"90 százalékban ezeken az élelmiszereken élek, egyedül csak olívaolajat szoktam venni."
Itt egy picit megijedtem (szponzorált tartalom, vagy reklám - ha evésről van szó, zabálásról hol nem említik a csodaszert, legyen evészeti mérnök, zabáltató tv műsor, recept miegymás).
A rémület azonban hamar elmúlt, mert ez a doku szösszenet nem rossz összefoglalója annak, hogy a fejlett társadalmak mértéktelen fogyasztása milyen mértékű pusztításhoz vezet. Ezen belül a pazarláson a hangsúly. Kidobjuk az élelmiszert. Kibasszuk, oda bele, a kukába! Aldous Huxley szappanoperát írt ahhoz képest, ami a jelenkort illeti. A profitszerzés az utolsó morzsákig és a társadalom lebutítása, úgymond elkényeztetése (úgymond, mert a pénztárcájuk pazarol, tehát az életük sok-sok perce, órája, éve, amit erre áldoz a fogyasztó) a jövőt tekintve igencsak aggodalomra ad okot, ami ebben a pici kis szösszenetben megjelenik. Vajon meddig fenntartható ez a szisztéma, amiben ma élünk? A film ezeket a kérdéseket tolja oda az éhes pofánkba. Érdemes megkukkantani!

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Chris Co, 2018-08-14 21:07	2 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Friss és máris a szemétben adatlap

Eredeti cím: Taste the Waste

Évszám: 2011

Rendezte: Valentin Thurn

Szereplők: Klaudia Fischer, Jörn Franck, Michael Gerling, Sylvain Sadoine, Felicitas Schneider

További információk

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk