Először is néhány tanács azoknak, akik a minősíthetetlenül ostoba cím miatt néznék meg a filmet.

Ne nézze meg:
- aki poénokat és hangos röhögést vár,
- aki zaftos szexjelenetekre számít,
- aki nem tartja röhejesnek, hogy harminc év felett is szoktak az emberek szexuális életet élni,
- aki nem szereti a beszélgetős filmeket,
- aki Steve Carell-rajongó,
- és nem utolsó sorban, aki romantikus komédiát akar látni.

Innentől spoiler!

Ez a film sem nem romantikus, sem nem komédia. Ironikus és néha keserű történet arról, milyen az, amikor a házasságból csak az untig ismételt napi rutin van jelen, amikor nincs érdeklődés és intimitás már és ezért nincs szex sem. Kay, a főhősnő azért kér segítséget a pszichiátertől, mert nem viseli el, hogy férje még csak hozzá sem ér, hogy évek óta még meg sem csókolta.

Aztán rá kell jönnie, hogy ez következmény , nem pedig ok. A kapcsolatból elveszett az összetartozás, a gondoskodás, az odafigyelés , akkor pedig miért is lenne benne intimitás?? Ezeken a hiányokon semmilyen szexuális technika és szakkönyv sem segít, előbb az emberi érdeklődést kell visszaszerezniük. És ha tudják már, mitől lett automatikus rutin a házasságuk, többet tudnak a szexuális életükről is.

Sajnáltam, mert egészen kiváló film is lehetett volna ebből, de az alkotók nem tudták eldönteni, mit is akarnak. Háromszereplős kis költségvetésű kamarafilmet, amelynek a beszélgetés a középpontja, vagy szatírát a középkorúak szexválságairól. A kettő keverése közepes eredményt hozott. A végére akasztott teljesen indokolatlan hepiend pedig úgy fityegett a filmen , mint öreg ló fején az olcsó színes tollbokréta. Igaz történet esetében ez a pár nem maradt volna együtt, nincs az az isten és pszichoterapeuta sem…

Két nagy színész remeklése, Tommy Lee Jones (meg merem kockáztatni) legnagyobb alakítása és Meryl, aki …, hát ő Meryl. Aki nem csináltat plasztikai műtétet, akinek ritka a haja és ráncos az arca, aki olyan, mint a karakter, akit játszott. Mert ő Meryl Streep és ez már mérce és viszonyítási alap.

Örkény István Macskajátékának az a mottója körülbelül , hogy: „Mindenki akar a másiktól valamit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” Aztán észrevesszük egyszer , hogy már nem is mi vagyunk azok, akik nevetnek...

6. Limpi Sisak (2012-07-19 13:13.41)

- (válasz Cantri 4. hozzászólására)

Az. Mindig van lejjebb.

5. Zidane15 (2012-07-19 00:28.24)

- (válasz Cantri 4. hozzászólására)

Látom továbbra is bagolymódba közlekedik:D

4. Cantri (2012-07-19 00:22.05)

Azért ez a cím már tényleg a szégyen kategória....

3. Menrot (2012-07-18 23:56.06)

Hamarosan a mozikban.
Várom.

2. Limpi Sisak (2012-07-18 21:38.52)

Akárcsak Elisabeth Shue, akit szintén kedvelek.