Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A rózsaszín párduc - Cinemax, 18:05 |
Óvakodj a törpétől! - AMC, 18:40 |
Karácsonyi kávézómentés - Izaura TV, 19:00 |
Max Payne - Egyszemélyes háború - Moziverzum, 19:10 |
Harcban a rendszerrel - Mozi+, 19:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Cuba Gooding jr. (57) |
Tia Carrere (58) |
Kate Bosworth (42) |
Paz Vega (49) |
Taye Diggs (53) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Torzonborz, a rabló |
Nam Joo-Hyuk |
3. Kisjon (2024-12-30 20:46.02) |
Libanoni film. Olyan kevés van belőle, hogy vadászkutyával kellene keresni, hogy felleljünk belőle párat. Főleg nem ilyet ami így a készülék elé szegezne. Remekül megrendezett és kiváló mondanivalóval rendelkező film, és ilyet ritkán lát az ember, főleg nem Libanonból. A libanoni mozi egyik kiemelkedő darabja ez, amely nemcsak az igazságszolgáltatás és az emberi méltóság kérdéseit tárgyalja, hanem egy egész nemzet kollektív múltját és identitását is boncolgatja. A film lenyűgöző és mélyen felkavaró portrét rajzol arról, hogyan képes egy látszólag jelentéktelen konfliktus felszínre hozni eltemetett sérelmeket és lappangó indulatokat. Te barom vagy!!! Ezzel a mondattal indul az a bizonyos konfliktus. A cselekmény egy banális eseményből indul ki: egy vízvezeték-szerelési vita Bejrút egyik utcájában. Toni, egy keresztény libanoni autószerelő, és Yasser, egy palesztin menekült, között látszólag apró nézeteltérés alakul ki, amely azonban hamarosan az igazságszolgáltatás elé kerül. Az ügy során nemcsak a két főszereplő személyes sérelmei kerülnek terítékre, hanem a libanoni társadalom megosztottsága, történelmi fájdalmai és politikai érzékenysége is. A filmet rendező Ziad Doueiri remek érzékkel ábrázolja, hogyan nő a személyes konfliktus országos méretű drámává, miközben ügyesen elkerüli az egyszerű moralizálást. A film elgondolkodtat arról, hogyan hat a múlt az egyének jelenére, és hogyan hajlamosak az emberek személyes sérelmeiket kollektív traumákhoz kötni. Doueiri rendezése éles, letisztult és rendkívül koncentrált. A tárgyalótermi jelenetek egyszerre idézik a klasszikus drámai feszültséget és a modern politikai thrillerek intenzitását. A film vizuális világa minimalista, ugyanakkor hatásos, hiszen a szűk terek és az intenzív közeli felvételek révén a néző érzelmileg is a karakterek közvetlen közelébe kerül. A városi háttér – Bejrút kaotikus szépsége – szintén fontos szerepet játszik, hiszen egy olyan helyet szimbolizál, ahol a történelem sosem nyugszik. A Sértés legnagyobb erénye, hogy nem állít fel egyszerű válaszokat vagy egyértelműen elítélhető vagy dicsérhető szereplőket. A film nemcsak a libanoni konfliktusról szól, hanem azokról a társadalmakról is, amelyek még mindig a múlt béklyóiban vergődnek. A film egy erőteljes és provokatív mozi, amely méltán kapott Oscar-jelölést a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Nemcsak művészi alkotásként kiemelkedő, hanem társadalmi jelentősége is hatalmas. Ziad Doueiri mesterműve egyszerre szívbemarkoló emberi történet és intellektuális kihívás, amely minden nézőt arra késztet, hogy szembenézzen saját előítéleteivel és a történelem terhével. Ez a film egyszerre ébreszt fel, tanít és gyógyít, egy olyan élmény, amely hosszú időre a nézővel marad. A színészi játékról pedig csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A film megértéséhez azért szerintem elengedhetetlen némi történelmi és kulturális háttértudás, különösen a libanoni polgárháborúról és a palesztin menekültek helyzetéről. A film nemcsak egyéni drámát ábrázol, hanem a közel-keleti történelem fájdalmas rétegeit is megjeleníti, amely egy európai néző számára talán kevésbé ismert. Már csak azt nem tudom, hogy miért nem akadtam rá már korábban és néztem meg. Kiváló dráma, kár lenne kihagyni. |
2. VAL P (2023-01-07 01:02.44) |
Lássunk távlatokat e vendetták uralta világban! Ahol az az alapelv, hogy fizessük vissza a túlparton fenekedő családoknak, népeknek, ellenpártiaknak a visszaharapásaikért, amikkel azt bosszulták meg, amiket visszakézből lengettünk be nekik. A gyűlöletbeszédek korában gyakorlatilag minden földi halandó lelke ezer sebből vérzik. Elenyésző azon fórumok száma, ahol nem kezdik el alázni a teremtés koronái pusztán a „tagságuk” alapján megvetendőnek tanult (esetleg keserűen megtapasztalt) csoportba tartozókat. Vagy ha épp hiány mutatkozna ilyenekből, bárki kárára pazar éreztetni csillogó kultúrfölényünket.
Bejrútban a palesztin akcentus is képezhet szikrát a teáscsészében, amelyben, mint kiderül, gyúlékony anyagokat is lötybölnek a fókuszunkba került kakaskodók. Népmesei fordulatokkal bonyolódik a cselekmény. Ha ellenszenves a kiejtésmódod, én szétverem, amin dolgoztál. Ha te szétvered a munkámat, nem leszek rest megállapítani a minőségedet. Ha te leminősítesz, kövess is meg érte! Ha tétovázol, nem teszed, magam is goromba leszek. Lehet, belehal egyikünk, csücsülhet a hűvösön is évtizedig akár, utcai harcok előtt tárhatjuk ki a kaput, s egy pizzafutár sem lesz biztonságban széles e vidéken. Megszokhatatlanul hétköznapivá vált jelenség az ilyen bizonyos területeken, van, ahol a beágyazódása épp most folyik, a puhábbak és az előrelátóbbak, a kevésbé vérmesek a verbális erőszaknál egyelőre nem mennek tovább. A járványszerűen elmestoppoló embergyűlölet azonban mindenütt felüti a fejét. Szöges buzogánnyal, sokkolóval, záptojással, ami akad. Egy nemzetközi kutatócsoport leszögezte, hogy az ellenszer, melynek főbb összetevői a különféle empatikumok, bármiben előfordulhat. Egy lefulladt motorban, egy kiprovokált gyomrozásban, egy vízelvezető vagy a másként gondolkodás elfogadásában. |
1. Bertó!!! (2020-03-08 16:29.40) |
Azok a frànya ereszcsatornàk... Tipikusan a bolhàbòl elefànt esete,ami mögögött komoly elnyomott traumàk/èrzelmek bùjnak. Ebből kapunk egy erős politikai/emberi drámat. Jò kis betekintèst làthatunk, hogyan is zajlik napjainkban, egy mèdia àltal felfùjt vallàsi nèzeteltèrès, a tàrgyalòterem falain belūl ès kìvūl. A szkript, rendezès, fènykèpezès, mind-mind profi munka. A szìnèszek(Camille Salameh elkèpesztő) is baromi hitelesen alakìtottak. Nèha, màr szinte dokumentarista hangulatot àrasztottak. (((A lerobbant autò javìtòs jelenet mindent vitt. Kūlön tetszett a vèdő ès az ūgyvèd közötti rokoni szàl.))) |
Vélemények | Kisjon, 2024-12-30 20:46 | 3 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
Keresem téma megnyitása | 0 hsz |
A sértés adatlap |
Eredeti cím: L'insulte |
Évszám: 2017 |
Rendezte: Ziad Doueiri |
Szereplők: Adel Karam, Kamel El Basha, Camille Salameh, Diamand Bou Abboud, Rita Hayek... |
További információk |