Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

Hamarosan a TV-ben

A kifutópálya
- Filmbox Premium, 08:00

A Nevezetes Névtelen
- Magyar Mozi TV, 08:20

Én és a hercegem 2. - A királyi esküvő
- Filmbox Family, 08:25

Step Up
- RTL Három, 08:30

A király nevében
- Mozi+, 09:00

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Catherine O'Hara (71)

Dominique Pinon (70)

Mykelti Williamson (68)

Steven Weber (64)

Patsy Kensit (57)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Fonalak - Vélemények

Dallas (sorozat) - Vélemények

Chuck Norris - Chuck Norris viccek

Az ember, akit Ovénak hívnak - Vélemények

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Az utolsó autóbusz

Rooney Mara

Fórum - Nonstop party-arcok - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

2. Mangilla (2010-10-13 08:44.51)

Érdekesség, hogy a filmben az igazi szereplők is meg-megjelennek egy-egy cameoszerep erejéig:P
Amúgy az életrajzi hitelesség nem nagy erénye a filmnek, de erre maga Wilson adja meg a feloldozást ekdvenc jelmondatával: " A valóság helyett meséld mindig a legendát2 :P

1. Mangilla (2010-10-13 08:36.55)

Nem túl ismert, pontosabban méltatlanul mellőzött "életrajzi" alkotás, mely valójában Manchester város hetvenes évek végétől a kilencvenes évek elejéig tartó korszakának zenei szubkultúráját mutatja be egy különc férfiú, Tony Wilson producer személyiségén át.
A történetvezetés az áldokumentumfilm és a valódi biográfia határán egyensúlyoz, olykor jócskán leöntve humorral - emiatt eleve egyfajta réteg-alkotásról beszélhetünk.
(Eleinte én sem tudtam eldönteni, tetszik-e, vagy inkább gagyi pl. az a jelenet, amikor a Sex Pistols egy korai koncertjét amolyan "discovery channel-esen" utólagosan illusztrálják (a közönség koncert helyett gyakorlatilag egy mozielőadáson van, mivel a színpadon nem a valóságos együttes (vagy imitátoraik) zenélnek, élőben, hanem csak nagyvászonra vetítik az archív fellépést... ez így leírva biztos bizarr - látványnak sem túl klassz...)).
A zenék rendben vannak (naná! Joy Division, stb.), és a figurák is kellően bohémek:P Azt nem tudom, hogy az eredeti „Tone” Wilson milyen lehetett az életben, de a Steve Coogan által alakított karakter nagyon jó – egyszerre intelligens, naiv, humoros és tapló fickó, aki látszatra teljességgel nem odavaló a zenei bizniszbe (nem ért különösebben a zenéhez, és üzleti érzéke sincs – ezért aztán a legtöbben hülyére is veszik); s mégis, az általa menedzselt projektek (Factory lemezcég, Hacienda klub) nagy hírnévre tettek szert. (Magyarországon talán Hajós András egy Wilsonhoz hasonló fazon – legalábbis első blikkre)
A humor alapvetően az „angol fajta”, vagyis megint csak nem az a széles körben kedvelt típus, de nekem bejön, és nagyon jól áll Coogannek (meg a film hangulatának).
Ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amiért talán leginkább érdemes megnézni a filmet: ízelítőt kapunk valami olyan, nehezen megfogható, illékony hangulatból, ami a bemutatott kort átlengte.