Megint ebéd közben kaptam el a tv-ben.
Jól berendezett kisvárosi jólétben szenvedő feleség Bara Margit. Sokalltam, hogy a felfedezett ősz hajszálán kesergett.
Gábor Miklós kifejezetten tetszett a csábító szerepében, egyik legjobb alakítása mai szememmel.
Pálos György is jó az elkényelmesedett férj szerepében, akinek fogalma sincs, mit kéne kezdeni a feleségével.
A szerelem csatát nyert de a háborúban mindenki vesztes lett. Ez egy átlagos, vagy rosszabb film, ami kérdéseket vet fel, de választ nem nagyon kínál. A fényképezés, Hildebrandt István munkája, ezúttal is tetszett.

9. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-04-03 06:23.40)

- (válasz Angelika58 4. hozzászólására)

Mostanában vetítették Pálos György férji mivoltának 2 filmjét Vörös tinta -ott Ő csalja meg feleségét, a Kertes házban Őt csalják meg. Szabó Magda és Csurka István irodalmi alapanyaga filmre termett. A kertes házak utcája engem kissé a francia újhullámos filmekre emlékeztet.Alig cselekmény, "csupán" lelki válságok- ahogy a titkárnő Schubert Éva elemzi freudi alapokon a házaspár házasságát. Először nézve - főleg 63- ban- nagyon meglepő Bara Margit rövid frizuatlansága, de látva akkori Audrey Hepburn képeit- érthető. Én mindig örömmel bámulom tinédzserkorom áhított infrastrukturáját.

8. Find (2013-06-30 22:04.25)

Pálos-Gábor párost néha alig bírtam megkülönböztetni. Nem is figyeltem annyira a filmet, inkább az ebédemet, mert tényleg nem volt valami izgalmas. A fényképezés tetszett és még a fenti urakról annyit, hogy most már igenis meg fogom különböztetni őket, mert Pálos György gesztusai, játéka nagyon tetszett, emlékeztet egy hollywoody csillagra, nevezetsen Humphrey Bogartra.

7. Lilllllibulllli (2013-06-30 22:03.57)

a regényesen hangzó cím egy átlagos hatvanas évekbeli filmet takar

6. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-06-30 20:06.47)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 5. hozzászólására)

Gábor cigizett, és gyakran mutatták közelről arcát, bozontos szemöldökét.Pálos- Gábor különböző örgánuma fülemben cseng, Pálos lágy, Gábor élesebb hangú. Bara olyan slamposan ment kosarával piacra, rövid frizuranélküliségével, hogy a Katonazene utáni imidzsén csodálkoztam.

5. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-06-30 17:31.22)

- (válasz Angelika58 4. hozzászólására)

60-valahányban láttam és akkoriban ezeken a kérdéseken nem tököltem. Tetszett az akkori lakásbútor, milliő.Ja és akkoriban csodálkoztam, hogy a főhősnő ilyen szörnyű fürdősapkában zuhanyzik, borotválatlanság nem tűnt fel.

4. Angelika58 (2013-06-30 16:30.26)

Ezzel a filmmel az volt a legnagyobb gond, hogy az író nem volt képes eldönteni, miről is írjon.

Vagy azt, hogy mit lehet jobban eladni. Ezért belerakott mindent, ami akkoriban "haladó téma" volt, egyik csak bejön-alapon.

(Az íróban ugyanis a Kádár-rendszer által állítólag mellőzött és félredobott , utóbb fasisztává züllött moral insanityt, Csurka Istvánt… no, azt nem írhatom , hogy tisztelhetjük, tisztelje a nyavalya…)

Volt a női egyenjogúság–téma, miszerint otthon maradni eltartott feleségnek nem helyes, mert egyrészt bezápul az emberlánya, másészt meg potenciálisan még el is kurvul. Volt az, hogy vajon miért akar minden munkáskáder „kiemelkedni”, ezzel élete környezetét a legócskább kispolgári vágyakhoz modellírozni? (Úgymint családi házikó, siralmasan modern berendezés, még tévé is van, meg telefon, a luxus csúcsa. És orsós magnótól szól a tviszt, miközben a másik szobában a legősibb és legnevetségesebb sírvavigadás zajlik.)

Az is volt, hogy szerelem az mindig és minden társadalomban van, de önmagában nem megoldás semmire.

Aztán az, hogy mekkora karrier , ha az ember főmérnök vagy járási párttitkár, és mennyire nem karrier egy állítólagos munkásállamban, ha az emberlánya szövőnő.

A fentiek bármelyikéhez jobb író és jobb rendező kellett volna. Mert a dögunalmas buta tyúk, aki a főszereplő, bármelyikhez kevés, ahogy kevés a színésznő is , aki játssza. Bara Margit ebben a filmben erősen túlsúlyos, de legalább annyira erősen tehetségtelen is. Gábor Miklós zsinórban dohányzik, nyilván ezzel jellemezné a nem létező gondokba merült , hámból kirúgós családfőt, Latinovits is előfordul , ennyi.

És megint csak (ahogy sok más jelentéktelen filmben) Sós Edit csak az egyedül feltűnő, a tragikus életű és halálú zseniális tehetség.

Az ócska kliséturmix nem vezetett sehová, a film gyakorlatilag nézhetetlen, unalmas és hazug. De legalább jó volt látni gyerekkorom miliőjét, az ismerős tárgyakat.

Egyetlen okból érdemes ezeket a filmeket megnézni. Ha irigyeljük, hogy ott lehetett hagyni a nyitott ablakban a kitett ágyneműt, hogy nem kellett az ajtót bezárni, legalább eszünkbe juthat az is, hogy ebben az országban hosszú ideig az fejezte ki az uralkodó osztályhoz való tartozást, ha az illetőnek volt telefonja.

(Ja, és információ még esetleg az is, hogy akkoriban a nők még nem borotválták a hónaljukat.És a filmekben zuhanyozáskor volt arcuk, a hátuknak fele és lábszáruk. A többi a fantáziára volt bízva. )

3. Chris92 (2013-03-27 22:18.54)

Fejer Tamás filmje tematikában és megjelenítésben is nagyon hasonló az európai modernizmus mintadarabjaihoz. Kisvárosi környezetben játszódó történet, amiben egy fiatal asszony szemszögén át láthatjuk az anyagi jólét ellenére való boldogtalanságot és apátiával való teljes létvegetációt, kiábrándultságot. És az ebből való kitörésnek már a reményében se lehet már hinni, hiába bármi próbálkozás legyen az akár csak egy futó kapcsolat is, minden fog menni a maga medrében. Nézhető kis darab, egyszer elvoltam vele, de kétlem, hogy valaha újra találkozom vele.

2. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-05-28 17:54.19)

- (válasz Gyermeklakóbizottság 1. hozzászólására)

tartom a véleményem és nem keresem

1. Gyermeklakóbizottság (2010-01-04 12:12.32)

Meglepődtem, hogy Csurka István írta a forgatókönyvet. Gábor Miklós sármos,Bara Margit nagyon rövid fiús hajjal, kommersz áruházi ruhákban majdnem unalmas, Pálos György orgánuma ragyogó, Schubert Éva vidám színfolt. Ibsen Nóra dezsavü gyerekek nélkül, 60-as évekbeli csőbútor díszlettekkel.