Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

Hamarosan a TV-ben

Lúzer SC
- Film Café, 07:45

Gran Turismo
- HBO3, 07:50

Dave
- Moziverzum, 07:55

A séf
- Mozi+, 08:50

Rosamunde Pilcher: Álom és szerelem - Újrakezdés
- Story4, 09:00

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Scarlett Johansson (40)

Jamie Lee Curtis (66)

Mark Ruffalo (57)

Mads Mikkelsen (59)

Mariel Hemingway (63)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/

Bűntudat nélkül - Vélemények

Gladiátor 2. - Vélemények

Rock zene

- Filmes Sámánok Rendje -

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Moll Flanders

Vivien Leigh

Fórum - Láz (1957) - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

1. Find (2021-05-30 02:03.30)

Szeretném bemutatni ezt a méltatlanul elfeledett filmet. Legalábbis a film néptelen adatlapja és az a tény, hogy alig létezik adatbázisokban (csoda, hogy itt fent van), arra enged következtetni, hogy elfeledett. Özvegye, Élthess Eszter (legalábbis a felhasználóneve alapján) megosztotta a legnagyobb videómegosztón.
A Láz Bessenyei egyik korai filmje, azonban akkor már tapasztalt filmszínész – túl volt pl. a Várkonyi-féle Keserű igazságon.
Külön témát nyitott Petya8, akinek ezúton is nagy köszönet, hogy kezdeményezte a filmadatlap bővítését. Sajnos azóta sem történt meg, pedig mennyivel vonzóbb lenne a film, ha látnánk a stáblistát az adatlapon.
Gertler Viktor a rendező, könnyű vígjátkokról ismert számomra. Azonban rendezett néhány komolyabb filmet is, pl. Gázolás, Vörös tinta. Ezekhez hasonlítható a Láz is, de lényeges különbség, hogy míg az előbbiekben a jelent ábrázolja, a Láz cselekménye évtizedeket ölel fel, méghozzá a zivataros-félékből, ami hatással van a szereplők életére.
Kezdésnek 18-ban találjuk magunkat, a háború veszteségeit látjuk és ebben a nyomorúságban Bessenyei játsszik egy életrevaló embert. A legnagyobb szegénységben is feltalálta magát és kiharcolt magának egy munkát. A főnöke (Somló István) azért tartotta meg, mert ahogy mondta: "nekem aranyat ér egy ilyen erőszakos fráter".
Különleges párbeszédek hangzanak el, a kor szocialista realista filmjeihez képest szokatlan jelenetekben.
Bárdy György pl. úgy tűnt fel a színen, hogy akár James Bondot is játszhatta volna. Nagyon passzolt hozzá a szmoking és jól is pozícionálta magát, a gazdag milliomos lányánál - akit Gordon Zsuzsa alakít. De ez a film nem egy sármőr kalandjairól szól, hanem Bessenyei által megformált Szabó Barna mérnökről, így ő is ringbe száll a lány kegyeiért.
A zenei betétek végigkísérik a filmet, ezeknek közös pontja, hogy Szabó mérnök ezekbe a nők iránti vonzódása miatt belekeveredik, továbbá a különböző táncok szimbolikus jelentőségűek pl keringőzés. Bár nem olyan tiszta és kifejező képek ezek, mint a Körhintában. És hát a szerelmesek sem olyan tiszta lelkűek, mint a vidéki fiatalok, hiszen egy háborút megjárt mérnök és egy dúsgazdag bányatulajdonos elkényeztett kislányáról van szó.
Érdekesség, hogy ebben a filmben merül fel először a bauxit, mint nemzeti nyersanyag.
Csákányi László Glatz Ervinje döbbentett meg a legjobban. Egy jelentéktelen kisemberként kezdi, azt hisszük, csak egy kis mellékszerep, látjuk később, hogy tele van vágyakkal, álmokkal. Szabó végül is őrajta keresztül lépve jutott helyzetbe, aminek aztán később ára lesz.
Egy kikandikáló mondat a filmből "rég volt ilyen szép októberünk" – jelzi, hogy már az őszirózsás forradalomnál tartunk időben.
Szabó Szentgyörgyfalván kutat és találkozik a gyöngyörű fiatal tanítóval, akit Bara Margit személyesít meg. Ha hihetünk nekik, akkor (Iszka)szentgyöről van szó. Hogy a nőket tovább fényezzem, Kiss Manyi is fantasztikus a mellékszerepében.
Közben szokatlan, magasröptű párbeszédek hangzanak el (Bessenyei kedveli az apósa ószövetségi neuraszténiáját), mindezt egy zakatoló vonat exkluzív kocsijában, ahol lemezjátszó szól és táncra is van lehetőség. Sajnos nem vagyok táncművészetileg elég művelt, hogy megállapítsam melyik jazzes tánc stílus (charleston?) passzol a vonat kerekeinek zakatolásához, de érdekesen lett összekomponálva az alumínium üzlet megálmodása a vonati táncos murival.
Szabó mérnök milliomos lett - a könyvelésben. De üres, kongó lett a magánélete, ő pedig újra megkereste a tiszta tanárnőt, az egyetlent, amit, vagy akit még nem kapott meg.
Mindeközben a németek Mitteleuropának tekintik Magyarországot.
Ha már földrajz, akkor itt jegyezném meg, hogy a díszlet is kifejezetten tetszett. Egy tágas irodában világtérképet látunk a korabeli politikai határokkal és kicsit sem túlozzák el, hogy burzsoának tűnjön.
Eddig minden fantasztikus, de azért vannak gyengeségei is. Például a fordulat és ami utána következik: a mesébe illően alakult a hazai bauxittermelés, de amikor Magyarország is feldolgozója akart lenni, akkor az eddigi felvásárló, a radikalizálódó németek megakasztották a fejlődést. Ezzel megakadt a film dinamikája is. A magánéleti dráma pátoszos lett.
Közben a színészek látványosan öregednek, ahogy közeledik a második világháború, amelynek végén aztán a Szabó féle üzletembereknek is vége lett.
Összességében kiemelendő, hogy bár az 50-es években készült a film, nem a sematizmus szemszögéből mutatja be a milliomos bauxitkirályokat. De hogy miről is akar szólni a film? Ha volt a cél, hogy emléket állítsanak az akkoriban nemzetközi szinten nagy értéket képező hazai bauxitnak, akkor ez sikerült. A második, hogy bemutassanak egy embertípust, akit úgy hívnak: vállalkozó, akkor ez is. Mert ezek az emberek pont olyan lehengerlőek, ellenállhatatlanok, mint Szabó mérnök. Folyton a gyönyört és a szenvedélyt keresik, szociálisan érzéketlenek és ha nincs egy két lábbal a földön járó társuk, akkor könnyen kicsúszhat a lábuk alól a talaj.
Azonban a bauxit sztori és a személyes dráma összemosása nem sikerült maradéktalanul.
Ettől még ajánlom a magyar film kedvelőinek figyelmébe, mert nincsenek nagy hibái és nagyon jó alakításokat láthatunk a színészektől.