Elolvatam kíváncsiságból. Eddig nagyon Alkonyatszerű a kezdete, mintha azt írnád, át csak sokkal gyengébben. Tele van szóismétlésekkel, szövegszerkesztési hibákkal. A kedvencem ez: " És persze idősebbnek néztek ki bár lehet, hogy csak a kinézetük miatt..."
Először is olvass sokat, és utána próbálkozz, valami eredeti ötlettel. Ez enyhén szólva gyenge.

15. Kirschakos (2010-04-20 19:16.33)

Ez most miről akar szólni amúgy??

14. Lola7772 (2010-04-19 19:45.51) - (válasz Capt.JackSparrow 10. hozzászólására)

hm.......? már annyira vámpíros sztori van uncsi ez most..........más:)

13. Lola7772 (2010-04-19 19:45.08) - (válasz Vervunhive 9. hozzászólására)

kössz de nem.....:)

12. Szürke Sólyom (2010-04-19 17:46.12)

Kicsit lehetne benne több írásjel, meg bekezdés. Így nem nagyon olvasható. Szerintem dobjál fel egy Open Office-t.

11. Capt.JackSparrow (2010-04-19 17:38.20)

amúgy ha csak végigfutom nem is lenne rossz soft pornó:D

10. Capt.JackSparrow (2010-04-19 17:36.42)

nekem hiányoznak belőle a meleg vámpírok..

9. Vervunhive (2010-04-19 17:35.15) - (válasz Lola7772 1. hozzászólására)

Oké csezd meg!

8. Lola7772 (2010-04-18 20:45.41)

am egy kicsit tok angolul és nem vaok hülye kösz h egy nagy szarnak ítéled meg amit írtam nagyon szépen köszönöm !

7. Lola7772 (2010-04-18 20:43.41)

rem ez is tetszik!

6. Lola7772 (2010-04-18 20:12.33)

szólnátok a holnaphoz hogy Lola is eltudjon jönni !- alig hittem a fülemnek annyira jó volt ezt hallani de nem ezt nem lehet egy hang a fejemben azt mondta menny már el harcolj a fiúért gondolom ez volt az ördög és a másik hang a bölcsebbik azt mondta jól döntöttem angyal de most az egyszer úgy éreztem ördögnek kell lennem és az is leszek! – Óh az tök jó lenne már ha nem baj imádok bowlingozni bár nem igazán tudok – nevettem ki magam. – Azon segíthetünk majd én megtanítalak – Mondta Ben és közben a vállával édesen megbökött azt hittem mentőt kell hívni. De elszégyeltem magam mihelyt megláttam hogyan néz rám Avril és Kristen csalódtak bennem és én is magamban hogy lehettem ilyen kikezdek a barátnőim pasijával de nem is foglalt akkor meg nem is ismertem magamra nem tudtam mit cselekszem aztán Avril Kristen elmentek, egyedül hagytak Ben-ne l, nagyon haragudtak rám és én is magamra. Na akkor én megyek majd találkozunk holnap szia! – és én egyedül maradtam . A lelkiismeretem nagyon kínzott hazafelé az úton. Majd egész este az ágyamban Ben-ről áradoztam tudom ,tudom ez csúnya dolog de csak álmodoztam. Majd egy nagy zörrenést hallottam, az ablak volt. Nem mertem felkelni megmerevedtem annyira féltem. Ismét megzörrent a az ablak egy kis kavics volt az azt hiszem. Vettem egy mély levegőt és felkeltem kinéztem az ablakon, senki nem állt ott mivel földszinti szobám volt láttam az egész főutat. A szobám nem volt kicsi sőt egy kisebb palota volt imádtam itt időzni volt egy kis könyves kuckóm és egy tv nézős kuckóm meg persze egy baldachinos ágyam mint a hercegnőknek. A szüleimnek persze én az voltam. Na mindegy gondoltam és visszafeküdtem mert nem találtam senkit az ablakom előtt. Aztán megint hallottam azt a zajt amiről az előbb azt hittem csak álmodtam de most tisztán hallottam. Kiugrottam az ágyból sajnos nem kapcsoltam villanyt de azt tisztán láttam hogy egy fiú férfi áll az ablakom előtt először azt hittem amit a legtöbb ember hinne hogy valami kukkoló vagy kitudja ki. De én nem futottam a szüleimhez nem is sikítottam mert az a valaki eltűnt. Aztán valami átugrott az úton, ha nem tudnám hogy lehetetlen azt mondanám egy farkas volt az de persze az lehetetlen biztos csak egy nagyobb kutya volt…….. biztos. Hisz az lehetetlen. Reggel az ébresztőóra berregésére ébredtem. Anyám berobbant hogy felkeltsen apám mögötte nem tudtam mire ez a nagy hűhó aztán eszembe jutott és saját magamon röhögtem anya és apa egyszerre kiabálták vagyis énekelték: - Boldog születésnapot! Az édes 16-os! Jaj kicsim el sem hiszem hogy már ekkora vagy.
Igen már ekkora vagyok – mondtam álmosan – itt vannak az ajándékaid- adta oda apa az ajándékokat. Az egyik ajándék piros pöttyös masnival volt átkötve abban egy pöttyös nyári ruha volt. Nagyon tetszett de a másik ajándék még jobban egy új telefon alig hittem a szememnek :rózsaszín volt az egész a szélei pedig strasszkövekkel volt kirakva egyszerűen gyönyörű volt. Őh anya figyelj csak…..- Kicsim most rohannunk kell dolgozni apád kocsija elromlott és én viszem őt dolgozni sajnálom szia- Őhhh sziasztok – Elakartam mondani hogy mit láttam tegnap de akkor nem engednének el bowlingozni jaj istenem tényleg a bowling ! – Anya várjatok!
- Tessék szívem mondd csak gyorsan?!
- Ma elmennénk páran bowlingozni ugye elengedsz? – Azt nem említettem hogy egy fiú is jön aki nagyon tetszik a barátnőimnek és nekem is.
- Persze kicsim érezd jól magad – kiabálta a kocsiból, bár úgyse jönnek haza csak este, hajnalig szoktak dolgozni, na igen ezek az én szüleim de mindezek mellett nagyon szeretem őket.
Felöltöztem reggelizni akartam de már nem volt időm. Az ajándékosztással elment az idő. Majd veszek valamit az iskolabüfében gondoltam. Amikor kiléptem az ajtón alig hittem a szememnek három farkas futott át az út széli erdőbe . De az lehetetlen hisz abban az erdőben maximum 30 fa van na jó 50 de akkor is farkasok a mi kis falunkban a mi kis erdőnkben kizárt! Az egyik farkas észrevett de nem futottam el és ő sem támadott rám komolyan mintha vigyorgott volna rám aztán besietett a többiek után. Persze tudom hogy csak vicsorgott nem vigyorgott de a szeme olyan barátságos olyan szelíd és ismerős volt szívesen megsimogattam volna. De ezt a gondolatot gyorsan elhesegettem mert tudtam hogy nem lehet. Nem mondtam el a barátnőimnek hogy mit láttam különben sem nagyon figyeltek rám mind a ketten azzal voltak elfoglalva hogy mit vesznek fel bowlingozni ma este. Nem érdekelt hogy nem figyeltek rám én elvoltam magamban. Álmodoztam a farkasokról hogy velük együtt futok hogy én is farkas vagyok aztán Ben-nel találtam szembe magam. – Sziasztok! – köszönt oda nekünk – Nagyon sajnálom de ma nem tudok elmenni veletek nagyon sajnálom közbejött valami tényleg sajnálom!- nem tűnt valami megbánónak de mindegy. – Óh- Avril és Kristen ugyancsak sóhajtoztak én megkönnyebbülten fellélegeztem. Aztán megint megláttam Rick-et most ő is talpig feketében volt a haja nem volt felzselézve mint a testvérének így már olyanok voltak mint az ikrek mivel mint később megtudtam ikrek és egypetéjűek. Ha ezt az első nap tudom biztos hogy nem hiszem el mert annyira különböztek nem csak belül hanem kívülről is hisz az egyiknek szőke a másiknak fekete haja volt most pedig Rick-nek szőke hajúnak vagy is volt szőke hajúnak is fekete volt a haja. Sehol nem láttam Ben-t ,biztos hazament gondoltam pedig még csak most csöngettek ki, különös. A hazafelé vezető úton a lányok csak sajnáltatták magukat amiért Ben kikosarazta őket, vagyis izé minket. Hazaértem nem néztem körül tudtam hogy anya és apa még bőven hajnalig fognak dolgozni. Egész este zuhanyzás, fogmosás öltözéskor ő járt az eszemben vagyis BEN! Úgy elvoltam a gondolataimmal , hogy nagyot ugrottam mikor az ablak megzörrent de most valaki a nevemet suttogta – Lola, Lola ,Lola –Kissé tétovázva de kinéztem az ablakon, azt hittem elájulok mikor megláttam ki áll az ablakom előtt mert Ben volt az. – Na végre szia- suttogta még mindig.- Mit csinálsz te itt ?- Hát csak beszélni akartam veled- még mindig suttogott.
- Nincsenek itthon a szüleim úgy, hogy nem kell halkan beszélned! – mondtam neki legszívesebben kiugrottam volna az ablakon és megcsókolom, de megvártam még hogy mit akar nyugi utána se ugrottam volna ki! – Csak azt akarom izé mondani, hogy …….bemehetnék-intett az ablak felé. – Nem mit akarsz? – Nyugi, nyugi , nyugi csak valamit mondani akarok – azt hogy szeretlek gondoltam magamban! – Na ne légy már ilyen és engedj be – nézett kölyökkutya szemekkel és közben vigyorgott! Haja felzselézett volt tökéletesen belőve nagyon tetszett, hogy egy fiú vár az ablakom alatt és arra vár hogy beengedjem hát beengedtem. – Köszönöm szépen – Mondta –én pedig csak vigyorogtam mint valami hülye!

5. Lola7772 (2010-04-18 20:11.48)

2.FEJEZET:Kristen direkt úgy csinált mintha kaparna a torka,Ben egy pillanatra rá nézett de aztán újra az én szemembe nézett. A lábam földbe gyökerezett , de ő nem ereztette a pillantásomat egy percre sem. Kristen szólongatott de én képtelen voltam megszólalni. - Bocs ha zavarok- szólt Avril - Siessünk mert becsöngetnek. - Megyek- szóltam de alig tudtam elszakadni Ben tekintetétől. Mikor odaértünk az osztályhoz észrevettem két új srácot akik Ben-nel beszélgettek mintha régi jó haverok lettek volna. Nagyon különböztek egymástól. Az egyiknek szőke haja volt , tengerkék szeme karcsú mégis izmos teste . A másik rock-os kinézetű volt sötét tüsire zselézett haja és talpig feketébe öltözve míg a másik színesebbnél színesebb ruhákat vett fel, mégis valahogy jól néztek ki !Avril-nek rögtön megtetszett a két idegen. Nekem olyan ijesztőnek tűntek. Az egyik észre vette hogy őt nézem, és elmosolyodott, de nem olyan kedves mosollyal,valami komor volt a tekintetében. Később Ben is rám nézett arca elgyötört volt. Kicsit megijedtem, de aztán a csengő megszólalt és fellélegeztem. Az osztályban nagyon csend volt ami kissé szokatlan mert a mi osztályunk mindig zajos. Ben nem a mi osztályunkba jár ő harmadikos, de egy egyetemistának is simán elment volna még a negyedikeseknél is népszerűbb volt , nem csoda hogy megtetszett a barátnőmnek és titokban nekem is. A tanár bejött és vele a két idegen is. Nem gondoltam volna, hogy velem egyidősek hisz Ben-nel olyan jól elvoltak azt hittem az ő osztályukba fognak járni. És persze idősebbnek néztek ki bár lehet, hogy csak a kinézetük miatt. A szőke hajú fiú aki az előbb kint a folyosón rám mosolygott kiderült hogy Ricknek hívják most is elejtett egy kurta mosolyt felém. A másikat Chris-nek hívták ő nem mosolygott . Rick-nek most már a szeme is mosolygott nem tudom miért de én is visszamosolyogtam rá. A végén azon kapom magam hogy szinte már vigyorgok. -Héj nem ér elvenni a kiszemeltemet !–kiabált rám Avril- Nyugi nekem nem tetszenek !- kiabáltam rá de észrevettem hogy túl gyorsan válaszoltam. Ő ezt persze észrevette és megsértődött. Persze nála ez így megy megsértődik de nem igazából mert pár másodperc múlva úgy is jön nekem hogy béküljünk már ki. Én mindig kibékülök vele mert nem szeretek haragban lenni vele igazából nem csak vele hanem senkivel .- Jól van na- szólt. De amit ez után mondott arra nem számítottam sem most sem soha. - Tudom hogy te annyira szép vagy meg csinos hogy úgyis minden fiúnak te kellesz és nem én- hajtotta le a fejét. – Láttam hogy Ben is végig le nem vette rólad a szemét. Csak most jöttem rá mit is mondott. - Szóval már neked is tetszik Ben?- majd felforrtam az idegtől. –Igen- mosolygott magán- Kinek tetszik Ben? hajolt fölénk Kristen – Avril ismét lehajtotta a fejét- Senkinek vagyis neked- szóltam közbe. Kristen elmosolyodott- Jól van mert randizni fogok vele- Hogy mi?- Szóltunk egyszerre Avril-lel ?-Hm..- valaki féltékeny de még mennyire!- Hát ezt nem hiszem el ő kérdezte meg?- Szinte egyszerre kérdeztük ismét Avril-lel!
Nem igaz hogy neki is tetszik most már biztos hogy esélyem sincs . Lehajtottam a fejemet és szomorkodtam. - Nem dehogy én kérdeztem meg és azt mondta miért ne!, annyira boldog vagyok mint még soha!- Avril-lel összenéztünk- Legalább egy kicsit örüljetek vagy csak tegyetek úgy!-Hurrá –mondtam olyan halkan hogy csak én hallottam meg. A hosszú és unalmas fizika óra után rögtön Ben-hez siettünk mert ugyebár Kristen és Ben randizni fognak hurrá.!- Szia- köszöntünk egyszerre
- Hali- mosolygott ránk. Azt hittem elolvadok! Annyira aranyos és jóképű ahogy mosolyog!
- Mizujs veletek? kérdezte , még mindig ugyanolyan vidáman.
- Semmi különös! Szólt Avril magam is meglepődtem , hogy Avril ilyen bátor mert ugyebár ő egy kicsit visszahúzódó típus. Még mindig Ben-t kémleltem , akinek a szőkés-barna haja a szemébe hullott, mert gondolom épp a mosdó felé vette az irányt mielőtt megszakítottuk ,hogy megigazítsa tökéletesen bársonyos haját. Aztán egyszer csak felém fordult és megkérdezte: - Ugye te vagy Lola?
kérdezte a nevemet olyan szépen és határozottan mondta ki de lehet hogy csak képzelődtem sőt biztos. - Igen persze miért?- szinte azt sem tudtam mit mondok . – Csak azt szeretném megkérdezni nem jönnétek el velünk Avril igaz?- kérdezte Avril-t- Igen,Avril –Lihegte Avril- Na szóval hogy ugyebár megyünk bowlingozni ti nem jönnétek el velünk – szegény Kristen-nek nem akartam elcseszni az ő gyönyörűen elkészített haditervét a ”hogyancserkésszükbeBent minden egyes részletét kidolgozta.
Persze hogy elmegyünk- mondta boldogan Avril nagyon felbátorodott de nem értem miért neki az olyan pasik mint Ben nem igazán tetszenek vagy kitudja egy biztos Avril-lel valami nem stimmelt. – És te Lola ráérsz – három különböző érzelmeket tápláló arc nézett rám nem ugyanazt a választ várva. Jó lett volna elmenni a barátnőimmel és az álom pasimmal de tudtam hogy nem szabad elmennem. – Sajnos már van programom – mondtam végül
- Fontos? – kérdezte Ben – Jaj ezt most muszáj volt feltennie most komolyan? – Igen családi izé bizé miatt nem tudok elmenni sajnálom majd máskor – utáltam hazudni de láttam a barátnőim arcát fellélegezni. Pedig semmi okuk nem volt azt feltételezni, hogy bejövök neki hisz Ben szinte félisten a maga 190 centijével és az atom testével, nem csoda hisz focizott éjjel-nappal. És én hogy én hogy néztem ki 172 centimmel és a barna hajammal ugyan a testem mint egy topmodellé nem hiszem hogy sokan akartak volna a pasimnak lenni. Mellem is volt jól néztem anyám szerint apám is mindig ezt mondja hogy jaj istenkém milyen gyönyörű is a mi lányuk nem csoda hisz egyke voltam és a szülőknek az dolguk hogy szépeket mondjanak a gyerekükről. A ruháim is jól néztek ki mivel egyke voltam bármit megkaphattam de én nem voltam boldog van amit a pénz nem boldogít. Annyira akartam valahogy különlegesnek lenni mint a filmekben vagy a könyvekben hogy gondolatolvasó meg ilyen különleges képességekkel rendelkező csajszi de nem én tiszta unalmas voltam. – Akkor mit

4. Csernakakos (2010-04-18 16:40.17) - (válasz Lola7772 2. hozzászólására)

Fantasztikus! Teljesen le vagyok nyűgözve, várom a folytatást.
EPIC FAIL

3. Lola7772 (2010-04-18 16:27.26)

2. Lola7772 (2010-04-17 21:09.18)

Ez még csak az első fejezet: A könyv címe : Miután lemegy a nap!
1.FEJEZET: Az iskolapadban ültem és vártam, hogy becsöngessenek. 8 óráig még 10 perc volt, nem tudtam mit csináljak hát elővettem a szendvicsemet és majszolni kezdtem unalmamban. Szinte alig voltak az osztályban na nem mintha kevés lett volna a létszám de valami miatt ma kevesen jelentek meg az iskolában .Hogy elüssem az időt kipakoltam szépen elrendezgettem a könyveimet, leellenőriztem a házi feladatomat,mivel hibátlannak ítéltem meg ezért csak ültem és bámultam az osztálytársaimat. Az egyikük a terem túlsó végén állt és szintén unatkozott. Aztán egy szer csak valaki előttem termett a barátnőm volt az Avril. Avril haja bársonyosan sima volt és fekete színű. -Hol voltál tegnap drága Lola ? Egész nap csak hívogattalak de semmi válasz! –Kérdezte felháborodottan. - Őh tudom házit írtam és tanultam egész nap ja meg levoltam merülve bocsi. – hazudtam . Becsöngettek hál Isten megúsztam a további kérdezősködést. Semmi kedvem nem volt hallgatni h milyen ruhát és cipőt vett valahogy olyan rossz előérzetem volt .Beviharzott a tanár és elkezdődött az óra de még mielőtt elkezdte felszólított h mennyek ki és írjam fel a házit .Minden tanár tisztában volt azzal hogy egyedül én készítettem el a házit a kis stréber gondolta mindenki. Nyugi én nem olvasok senki agyában sőt nincs semmilyen különleges képességem sajna csak egy átlagos 15 éves lány vagyok aki tisztában van vele milyen unalmas is a nyomorúságos kis élete . Engedelmeskedve felálltam és felírtam az aznapi házit természetesen még egy A is kaptam a dolgozatomra!Kicsöngettek a 45 perces kínzó Matematika óra után Avril és én az iskola büfé felé vettük az irányt. Kértünk egy szendvicset és kimentünk az udvarra. Másik ugyancsak jó barátnőm Kristen lépett oda mellénk ,nagyon izgatott volt de nem értettem miért. De nem sokáig bírta ki és elmondta ami a szívét nyomta:- Képzeljétek Ben-nel chateltem!
Ben az a fiú aki Kristen-nek tetszik . Titokban nekem is nagyon bejön hisz olyan aranyos. Bár nem az a tipikus szőke herceg de nekem is nagyon bejön és lehet hogy ez már szerelem,de kizárt hogy én is bejövök neki az túl szép lenne. És alig hittem a szememnek amikor felénk tartott de persze ezt Kristen is nagyon hamar észrevette:- Jaj istenkém ott jön most mit csináljak?! Nehogy leégessetek!
- Sziasztok –köszönt Ben de közben végig a szemembe nézett!

1. Lola7772 (2010-04-17 21:08.24)

Remélem tetszik ez a kis könyv várom a visszajelzéseket persze ide ti is írhattok olyan könyveket amiket ti írtatok de lécci káromkodást kerüljük :)

1 2

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk