A sors fintora, hogy pont a Cleveland Browns apparátusának a tevékenysége az alkotás fő témája.
Na pont ők azok, akik évek óta mellédraftolnak, hibáznak a kiválasztásoknál nyakra-főre.
A Brownsról tudni kell, az egyik legnagyobb múltú klub, többszörös bajnokok, viszont az NFL megszületése és a Super Bowl bevezetése óta nem nyertek bajnokságot, az utóbbi 20 évben 2X jutottak be a rájátszásba. Az utolsó Play-Off szereplés, tehát 2002 óta náluk volt magasan a legtöbb kezdő irányító, volt hogy egy szezonban 4 is, és a vezetőedzői poszt sem egy nyugdíjas állás. Létezik olyan csapat ahol 20 éve ugyanaz a Head Coach, náluk ugyan ennyi idő alatt 12 volt.
Szóval a Draft Day-t nem a Brownsnak találták ki, bárki is volt a döntéshozó, General Manager az utóbbi években. :)

Ja, a film jó, elég realisztikus, viszont a mamás részt kihagyhatták volna és Szamurájnak kurvára igaza van, Jennifer Gardner egy kimondottan zsenge színésznőcske.

9. somliv (2020-03-05 22:14.06)

Engem lekötött.
A nagyok tudják, hogyan lehet lelassítani az időt. Mivel a bajnok időt ad magának, és nem görcsöli szét a tét, feszült szituációkban ugyanolyan higgadt tud maradni –ez az, ami megkülönbözteti másoktól. Filmezés univerzumában Kevin Michael Costnerben szintén megvan ez a titulus, mert talán nem olyan szerencsés, mint némelyik agyonmajmolt sztár, voltak gondjai, földhöz csapta már jó párszor az élet, ám még ennyi idősen is képes minden életerejével nekifogni újra munkájához, és hozzásimul szinte bármilyen karakterhez. Agilisen, precízen, elmésen, kifundálva használja fel azt a felépített sok-sok ezer órányi munkát, amit életpályája alatt annyit tanult. Remekül hozza a konfliktusokkal körülszőtt játékos menedzsert, akinek fellépésére, racionalitására, problémamegoldó készségére bizonyára elengedhetetlen szükség van ebben a bizniszben. Amikor az öltözőben hevesen beszélget irányítójával, akkor szembeötlően kijön magabiztossága. Ám ő sem tévedhetetlen, sebezhetetlen ember a 2014-es Draft Dayben.. Costner sármja, megjelenése e korban is tekintélyt parancsol. Jennifer Garner a mindent elintézek neki nevezetű titkárnője, e mellett viszonyuk meglehetősen eltitkolt- általában bújócskáznak a szertárban. Garner jól játszik, kémia működik közöttük. Amúgy hasonló stílusú nő, akárcsak Kevin szőkésbarna hajú 46-éves felesége, akit úgy hívnak, hogy Christine Baumgartner, ő sem az a formátumú szépség, akinek sarokba kell húzódnia-, dőlj hátra, és vess rá egy pillantást. Szemmel láthatóan megáldotta a sors azzal, amit úgy hívok: Kisugárzás!
Filmünk életszerűen bemutatja nézőinknek eme sport belső kulisszatitkainak gubancait, feszkókkal, hőzöngésekkel teli sötétebb oldalát. Mikor órák, percek, sorsok múlnak egy-egy meghozott döntésen. Cleveland üzletembere szeretné leszerződtetni a leghíresebb irányítót, ám menedzser úrnak, persze hogy idegtépően motoszkál búbjában az, miképpen ez a srác sem makulátlan, és ötleteivel próbálja kideríteni mi igaz és mi nem. Videó felvételeken elemzi jövőbeli játékosát, nüanszírozza hibáit, ezeken rágódik egyedül. Nem hagyja nyugodni, addig keres, kutat, amíg rá nem jön a végső megoldásra. Vajon erre a játékosra tegye e fel majdhogynem mindenét kérdezi magában. Ott a kétség, hogy mennyire őszinte, becsületes az NFL legjobbja. Megláthatod hogyan csavarja meg a történetet főszereplőnk, ami válasz erre a kérdésre. Felek közti kommunikációk eléggé erősek, pergősek. Bejátszások, képi vágások-csúsztatások, lassítások, színészi alakítások, az utolsó mellékszereplővel bezárólag tökéletesek. Zenei munkát lehetett volna tán alákeverni egyes jelenetekhez ütősebben, ám tojok most rá, merthogy erre a közel két órára nagyon megéri leülni.
Akármilyen ficakból szemlélem, nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom:
Profi Mozi.

8. Emylio (2016-12-17 06:33.24)

Én annyi mindenhez nem értek, hogy az már sokoldalúság, de az amerikai focihoz nem értek az egyik legjobban.:) Szerencsém volt idén Green Bay-ben járnom, és tudom, ha ott játszik a Packers, akkor kiürül a város, mert betódul a stadionba, és a másnapi helyi lapok, első helyen hozzák a meccset, még akkor is, ha Ázsiában atomrobbanás volt, vagy Moszkvát lerohanta Godzilla. Szóval a csapat iránti rajongást fenn kell tartani, ezért kell jól dönteni. Tiszta Vatikán!:D

7. Vmiso (2016-10-28 21:01.53)

Pazar film, főleg annak aki maga is rajongója az amerikai major ligáknak.

Én magam NHL fanatikus vagyok, és tanúsíthatom, hogy egy jól sikerült draft után a szurkerek a felelgekben járnak, kb mint egy hatalmas kupagyőzelem után.

A film pazarul mutatja meg hogy mekkora felelőssége van egy major league GM-nek, és hogy egy döntéssel romba döntheti több év munkáját.
Costner remek választás volt, alapból is nagyon szeretem, és a filmzene is meglepően jól sikerült.
Nagyon élvezetes 105 perc volt, ajánlom minden hasonló érdeklődésűnek.

6. Colby86 (2016-01-09 21:43.02)

Nagyon jó film elsősorban valóban az amerikai foci rajongóinak, de nem kizárólag. Engem is csak az anya megjelenése untatott kicsit, de ettől még piszok jó volt az egész.

5. Dii Papi (2014-10-22 15:47.03)

Aki nem szereti az amerikai sportokat (jelen esetben a focit) az meg se nézze!
A többieknek egy kihagyhatatlan film.
Végig elhittem mindent. Teljesen beleéltem magam.
A végén pedig bőgtem mint egy gyerek... (pedig lassan negyven felé járok)
A film felénél már sejtettem hogy mi lesz a döntés, csak nem tudtam hogyan oldja meg.
Rendben volt ez úgy ahogy van!
Részemről többször nézős...

4. Stewe69 (2014-10-14 20:02.24)

Nagyon jó film lett belőle, egyetlen egy dolog ami zavart Costner anyjának felbukkanása, hogy pont az egyik legfontosabb napon zargassa ott a fiát, persze nyilván direkt tette, de akkor is ez nekem sok volt. Viszont Costner remek még mindig.

3. Az utolso szamuráj (2014-10-12 12:54.46)

iszonyú rossz színésznő.van nála rosszabb,de az nem ennyi filmben bukkan fel.

2. Gend (2014-10-11 23:49.58)

- (válasz Az utolso szamuráj 1. hozzászólására)

Többnyire egyet is értek veled, kivéve, hogy Jennifer Garner ne lenne jó színésznő, gondold csak végig hány nála sokkal rosszabb színésznőcske "tündököl" Hollywoodban!

1. Az utolso szamuráj (2014-10-11 20:42.58)

Túlpontoztam:de nem érdekel.
Mert,hatott rám:úgy,hogy a magánéleti nyűglődések kilógtak a képből,mint ahogy szerencsétlen Jennifer Garner se lesz soha a büdös életbe jó színésznő.
Ez a film nem is igazán sportfilm:és kevesebb,mint 24 órát mutat be,és nem,nem az amcsi foci benne a lényeg.egészen más.
Nevezetesen,a taktika.a tárgyalás.Pszichológia,kihasználás,az emberek felmérése,a döntések fontossága,tökösség és igen:gerincesség.Mindez az NFL Draft napján,és azt az őrületet el sem tudjuk képzelni mi magyarok,mit jelent ez-meg az utána következő napok-az USA lakosságának.Talán,ha lenne újra Aranycsapatunk a labdarúgásban,akkor nem néznénk annyira gúnyosan erre a szeretetre,és megértenénk őket.
Persze,ez azért üzlet,a film erre is céloz,mégis,engem sokkal inkább lenyűgözött a már-már hadmozdulatoknak is felfogható lépések özöne,főleg az utolsó 40 percben.Ehhez persze kellett egy vérlázítóan jó,mit jó,tökéletes Kevin Costner,aki még mindig jóképű sármőr,amellett hiába van mögötte sok kudarc,mint valami elpusztíthatatlan keljfeljancsi,mindig új és újabb produkciókba tűnik fel-itteni teljesítményét nézve,hál Isten.
Jó kis mozi ez,korántsem hibátlan,ám Costner-t remek mellékszereplő gárda segíti,van humora és néhol meglepően "férfias",a jó értelemben.Mondom,túlcsillagoztam az 5-tel,de nem érdekelt,mert úgy álltam fel,marha jó műsort láttam.