Fórum - Whiplash - Vélemények (2. oldal)

1 2 3 4

75. Chris Co (2015-08-09 18:13.16) - (válasz Misafeco 73. hozzászólására)

Oké. Korábban már leírtam, hogy jó, ha valakik noszogatása helyett inkább odabasznak, hogy tanuljon. Ezzel nincs probléma. Nekem tetszett a film, szórakoztatott, de a lényeget tekintve butaságnak tartom a sikerhez vezető út kikövezését azzal, hogy valakinek beleverik a fejébe a pontosságot, precizitást és ő majd attól válik kiváló zenésszé. Lószart lesz attól zenész.:) Pölö : K. Hammetten is bizonyára mosolyognak olyan session vagy stúdió zenészek, akik sztárok hangszereit igazgatják, technikailag mégis fényévekkel járnak előrébb, mint a "nagyok". Érdekes, mily sokan vannak ők és mégsem kerültek színpadra, nem lettek sztárok. A jazz sem olyan, hogy nem kell hozzá érzés, csak tökéletesség meg precizitás. Pont az a stílus az, amihez jóval több érzés, érzelem kell, mint a filmben látott technikai dolgok elsajátítása. Anélkül mehet a levesbe az egész vagy mondjuk lehet az illető szakmabeli, mint háttér rugó és egyebek. A könnyűzenei műfajban millió példát említhetnék, mely nem a zenészek precizitásáról árulkodik, mégis sikeresek, menők, világsztárok lettek. A náluk profibb, precízebb, technikailag mesterebb zenészek meg legfeljebb a gitárjaikat hangolgatják jó pénzért az ismeretlenség homályába veszve. Szóval amit a film sugall, ahhoz édeskevés az, hogy kigyakorolja tökéletesre a Whiplash témát az egyén. Millió egy dolog kell ahhoz, hogy valaki eljusson oda, ahová. Két akkorddal is lehet óriásnak lenni és félig jazz tudással is volt már jazz óriásunk is, tehát innentől kezdve ez inkább egy kellemes, szórakoztató mozi volt, de zenei vonalon legfeljebb annyiról mesél nekünk, hogy vannak, akiket rugdosni kell, hogy felébredjenek. A többi meg már csak hab a tortán.

74. Törölt felhasználó (2015-08-09 16:35.23) - (válasz Chris Co 70. hozzászólására)

Asszem' értem a mondandód velejét, de egyetérteni, sajna, nem tudok vele. Te ismered a zene csínját-bínját, nyilván másképp látsz egy csomó "szakmaiságot", de azt még te sem tagadhatod, hogy a sikerért - általában -szokás megdolgozni. "Tipical hollywood movie" - lehet, hogy a lehetőségek hazájában valóban nem ördögtől való húzás pátoszt csinálni a küzdésből, míg ez más vidékeken másképp "csapódik le". A jó öreg Európában valahogy szokás néminemű fölényesen rosszalló fejcsóválással nézni, ha valaki úgy istenigazában odateszi magát egy ügy érdekében, nem tudom, lehet, hogy ez csak a hosszúra nyúlt szentté avatottak listája felett érzett kiábrándultságból fakad, vagy egyszerűen csak szeretjük a "magánügy" kategória fedeles ládájába beszuszakolni az ilyesmit, mert úgy abszolút nem vagyunk kíváncsiak már semmire és senkire... A filmre visszatérve pedig: naná, senki nem verte bucira az Andy gyerek fejét, hogy jobban püfölje azt a dobot, viszont az is igaz, hogy önmagától az ember ritkán képes olyan teljesítményre, ami meghaladja az erejét, mert általában hiányzik neki a visszaigazolás és megerősítés, meg az, hogy "tudod te ezt jobban is csinálni". Bevallom, amikor először belelestem a filmbe (akkor nem tudtam végignézni, mindegy milyen okok miatt), én is hajlamos voltam egy viharvert szadista f@szkalapnak elkönyvelni az "oktatót", de aztán arra jutottam, hogy valami mégiscsak volt a csávóban, ha ilyesfajta gyűlölettel vegyes áhítatot tudott kicsiholni a tanítványaiból, akik a megfutamodás helyett a "zsarnokkal" való maradást választották. Vagyis volt tétje és miértje a dolognak, ezekről a fickókról (és nőkről - tökmindegy melyik "ágban" versenyeztetik is őket) mindenki tudja, hogy eredeti és hamisítatlan exhibicionisták, akik jó nagy adag bizonyítási vággyal vannak megáldva, és ezért nem szégyellnek bármit megtenni. Az meg, hogy kiből válik felkapott és ajnározott személy(iség) a szerencsén túl a menedzselésen múlik leginkább, ennek meg vajmi kevés köze van a küzdeni tudáshoz- és akaráshoz... De mint írtam is, az ilyen filmeket nem a valóságtartalmuk miatt nézi meg az ember, mert a színezés - úgy általában- mindennek csak használ... (persze akadnak olyanok is, akiknél a monokróm a nyerő, míg mások hasra esnek a színkavalkádtól...:):))

73. Misafeco (2015-08-09 14:08.56) - (válasz Chris Co 70. hozzászólására)

Kifejthetnéd, hogy mi a probléma a mondanivalóval.

72. Oereg Gorm (2015-08-09 14:06.53) - (válasz Johnny kapitány 71. hozzászólására)

Ó hatalmas hiba.:)

71. Johnny kapitány (2015-08-09 14:00.43) - (válasz Chris Co 70. hozzászólására)

J. Clooney?:)

70. Chris Co (2015-08-09 13:44.56)

Számtalan olyan banda van jazz-től a metal-ig, akik legitározzák, dobolják a csillagos egeket, tán Mussorgsky mega többiek is csak lesnének, mit művelnek egyesek hat húron vagy egyszerűbb ütős hangszereken, a siker valahogy mégsem a túlképzettségből fakad, mint ahogyan régebben sem és ma sem, meg a réges-régi messzi-messzi galaxisban úgyszintén. Akkoriban is voltak zeneszerzők, akik profibbak, tökéletesebbek voltak, mégsem őket említjük, hanem a hatalmasokat (Wagnert, bélgólemet, Rollingokat és a többieket). A film mondanivalója, sugallatja tipical hollywood movie. Árnyalt faszság, amitől sokan hasra esnek. Viszont ami tényleg betalált, az a szereposztás. A (számomra) Red Alert videokból ismerős tag tökéletes megtestesítője a zenei elméleti alapok elsajátításának doktoraként, mint idegbeteg állat, akit kezelni kellene inkább és nem zeneelméletet, zenét oktatni. Én mondjuk bírtam és jókat nevettem a tagon. Elképzeltem egy Starcraft mozifilmben, Harvey K., B.Willis, M. Madsen, J. Clooney mellett, mint terran marine kiképzőtiszt. Jó arc, de azért jó lenne őt komolyabb szerepekben is látni, mint Red Alert és Whiplash vagy a legutóbbi internet de rossz drámában apaként.

69. Chris Co (2015-08-09 13:04.45)

Nem verték agyon, hogy a műfajon belüli stílusban remekeljen a tag (death metal) http://www.youtube.com/watch?v=6UuSp7jCbVY Nem zenészeknek nehéz megérteni, nem a sport teljesítmény számít, hanem az érzések. Session, kisegítő zenészek lehetnek bármennyire is profik, tökéletesek, csak mondjuk az érzelmek vesznek ki belőlük kényszerű tökéletesre csiszolásuk által. Ezért is van az, hogy a legtöbb elismert, sztárolt, amúgy nem szupermen zenészek mögött ilyen-olyan tagok, akik tényleg finomra csiszolnak mindent, bár ez ellentmond a filmnek, ugyanis a siker nem ebből, ezekből fakad...

68. Törölt felhasználó (2015-07-30 11:09.49)

Azt utálom a Szamurájban, hogy amikor nagyon is egyetértünk egy film kapcsán, megfogalmazza és leírja szinte az összes gondolatomat.:):) Na de akkor se hagyom magam, mert én viszont nem a műértő, hanem a tökéletesen amatőr, mondhatni dilettáns, mezei nézőközönség vagyok, aki megpróbál nem dobálózni olyan kifejezésekkel, amikhez fittyf@szt se ért (vagyis abszolút szakmentes), cserébe viszont elmondja amit gondol, még ha az nem is helytálló.:) Ezek után ím, a saját tálalású vélemény: Ugye ismerős a mondás? "Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni". Aki eddig nem értette a mondat velejét-lényegét, most erősen kapaszkodjon a székébe: megrázó lesz a felismerés - mintha belevezették volna a 220-at az ülőfelületbe. Utaltam rá, hogy létezik egy nagyon is jól behatárolható mezei nézőközönség (ahol én is stabil tag vagyok), akinek általában van valamilyen elvárása egy filmmel kapcsolatban, és annak vagy meg tud(?) felelni egy alkotás vagy nem. Ám az ilyesfajta filmeket, mint a Whiplash, nem azért néz meg a halandó, hogy lássa, milyen jól mutat, amint egy vércsepp századmásodperces lassítással keringőzik a levegőben, majd robbanásszerűen széttoccsan egy szépen polírozott felületen (na persze ez is a játék része, mert a hatáshoz tartozik, de nem ez a lényeg). Hanem sokkal inkább azért, mert az ilyen filmek távtartóként épülnek be az "ecceri"' ember mindennapi mókuskereke és az azt körülzáró "szívatásfal" közé, így csökkentve azt a súrlódási felületet, ami a zakkanás szélére képes kenni az embert. Mert hétköznapi hősökre és eseményekre (nemcsak a filmekben, sőt, elsősorban nem ott, hanem megélt mindennapjainkban) bizony szükség van ahhoz, hogy elhihessük - az élet színe nem minden esetben a jellegtelen szürke. És lehet ugyan, hogy nem mindenki találja megfelelőnek ezt a "hétköznapi hős" kifejezést, ám azt szinte mindenki sejti, hogy valaki vagy születik valamire, és ezért akár az életét is feláldozza ( képletesen, vagy átvitt értelemben), vagy nem, és akkor semmi dolga az ismeretlenség határain kívül. Ám ha valaki úgy gondolja, hogy valamire hivatott, de nem, vagy alig tesz érte valamit, akkor a középszernél, annál a bizonyos "elég jónál" sosem lesz jobb, és pont ez az az mezsgye, ami elválasztja a "megszállott szent bolondokat" a másfél perces csillogású tiszavirágoktól, akik lehetnek jók, de nem annyira, hiába is takarják ki-be-el-meg-szét-össze és vissza önmagukat. (Celebvilág gyufalángnál, hamar ellobban az idő felettük és akkor már senki sem emlékszik rájuk.) Ha pedig ezt a belső égésű kényszert valaki nem érti, akkor semmit sem fog fel abból, hogy milyen mennyiségű könny, vér és verejték lapul egy-egy sikertörténet mögött. De nagy valószínűséggel azért csak "fogja" az emberek többsége ezt, mert enélkül nem lehetnének sikeresek az ilyen és ehhez hasonló témájú filmek. És amíg drukkolunk az önmagával küzdő "zsenipalántának", addig lehet, hogy mély megvetéssel figyeljük azt, aki nem éppen kesztyűs módszereivel ostorozza a delikvenst még jobb, még tökéletesebb teljesítményre. Ám jó, ha tudjuk: az ilyen "szadista hajcsárokra" is szükség van, mert tulajdonképpen sokkal többet tudnak, mint azok a bizonyos zsenipalánták - ők ugyanis a saját tökéletlenségük tükrében látják azt, hogy mire képes az, aki valóban megáldatott a TEHETSÉGGEL, és tesznek is azért, hogy ez a képesség ne sikkadjon el. Óriási film ez, elsöprő erejű alakításokkal, és én a magam részéről örülök neki, hogy nem csilivili nevekkel forgatták le. (Pont tegnap olvastam egy színészek "top tíz" kedvence alapján összeállított százas listáról, ahol a Whiplash elég előkelő helyet foglalt el.) Ahogy az elején is írtam: "aki dudás akar lenni".... és nem készül saját jogán erre, akkor nyugodtan kövesse Andrew-t a pokolba, elvégre páholyból mindig sokkal kényelmesebb szemlélődni.... (csak aztán óvatosan az epés megjegyzésekkel, ami a sikeresek útját szokta szegélyezni)

67. Entersp (2015-07-23 20:15.10) - (válasz Az utolso szamuráj 66. hozzászólására)

Intenzív kritika indítás. A folytatásban a saját kommentem is eszembe jutott (34.). Legalább ugyanazt a filmet láttad, mint én...:)

66. Az utolso szamuráj (2015-07-23 19:44.54)

Bazdmeg,Bazdmeg,Bazdmeg,Bazdmeg!!! Az erő,a dinamika és a hozzáértés mesterműve. Ezt a fimet mindenki látta már:kiképzős/katonás vagy épp sportolós feldolgozásban.Ugyanerről szól a gerinc,nincs sok különbség:azazhogy,mégis. A Whiplash-t egy hozzáértő rendező készítette néhány ultratehetséges színésszel,brutális hőfokon. Damien Chazelle rájött arra,hol hibázik a legtöbb zenés film:unalmasan meséli el azt,mikor a zenészek épp eljátszanak valamit.Chazelle-nél ezek a dolgok úgy működnek,mintha akciófilmet néznénk,úgy is vannak vágva,ugyanannyi feszültséget gerjeszt bennük,a zene nála háború. Ami azért is fura,mert filmünkben jazzt pörgetnek,amit meg sokan unalmasnak találnak,és leginkább az improvizációról szól mint műfaj.Ám itt -persze azért az improvizációt kicsit háttérbe lökik:))-minden ez a zene,csak nem ásításra gerjesztő,sőt vérrel is jár.Áldozatokkal.Fájdalommal,keserű szavak benyelésével,megaláztatottsággal,dühvel,haraggal,rivalizálással ,lemondással:amikkel mindenki találkozik,ha valami nagyot,valami SZÁJBAKÚRT nagyot szeretne a világ pofájába tolni,hééé!!Ez vagyok,ezt tudom,ebben én vagyok a legnagyobb!! Nem véletlen dob a hangszer,hisz a legtöbb fizikai megpróbáltatás is ehhez a hangszerhez köthető,és ritmust ad ugyebár,ami a film fontos alapköve is-pont ezzel,ennek feszességével lesz a film húzósabb egy thrillernél ,akciófilmnél. És durvább is,mert Andrew bejárja az összes poklot:a legdurvább számára nem a vérző kéz,hanem mikor elfelejtik.Mikor egy senki.Arc a tömegben,futottak seholsem ember és a nője is más farkán éli meg orgazmusait.Miles Teller független filmekben tündökölt,itt is nagyszerű. És... És kérem,J.K.Simmons.Akit sokan láttak valamibe,ja ő volt a Riami féle Pókemberekben az újság főnöke,a Juno-ban a kiscsaj faterja,a Hugh Grant filmben valami mellékszereplő,a... Az amerikai ,kicsit független vagy művészfilmekben az a szép és nagyszerű,hogy végre engednek bizonyítani nem, jóképű,nem csinos,idősebb embereknek is,és J.K.Simmons most kapta meg ezt a lehetőséget.Simmons pedig bebizonyíthatta,hogy akármilyen Brad Pitt-nél,Channing Tatum-nál jobb színész bármikor,csak ő hülyén nézett volna ki lovaglás közben a Szenvedélyek viharában vagy a Fehér ház elnökét megmenteni vágyó hősként fehér trikóban.Vannak színészek,akikre vár egy bizonyos szerep,"A" nagy szerep:és ők élnek is vele,a sors igazságtalansága,hogy például Keaton idén nem lett jutalmazva. A darab döbbenetes erejét,zaklatottságát,vadságát és imponáló szilajságát e két karakter közti bősz csata adja meg,amit a rendező páratlanul jól elkapott képekben húz alá:erek dagadnak ki,trágárul beszélnek,ordítanak,megaláznak ,kicserélnek embereket,valahol egy cél érdekében:hogy valakiből valami olyasmit faragjanak,amiről beszélni fog a világ,ami örök.Nincs olyan eszköz,amit ne szentesítene a cél,a zene fájdalom és kitartás,és nincs az az ár,amit ne lehetne azért megfizetni,tökéletes legyél egy olyan műfajban,mely játszik a tökéletlenségre. Eleme erejű munka,szó szerint döbbenetes ,impulzív,olyan,amit régen csináltak-és nem csak az amerikaiak.Hogy káromkodnak benne??Igen.Baszott,kibaszott sokat,de ha ezen fennakadsz,annyit értettél meg abból,miért mestermunka ez,mint rőzsekosár a nutriatenyésztésből. Figyeld hát a dinamikát,az erőt,a vibrálást:ilyen utolsó negyed órát ritkán látsz,és ezt egy zenés film szállítja.Ha Te se bírsz felállni székedből,mert valami megfoghatatlan és megfogalmazhatatlan odaszögezett,barátom,megértetted-és megszeretted!- a filmet!!

65. Putyourhands (2015-07-15 22:25.10)

Hogyan előzi meg tanítvány mesterét?? Így. Nem volt hibátlan, s mégis nagyon erős.

64. Thoams (2015-07-13 22:43.24)

mint történet nem fogott meg nagyon. drámai részröl megfogott. színészek viszont 10 pontosan vitték

63. Samick (2015-05-31 11:10.04)

Nagyon nagy hatású és magával ragadó film, de én úgy gondolom, hogy a valódi zeneoktatáshoz nincsen sok köze. Jómagam is zeneművészetit végeztem, bár nem dobszakon hanem jazz gitár előadóművész és tanár szakon és azt kell mondjam ez a fajta tanítási módszer nem működik. Sajnos néha előfordul, ismerek is pár embert akik a suli után abbahagyták a zenélést, mert lelkileg kikészítették őket, de szerencsére egyre kevesebb az ilyen tanár. Én sem mondom azt, hogy a közepes teljesítményre is rá kell hagyni, hogy jó, de állítom, hogy pozitív visszajelzésekkel is ki lehet hozni egy emberből a maximumot, a művészi nevelés az nem kiképzés! A filmre visszatérve, Simmons valóban nagyszerű volt és a főszereplő srác is a film második felében elkezdett játszani. A filmben lévő zenék miatt is érdemes megnézni.

62. Michuu (2015-05-27 19:32.20)

Jó volt, Simmons megérdemelten kapott Oscart, ami picit idegesített, az Miles Teller karaktere volt. Szerencsétlen nem csinált a film első felében semmit, csak bambán nézett maga elé, majd ezután hihetetlenül nagyképű lett, (itt már viszont láthatunk tőle színészi játékot) ez pedig baromira zavart. Oké, nagyon akarta, hogy nagy zenész legyen, és így a tetteit meg lehetett érteni, de nekem ez nem tetszett annyira.

61. TeddyDaniels (2015-05-11 10:07.23)

Zseniális a film! Csodálkozom, hogy nem ez a mestermunka kapta a legtöbb szobrocskát... Ez a film tényleg csodálatos! Még néztük volna sokáig, annyira magával ragadó volt. Többször nézős kategória! Órási!

60. Misafeco (2015-05-10 19:45.01) - (válasz Pedro86 55. hozzászólására)

Nekem a Wall Street farkasáról hasonló a véleményem. :)

59. Pedro86 (2015-05-10 18:43.01) - (válasz Bobo 888 58. hozzászólására)

Azt hiszem egy fórum nem egymás kritizálásáról szól, lenézéséről szól. Ez az egyik. Másrészt nem azt írtam le, hogy csak ez jött át, hanem, hogy ez a film számomra távol áll egy jó oscar díjas filmtől.

58. Bobo 888 (2015-05-10 17:29.42) - (válasz Pedro86 55. hozzászólására)

Az a vicc hogy neked a káromkodáson kívül semmi más nem jött le...nézz inkább Jóban rosszbant...

57. Entersp (2015-05-10 17:24.30) - (válasz Pedro86 55. hozzászólására)

Nem rossz film - egy csillag...

56. HMáté33 (2015-05-10 16:36.24) - (válasz Pedro86 55. hozzászólására)

igazából ez agyon volt dícsérve már az Oscar előtt is. sőt, az egy külön pozitívum volt az Akadémia részéről (valahol talán hangyányit még meglepő is), hogy egy ilyen "kis filmet" is bevett a best picture jelöltjei közé. de hogy az általános közvéleményt ez nem formálta, az biztos:)

55. Pedro86 (2015-05-10 16:28.40)

Számomra egy kudarc ez a film. Agyon van dicsérve, mert elmebeteg művészi, és oscar díjas film. Sok más film van, ami igényesebb, és nincs tele idegesítő idegbeteg emberek dühkitörésével, állandó káromkodásával. Nem rossz film, van mondani valója, viszont közel se annyira jó amennyire agyon imádják. Pl a békés harcos útja százszor kulturáltabb, elgondolkodtatóbb, és színvonalasabb. Otthon káromkodsz,vagy munkahelyeden, akkor idióta idegbeteg vagy, ha teszed ezt ez filmben, oszkár díjas. VICC!

54. Wysa88 (2015-05-02 15:58.48)

Két film jutott eszembe miközben néztem: a Millió dolláros bébi és a Fekete hattyú. Azokat is imádtam, és ez a film is lenyűgözött

53. Colby86 (2015-03-25 07:48.36) - (válasz Entersp 52. hozzászólására)

Meg John Bonham odafenn :)

52. Entersp (2015-03-10 20:02.22) - (válasz Montezsuma 51. hozzászólására)

Ide is sikerült bevágni az idézetet, mely szerint: "Ha nem vagy elég tehetséges, egy rockbandában fogod végezni." Charlie Watts pedig jókat mosolyog magában...:)

51. Montezsuma (2015-03-10 14:52.47)

A film vs. a valóság: a Debreceni Egyetem dobos oktatója és egyik diákja így vélekedik a filmről: https://www.youtube.com/watch?v=RhrA7XGz9SE

50. Bobo 888 (2015-03-03 22:58.34)

Cinestaron meg lehet nézni a negyedórás előzményfilmet,ami meggyőzte a producereket...ami érdekes,itt még nem Miles a dobos és Simmons még megalázóbban pofoz mint a filmben :-) De elnézve,nem véletlen cserélték le Tellerre a dobost...

49. Chris Co (2015-02-25 10:21.42)

Én meg a Whiplash óta egyik kedvenc filmes karakteremnek tartom Fletchert. J.K. Simmons helye az aranycsapatban, a nagyok közt:). Arc, mint Pesci a Kaszinóban, Polívka a Guten Tagban, Blackwood a Ravasz, Az Agyban és a gyerkőcök Isten Városában.:)

48. Gabroca (2015-02-25 09:53.06)

A film megnézése óta csak Buddy Richet hallgatok

47. Chris Co (2015-02-25 01:09.23)

"Gabi bátyámat, minthogy kedvesen énekelt, szüleim beíratták a szomszédos zeneiskolába. Megkapta a hegedűt, vonót, gyantát, a lakkozott fekete tokot, s hetenként három délután nagy komolyan elindult, hóna alatt hangszerével: már láttuk, hogy ő lesz az új Paganini, családunk megmentője. Hozta is a bizonyítványokat, halványzöld merített papíron, arany kottafejekkel s harsonát fújó angyalokkal keretezve, öklömnyi pecséttel, ilyenformán: Magaviselet.................. kitűnő Zeneelmélet.................. kitűnő Összhangzattan............. kitűnő Hangszerismeret............ kitűnő Vonótartás.................... kitűnő Kottaolvasás................. kitűnő Hegedülni azonban nem tudott, egy hangot sem: ki kellett szaladni a szobából, ha rákezdte." (Karinthy Ferenc)

46. Bobo 888 (2015-02-24 08:34.26)

Megkockáztatom,nagyobb film mint a Birdman,mégnagyobb alakításokkal.Rég láttam ennyire szenvedélyes filmet,a témaválasztás pedig hatalmas. A dobolás. Ez egy olyan szakma,amit nem lehet közepesen vagy jól csinálni.Ezt szívből, ezt szenvedéllyel,1000%-os pörgéssel kell csinálni, különben szart sem ér az egész.Kétségtelen, a dobos munkája a zenekarban tán a legmelósabb,hihetetlen állóképességet és kézügyességet igényel. Miles Teller dobolás közbeni szenvedése,küzdése zseniális, nem tűr megalkuvást,dobja szerelmét,lemond mindenről, csak a hivatásáért él,vérét és akár életét is odaadná szenvedélyéért.Az a vágó és rendezői munka,ami a dobolásokat bemutatja,az brutális.A háttéremberek ugyanolyan szívvel végezték dolgukat,mint az actorok.És akkor itt jön a képbe J.K.Simmons.Azt tudtam hogyjó,láttam Raimi féle Spidermanekbe,színfolt volt,de hogy íly zseniális actor, azt nem hittem volna.A végletek embere,képes felpofozni,porig alázni,végkimerülésig gyötörni tanítványait,de tud sírni mint egy szaros gyerek,és mindig kegyetlenül őszinte,maximalista,így erre ösztökélve tanítványait is.A film életszagù,itt nem jön vissza az elszalasztott szerelem,itt szenvedni kell a sikerért,itt nehéz az élet.A film vége pedig hab a tortára,überbrutális dobszóló végkimerülésig, ami még az ikonikusan játszó Simmons arcára is mosolyt csal.Teljesen jogosan kapott díjat,de a filmet. készítő összes ember megérdemelte volna,szívvel lélekkel elkészített mestermunka.

1 2 3 4

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Chris Co, 2024-05-12 21:43	105 hsz
Kérdések	Misafeco, 2015-02-09 18:31	4 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Whiplash adatlap

Eredeti cím: Whiplash

Évszám: 2014

Rendezte: Damien Chazelle

Szereplők: Miles Teller, J. K. Simmons, Paul Reiser, Melissa Benoist, Austin Stowell...

További információk

Szereplők fórumai

- J. K. Simmons - Vélemények

- Miles Teller - Vélemények

- Chris Mulkey - Vélemények

- Jason Reitman - Vélemények