Szeretem, ahogy Mike Leigh szívdobbanástól szívdobbanásig kerekíti előttünk a történeteit. Az e helyt tárgyalandó opus pedig holtbiztos, hogy ott delel művészete zenitjén. A pazarul megkomponált drámában a címszereplők már jóval a filmidő nyitánya előtt görcsössé, kilátástalanná mételyezték az egy családra csak szórványosan emlékeztető kompánia életét. Szóval, rutinosan szenvednek.
Maurice-nak ügyfélköre teljes egészében: pompás. Minden grimaszuk: pompás. A beállítások harmóniáját megbontó mozdulatok, öltözékek, oda nem illő tárgyak szakmányban keletkeztetett sorozata: pompás. Maurice példaképe egy verkli nélküli papagájdroid.
Nővérében, „Szent Cynthiában” kórosan túlteng az embertársai iránti szeretet. Legmegátalkodottabb ellenlábasai annak, hogy kamatoztatni tudja emocionális telítettségét, a bicskanyitogatóan bosszantó stílusa és a diónyi agya. Bár szemmel láthatóan iparkodik, tényleg mindent megtesz.
Lányáért, Roxanne-ért, aki egyetem helyett seper. Tele dédelgetett keservvel. Lelki sün is lehetne egy jelmezbálban, annyi tüskét gyűjtött a jelzőként felhasznált testrészébe. Vadócként csapkod maga körül, permanens düh égeti – önként és dalolva mondana le mindenről, ami értékkel a Sors megkínálta; azért viszont, ami hiányzik az életéből, fogalma sincs, hova álljon sorba.
Monica is (majdnem ennyire) gyűlöli sógornőjét, aki önként hajította messzire, amit neki, Monicának nem adatott meg átélni, szíve leghőbb vágyát. Már a porszívózásra nyíló full panoráma is feszültséget generál agyonhajszolt lelkében, egy borospohárban szervírozott tejtől a plafonon tapos, s vannak napok, amikor enyhén tunya férjének a puszta jelenléte is kiborítja.
Hortense a népesség-nyilvántartó intézetben elszórt információmorzsákon elindulva megtudja, a felsoroltak a rokonai. Úgy dönt tehát, nem siet vissza az ebédszünetről. Sötét lóként lépdel be a biológiai anyja életébe, akinek egy zabigyerek – a jelek szerint – már nem is volt elég. Hacsak nem csalfák Hortense szülőjébe vetett reményei. Törzskönyvezett optometrikus – ilyen klassz gyermekre Cynthia is büszke lenne –, kellő körültekintéssel adagolja ennek köszönhetően patikamérlegére, dörgöli a sokkoló, több évtized alatt felhalmozott frusztrációgyülemletet e mikroközösség tagjainak a képébe: csipkerózsikás rémálmunkból felocsúdva, kizárólag tettre és őszinte kommunikációra készen kezdhetjük el felépíteni életünket, ha már az alapokig leromboltuk fekélyerjesztő hazugságszisztémáinkat.

4. Hajrá KTE (2016-01-31 16:53.16)

Nagyon drámai sztori, a végkifejlet,a szülinapozás óriási, általában a lélektani drámák nem tartoznak a kedvenceim közé, ez viszont bejött, csak ajánlani tudom.

3. Lilllllibulllli (2013-05-26 21:06.34)

- (válasz Angelika58 2. hozzászólására)

nagyon szépen leírtad!

2. Angelika58 (2012-06-18 15:17.43)

Régi bűnnek hosszú az árnyéka, tartja az angol mondás. De mi van akkor, ha bűn nincs is, ám az árnyék hosszú évtizedeken át besötétíti a napokat? Még azok napjait is, akiknek semmi köze sincs a bűnhöz.

A 15 éves lány örökbe adja kislányát, meg sem nézi , hiszen nem tehet mást, ha nem akarja megszeretni. Nem akarhatja, nincs, aki mellette állna, aki pártját fogná. Neki magának sincs semmije, a gyengeelméjűségig buta, képzetlen is, jövője meg a gyárimunkás-nőké,már ha szerencséje van. Cynthiának csak egy valamije van, ez pedig ritka kincs: tud szeretni. Semmi mást nem tud.

De még ennek sincs tudatában. Hiszen életéből kizárt első kisbabája minden pillanatát megkeseríti, visszamenőleg is, a reménytelen jövőre is. Mert valahol érzi, nem az a bűne, hogy örökbe adta a kislányt, hanem az, megtagadta tőle azt, amiből neki bőviben van.

Így hát ráönti két személyre méretezett szeretetét második lányára , aki dühös és gyűlölködő, mert tudja, nincs rendben valami.Ő abban hisz, hogy a szeretet gyengeség, számára minden kedvesség gyanú forrása, az ütni emelt kezet természetesnek veszi, a simogatást nem.

Cynthia szörnyű titkát (amit ő gondol csak szörnyűnek és titoknak) tudja mindenki, csak a lánya nem. Az eldobott gyermek miatt miatt gyűlöli őt még sógornője is , akinek mindene van, csak az nincs, aminek hiányába belepusztul, gyermeke.

Cynthiát csak öccse szereti ,ahogy tudja, mert hiszen még a szülők életbiztosításáról is lemondott, hogy ő megvehesse fényképész-üzletét. Így évente egyszer megy is hozzá, szégyellve, hogy megy, szégyellve, hogy nem megy gyakrabban.

Jó ember ő, csak nincs senki , akihez jó lehetne úgy, hogy másvalaki ne gyűlölje ezért a jóságért.

Aztán az elsőszülött leány , akit rendes polgári család fogadott örökbe , megkeresi Cynthiát. És az asszony annyira letagadta maga előtt a múltat, hogy elfelejtette még azt is, színesbőrű férfinak a lánya is az. Döbbenten nézi a szép fiatal fekete nőt, menekülne, hiszen kiderülhet a titok, és összeomlik a ... Mi is?

Hiszen neki nincs mása , csak a szeretet és ez a fekete lány az övé, szép és okos és megbocsátó .Hiszen neki nincs is bűne, nincs mit rejtegetnie, nem is volt soha, csak a hazugságok borítanak el mindent és elpusztítottak már majdnem mindent.

A vulkánként kirobbanó őszinteség a családtagokban kiváltja a láncrekaciót. „Kimondtam, „mondja Maurice, „és nem dőlt össze világ”. A világ éppen hogy épülni kezd, megszűnnek a képzelt bűnök és az igazi árnyékok.

Mike Leigh remekműve gyötrelmes tanulmány a szeretetről , pontos, hiteles, egyszerű és olyan tiszta, mint egy pohár forrásvíz. A filmben az angol filmszínészet színe-java jelen van, epizódszerepekben olyan sztárok, hogy nem hiszünk a szemünknek. De Brenda Blethyn és Timothy Spall alakítása olyan, amilyent nem sokat láttam még a leghíresebbek-legnagyobbak között sem. Cynthia cincogásszerű hangja, a lépten–nyomon elnyújtva nyávogott szvíííííthart, ami olyan, mint a tányéron megcsikorduló kés, maga a hazugság. Ahogy bontja le a hazugság-falakat, egyszerűsödik és mélyül a hang is, szépül az öregedő arc, válik az asszony önmagává. Timothy Spall, sitcomok sztárja, ki tudta, hogy mekkora drámai színész? És Marianne Jean-Baptiste, aki mostanában zsékatergóriás zsarusorozatokban látható csak, mekkora pazarlás, ezzel a tehetséggel…

Hibátlan remekmű, kihagyhatatlan, igazi filmtörténet.

1. Pinterj (2010-03-17 13:52.54)

Brenda Blethyn alakítása miatt többször is érdemes megnézni. Nagyon jó film.

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	VAL P, 2021-06-16 15:56	5 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Titkok és hazugságok adatlap

Eredeti cím: Secrets & Lies

Évszám: 1996

Rendezte: Mike Leigh

Szereplők: Brenda Blethyn, Timothy Spall, Phyllis Logan, Marianne Jean-Baptiste, Claire Rushbrook...

További információk

Szereplők fórumai

- Mike Leigh - Vélemények

- Timothy Spall - Vélemények

- Phyllis Logan - Vélemények

- Brenda Blethyn - Kérdések

- Brenda Blethyn - Vélemények

- Timothy Spall - Legjobb alakitásai

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk