Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Constantine, a démonvadász - Film+, 23:00 |
Kész katasztrófa - RTL Három, 23:00 |
Túszjátszma - Film Café, 23:00 |
A szomorúság háromszöge - Paramount Network, 23:20 |
Jack Irish - A piros könyv - Galaxy4, 23:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Dallas (sorozat) - Vélemények |
Twister - Vélemények |
Vérbeli hajsza - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Családi kiruccanás |
Kostja Ullmann |
3086. Maryu (2011-04-07 12:15.48) - (válasz Kiváncsifáncsi 3069. hozzászólására) |
Nem hinném, hogy Bidamnak egyszer is eszébe juthatott, hogy alul maradhat. Nagyon magabiztos volt. Sőt mondja is, hogy ő nem tudja mi az félni valakitől, valamitől. Számtalan olyan jelenet volt a filmben, (már az elején is) amikor láthattuk, hogy milyen lezseren vesz mindent. KNG erről azt nyilatkozta, hogy megengedte a rendező neki, hogy szabadabb stilusban játszon - Bidam figuráját egy kicsit képregényesre vegye - mert abban a korszakban nagyon szigorúan vették, hogy ki mit mondhat (pL. egy szolga nem nézhetett az ura szemébe, szemlesütve állt). Egyébként erről eszembe jut, hogy manapság is ilyen szerkezetű a nyelvük (a japán is ilyen), vannak bizonyos szavak, meg ragozási mód (udvariassági), stb...amit a fölötted lévővel való beszélgetéskor kell használnod és egy másik fajta ragozás, meg még a szavak is sokszor mások ha a barátoddal, megint mások ha az alattad lévővel beszélsz. Sokszor az egész mondat más.
Az a jelenet ami a parancsnok választáskor volt. Ahol Bidam a shaolin kungfu mozgássorát használta tényleg nagyon érdekes volt. Munno csodálkozott, mert ezt nem tanította meg valamiért Bidamnak. Ha jól emlékszem azt mondta neki, hogy el akarja lopni tőle a tudását. De ez csak egy féle harci modor, azért szerintem a tudása nagy részét Munnotól tanulta. Ha nem így lett volna nem lett volna mire emlékeztesse Seolwont vagy Chilsukot a Bidam féle harcmodor. |
3085. Maryu (2011-04-07 11:55.24) - (válasz Rhea Sylvia 3080. hozzászólására) |
Igen ez lehet, hogy mind igaz amit írtál. Nem tudhatjuk, mert nem láttuk a filmben. Csak néha utaltak rá. Gondolok itt arra, amikor Bidam panaszkodott Munnonak, hogy az után az ominózus eset után legalább elmagyarázhatta volna, hogy mit tett rosszul. Ehelyett Munno elkezdett félni tőle.
Most, hogy olvastam az írásod azon kezdtem el gondolkodni, a mi szüleink elmagyarázták-e nekünk, tanították-e hogy nem szabad ölni? Én nem emlékszem rá, hogy bármikor szó volt-e erről. Mégis nekem például soha az életemben eszembe nem jutna, hogy akár egy állatot is megöljek...még a réti virágot sem szeretem leszakítani. Úgy szép ahogy van, ott a réten. Azt hiszem jó példával lehet legjobban tanítani és Bidam mit látott? Egy elég kemény, kegyetlen világot. Ahol az emberérték nem túl nagy. |
3084. Berildi (2011-04-07 11:54.48) |
Április 18, M2 21.30 Újra SILLA |
3083. Kiváncsifáncsi (2011-04-07 11:45.16) - (válasz Fetyus 3074. hozzászólására) |
Ó-hát már azt hittem valami titkos utazáson vagy..!!-jó hogy jöttél!!!
Örülök ,hogy Te is így látod-hogy ezt is nem egyedül én érzem visszásnak!!Bidám azért ragaszkodott annyira a könyvért,mert Munnó-még gyermekként -azt mondta neki,hogy: király leszel és ez majd akkor segít neked...És Bidám erre várt,hogy mikor tesz valamit a Mestere,hogy belőle király legyen...Majd amikor ott abban a bordély féle kaszinóban kihallgatja Munnó és Yomjong beszélgetését és véletlenül Sohwa és Munnó vitájába is belehallgat-rájön,hogy nem benne látja a mester Korea jövendő királyát..És még ami csak zárójelben van a filmben-:Munnó ezt a Három Hán nevű könyvet a király megbízásából készíti-tehát a királyi könyvtárban lenne -lett volna a helye!!!Gondolom pénzt is kapott érte-vagy bírtokot-ha leadja...ami abban a korban szokás volt.Igazad van ,hogy azért adja Yusinnak a könyvet,mert Őt Deokmán közeledése jobban vonzza-másrészt-mert a Mestere azt Yusinnak-szánta!!-de azokban az időkben Yomyonggal közösen bírtokolták,mert Yomyong elmondta Bidámnak hogy Ő mennyit vállalt a Mester mellett abból,hogy meglegyen minden adat stb--Tehát abban maradtak,hogy segíti Bidámot is a hercegnőt a királyi trónra ültetni-a hercegnőt és nem Csuncsut..És hát mivel Bidám nagyon inteligens volt-odaadta annak a könyvet-akinek mestere szánta még életében, és ezzel teljesítette mestere végakartát is.Tehát Bidám is nagyon egyenes ember volt.. |
3082. Maryu (2011-04-07 11:41.47) - (válasz Fetyus 3074. hozzászólására) |
Én azt hiszem nem annyira a könyv volt Bidamnak fontos, inkább Munno figyelme, szeretete. Az bántotta, hogy nem tartja érdemesnek arra, hogy odaadja neki a könyvet. Amúgy is féltékeny volt Yushinra, Deokman miatt és akkor még ráadásul Munno többre tartotta Yushint, mint őt! Még mondta is Munnonak, hogy ő egész életében mindig mellette volt és miért pont Yushin? Nem is ismeri. Bidam mindig is Munnonak akart megfeleni, mint egy fiú az apjának. Neki akart bizonyítani és ezért fájt neki annyira. Hiszen a könyv Munno számára nagyon fontos valami volt. Hosszú éveket áldozott rá az életéből. Ezért is volt gyerekként olyan büszke, hogy neki csinálja Munno és védte is a könyvet amikor ellopták. |
3081. Rhea Sylvia (2011-04-07 11:24.12) |
Előre bocsátom, hogy nagyon hosszú és lehet, hogy némileg unalmas lesz végigolvasni Bidam jellemének értékelését. Ha kérhetem, ne haragudjatok rám, és akit zavar, az görgessen át rajta. Meg fogom érteni.
Pszichés hospitalizmusnak nevezik a csecsemőknél és kisgyermekeknél a hosszabb ideig ingerszegény környezetben tartózkodás után az érzelmi elsivárosodás következtében kialakuló zavarokat. A gyermek az anya, vagyis elsődleges kötődés hiányában, a testi és érzelmi romlás jeleit egyaránt mutatja. Az olyan gyereknél, aki fél éves koráig nem kerül örökbefogadásra állandósulnak a hospitalizmus jelei, a közönyösség, tompaság, tétlenség, álmatlanság, kontaktuskerülés és a lassú, nem megfelelő fejlődés. Az anya nélküli élet negyedik évében, a gyermekeknél hosszútávon fennmaradó pótcselekvések jelennek meg. Hospitalizmus a családban nevelkedő csecsemők esetében is kialakulhat abban az esetben, ha az anya elutasítóan bánik gyermekével és így nem történik meg a csecsemő érzelmi szükségleteinek kielégítése, vagy abban az esetben, ha az anya bár érzelmileg megfelel a gyermek igényeinek a nevelés terén azonban elhanyagolja őt. Idősebb korban a gyermek esetében, e zavarok beilleszkedési nehézségekben, kontaktusszegénységben, öncsonkítási hajlamban nyilvánul meg. Az aki csecsemő- illetve gyermekkorát ilyen környezetben töltötte, személyiségi jellegzetességei folytán nagyobb eséllyel válik bűnözővé, társadalomellenessé. A csecsemőkorban szerzett károsodás enyhíthető, ha lehetőség van szeretetteljes kapcsolat kialakulására gyermek és nevelő, vagy gyermek és pótanya között. Hospitalizációs folyamat felnőttek esetében is megfigyelhető, főleg a elzárt környezetben tartózkodásra kényszerültek esetében. Az elzártság, kirekesztés viselése mellett, az alkalmazkodás, a családtól való elszakítottság is hozzájárul a megterhelésekhez. Fokozza a társaktól való erős függőség érzetet. Ez a függőség a legerősebben a nagylétszámú közösségbe kerüléskor alakul ki. Ilyen esetben nincs lehetőség az egyéni döntésre, az intim szférában való visszavonulásra, s az inger- és élményhiány közepette az egyén tétlenségre és alávetettségre van kárhoztatva. Mindez „hospitalizációs szindrómához” vagy más kifejezéssel vezet. Az állapotot az érdektelenség, apátia, sajátos iniciatívahiány, szociális visszavonultság jellemzi. |
3080. Rhea Sylvia (2011-04-07 11:23.44) |
Nos ez a kiindulási pont Bidam nevelése esetében. Hiába próbálta Munno lelkiismeretesen gondját viselni a csecsemő, majd kisgyermek Bidamnak, ha a számára alapvető szeretetet nem tudta biztosítani számára. De mégis kialakult közöttük egyfajta kötődés (ahogy később Bidam be is ismeri, úgy tisztelte Munnót, mint az apját.), az örök álmodozó mester egy sor dologban tévesen viszonyult ehhez a feladathoz.
Megtanította Bidamot a gyógyfüvek ismeretére, használatára : kis mértékben a mindenek felett álló élet megvédését, megőrzését szolgálja, nagy mennyiségben azonban az élet kioltását eredményezi. De nem magyarázta el – első nagyon meghatározó hiba a fiú jövőjét illetően - , hogy amíg a élet megvédése mindenekfelett álló elsődleges cél, addig annak kioltása gyilkosság, ami súlyos büntetést érdemel. Nem tanította meg a gyermeknek, hogy az élet fontos, értékes, egyszeri és megismételhetetlen. Azt sem tanította meg számára, hogy a harcművészet az önvédelemre épül, pontosan az élet megvédése miatt. Harcképtelenné tenni nem jelent egyet az élet megszüntetésével, a gyilkossággal. A cél mindenképpen a saját és mások életének megmentése minden áron. Azt sem tanította meg a vele együtt országokon át vándorló, az uralkodásra felkészíteni szándékozó gyermeknek, hogy a nép egyes emberekből áll. Az egyes emberek életminősége, az egymáshoz és környezetükhöz való viszonya határozza meg egy közösség kialakulását, amely megalapozza a társadalom létrejöttét. Nem magyarázta el azt sem, hogy a közösségek jóléte hogyan teszi sikeressé egy uralkodó munkálkodását, miért fontos egy uralkodónak a nép jólétét megalapozva rájuk támaszkodni, velük együtt megvédeni földet, házat/hazát. Hogy hogyan tagozódik egy társadalom, abban kinek milyen és mennyire fontos a szerepe, az egyes egyéntől a közösségen át az uralkodóig bezárólag. Nem tanította meg a szabályok, kötelességek betartására, a munka fontosságára, a külsőségek múlandóságára, az emberi értékek kialakítására, megbecsülésére és tartósságára. Ezért történhetett, hogy a 12 éves kisfiú azt tanulta meg, hogy a rábízott értéket – ha elmagyarázta volna, hogy a készülő könyv mitől és miért lesz majd érték a számára felnőttkorában (!) – minden áron meg kell védeni. Nem válogatott az eszközökben, hogy a tőle erőszakkal elrabolt kincsét visszaszerezze. Nem volt önkontrollja (mert erre megint nem tanították meg), ezért az indulatai vezérelték. Nem volt szabálykövetési normája (hiányzott a neveléséből), így nem érdekelte, hogy a céljai elérésében hányan és hogyan hullanak el (nem ismerte az élet értékét). Amikor aztán a mestere rátalált, nem értette, miért nem örül vele együtt a visszaszerzett kincsnek, amiért ő lám mennyit tett. Ugyan ki világosította fel arról, hogy amit tesz, az a legnagyobb bűn!? Még utána sem érezte szükségesnek és fontosnak Munnó, hogy ráébressze a kisgyermeket tettének súlyosságára, az élet fontosságára. |
3077. Rhea Sylvia (2011-04-07 11:22.38) |
Nem tanította meg a büntetés és jutalmazás módszerein keresztül a következmények fontosságára. A viselkedés következménye lehet pozitív, vagy negatív, és a következményeknek négy típusa különböztethető meg: a pozitív megerősítés alkalmazásával egy adott válaszviselkedés valószínűsége növekszik, a negtaív megerősítéskor egy korábbi kellemetlen állapot megszüntetése szintén növelheti egy viselkedés valószínűségét, a pozitív büntetés, mint a nemkívánatos válaszhoz társított kellemetlen esemény csökkenti az adott viselkedést, és végül a negatív büntetés ugyanezt kívánja elérni, csak ezt egy korábbi jutalomértékű mozzanat megvonása révén teszi.
A pozitív és a negatív jelző csupán a környezeti reagálás irányát jelzi, nem pedig a megélt állapot kellemes, vagy kellemetlen voltát. A következmény hatása attól függ, hogy a végső eredmény jutalom, vagy büntetés értékű-e az adott személy számára. A büntetésnek többnyire azonnali hatása van, míg a megerősítések eredményei általában nem ilyen gyorsak és látványosak, viszont kérdés, hogy mennyire lesz hosszútávú a büntetés hatása például a büntető személy jelenlétének hiányában. A szocializáció alapvető célja pedig éppen az, hogy a viselkedésirányítás olyan belső szabályozórendszere alakulojn ki, mely hosszútávon nem a külső megerősítések függvényében, hanem az elsajátított normák és meggyőződések szerint vezérli az egyén viselkedését. A büntetés több nemkívánatos mellékhatással is járhat: emocionális zavarok keletkezése, félelem és szorongás fokozódása, a büntető személy elkerülésére tett erőfeszítések, stb. Ezek gyakran életreszólóan alakítják a személyiség formálódását. A mellékhatások csökkenthetők, vagy elkerülhetők, ha a büntetést kellő körültekintéssel alkalmazzák, az enyhe büntetés a kívánatos viselkedés megerősítésével nagyon hatékonynak bizonyul. Az azonnali büntetés többnyire hatékonyabb, mint a késleltetett, főleg fiatalabb életkorban, valamint a büntetett egyénnel érzelmileg pozitív viszonyban álló személy által adott büntetés és gátlás szintén hatékonyabb. Ha mindezeket tudja, érti és alkalmazza a gyermek és a nevelését végző mestere, akkor Bidam el sem követi azt az iszonyatos mészárlást, aminek következményeit fel sem fogta, nem is értette. Az elkövetkező időszak ébresztette rá a gyermeket arra, hogy valamit nem jól csinált, és Munnó végzetes hibája, hogy attól kezdve nem nevelte (mondjuk előtte sem nagyon), hanem dorgálta. Mindig a közelében volt a vesszőnyaláb, a bot, amivel megtorolta a gyermek hibás tevékenységét. Tanítani sem tanította, hanem hagyta, hogy a már addig tanultak alapján a gyermek maga találjon megoldásokat. Ez legjobban a Hwarang párbaj során derült ki, mikor rádöbben a Bojong-Bidam párharcban, hogy olyan tudásra tett szert Bidam, amit szándékosan nem mutatott meg a fiúnak (noha ő kifejezetten kérte), így más lehetősége nem lévén Bidam a megfigyelései alapján tanulta meg. A verseny után volt két nagyon tanulságos jelenetük, amikor Bidam megmagyarázza, miért tette mindazt, ami nem tetszett Munnónak, majd szemrehányást tesz mesterének, hogy egyrészt miért fontos betartani szabályokat, ha a cél elérése másként is megvalósítható. (Bidam-Jusin párviadal). A másik fajsúlyos mondanivalója pont az, hogy most olyan értékrendet kér tőle számon a mester, amit nem tanított meg neki (a gyermekkori mészárlása), aminek következményeit soha nem hozta szóba a mester, csak érzékeltette vele. |
3076. Rhea Sylvia (2011-04-07 11:22.19) |
A másik meghatározó jelenet pedig az , amikor kihallgatja a kereskedő és Munnó beszélgetését és rájön, hogy nem kaphatja meg soha sem a neki szánt könyveket. Szembesülnie kell, hogy a mester ismét nem tartotta fontosnak az Ő tájékoztatását, nem indokolta a döntését, nem magyarázta meg, hogy miért változtatta meg a korábbi szándékát.
A csalódott, megkeseredett és a másikban erős riválist látó Bidám joggal érezhette azt, hogy a világ omlott össze benne, és minden, amiben addig hitt, amiért vágyakozott, amit ígértek neki az a semmibe vész. Ezek az eddig felsorolt alapvetően személyiséget, jellemet formáló nevelői attitüdök maradtak ki, vagy sérültek Bidam esetében. Hogyan mondhatjuk, hogy a benne lévő jó és rossz (ami minden ember sajátja egyébként) az Ő kizárólagos hibájából vett olyan fordulatot, ami azzá tette őt, ami nélkülözi a pozitív megítélést. Ne felejtsük el azt sem, hogy nemcsak a rossz kialakulásáért felelős, hanem a benne lévő jó és szép, az érték felszínre hozatala is a saját produktuma. Ugyanúgy megszenved az egyik létrehozásáért, mint a másikért. Dühös, mert széttapossák az ételét, emiatt büntetni indul. Senki nem magyarázta el, hogy indulat helyett észérvek alapján kezeljük a konfliktusokat! Aztán meglátja, hogy tízen támadnak meg egy láthatóan gyenge, egyedülálló embert. Mit csinál? Megvédi! De mert még munkál benne az indulat is, képtelen elvonatkoztatni, lehiggadni. Nem a gyilkolás kedvéért öl, hanem az őt ért sérelmet akarja megtorolni. Ezért toppant a harc végén, így adja ki a felgyülemlett feszültséget. Később meglát egy lányos kinézetű fiút, akiért töméntelen mennyiségű gyógyszert kaphat, ezáltal megmenthet 200 embert. Ez jó! De mert nem magyarázta el neki senki az egyetlen emberélet fontosságát – majd csak utána – azt gondolja helyesen cselekedett. Majd amikor rájön, hogy tévedett, rohanva érkezik a dolgok helyrehozataláért. Mert nem tanították meg, hogy ölni bűn, és másként is lehet védelmezni, mint a gyilkolással, ezért mondja Solwon embereinek, „aki hozzáér (mármint Dokmánhoz) az meghal, gyertek, ma sokat megölök közületek”. Itt számára a legfontosabb tennivaló a másik életének megmentése – bármi áron. Tanította neki valaki, hogy a cél nem szentesíti az eszközt? A Munnóval történt későbbi beszélgetései ki is mondja, hogy voltak dolgok, amiket a mestere nem tanított meg neki. Mint ahogy a szeretetét sem tudta kimutatni, de Bidám szeretetét is képtelen volt elfogadni. Tudom, rém hosszú értékelést írtam, és még folytathatnám, de félek, magamra maradok. Pedig Bidam más szemszögből való láttatása arra irányul, hogy ebben a felállásban ő elsősorban áldozat. Sorozatos hibákat követtek el vele szemben – a végén ezt Miseng bácsikája egész pontosan összegzi – de ennek ellenére mindenki a hibáinak a fel- és kinagyításával akarja áthárítani rá a felelősséget. Van felelőssége ez kétségtelen. Hogy nem tudott felnőni, és nem tudott átlépni önmaga árnyékán. Megfelelt neki az a helyzet, amit önmaga alkotott saját érzékenysége okán, próbálva idomulni, alkalmazkodni, társulni, de mindeközben megmaradni független, vidám, bohókás, furfangos, kicsit önző, nagyon érzékeny és végtelenül szeretetre éhes kisgyereknek. |
3075. Kiváncsifáncsi (2011-04-07 11:21.52) - (válasz Maryu 3073. hozzászólására) |
Ez az "ahány szem- annyit lát" tipikus esete!!Mert egyet értettem R.Sylviával az még nem azt jeleti,hogy nem érzem azt,hogy márpedig embert ölni bűn-bármikor,bármiért-de úgy gondolom,amikor ölnie kellett az kényszerhelyzet volt-ha nem ő öl-őt ölik meg- és maga ill.mások ,nevesítve Deokmán védelmében tette-tehát nemcsak úgy,mert öröme telik abban,hogy mások életére tör és elveszi azt...Nekem "így jött le" a filmből-és ezért nem tudok Bidámban egy potenciális gyilkost látni!!Ezért nem érzem,hogy kárörömből nevet ölés után-már amikor nevet-és abban a sziklaugrásos jelenetben se azért örült és nevetett, mert embert ölt-hanem,hogy sikerrel lógtak meg az üldözők elöl úgy de előtte meg kellett ölniük néhány embert!!!Másik példát mondok:amikor Csilsukkal csatázott Yusin társaságában-Deokmánt védve!--az az arckifejezés nem örömet és megelégedettséget tükrözött!!Vagy:amikor megölte Yomjong bérencét a végén vagy magát Yomjongot..Lehet hogy KNG azt nyilatkozta,amit -erről-hogy a kettőséget szerette volna érzékeltetni -de akkor ez nem jött össze-mert én nem tudom őt "kettősenek" látni ezekben a jelenetekben... |
3074. Fetyus (2011-04-07 11:00.26) - (válasz Kiváncsifáncsi 3072. hozzászólására) |
Sziasztok. már rég irtam nektek, de azert beleolvastam irásotokba, csak nem tudtam írni. Nekem nagyon sokszor megfordult a fejemben , hogy Jushin még említést se tesz Deokmannak a Három Han könyveiről, pedig szerintem még jobban megbecsülte volna Deokman, késöbbi győzelmeinek biztos sokat segített ez a könyvcsomag.Bidam tényleg jóindulatból adta neki, mert Neki már a királynő fontosabb volt, mint a Három Hán.Pedig képes volt szembeszállni Munno-val is, annyirra szerette volna a könyveket. |
3073. Maryu (2011-04-07 10:05.44) - (válasz Kiváncsifáncsi 3069. hozzászólására) |
Aranyosak vagytok, hogy Ti ezt így látjátok, tényleg!! Azt hiszem nem is mondok semmit! Ti tényleg imádjátok Bidamot, mint egy jó anya aki csak a jót látja! De én valahol olvastam, hogy KNG nem egészen ezt akarta eljátszani. Mármint egy csupaszív, jó fiút....ő a kettösséget emlegette....De sok-sok puszi!!én is odavagyok érte!!!! |
3072. Kiváncsifáncsi (2011-04-07 08:29.43) |
Nagyon ki kívánkozik belőlem,hogy Yusin elhallgatta a királynő előtt,hogy Bidám megajándékozta azzal a bizonyos könyvvel!-ez nem tekinhető Yusin egyenességének!!Ilyen nagy jelentőségű gesztust elhallgatni nemcsak hiba-de bűn is. Pedig ez ékesen bizonyíthatta volna,hogy Bidám nem akart a hatalomban maradni-tehát megtartotta volna az írásba is foglalt álláspontját!!-mert "mi Silla,ha te nem vagy"Vagyis: neki a királynő volt Silla -de ő nem volt a királynő Sillája!!!
Yusin ha egy szót szólt volna Bidámért-miután neki mondta el a királynő,hogy Bidám végezte a piszkos munkát a birdalomban-lehet "csak" számüzetés lett vona a bűntetés!!!-de Yusin hallgatott-a királynő pedig nem mérlegelt,csak ismét a bosszúját fordította Bidám ellen..Nekem fáj ez a döntés!!-mert túl öncélúnak érzem és rendkívül igazságtalannak!!!Egy olyan embert így elpusztítani, aki rendkívüli szolgálatokat tett a hazájának ,a trónnak,hogy egyetlen érdeme sem került megfontolásra a büntetés kiszabásakor,hogy a királynő csak a fejet követelő óhajokat hallotta meg ez rendkívül méltánytalan bánás és elintézési mód!! |
3071. Kiváncsifáncsi (2011-04-07 07:56.35) - (válasz Rhea Sylvia 3063. hozzászólására) |
Kedves Sylvia-ácska!Maryu irását olvastam először és válaszoltam is rá-ezért csak annyit írok most,hogy Veled egyetértően gondolom én is!!
Bidám nagyon érzékeny,törékeny érzelmű ember lehetett és nem jelentett örömet számára, hogy ilyen brutális eszközhöz kell nyúlnia a maga és mások védelmében. |
3070. Kiváncsifáncsi (2011-04-07 07:49.11) - (válasz Onna 3068. hozzászólására) |
Onácska-ha még egyszer elolvasnád... |
3069. Kiváncsifáncsi (2011-04-07 07:47.33) - (válasz Maryu 3067. hozzászólására) |
Én inkább úgy fogalmaznék,hogy győzelmi mámor-zavarában .A másik gondolatom pedig az,hogy azt nem láttuk hogy Munnó "órát adott" volna neki-mitöbb Bidám egyszer felróta Munnónak,hogy ő csak azt tudja,amit ellesett tőle!!És Munnó maga is meglepődött a hwarangok versenyén ,hogy Bidám mennyi mindent tud,amit nem is tanított meg neki!!
És gondolom Bidám egy-egy ilyen ölés alkalmával annak örült ,hogy nem maradt alul...Amit említesz eset-ott valóban mosolyog-de nem azért,mert ölt-hanem az elégedettség,hogy sikerült megvédenie a gyengébbet!!-én így érzem ... |
3068. Onna (2011-04-06 23:06.09) - (válasz Kiváncsifáncsi 3035. hozzászólására) |
Fáncsika kedves, miért a múlt idő és miért mindez csak a képzelet? |
3067. Maryu (2011-04-06 22:53.16) - (válasz Rhea Sylvia 3063. hozzászólására) |
Igen értem, hogy mire gondolsz. Bocs, de nem értek vele egyet. Szerintem abban a bizonyos 21-22. részben lévő jelenetben világosan látszik, hogy Bidam élvezte amikor fölaprította Deokman támadóit. Amikor a véres arcát vigyorogva letörli...nézd meg újra. Még dobbant is mosolyogva, önelégülten egyet a lábával, úgy készteti gyorsabb futásra a megmaradt, menekülő támadókat.
Meg amikor menekülnek hárman és leugranak a szikláról a folyóba, akkor tiszta izgalmi állapotban mondja " De jó volt! Levágtuk mindet!!!" Ott is látszik, hogy élvezte az egészet. Természetesen én is kedvelem Bidamot. Szerintem éppen ettől a kettőségtől olyan különleges és izgalmas. A jó és rossz keveréke.... |
3066. Maryu (2011-04-06 21:20.46) - (válasz Szjuper 3065. hozzászólására) |
Nagyon szívesen. Nekem is elvezet volt olvasni, gondoltam Ti is örülni fogtok neki. Ez most megmagyarázza, hogy miért van egyedül. Nagyon szimpatikus a hozzáállása a párkapcsolathoz (persze leszámítva, hogy leginkább szakácsnőre van szüksége). Nem tud csak úgy ki-bejárni az egyikből a másikba. Nem olyan "nagy a szive", hogy több nő is beleférjen, mint nagyon sok férfinak.
Különösen örültem ennek a cikknek, mert végre kiderült valami arról, hogy párkapcsolatban élt. az meg ugye külön öröm, hogy idősebb csajok jönnek be nála! Most már csak főzni kell megtanulnunk! |
3065. Szjuper (2011-04-06 20:58.05) - (válasz Maryu 3023. hozzászólására) |
Kedves Maryu!
Még csak most jutok géphez tegnap este óta, most olvasgatom a "terméseket". Köszi Neked a fáradságot az interjú közzétételéért, aranyos vagy!Jó tudni kedvencünk véleményét, felfogását az élet ezen dolgairól és ahogy a riporter is írja nagyon közvetlen, romantikus hangulatú, nyílt stílusú, "élvezet vele beszélgetni" típus. Nekem ugyan ez jön le mikor nézem a vele készült kommenteket Koreaiul, ugyan nem tudom mit mond, de élvezetes a hangulat, a gesztusok a kis nevetgélések stb. miatt.Azért a sok anyanyelvi riport után tiszta öröm egy-egy interjúhoz magyarul is hozzájutni. Köszi mégegyszer. |
3064. Rhea Sylvia (2011-04-06 20:40.51) - (válasz Rhea Sylvia 3063. hozzászólására) |
Bocs, a kettőspont után idézőjel kellene, mert ezt a bekezdést már többször betettem, de valahogy nem sikerült elérnem, hogy érthető legyen.
Ez az idézet (2-szer is) Bidám és Misil első találkozásakor hangzik el, mikor nyilvánvalóvá válik Misil számára, hogy Bidám a fia. Bidám erre percekkel előbb jön rá a könyvtárban. Bocs, ez az előbb kimaradt. |
3063. Rhea Sylvia (2011-04-06 20:37.48) - (válasz Maryu 3062. hozzászólására) |
Próbálom újból Bidam szavaival bizonyítani, hogy számára mit jelent egy harcban a másik életének elvétele:
Még annyit kérdez Bidamtól, hogy Munnó róla alkotott véleményével egyetér-e.(Mármint hogy nem könyörületes, és az ölés gondolata természetes dolog-e a számára) . Bidam elmondja, hogy igazából nem tudja, mert ha megöl valakit az számára "annyira fájdalmas, hogy nevetnie kell" Mishill tanácsot ad: "Ne nevess, elég, ha finoman felhúzod a szád sarkát! Attól erősebbnek tűnsz!" Erre Bidam bemutatja, majd megkérdezi, "Így gondolja?" Sajnálom, hogy nem tudom vastagítani a másolatban Bidam idézőjelben visszaadott szavait, mert ez ad pontos magyarázatot a lelkiállapotára. Szó szerint azt mondja, annyira fájdalmas számára a dolog, hogy azért nevet. Tehát fájdalmában! Ezt hívják úgy, hogy kínjában nevet. Ezt a viselkedést napjainkban is számtalan helyzetben észre lehet venni. Ha egy kisgyereket megszidsz, és látod, hogy mosolyog - nem rajtad, hanem kínjában. Ha egy kamaszt számonkérsz, látod a pimasz vigyort a száján - kínjában mosolyog. Ezeket számtalan esetben tapasztaltam-tapasztalom nap-nap után (a munkám során). Ez a lelki gyengeség látható formája. |
3062. Maryu (2011-04-06 20:24.24) - (válasz Kiváncsifáncsi 3061. hozzászólására) |
Lehet, hogy később nem mosolyog, de a 21. részben amikor előszőr menti meg Deokmant (vagyis voltaképpen begurul mert összetapossák a csirkéjét) akkor igen. Ezt a részt kivágták (majdnem az egészet) a szinkronos változatból. A vágatlanban mutatják ahogy sátáni vigyorral letörli az arcáról a vért és mosolyog. |
3061. Kiváncsifáncsi (2011-04-06 17:37.45) - (válasz Maryu 3059. hozzászólására) |
Igen igazad van-mosolyogva ölte meg a köyvtolvajokat a barlangban-- amikor kisfiú volt de pl.amikor Deokmánt mentegette /Yusinal/-vagy amikor Csilsukkal csatáztak,vagy amikor leereszkedtek a palota falán kötélen.. én nem láttam mosolyt az arcán-..És valóban egyetértek Veled,hogy csak azért mondta ezt-mert Misil állandóan mosolygott,ha megöletett valakit-vagy ő maga akart
rábírni valakit,hogy megigya a "koktélt"...Tehát Bidám csak blöffölt-hogy Misil "kapcsoljon" a hasonlóságukat illetően-..kíváncsi volt,hogy tetszik- e Misilnek,ha Ő-mint eldobot- fiú hasonló tulajdonsággal bír. |
3060. Kiváncsifáncsi (2011-04-06 17:26.46) - (válasz Rhea Sylvia 3057. hozzászólására) |
Viszont amikor Misil felkéri a "ceremónia mesteri " cimre-akkor a beszélgetés során Misil megajándékozza a 20évnyi távolban töltött időért cserébe/bírtokot kap/
Minden stimmel csak az nem hogy ha 17 évig uralkodó akkor 27-28 évesen lett királynő!-a film szerint!! Annak én nem nézem utánna,hogy a valóságban is így volt-e!!De a filmben biztosan 17 évnyi uralkodsról van szó... |
3059. Maryu (2011-04-06 17:20.01) - (válasz Rhea Sylvia 3045. hozzászólására) |
Szerintem azért mondta Bidam azt, hogy amikor megölök valakit mosolyognom kell. Mert ezzel is azt akarja hangsúlyozni, hogy mennyire hasonlít Mishilre. Hiszen Mishil is mindig mosolyog, félelmetes hideg mosollyal. Én nem hiszem, hogy Bidam egy pillanatig is "kinjában lenne", amikor megöl valakit. Sőt tényleg mosolyog hozzá...élvezni látszik azt! |
3058. Kiváncsifáncsi (2011-04-06 17:19.43) - (válasz Rhea Sylvia 3053. hozzászólására) |
Igen- nagyon aranyosan "kóstolgatták" egymást.-pedig Bidámnak joga lett volna számonkérően is fellépni akár..Mert egész életét anyai szeretet nélkül küzdötte végig ...
Deokmán Bidámot bízza meg a gabona ügy kinyomozásával és őt kéri fel a h.sereg készleteinek eladására is.. és nagy haszonnal zárul az üzlet!Solvon biztosan tudta azután,hogy Csilsuk "tesztelte" a "fiút"-hogy Munnó tanitványa Bidám- Misil Fia...Hiszen mondta Misilnek,hogy "vesse be"-de Misil azt válasszolta Solvonnak,hogy nem-mert már egyszer elhagytam.És igaza volt-nem volt semmilyen erkölcsi alapja hogy Bidámtól bármit is kérjen.. |
3057. Rhea Sylvia (2011-04-06 17:17.11) - (válasz Kiváncsifáncsi 3055. hozzászólására) |
Hogy 15 évet élt a sivatagban azt abból is tudjuk, mikor Chilsuk a sivatagban mesél az életéről Domannak és elmondja, hogy már 15 éve van úton, hogy teljesítsen egy parancsot.
Aztán Showha halálakor búcsúzik Chilsuktól, hogy véget ért a harminc éves egymás kerülgetése, majd mikor Chilsuknak nem sikerül megölnie Dokmant Ő is elmondja, hogy harminc év után elválik a hármójuk útja. (Utána lesz Dokman királynő, és 45 évesen meghal). |
Vélemények | Kiváncsifáncsi, 2022-12-31 19:10 | 19706 hsz |
bidam | MA, 2020-11-05 22:12 | 9 hsz |
Keresem | Csakanyu, 2018-07-06 19:01 | 194 hsz |
Legjobb jelenetek | Rózsaszállam, 2013-08-10 21:24 | 8 hsz |
Képek és videók a szereplőkről... | Csakanyu, 2013-01-24 13:54 | 75 hsz |
Zeneszerzője és teljes technikai stáblistája | SzRózsa, 2012-03-14 07:19 | 1 hsz |
Kérdések | Rhea Sylvia, 2012-01-13 17:53 | 149 hsz |
A történtek | Csria, 2011-04-11 20:06 | 3 hsz |
kik voltak ... | Hwarangozó Teri, 2011-01-24 16:31 | 7 hsz |
A Silla királyság ékköve adatlap |
Eredeti cím: Seonduk yeowang |
Évszám: 2009 |
Rendezte: Geun-hong Kim, Hong Kyun Park |
Szereplők: Kil-Kang Ahn, Seong-jo Choi, Tae-woong Eom, Hyun-jung Go, Hee-wung Jang... |
További információk |