátor. (az USA támogatását élvezte!) 3. Kivégzések? Voltak. A felszabadítást követően voltak kivégzések. Tagadhatatlan. Videós felvételek is vannak erről. Viszont nem Che Guevara volt az aki kivégezte az embereket, neki Fidel más szerepet szánt. Kettejük közül mondhatjuk azt is hogy Fidel volt az AGY, aki a politikához értett, Che pedig a SZÍV, akinek nyughatatlan természete új vizekre sodorta őt (Afrika, Dél- Amerika...) Ennyi...természetesen személye örök vita lesz, de egyoldalúan nem lehet meg/elítélni Chet.

36. Roszner (2009-06-03 08:56.17)

Egyetértek Spiellel, egy ilyen véreskezű kommunistáról - aki orvos létére saját kezűleg végzett ki embereket - még a film megnézése előtt lehet, kell mondani véleményt. Kíváncsi lennék a "toleránsok" véleményére, ha film készülne mondjuk dr. Josef Mengeléről.

35. Spiel (2009-06-01 16:20.50)   - (válasz Betegesh 34. hozzászólására)

Nem uszítottam senkit sem ellene, nem kértem fel a hozzászólókat egy közös utálkozáshoz. A filmet majd megnézem és majd akkor pontozom. Egyébként elolvastam Che életútját, és azt is tudom, hogy a film nem az egészet öleli fel. Ha ez a film róla szól, akkor véleményt is lehet írni róla mint emberről, és persze a filmről is. Mindenki maga döntse el, hogy mit ír ide.

34. Betegesh (2009-06-01 15:12.15) - (válasz Spiel 33. hozzászólására)

-észrevettem, h nem pontoztál. -azt is, h a filmről magáról 1 szót sem írtál. és épp az a baj, h ez nem che guevara-topik. nem is a rajongóié és nem is az utálóié, hanem 1 róla készült filmé. és ennyi, a film kapcsán hogyne írhatnád le, mit gondolsz róla, de nem ért volna rá, amikor láttad is? épp a filmről legyen szó, ne már, h akkor miért is utáljuk őt.

33. Spiel (2009-06-01 14:54.15)   - (válasz Betegesh 30. hozzászólására)

Nem a filmről mondtam véleményt hanem arról az emberről akiről szól. Az előző hozzászólásomban már leírtam, hogy majd ha megnéztem a filmet akkor osztályzom is. Vagy még nem vetted észre a pontozás hiányát? Vagy az kerülte el a figyelmedet, hogy a filmről még egy szót sem írtam, csak magáról a személyről? Egyébként maga Che személye nem képezheti hozzászólás és véleményezés tárgyát?

32. Betegesh (2009-06-01 13:44.23) - (válasz Ati82654 31. hozzászólására)

elég szegényes gondolkodásról árulkodik, ha vki a netes írásból vonja le a következtetést.. h nem tudok helyesen írni. há vazzeg, és ha kisbetűvel kezdem a mondatot? hírből se ismerem a nagybetűt? NE SZÓLJ BELE, NEM TELEFON, tessék.

31. Ati82654 (2009-06-01 13:38.03)

Ehhez képest a mondatkezdő nagybetűt hírből se ismered, de ez már nagyon off gyerekek!

30. Betegesh (2009-06-01 13:08.20) - (válasz Spiel 29. hozzászólására)

nincs baj a helyesírásommal, elgépelni szoktam. kedves "még a filmnézés előtt megmondom a magamét". 17 szó. megfelel?

29. Spiel (2009-06-01 11:05.17)   - (válasz Betegesh 27. hozzászólására)

Először is nem csak én beszélek itt "nézetekről", hanem mások is. Igen, látom mi áll itt (Vélemények), ezért nyugodtan beírhatom ide, hogy mi a véleményem erről a fickóról és a tetteiről, mivel ha nem vetted volna észre kedves "mindenkinek beszólok", ez a film róla szól. Majd ha megnézem a filmet, akkor osztályzom is, látatlanban nem fogom. Legközelebb vedd a fáradtságot és tanulj meg helyesen írni, ha már 10 szót is probléma kiizzadnod.

28. Picilány88 (2009-06-01 11:00.02)

uh ezt meg fogom nézni biztos érdekes.ezt a témát is feldolgozták már párszor de attól még lehet jó.

27. Betegesh (2009-05-30 09:53.08) - (válasz Spiel 26. hozzászólására)

nem látod, mi áll itt? bveszélj a FILMről okoska, ne a nézeteidről.

26. Spiel (2009-05-30 09:51.25)

Elítélte az 1956-os magyarországi "ellenforradalmat", munkatáborokat hozott létre, ahová a kommunistákkal nem szimpatizáló emberkék kerültek. Börtönparancsnokként felelős legalább 2000 ember haláláért. Nem kedvelem az ilyen alakokat.

1 2 3

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Brundle, 2017-12-26 10:20	85 hsz
Keresem	Burnley, 2009-07-18 15:11	1 hsz
Kérdések	Kormoran, 2009-06-08 09:42	1 hsz

Che - Az argentin adatlap

Eredeti cím: Che: Part One

Évszám: 2008

Rendezte: Steven Soderbergh

Szereplők: Julia Ormond, Benicio Del Toro, Oscar Isaac, Rodrigo Santoro, María Isabel Díaz...

További információk

Szereplők fórumai

- Oscar Isaac - Vélemények

- Benicio Del Toro - Vélemények

- Steven Soderbergh - Vélemények

- Julia Ormond - Vélemények

- Rodrigo Santoro - Vélemények

- Demián Bichir - Vélemények

- Benicio Del Toro - Mikor a nők kivannak avagy hogyan mentek világot (Benicio személyes jóváhagyásával)

- Steven Soderbergh - Soderbergh-Clooney Közös Munkásság